Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-16 / 39. szám
1900. február 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Veszteség a nicgve legjobb földjein Újsághírs Az elemi csapás ás egyéb okok következtében, megyénk kilenc termelőszövetkezete átmenetileg fizetésképtelenné vált. Bevételeikből a legszükségesebb kiadásaikat sem tudják fedezni. — A veszteséges szövetkezetek szanálásáról a P. M.— MÉM együttes rendelete intézkedik. A kétpói Szabadság Tsz-t a törökszentmiklósi járás egyik legjobban gazdálkodó szövetkezetei között tartották nyilván 1966 végén egy szántóegységre 6207 forint halmozott termelési értéket produkált, az áruértékesítése (szintén egy szántóegységre) 4545 forint. A jövedelem 21201, a következő évben 24 700 forint volt egy dolgozó tagra vetítve. Mindenki jót mondott róluk; lám a kétpóiak megmutatták, hogy kell. Derült égből a villám A Szabadság Tsz a megye legjobb földjein gazdálkodik. Az 5600 holdas szövetkezetben, az átlagos aranykoronaérték 17,4, tehát nagyon magas. Mégis, 1968-ban 2 412 000 forint veszteséggel zárt. Ugyanakkor a tagjövedelmük most is meghaladja a megyei átlagot (14 700 forint). Az aszály pusztítását senki sem tagadhatja, mégis a derült égből villámcsapásként hatott a Szabadság Tsz vesztesége. Vajon mi okozta a gazdaság visszaesését? A megyei tanács vb által kiküldött szanálási bizottság vizsgálatából kiderülnek ennek okai. A Szabadság Tsz tavaly egyesült a helyi Dózsa Tszszel. Két azonos típusú, adottságú és jó gazdasági mutatókat elért szövetkezet házasodott össze. A baj oka tehát nem ez volt. A szövetkezet alapvető hibája, hogy a fogyasztási alap arányit mindig magasabbra szabták a termelés növekedésénél. Felélték a holnapot Az utóbbi öt évben a tagrészesedés aránya átlagosan 30 százalékkal haladta meg a termelési érték növekedését A holnapra nem gondoltak, amit csak lehetett, kiosztottak. A szövetkezet állóeszköz ellátottsága alacsony színvonalú. Az utóbbi három év során termelést szolgáló épületet nem emeltek. Ax árutermelés nagymérvű •olt, az év közben felhasznált forgóeszköz értékét nem tudták pótolni. Előfordult hogy 3 millió forint értékű takarmányt kellett egy év alatt vásárolniuk. Gazdálkodásukat a külterjesség jellemet. Az össz árutermelési volumen közel 70 százalékát adja a növénytermesztés és csak 30 százalékát az állat- tenyésztés. (A háztáji gazdaságokban ugyanakkor sok az állat) Nyilvánvaló, hogy a szeszélyes időjárást a torz termelési szerkezet nem tudta ellensúlyozni, öntözni nem tudnak. Biztonsági alapijuk évek óta nem volt A visszásságokra a járási szervek többször is felhívták a tsz vezetőinek figyelmét, de nem volt hatása. Az üzemszervezés hibáit szemlélteti, hiányzott a tenyésztői munka. A teheneket és az üszőket is értékesítették. Az istállókban szabvány nélkül takarmányoztak. Hitel, költségvetési óvadék mellett A szövetkezet forgóeszköz állománya 1 355 000 forinttal csökkent plusz 766 ezer forintot tesz ki az állatok értékének csökkenése. A tsz a régi eszközellátottság színvonalát csák 3—4 év alatt tudja elérni. A szanálási bizottság véleménye, ha a tsz ügyét pénzügyileg nem rendezik, az idén is veszteséges lesz. (Ennek arányáról a megyei tanács vb dönt, a lehetőségek figyelembevételével.) A kétpói Szabadság Tsz egyébként tavaly 2140 000, az idén 1 580 000 forint szanálási hitelt kapott, költség- vetési óvadék mellett. Ez is mutatja, az állam kölcsönnel segíti a bajbajutott szövetkezetét, melyet azonban ki kell gazdálkodni. A szanálási bizottság azt is megállapította: a szövetkezet vezetői nem érdeklődtek az új iránt, nem folyt közgazdasági elemző munka A bizottság javasolja: meg kell szüntetni az üzemszervezés hibáit, változtassanak a szerkezet arányain, fejlesszék az állattenyésztést. A fogyasztási alap mértékének növekedését, a termelési érték növekedésétől kell függővé tenni. A felhalmozási alapot növelni kell, s megfelelő biztonsági alapot képezzenek. Szükséges az állatférőhelyek korszerűsítése is. A tss vesetőinek véleménye Beszélgettem Szabó István elnökkel, Abrudán Mihály párttitkárral és Békési Gyula főagronómussal. — Mindhárman az