Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-19 / 65. szám
XX évfolyam, 85. szám. Ara: 70 fillér 1969. március 19., szerda. ÜZENET BUDAPESTRŐL tizennégy aláírás olvas•* ható annak a történelmi jelentőségű felhívásnak alján, amelyet hét szocialista ország párt- és állami vezetői, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének budapesti ülése intézett öreg földrészünk népeihez, a sok háborút, megpróbáltatást megélt európai országok mai vezetőihez. Jogos örömmel tölt el mindannyiunkat, hogy éppen hazánk fővárosa lehetett e világpolitikai fontosságú aktus színhelye, minden bi- zoanyai ebben is tükröződik a magyar párt és a szocializmust építő magyar állam nemzetközi tekintélyének növekedése. Mielőtt a „Budapesti felhívás” néven a történelembe bevonuló okmányt megszövegezték volna a politikai tanácskozó testület tagjai, Intézkedéseket hoztak a Varsói Szerződés védelmi célú katonai erejének fokozására. Az új határozatok egyfelől a tagállamok honvédelmi minisztereinek bizottságára, — másfelől az egyesített fegyveres erőkre és az egyesített parancsnokságit vonatkoztak. Egyöntetűen jóváhagytak más, katonai természetű okmányokat is, amelyek a védelmi szervezet felépítését és Irányító szerveinek működését tökéletesítik. Sokszor leírtuk, hogy a Varsói Szerződés — a béke szervezete. Idestova másfél évtizede, 1955 májusában — hat teljes esztendővel a NATO agresszív katonai koalíciójának megalakítása után! — mondotta ki ez a szerződés, hogy célja a béke védelme, a szocialista országok biztonságának megszilárdítása. Hogy katonai szervezet a békét szolgálja, ez egy pillanatig sem lehet ellentmondásos: a Varsói Szerződés ereje biztosította kontinensünkön a békét! A Varsói Szerződés békés feladatait a budapesti ülés még látványosabb módon bizonyította a már említett felhívással. Ennek gondosan mérlegelt szövegén végighúzódik az európai realitások felismerése: Vannak veszélyek, vannak nyugtalanító tónyezők, vannak ismételt pinvokációk, de megvan a valós lehetőség a továbblépésre a földrész békéje biztosításának útján. A hely- aet felmérésekor jogosan hivatkoznak a bét szocialista ország párt- és állami vezetői arra, hogy Európában egymás mellett kell élniök a nagy és kicsiny, különböző társadalmi rendszerű, másmás érdekű vagy éppenséggel eltérő földrajzi helyzetű országoknak. Éppen a szocialista országok kezdeményezéseinek hatására mind több kormány és párt egyre számosabb politikusa vallja, hogy Európában meg kell találni a módot egy újabb háborús konfliktus elkerülésére. — „Budapesti felhívás” szót emel az össz-európai konferencia megrendezéséért. Mint emlékezetes, ugyancsak a Varsói Szerződés országainak párt- és állami vezetői vetették fel ennek gondolatát, három esztendővel ezelőtt, a politikai tanácskozó testület bukaresti ülésén. Az azóta eltelt időben, számtalan kelet—nyugati, kétoldalú diplomáciai tárgyaláson bizonyosodott be, hogy — amint a mostani felhívás mondja — „Egyetlen európai kormány sem emel szót az össz-európai értekezlet gondolata ellen, s hogy megtartására megvannak a reális lehetőségek”. Ez a megfogalmazás nyilván magában foglalja a Német Szövetségi Köztársaság kormányát is. Ugyanakkor éppen az európai valóság helyes felmérése folytán — figyelmeztetnek egyöntetű állásfoglalásukban á hét szocialista ország vezetői arra is, hogy Európa biztonságáénak alapvető előfeltétele a fennálló határok sérthetetlenségének kimondása, az NDK és az NSZK létének elismerése, a nyugatnémet „egyedüli képviselet” elvének feladása, az atomfegyverek birtokáról való bonni lemondás, Nyugat-Berlin különleges státusának elismerése, és így tovább. Űjra csak a pozitív lehetőségeket csillantja fel a „Budapesti felhívás”, amikor az európai együttműködésben akár az energetika, akár a közlekedésügy, akár — átfogóbban — az egész földrész lakosságának