Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-16 / 63. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. március IS. Titokzatos rablás a római áilatkertben Kinek van szüksége az ellopott pingvinre, kígyókra és papagájokra Különös és megmagyarázhatatlan dolgok történtek a napokban a római állatkertben: ismeretlen tettesek elloptak egy pingvint, majd néhány nap múlva egy pár kígyót és madarat. A trópusi hüllők és csúszómászók egy igen tágas épületben üvegketrecekben vannak, amelyekben mesterséges módon megfelelő hőmérsékletet teremtenek számukra- A tolvajok a legszebb példányokat válogatták ld. Először is négy kígyó került a zsákukba Nem a legnagyobbak, de a legszebbek és legártalmatlanabbak. De azért egyikük sem volt másfél méternél rövi- debb. A szomszédos ketrecben szundikáló több mint négy méter hosszú pitont otthagyták. Ügy látszik nem felelt meg, mert túlságosan hosszú és kövér volt. Feltörték a papagájok ketrecét is. Elvitték a ritka és igen drága guaruba papagájt, Cocoritot, a gyermekek kedvencét, két jandaya. meg egy ara-papagájt, majd to- vábbálltak. Két nap múlva az egyik állatkerti alkalmazottat majdnem a guta ütötte meg, amikor a ragadozómadarak ketrece mellett haladva észrevette, hogy eltűnt egy igen ritka fajta bagolypár, meg egy közönséges bagoly. A baglyok mindegyike fél méter magas volt, szárnyaiknak átmérője pedig majdnem egy méter. A furcsa az volt, hogy erőszaknak semmi nyomát sem találták, mintha a madarak nem is védekeztek volna- Vajon kik lehetnek á római állatkert kirablói? — A legkülönbözőbb feltevések vannak a tolvajok kilétéről — mondja Emando Bronsini, az állatkert igazgatója. — Furcsa. hogy olyan állatokat vittek el, amelyek egymás között semmiben sem hasonlítanak. Egyszerűen nincs kit gyanúsítanunk. Lehetséges, hogy valamilyen mániákus tette, de egyedül képtelen lett volna erre. Egész bizonyosan többen voltak. Az sem valószínű, hogy megrendelt rablás volt, mert ha valakinek szüksége lett volna ezekre a példányokra saját állatkertje számára, megveti ette volna őket anélkül, hogy börtönbüntetés veszélyének tegye ki magát. % A CIA „csendes partnere" A CIA « legismertebb, de nem az egyedüli amerikai kémszervezet. Kívüle még nyolc szervezet tartozik az USA kiterjedt hírszerző hálózatához. Közülük a legjelentősebb a NSA (National Security Agency) — Nemzetbiztonsági Hivatal, amelyet általában a CIA „csendet partnerének” neveznek. A világsajtóban szinte napota szereplő CIA-val ellentétben a „csendes partner” tevékenységéről még az USA-ban is álig tudnak valamit 1947-ben alakult meg Truman, az akkori elnök utasítására. „A Nemzetbiztonsági Hivatal legfontosabb feladata szűkén szakosított műszaki és koordinációs tevékenységet végezni a nemzet- biztonság érdekében” — állt a megalakításáról szóló rendeletben. Miután az amerikai kormány ilyen meglehetősen általánosított és ködös megfogalmazásban tájékoztatta a közvéleményt a szolgálat létrehozásáról, az ügynökség mintha feledésbe merült volna — Washington legalábbis soha többé hivatalos formában nem ismertette tevékenységét. Az ügynökség tevékenységének eredményei az elnök elé terjesztett jelentésekben és beszámolókban kap helyet, egyébként munkáját a titokzatosság homálya övezi. A világlapok címoldalára először 1960-ban került A CIA-val közösen végrehajtott és kudarccal végződött akciók következtében. Emlékezetes, hogy 1960. május 1- én a Szovjetunió légterében rakétával megsemmisítettek egy U—2-es típusú felderítő repülőgépet, amelynek pilótája Francis Gary Powers volt Még el sem ült az U—2-es kémrepülőgép csúfos kudarca miatti felháborodás, amikor július 1-én Vaszilij Pol- jakov, a szovjet légierő tisztje egy RB—47-es kémrepü- lőgépet lőtt le a Szovjetunió légterében. A kémiepülőgépek — amelyek útját a CIA és a NSA közösen szervezte és készítette elő — okozta nemzetközi botrány után újabb kudarc állította a két kémügynökséget a nemzetközi közvélemény érdeklődésének középpontjába. A Nemzetbiztonsági Hivatal vezető emberei valószínűleg még most is keserű szájízzel gondolnak az úgynevezett Mitchell—Martin-féle botrányra. Bernon Mitchell, a fiatal rejtjelszakértő és William Martin matematikus 1958-ban léptek az NSA ügynökeinek sorába: — Igen tehetségesek voltak, jól ismerték a „szakmát", s így hamarosan felelős beosztásba kerültek. 