aszályban látják a visszaesés fő okát. Még részt vehet a Néplap ezer forintos ötletpályázatán. A februári, első havi fordulóra rengeteg pályázat érkezett, munkatársaink a legjobb ötletek feldolgozását megkezdték. Amint kedves olvasóink látják, naponta közöljük az önök által javasolt témákról cikkeinket. De ezzel AZ ÖTLETPÁLYÁZATON megnyerhető februári ezer forint sorsa még nem dőlt el. Küldje be ön is javaslatát. Bármilyen közérdekű témát kivizsgálunk, s azt megírjuk. Kívánságára interjút készítünk közéleti személyiségekkel, a megyénket, vagy a városokat, községeket érintő kérdésekről. A szerkesztőség a legjobb ötletet EZER FORINT jutalomban részesíti. Vegyen részt az ötlet- pályázaton, szerkesszük együtt a Néplapot. — Egyetlen növény se hozta a tervet. A növénytermelés kiesése 50 százalék — vélekedik a főagronómus. De a párttitkár és az elnök is elismeri — túlzott volt a tagjövedelmünk (a járásban legmagasabb), amit csak lehetett, kiosztottunk. Igen, ez a bajok gyökere. Legutóbb a járási párt vb is megállapította: a vezetés korszerűtlen, a közös jövedelem nőtt, de az elosztási forma eltorzult. A máról holnapra való élés ellentétes a párt agrárpolitikájával. A járási párt vb egyébként megszabta a pártszervezet feladatait Javítsák a szövetkezeti demokráciát a párt ellenőrző tevékenységét. A párt vb határozatának ismeretében a tsz vezetői keresik a kiutat. Eldöntötték: átmenetileg csökkenteni kell a tagjövedelmet szigorú takarékosságot vezetnek be és erőfeszítéseket tesznek a növénytermelés és az állattenyésztés arányainak megváltoztatására. Uzemegységi irányítás helyett ágazati irányítást vezetnek be. (Az utóbbi hetekben több szakembert vettek fel.) Az operatív munkát a középvezetőkre bízzák. Látják, hogy helyettük nem szabad dolgozniuk. Kész a beruházási program. Két év alatt hat millió forint értékben bővítik, korszerűsítik a sertés-, marha férőhelyeket, az amortizációs alap felhasználásával. És várják a Tisza kettőt, mely 3 ezer holdra hoz öntöző vizet. Az állam segít a tsz talpra állításában. De a szövetkezet vezetőinek, tagjainak erőfeszítésére van szükség, hogy kijussanak abból a kátyúból, amibe saját hibájukból jutottak. Máthé László Uj takarékszövetkezeti üzletház Jászárok- szálláson Az ügyvédi munkaközösség és a takarékszövetkezet új üzletházat avat Jászára kszál- láson. A kétszintes létesítmény — a berendezéssel együtt — egy millió forintba került- Kivitelezője a Jászberényi Egyesült Építőipari KTSZ. A korszerű épületet február 19-én, szerdán délelőtt Forintos Béla, a jászárokszállási községi tanács vb elnöke adja át rendeltetésének. A helyi takarékszövetkezet egyébként most ünnepli fennállásának tízéves jubileumát. Szegedi halászlé — kockába sűrítve Az elmúlt évben Engi János főmérnök és Gregus Ákos vegyészmérnök szabadalma alapján megkezdték a halászlé kocka gyártását a Szegedi Paprika Feldolgozó Vállalatnál. A félig szilárd, koncentrált, első osztályú pontyból készült íz koncén tr át um forrásban lévő vízben oldódik. A kockákat modem, olasz gyártmányú automata gépen csomagolják, csípős és enyhén csípős változatban. Különlegesen jö ízét a szegedi paprika adja meg. Előkészítik a kővér pontyokat, hogy legjobb ízeiket halászlé kockába sűrítsék Az idén 400 tonna halászlé kockát akarnak becsomagolni ezek a munkásnők (MTI foto — Bereth Ferenc felvétele) Az ivóban Várjuk a vonatot a karcagi állomáson. Nagy karimájú, feketekalapos, fekete férfi botladozik a peronon. Nem tudom miért, de juhász embert nézek ki belőle. Sűrűn ke- resztbeakadó lábai lassan viszik, egy négy-ötévesnyi lány. vagy fiú után. A gyereket se szegényes ruházata, i se semmi más el nem árulja, ez-e,amaz-e? Húzza maga után apját. A juhász — télié sen belémrög- ződött, hogy az — megy engedelmesen, mint csengős bárány után szokott anyja. A kis kölyök felkapaszkodik a kilincs után, kinyitja a váróterem ajtaját, behúzza rajta a nagykarimájú feketekalapos embert. Benn meleg van. És benn a lócán ül egy asszony. Nyáriasba, vékonyba öltözve, ölében kopottas pólyát tart. Altatná 9 kisbabát. Akkor jön oda a juhász, a másikkal, a nagyobbal, a szintén hiányos