Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. február 1Ä, Fogbeültetés A „mérgező filmek“ jegyzéke Kínában A kínai kulturális forra­dalom a filmeket sem kí­mélte. A pekingi Kinema­tográfiái Intézet vörösgár­distái összeállították a „mérgező filmek” jegyzékét. Huszonnyolc oldaloon 3400 filmet sorolnak fel és a filmcímekhez fűzött magya­rázatban ismertetik az egyes művek „méregtartalmát” is. A kínai filmgyártás gyakor­latilag megsemmisült. A bemutatott filmek többsége Mao dicsőségét hirdeti, holott annakidején olyan szakember, mint Charles Chaplin és Geoerges Sadoul is elismerően nyilatkoztak a kínai filmekről. A jegyzékben 100, Kíná­ban is bemutatott külföldi filmalkotás címét sorolják feL Ezek közül 40 szovjet filmet tartanaié mérgezőnek, közöttük olyan alkotásokat mint „A negyvenegyedik”, a „Ballada a katonáról”, a „Szállnak a darvak”, az „Emberi sors” stb. Ügy véljük, néhány „in­doklást” is érdemes ismer­tetni. „A negyvenegyedik” — a Iegrevizionistább filmek egyike, bemutatja egy mun­kás családból származó nő­nek, a Vörös Hadsereg ka­tonájának egy fehérgárdista tiszthez fűződő szerelmét. Mellőzi az osztályharcot, mérsékeli az osztályellenté­teket, és szépíti a fehérgárdis­ta hadsereget. A „Szállnak a darvak” — a Iegrevizionistább filmek egyike, amely a burzsoá pa­cifizmust népszerűsíti. A fogak „tűvel” való be­ültetésének módszere volt az egyik legvitatottabb kérdés a gyakorló fagászok között A módszer feltalálója Jac­ques Scialom professzor. E módszer szerint három fémtűt erősítenek be a pá­ciens állkapcsába, különböző hajlásszöggel, úgy hogy azok szilárdan tarthassák a fogat E tűk végéhez — amelyek olyan fémből készülnek, hogy a szervezet nem „veti ki” — műfogat erősítenek. Scialom professzor az első ilyen „fogbeültetést” hét év­vel ezelőtt végezte. A pá­ciensnek még mindig meg­van az akkor beültetett foga. A „tűket” érzéstelenítéssel illesztik be. A múlt évben mintegy 30 izraeli gyakorló fogász vég­zett kéthetes tanfolyamot az új módszer elsajátítására és azóta már a gyakorlatban is alkalmazza a fogbeültetést, Újabb Tunguz-meteor ? Egy expedíció, amelyet dr. Emest Amann, a Meteoroló­giai Világszervezet Malawiba kihelyezett szakértője vezet, úgy hiszi, megtalálta a janu­ár 23-án hajnalban lehullott meteorit becsapódási helyét. Amann kijelentette, hogy feltételezése szerint a mete­orkő okozhatta azt az óriási földcsuszamlást, amelynek nyomait Blantyre-tól mint­egy hét mérföldre fedez­tek feL Több száz tonna szikla zu­hant alá fákat és bokrokat tarolva le. Háromszáz méter hosszan és tíz méter széle­sen valóságos pusztaság ke­letkezett. Szerencsére a földcsuszam­lás közelében nincs emberi település, így különösebb baj nem történt Miért Az amerikai elnökök hi­vatalát és egyszersmind la­kását, a washingtoni Fehér Házat a XVIII. század végén kezdték építeni. John Adams volt az első elnök, aki ebbe az épületbe 1800-ban beköl­tözött Az 1812—14-es hábo­rú idején, pontosabban 1814. augusztus 24-én, az angolok az épületet Washington más nevezetességeivel együtt íel­A szelzmológusok egyéb­ként megerősítették, hogy a földlökést Dél-Malawiban va­lamilyen égből lehullott tárgy okozta. A kisebb erejű földrengés egy perccel azután követke­zett be, hogy a tűzcsóva, timely öt-hat másodpercre nappali fényességet árasztott és amelyet százan és százan láttak, eltűnt. Mind ez ideig senki sem Jelezte: látta, amint a me­teorit becsapódik a földre. Néhány szemtanú körülbe­lül 40 kilométerre a földcsu­szamlás helyétől, amelyet a szeizmológusok a becsapódás legvalószínűbb helyének tar­tanak, azt állítja, hogy