jóléte szempontjából szükséges és lehetséges közös cselekvésről szól. jt/i inden bizonnyal nagy lesz a budapesti „csúcs- találkozó” világvisszhangja. Elsősorban Európában mozgósíthat új erőket a békés egymás mellett élés jegyében a kontinens jövőjének formálására. Ez volt a célja. Pálfy József Elutaztak a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett külföldi küldöttségek Kedden délelőtt elutaztak Budapestről a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének Ülésén részt vett küldöttségek. A küldöttségeket az elutazáskor Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Ceémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke és Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál Jozef Pucsik, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköz- társaság, dr. Herbert Piaschke, a Német Demokratikus Köztársaság, Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság, Fjodor Jegorovics Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. 900 millió forint kutatásra — Mélyfúrási rekordot akarnak javítani Olajkutatás az Alföldi Kőolajfúrási Üzemnél „Az Alföld iparának 1968. évi hősei” címet az Alföldi Kőolajfúrási Üzem Dolgozóinak ítélhetnék oda, azért a páratlan bravúrért, amely- lyel a fúróberendezések Szegedre való áttelepítését végrehajtották. Az egész iparág termelési helyzetét stabilizálták ezzel. Kár, hogy erről méltánytalanul kevés szó esik. Az 1969. évi feladatok és tervek után érdeklődve kerestük fel most Böröcz Györgyöt, a fúrási üzem tervosztályvezetőjét, aki ezzel kapcsolatban a következőket mondta el: — 1968-ban eleget tettünk kutatási és feltárási feladatainknak. Az algyői gazdag szénhidrogéntelepek számát 38-ra növeltük, ami közel 15 milliárd köbméteres gázkészletnövekedést eredményezett Az olajkészlet is jelentősen nőtt A termelőfúrások az igényeknek megfelelően itt is mélyültek és csak a fennmaradó kapacitással dolgozhattunk a pusztaföldvári, mezőhegyesi és az egri területeken. Ebben az évben a rendelkezésünkre bocsájtott 900 millió forintos kutatási keretből 276 ezer méter lefúrását tervezzük 18 fúróberendezéssel és 18 lyukbefejező berendezéssel. — Hová összpontosul az 1969. évi fúrási tevékenység? — Az 1969. évi tevékenységünk jelentős része továbbra is az algyői mezőre összpontosul, de e mellett fokozatosan növekszik az új területek felderítésére irányuló kutatás is. Az új szerkezetek kutatását elsősorban a szegedi medencében a már eredményesnek bizonyult területek közelében folytatjuk, A Kelebián, Öttömösön, Forrás kúton, Üllésen és Ferencs zá II ás on újabb terme- lőkutakkal tovább bővül a pusztaföldvári mező, úgyszintén az egri terület is. — Az idén milyen rekordra készül az üzem? — A tavalyi nagymélységű makói fúrás eredményeit is szeretnénk az idén túlszárnyalni. Ezért tervbevettük az ország legmélyebb, 6 ezer méteres fúrásának mélyítését is. Hódmezővásárhely közelében. Természetesen ez csak megfelelő technikai berendezések birtokában lehetséges, felkészülve a várható nagy nyomásokra is.- — A megyében hol mélyítik a kutató fúrásokat? — A Ceglédhez közel eső olaj előfordulást kivizsgáltuk. Az év folyamán a megye területén is jelöltünk ki alkalmas területeket a Kunhegyes, Tiszagyenda, Fegyvernek, Abádszalók és Kisújszállás körzetében. E munkálatokat a szolnoki üzemegységünk fogja irányítani? — Mi újság a munkaügynél és a beruházásoknál? Az éves tervünk végrehajtásához a munkás és alkalmazotti állományban két- ezerötszázhatvanöt főt vettünk számításba, az előző évihez viszonyítva 4 százalékos átlagbérnövekedéssel. A beruházási tevékenységünket az igények és a tröszt által biztosított pénzügyi fedezet alakítja ki. A beruházási igények növekednek a kivitelezéshez szükséges pénzügyi fedezet pedig egyre csökken. Ezért jól átgondolt, szelektív beruházási politikát folytathatunk, amit pénzügyileg is pontosan ütemezünk. — Mekkora nyereséget fizet most a fúrási üzem? — Ezzel kapcsolatos számításaink még nem fejeződtek be, de azt már tudjuk, hogy kereken 3,9 millió forintot osztunk szét. Az egy főre eső nyereség nem lesz kisebb a korábbi évek átlagánál. — AZ elmúlt év sikerei után érdeklődéssel várjuk az idei meglepetéseket is.. Olajbányászaink munkáját bizonyára az idén is kíséri a „Jó szerencse”. — Fekete — ) LÁTHATÓ LÉGIÓ Folytatásos regényünk • ' i a 3. oldalon. 