1960 nyarán — augusztus- bon — mindketten eltűntek. Az FBI azonnal lázas nyomozásba kezdett felkutatásuk érdekében, az NSA főhadiszállásán pedig éjt nappallá téve sok ezren dolgoztak az új rejtjel-rendszerek kidolgozásán, hiszen a két fiatalember eltűnése után a régi kódrendszert már nem használhatták tovább. Az FBI nyomozása eredménytelen maradt. Már-már eltűntnek, kiderítetlen gyilkosság vagy szerencsétlenség áldozatának nyilvánították őket, amikor bombaként robbant a hír. A TASZSZ illetékes helyről kapott felhatalmazás alapján a következőket közölte: „A közelmúltban Bernon Mitchell és William Martin, az Egyesült Államok „nemzetbiztonsági ügynökségének'’ két tagja elhatározta, hogy szakit az Egyesült Államokkal, és politikai menedékjogot kér a Szovjetunió kormányától. A szovjet kormány teljesítette kérésüket, és megadta nekik a szovjet állampolgárságát” Az amerikai kémrendszer minden ügynökségében kitőrt a pánik, amelyet még inkább fokozott az, hogy az amerikai titkosszolgálat két ügynöke 1960. szeptember 6-án sajtóértekezleten ismertette — Moszkvában a szovjet és külföldi újságírók előtt az okokat, amelyek az Egyesült Államok elhagyására késztették őket, s beszámoltak a sajtókonferencia résztvevőinek az NSA tevékenységéről is. A világ közvéleménye előtt feltárult az NSA valódi tevékenysége, amelyet a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetői tizenhárom esztendőn keresztül eltitkoltak az amerikai közvélemény elől is. Valójában tehát, amellett, hogy az NSA központjában kidolgozzák az USA rejtjel-kulcsait és szükség esetén módosítják azokat, a földkerekség legkülönbözőbb pontjain felállított stabil és mozgó lehallgató állomások — (pl. kémrepülőgépek, hajók, műholdak) segítségével felfogják a kódolt üzeneteket, te- lemetrikus műszereik segítségével meg tudják állapítani a radarberendezések helyét, fontos adatokat szolgáltatnak a rakéták, mesterséges bolygók távirányításáról stb. Az NSA székházát 1958- ban építették fel 35 millió dolláros költséggel a Maryland állambeli Fort Mende- ben. Az U-alakú. háromszoros szögesdrót-sövénnyel körülvett székház a Pentagon és a külügyminisztérium után a harmadik legnagyobb épület az USA-ban. Az amerikai fegyveres erők közismerten legkegyetlenebb legényei, a „bőrnyalcúak"nak becézett tengerészgyalogosok őrzik. (Két alközpontja is működik, az egyik Japánban, a másik az NSZK- ban.) Föld alatti helyiségeiben több millió dollár értékű elektronikus műszer és berendezés kapott helyet, köztük olyan nagyszámú komputer (számítógép), amennyi talán a világon sehol sincs együtt Egy különleges, ki- lencemeletes épületet emeltek ezen berendezések részére, Itt található a világ egyik legnagyobb komputere is, — amelyet az IBM-vállalat készített külön az USA megrendelésére. Az NSA egyik osztályának valóban az a feladata, hogy gondoskodjon a bizalmas természetű amerikai hírek és üzenetek közlésének zavartalanságáról. és hogy rejtjeleket állítson össze a diplomáciai szolgálat számára. — Természetesen mindez nem úgy történik, mint valamikor régen, amikor néhány ügyes, agyafúrt ember állította össze a rejtjeleket — például a velencei Giovanni Soro, akit a modern kriptográfia (titkosírás) megalapítójának tartanak. Manapság erre a célra nagy teljesítményű elektronagyakat használnak, amelyek igen rövid idő alatt rengeteg megbízható változatot, kombinációt készítenek. Az amerikai külügyminisztérium havonta mintegy 6 millió szót tartalmazó rejt- jelzett üzenetnalmazt továbbít külföldi diplomáciai képviseleteinek. Évente mintegy negyedmillió rejtjeles üzenetet továbbítanak az USA katonai szervezetein belül, kezdve az egész egyszerűektől a roppant bonyolultakig, amelyeket például az USA elnöke használ a stratégiai légierők parancsnokához küldött üzeneteiben. A Nemzetbiztonsági Hivatal élen rendszerint magasrangú katonatiszt áll. Az NSA igazgatója Washington egyik legtitokzatosabb személyisége : sohasem jelenik meg semmilyen hivatalos fogadtatáson, ünnepségen, s eddig még nem kellett beszámolnia munkájáról a kongresszusi bizottságok előtt sem. Még az USA-ban, a közéleti személyiségek közül is csak kevesek előtt ismeretes, hogy az NSA jelenlegi főnöke Marshall Carter tábornok. (Elődje Lawrence H. Frost tengernagy volt) Az NSA költségvetése szigorúan titkos. Nem hivatalos becslések szerint évi 1000 millió dollár körül mozog. Az