egy tárgyat látott ■ szédületes se­bességgel eltűnni az égbolton. fehér gyújtották. A háború után 1817-ben az épület külső fa­lait fehérre festették, hogy eltüntessék a tűzvész nyo­mait. Ettől kezdve hívják az elnöki rezidenciát Fehér Háznak. Az Egyesült Államok kong­resszusa 1902-ben teljesítette Theodor Roosevelt elnök ké­rését, hogy hivatalosan is ez­zel a névvel jelöljék az ame­rikai elnökök rezidenciáját. Divat, tej és csinos lányok Talán inkább a szemnek, mint a szájnak volt az ingere a mezőgazdasági termékeknek ez évi kiállítása, a Nemzetközi Zöld Hét Nyugat-Berlinben A nap kü­lönböző szakaszainak megfelelően divatosan felöltözött fiatal lányok demonstrálták a reggeli, ebéd és vacsora ízletes elkészítési módját. Az újszerű Pop-art stílusú „termékbemutatóval” akarták elérni, hogy az export- kedvezmények ellenére a hzai élelmiszerpiac mérete is tovább növekedjen. Mezőgazdasági gépeket és gépi felszereléseket is kiállítottak. A felvételünkön látható mosolygó leány a tejiparnak csinál reklámot. Az archeológia és a dollár Istenszobrokat csempésznek ... A nyugat-pakisztáni Ra­walpindi központjában van egy szűk kis utca, ahol egy­másmellé tapadnak a csodá­latos pakisztáni ötvösmeste­rek és fafaragók boltocskái. Ha a bolt tulajdonosa meg­sejti, hogy külföldi keresi fel, akkor feltétlenül felajánlja, hogy kétféle üzletet is lehet kötni, egyrészt beváltana he­lyi valutára green money-t, vagyis a dollárt, másrészt el­adásra kínál „pakisztáni em­lékként” fából készült szob­rocskát, vagy ősi kancsót. Bár mindkétféle üzletkötés törvényellenes, gyakorlatilag az ország minden városában ezt teszik, tekintettel arra, milyen nagy az érdeklődés Nyugaton az ősi művészeti alkotások iránt. Ezek a „műkedvelő” kis üzletek azonban gyerekjáték­nak tűnnek azok mellett, amelyeket a nagyban dolgozó csempészek valósítanak meg. Ezek a csempész-csoportok a milliomosok „igényeit elégí­tik ki”, akik különösen nagy­ra értékelik az ősi keleti mű­vészeti tárgyakat. Ezek a „gyűjtők” válogatósak, és el­sősorban Ghandara-téle pa­kisztáni műtárgyakat, a Ta- xilák drágakővel ékes éksze­reit, a mongol uralom és a muzulmán korszakot meg­előző időkben született mi- niatúrákat, a kéziratos te­kercseket, amelyek nemegy­szer többszáz, vagy ezer év­vel ezelőtt készültek. A Pakistan Times című lap Etiópiában, az Omo-folyó völ­gyében két zöldesbarna állkap­csot találtak a régészek. Ez a két állkapocs 2 millió éves ug­rást jelentett visszafelé az em­beriség előtörténetében. „Kerekeken gördül az embe­riség bölcsője** — mondták tré­fásan a francia archeológusok: századunk elején úgy képzelték, hogy ez a bölcső Ázsiában rin­gott. Ott látta meg a napvilágot az 1891-ben felfedezett „jával ember** és ott élt a Teilhard de Chardin által „agnoszkált” hires sinanthropus. Ezek az akkori­ban ismert legrégibb őseink 300 000—400 000 évesek voltak, a tudósok a pithecanthropus vagy a „homo erectus** csoporbta so­rolták őket. Akkor még úgy képzelték, hogy ezektől az ősök­től — a neandervölgyi emberen így írt erről; „A nyugati műgyűjtők ízléséhez alkal­mazkodó csempészek foszto­gatják Pakisztán múzeumait és az archeológiái ásatások leleteit. Az utóbbi néhány én alatt ezerszámra vitték ki az országból a Buddha-szob- rókát és más kultikus tár­gyakat." Az újság szerint ez a csempészbanda egy nem ­zetközi csoporthoz tartozik, amely röviddel a második vi­lágháború befejezése után alakult és már több mint 20 esztendeje rendszeresen fosz­togatja Afganisztán, Pakisz­tán, Thaiföld, Kambodzsa, In­dia múzeumait, ásatások so­rán előkerült kincseit A thaiföldi