1) A TV KÉPERNYŐJE ELŐTT a 3. oldalon m A MEGYEI LABDARÚGÓ BAJNOKSÁG ÚJ SORSOLÁSA a 4 oldalon II A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL, JOGI TANÁCSADÓ, AZ ÁLLATTARTÁSRÓL az 5. oldalon m GÉPKOCSIK Emlékműveket és táblákat állítanak tel a Tanácsköztársaság mártírjainak tiszteletére A DUNÁBAN Az Autó-motor rovat az 5. oldalon. m Kiállítások és nagygyűlések megyeszerte — Veteránok kitüntetése — Nagyapák és unokák találkozója az 50. évfordulón A pártszervezetek, a ha- zsafias népfront helyi szervezetei, a társadalmi szervezetek és a kiszesek a lakossággal egyetemben megye- szerte gazdag programmal készülődnek a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója méltó megünneplésére. Több helyen emléktáblákat és emlékműveket avatnak a Tanácsköztársaság mártírjainak tiszteletére, síremlékekkel állítanak örök emléket a hősöknek. Karcagon a város lakossága ma délután 17 órakor a Déryné művelődési házban nagygyűlésen emlékezik meg az évfordulóról. Kisújszálláson március 20-án délután 14 órakor ünnepélyesen adják át a Tanácsköztársaságért emlékérmet tizennégy veteránnak a pártbizottság kis tanácskozó termében. — Tiszafüreden emléktábla és síremlék avatására kerül sor 20-án. Az ÁFÉSZ önkiszolgáló boltjának fajára a községi tanács és az ÁFÉSZ Schön Béla emlékére készíttetett impozáns márványtáblát, amelyet délután 15 órakor avatnak fel. Ezután Roffa Lajos, a járási direktórium volt elnöke emlékének adóznak a temetőben, ahol síremléket állítottak fel az első proletár állam mártírjainak. A Tanácsköztársaságért életüket áldozó hősök tiszteletére emléktáblát avatnak 20-án este 18 órakor a pártszékház előcsarnokában Jánoshldán. Március 21-én az évforduló napján megyénk valamennyi helységében koszorúzás ünnepségeket rendeznek. Ezen kívül Fegyverne- ken 8.30 h-kor a művelődési házban nagygyűlést tartanak, ahol Fehér Miklós, a járási tanács vb elnöke emlékérmeket ad át a veteránoknak, majd az 1919. évi ellenforradalmi vérengzések színhelyén emlékművet avatnak fel. Tiszafüreden az emlékmű avatáson kívül névadó ünnepséget is terveznek. A parkot, amelyben a mártírok emlékműve áll majd, a Tanácsköztársaság, az előtte levő sétány pedig Kun Béla nevét kapja. A jelenlegi debreceni utat pedig Schön Béláról nevezik el. Túrkevén ezen a napon avatják fel Tressol Mihály vöröskatona síremlékét, majd a koszorúzás után a Fínta múzeumban kiállítás nyílik a Tanácsköztársaság városi, megyei és országos anyagából. Emléktábla avatással teszik ünnepélyessé az évfordulót Jászárkszál'áson, Kunszentmártonban, Öcsödön és Szelevényen is. A városokban mindenütt kiállításokon mutatják be a 133 náp dicső harcait, eredményeit. Másutt nagyapák és unokák találkozójával, valamint sport és kultúrműsorokkal színesítik a félévszázadik évforduló tiszteletére rendezett programot. A MEGYE ÉS A NAGYVILÁG HÍREI, SZÍNHÁZ - MOZI - RÁDIÓ - TV MŰSOR a 6. oldalon tm A Vísonta község mellett épülő Gagarin Hőerömühöz már a korábbi években megnyitották a külszíni fejtésű szénbányát. A nyitóárkának kiinéiyítése után most másfél kilométer a fronthomlok hossza. NDK-ból vásárolt gépóriások nagy területen takarították el a meddőt, így a felszínre került mintegy 2—2.5 millió tonna szén VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI I a megyei pártbizottság és a megyei tanäcs laka flaBBagfiSaffl