NSA az amerikai kémrendszerben előkelő helyet foglal el, berendezései behálózzák az egész világot K. J. As NSZK egyik gyárából most került ki a világ első olyan búvárkamrája, amivel a búvár 500 méter mélységbe is lemerülhet. Az eddigi készülékekkel ezt a mélységet nem lehetett elérni. Az új búvárkamra az egyik legérdekesebb kiállítási tárgya az angliai Brightonban megrendezésre kerülő első Nemzetközi Oceánológiai Vásárnak. A „Drä- ger TK 500” elnevezésű „vízalatti lift” egy gömb alakú tartályból áll (átmérője 1,80 méter), amit kábelek kötnek össze a lebocsájtó hajóval. A 15 mm kazánacél 50 kilo- pond nyomást bír ki. A tenger fenekén dolgozó búvárt speciális gázkeverékkel látják el, ami az 500 méter mélységben fellépő nyomást kompenzálja. Az új lemerülési készülék mint a kőolajfúrások, mint a mélytenger-kuta- tás terén fontos szerepet tölthet majd be. Adatok a Szovjetunió nyersanyagkészleteiről és iparának fejlődéséről A Szovjetunió a világ legnagyobb országa. Területe 22,4 millió négyzetkilométer (az egész szárazföld egyhato- da). A mezőgazdasági föld- haszon-terület körülbelül 609 millió hektárt tesz ki. (Egy lakosra körülbelül 2,5 hektár jut). Ez az ország egész területének 27 százaléka. A szántóterület — 224 millió hektár (az ország területének 10 százaléka). A Szovjetunió területének körülbelül egyharmada erdőség. Ez az erdőállomány a világ teljes erdőterületének 27 százalékát teszi ki. A szovjet faállomány ötször akkora, mint az Egyesült Államoké és hétszer akkora, mint Kanadáé. A folyók száma és együttes hossza tekintetében (körülbelül 3 millió km) a szovjet ország az első helyet foglalja el a világon. Vízienergia tartalékai 3,5-szer nagyobbak, mint az amerikaiak és ötször akkorák, mint a kanadaiak. A potenciális vízienergia készletét 420 millió kW-ra becsülik. (A szovjet vízierőművek együttes kapacitása 1967-ben 24,8 millió kW, az összes szovjet erőműveké pedig 131,7 millió kW volt. A forradalom előtt Orosz ország területének csupán IC ’■ százalékán végeztek geológiai kutatásokat A szovjet hatalom éveiben nagyszabású geológiai kutató-szolgálatot hoztak létre. Ez a szolgálat több mint 500 000 embert foglalkoztat, s ebből 112 000 a diplomás szakember. A geológiai kutatók több mint 12 000 fúrógéppel, több mint 54 000 gépkocsival és vontatóval, több mint 10 000 traktorral, körülbelül 1000 repülőgéppel és helikopterrel stb. rendelkeznek. A nagyszabású geológiai kutatómunka óriási ásványi kincseket állított a szovjet népgazdaság szolgálatába. 1913-ban még azt tartották, hogy Oroszország csupán a világ geológiai szénkészleteinek 3 százalékával rendelkezik. Ezt a hányadot 1937-ben már 21 százalékra becsülték, a legújabb becslések szerint pedig a Szovjetunió részesedése a világ szémkészletébem eléri az 55 százalékot. A felkutatott ásványolaj- és gázlelőhelyek jelenleg a Szovjetunió szárazföldi területének több mint a felét teszik ki, vagyis 27,5-szeresét az 1937. évinek. Az utolsó évek legnagyobb eredménye a nyugat-szibériai óriási ásványolaj- és gázlelőhelyek feltárása volt Jelentős ásványolaj- és gázkészleteket találtak Ukrajnában, Közép- Ázsiában és Nyugat-Kazah- sztánban is. Ugyancsak számottevő mennyiségben van ásványolaj Bjelorussziában, és gáz a Komi ASZSZK-ban és Jakutiában. A jelenlegi hozzávetőlege számítások szerint a Szovjet unió hányada a világ poten ciális energia-hordozó készle teiben meghaladja az 53 szá zalékot. A világ vasérc készleteinek 41 százaléka van a Szovjetunió területén. A szovjet hatalom éveiben megsokszorozódtak a feltárt színes-, ritka- és nemesfémkészletek. A mangánérc-készletek 88 százaléka a Szovjetunióban összpontosul. Számos más színesfém tekintetében szintén az első helyet foglalja el a szovjet ország. Az utóbbi időben nagy réz-, nikkel-, ón-, és cinkérc lelőhelyeket találtak Kraszno- jarszk határterületen, és hasonló nagyságrendű rézérckészleteket Csita-teriileten, ónérc-készleteket Jakutiában és Habarovszk határterületen, valamint arany-készleteket Üzbegisztánban. A Szovjetunió gazdag a műtrágyagyártáshoz szükséges nyersanyagokban. A hi- bini apatit-lelőhelyek a legnagyobbak a világon. Nagy foszforit-medencét tártak fel Kazahsztánban. Kálisó-lelő- helyeket tártak fel az Uraiban, Bjelorussziában, Ukrajnában és Közép-Ázsiában. A világ kálisó-készleteinek 54 százaléka a Szovjetunióban található.