kormány például az utóbbi időben nyomára buk­kant néhány olyan műalko­tásnak, amelyek már James Thomson amerikai műgvűjtő kollekciójába kerültek, sőt si_ került vissza is szereznie azo­kat, bár meglehetősen súlyos összegek árán. Az indiai ha­tóságok egy évvel ezelőtt lep­leztek le egy csempészban­dát amely ősi indiai isten­szobrokat rabolt rendszere­sen templomokból és szállí­totta külföldre. A csoport tagjait ártalmatlanná tették. De sokszor még a legszi­gorúbb intézkedések sem elégségesek. Az amerikai „tu­risták” és a helyi csempé­szek ma is fosztogatják az ázsiai országokat és számos értéket visznek el az óceánon túlra. ét — egyenes vonal vezet a mai „homo sapiens”-ig. Ez a szép. egyszerű családfa azonban szertefoszlott az Afri­kában 20 év óta tartó kutatáséit: fényénél. Dél-Afrikában őseink körülbelül 100 000 éves csont­vázát fedezték fel, de ezt a faj­tát kis koponyája miatt, tréth méltatták -a „homo** névre 2 „australopitbecusnak*' keresztel­ték el. Az emberiség előtörténete 1959- ben ugrott először 1 milUó évet visszafelé. — Ur. Louis Leakey, Kenyában született angol pale­ontológus, olyan australopithe- cust fedezett fel, amely a ká­lium-argon mérések alapján — 1 750 000 évesnek mutatkozott, —* Leakey négy évvel később egy második, valamivel fejlel(tebh példányt Is felfedezett. A Spanyol gyarmat-birodalom bomlása Afrikában Vajúdó egyház Tények és adatok a katolicizmus belső problémáiról Amikor XXIII. János pápát újságírók a program­járól faggatták, így válaszolt: „Friss levegőt az egyház­ba!" _ és kinyitotta az ablakot. Ezt a jelképes ablaknyi­tá st a katolikus egyház történetében a II. vatikáni zsinat volt hivatva meg is valósítani. XXIII. János fel­ismerte: az egyház számára létkérdés, hogy megújhodá­sa révén kapcsolatba kerüljön a világgal, korunk em­berével. Egyszerre a figyelem középpontjába kerültek Teilhardnak, a sokáig hallgatásra ítélt tudós jezsuita páternek tanításai; „A keresztényeknek a fejlődés tá­maszaivá kell válniok... A mindenség előrehalad és emberi feladatunk, hogy előre is vigyük”. A modern teológiai irányzatok olyan neves képviselőinek, mint Congar és Rahner, —- akik addig az egyház peremé­re szorultak, — a tanulmányai szerepet kaptak, hogy a dogmák teológiája után megalkossák az egyháznak az emberi kapcsolatokkal foglalkozó teológiáját. Trónralé- pése után János pápa nem uralkodói mivoltát, vagy csalhatatlanságát hangoztatta: „Ember vagyok, mint mindenki más" — ezek voltak szinte első szavai a trónon. A zsinatot berekesztik 1 Néhány hét múlva az 18*0-tói Spanyolország ellenőrzése alatt áUó Ifni visszatér az anyaor­szághoz, Marokkóhoz. Az 1500 Imi nagyságú és 67 000 lakosú, forró homokkal fedett terület, az Atlanti-óceán partján épült hasonló nevű kikötőt és repülő­teret veszi körül. Ifnl lakóinak nagy részét (84%) marokkói berberek teszik ki, félnomád földművelésből és no­mád állattenyésztésből tengetik életüket. Európaiak, zömmel spa­nyolok, csaknem 10 ezren élnek az országban. Marokkó 1956. április 7-én meg­szűnt spanyol védnökség lenni és Spanyolország csak Ceuta : ES spanyol gyarmat LÜÜffll felezabadnlt tpanyol hírtől és Menüs városokat, néhány ki­sebb szigetet, valamint Unit tarthatta meg magának- Tanger nemzetközi övezetet is marokkói területté nyilvánították. 1958. áp­rilis 10-én Spanyolország és Marokkó egyezményt írt alá, amelynek értelmében Spanyol Szahara északi része marokkói közigazgatás alá került. A Guineai-öböl partján elterü­lő, 28 ooo km» kiterjedésű Egyen­lítői Guinea, 1968. októberében vált függetlenné és ezzel, vala­mint a most Marokkóhoz csat­lakozó Ifnlvel, Spanyolország afrikai gyarmat birodalma csu­pán Spanyol Szaharára zsugo­rodott össze. A Spanyol Szaharának neve­zett Rio de Oro, 266 000 kma-nyl sivatagos területe sokáig érték­telennek tűnt a gyarmatosítók szemében. 