ruházatúval. Mozog a kis váróterem, j önnek-men- nek az utasok át a szomszédos söntés- be, meg onnan visz- sza. A juhász se tölt percet se itt. Megy. az asszony fogja a pólyát, néz az ura után. Szemén, beletörődő szomorúságán átsüt a sóvárgás: viszi az embere a pénzt. Szólni nem mer. Idegenek előtt nem cívódik ő az urával. Az úgvis kimutatta, ő a gazda a háznál. Eddig hajtott gyereke szagára, de most itt más emberek előtt gorombán hátralökte az utána nyúló kis kezeket. Dülöngél át a vasúti csapszékbe. Követem. Nem tudom, mit kért. A büfés nagydarab, feketecsizmás, fehér- kötényes férfi. Dörgő nagy hangja van. — Édesapám én magának még vizet se adok. Követelőzik tovább a juhász. — Megmondtam már édesavám, mikor idejött. Maga nálam nem kaphat semmit. Az édesavámcsa- pos hajthatatlan ember. De a juhász is az. Elbotorkál a pulttól, de csak a traktoros csoportig. Három traktoros, génészkivéretú férfi, olajos ruhában, sört iszogat. Pénzt vesz elő a juhász, mutatja nekik, tízeseket. Idősebb. türelmesebb gépész áll a szélen. — Nem kell már magának semmi bátyuska. Én nem hozok. Fiatalabb, hevesebb traktoros a következő. — Hagyjon békén. Már így is elitta az eszét. Menjen a családjához. Sokára jön még be a vonat. Tén- fergek az állomáson össze-vissza. A kis váróterembe is bekukkantok még néhányszor. Ott ül a juhász a lócán. Előrebukó törzse meg- megcsuklá feje mutatja■ elaludt. Egvik oldalán a négy-öt- évesnyi fiú, vagy lány ül szótlanul. Másik oldalán a szomorúszemű asz- szony. Karjai közt a kopottas pólyában alszik a kicsi is. Csend van. Az asszony; a gyerekek se tudhatják, mi volt amott a söntés- ben. Csak arról tudnak, ami nem történt meg korábban valamelyik karcagi ivóban. — börzék —« Két elmaradt előadásról... Csak dicsérettel lehet szólni a szolnoki Művészbarátok Köre felsőfokú ismeretterjesztő programjának eddig elhangzott előadásairól. (Legutóbb, mint hírt adtunk róla, Ujfalussy professzor elemezte a szép és a rút esztétika-elméleti kérdéseit.) Sajnálatos, hogy a meghirdetett sorozat most megszakadt- Az előzetes Vitányi Ivánnak ..Művészetszociológia’’ című előadását ígérte. Aradi Nóra pedig „Közérthetőség és modernség’’ címmel tartott volna... Erre az utóbbira a meghívók is kimentek. De ez is elmaradt Kár. Bizony kár... Szülési segély a mezőgazdasági nagyüzemekoen A mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szakszervezete (MEDOSZ) most összegezte az állami, mezőgazdasági üzemekben, vállalatoknál kifizetett szülési segély összegét. A segélyre minden tag jogosult, aki legalább egy éve tagja a szakszervezetnek. Nemcsak az anyák, hanem az apák is megkaphatják. A statisztika szerint 755 személynek 187 970 forint szülési segélyt fizettek ki 1963- ban. Megyénk állami mező- gazdasági üzemeiben, vállalat taináj csaknem 14 ezer ember dolgozik, közöttük 2639 nő. A segélyből kitűnik, hogy mely üzemekben volt nagyobb a gyermekáldás. A Jászsági Állami Gazdaság dolgozóinak 45, a középtiszaiaknak 47. a tiszasülyinek 39 gyermeke született. A Szolnoki Gépjavító Vállalatnál 53, a Szolnok megyei Erdőgazdaságnál 38, a VIZIG-nél 93 személynek fizették ki a szülési segélyt. Szocialista kollégiumok Tíz esztendővel ezelőtt, 1959 februárjában tette közzé a Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsága a középiskolai diákotthonok szocialista kollégiumokká fejlesztésének irányelveit. Azóta bentlakásos intézetek kilencven százaléka elnyerte a szocialista kollégium megtisztelő címet, amely széles körű önállóságot és jogokat biztosít számukra. Az intézményekben jelenleg harmlnchétezer diák tanul, többségük fizikai dolgozók gyermeke. A kollégiumok nevelői elsősorban korrepetálással segítik az elsőosztályosokat, s közöttük is megkülönböztetett figyelmet szentelnek a valamilyen okból hátrányos helyzetű gyerekeknek. Kőművesekei, kubikosokat, segédmunkásokat 15 éves kortól is, valamint komplett brigádokat is keresünk állandó budapesti munkára, kiemelt teljesítménybérben. Szállást, étkezést, utazási jegyet, szabad szombatot biztosítunk. Jelentkezés: Április 4. Magasépítő és Szerelő- ipari Ktsz. Budapest, VIII., Auróra u. 23. — Munkaügy.