1963-ban azonban gaz­dag foszfátlelőhelyekre bukkan­tak az ország területén, amely­nek tartalékait mintegy 1.3 mil­liárd tonnára becsülték a szak­emberek. A tőkés vállalatok egész sora Jelentkezett a világ­viszonylatban Is jelentős kincs kiaknázására, míg végül az észak-amerikai Internationa] Mi­nerals and Chemical Corp. of Skokie szerezte meg a foszfát kitermelésének és szállításának jogát. A spanyolok egészen > leg­utóbbi időkig Igyekeztek titok­ban tartani a fontos nyersanyag felfedezését, miután Marokkó és Mauritánia egyaránt igényi tart a jelenlegi spanyol gyarmatra. A Spanyol Szabarai Felszabadí­tás! Front is törvénytelennek nevezte a természeti kincsek­nek külföldi monopóliumok ál­tal történő kitermelését és be­jelentette, hogy harcot kezde­ményez a gyarmat felszabadí­tására. A II. vatikáni zsinat drá­mai párbeszédként indult a haladók, a mérsékeltek és a konzervatívok között János halála után az új pápa, VI. Pál levétette a zsinat napi­rendjéről, és a döntést ma­gának tartotta fenn a szüle­tésszabályozás és a papi nőtlenség kérdésében. Majd a zsinat, munkájának else­kélyesedésé után, még mi­előtt befejezte volna a rá háruló nagy feladatot, be- rekesztetett Kormányzása kezdetén úgy látszott, hogy az autok­rata XII. Pius egykori ked­vence nem mestere konzer­vatív, hanem elődje haladó politikáját követi. Erre val­lott utazássoro^ta, amely­nek állomásai India, Jeru­zsálem, az ENSZ székhelye, Portugália és Kolumbia fő­városa, Bogota voltak. A népek haladásáról szőlő en- ciklikájában az egyház ré­széről először vette számba rendszerezetten a legfonto­sabb társadalmi kérdéseket, bírálta a kapitalizmus leg­szembetűnőbb kártevéseit Bár a forradalmakat elítélte — elsősorban a latin-ameri­kai viszonyokra utalva —, „nyilvánvaló és hosszantar­tó zsarnokság esetén• jo­gosságukat elismerte. Ezt az okmányt Európában nem sokat emlegetik, kivált a Vatikánban ejtenek kevés szót róla, de a harmadik vi­lág haladó egyházi körei­ben hivatkoznak és támasz­kodnak is rá. Vihar a születés­szabályozás körül VI. Pál legutóbbi, a szüle­tésszabályozást tiltó encik- likája azonban nagy vihart kavart az egyházon belül és aláásta a pápa tekintélyét A felháborodás alkalmat szol­gáltatott arra. hogy áttekint­sék az új pápa eddigi, több mint ötéves kormányzását. A vizsgálódás arról tanúsko­dik, hogy az utóbbi időben engedményt tett a konzerva­tívoknak és megpróbálja gyengíteni az egyház haladó szárnyát. A reformok csak liturgiára terjednek ki, ho­lott a haladásért küzdő egyes egyházi vezetők ko­moly teológiai kérdéseket is feszegetnek. Rómában titokban „eret­nekség gyanújával” többeket perbe fogtak, így például Schillebeeck atyát, a hol­land haladó katolicizmus egyik teoretikusát és Hans Küng svájci teológust, aki azt vallja: „Egy ember ön­kényuralmi kormányzásának semmi alapja sincs az újtes­tamentumban, s azt az egy­ház kollegális kormányzá­sának kell felváltania\ E szerint felül .ell vizsgálni a pápai csalhatatlanság 100 éve kihirdetett dogmáját. A pápa tavaly nyáron egyik beszédében így szólta helyzetről: „Az egyház misz­tikus bárkájának kormányá­nál érezzük a vihart, amely bennünket körülvesz és ost­romol", Ebben ■ viharban — amelynek lényege az egyházon belül az, hogy a papa szembeszáll az új hso- ciernizmussal, — WL Pél# Hol ringott a bölcsőnk?

Next

/
Oldalképek
Tartalom