Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-14 / 37. szám

1969. február 14$ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szövetkezeti kereskedelei a számok tükrében „Fényes" tervek Látogatásban a Világítástechnikai Állomáson ÍJjtípusú kapcsolat a nagykereskedelemmel — A MÉSZÖV kereskedelmi főosztályának megváltozott szerepe A szövetkezeti kereskedelem megyénk ossz kereskedelmi forgalmából közel 51 százalékos arányban részesedik. Az 1968. évi tervét túlteljesítette, 8,6 százalékkal nagyobb forgalmat ért el, mint egy évvel ezelőtt. Egy milliárd 812 millió forint értékű árut értékesítettek. A bázishoz viszonyítva tavaly 12 százalékkal több élelmiszert, 7,9 százalékkal több vegyes­ipari és 3,4 százalékkal több ruházati cikket adtak el. , Ez a forgalmi felfutás or­szágosan is jelentős. Szolnok megye szövetkezeti kereske­delme, a többi megyékhez vi­szonyítva az ötödik helyen áll. Jelentősen meggyorsult a készletek forgási sebessége is. Amíg 1967-ben 60 nap, addig tavaly 56 nap alatt fordultak meg a készletek. , A készletgazdálkodás az év első felében a közgazdasági szabályozók kényszerítő hatá­sára még ösztönszerű. a má­sodik félévben már tudato­sabb volt. A beszerzés meg- gondoltabbá vált, jobban iga­zodott a kereslethez, a fo­gyasztók igényeihez. Ezért a választék is bővült. Évközben megmozdították az elfekvő készleteket a különböző ár- intézkedésekkel, kiárusítások­kal. A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet a vidéki váro­sokban és falun, ugrásszerűen megnövekedett. Ezt az alábbi táblázat is jól szemlélteti; Ä tartós fogyasztási cikkek forgalmának növekedését a falura kiterjesztett hitelakció is elősegítette. A nagyipar nem áll szóba a kiskereskedelemmel. Elő­nyösebb számára, ha vevőkö­rét nem bővíti. A MÉSZÖV kereskedelmi főosztálya a sző. vetkezetek részére beszerzői •társulásokat próbált létrehoz­ni De a nagyipar ellenállása miatt nem járt sikerrel. Még a megyén belüli Hűtőgépgyár sem volt hajlandó a nagyker kiiktatása nélkül szállítani. Viszont sikeres volt a KI- SZÖV és a MÉSZÖV akciója. Az érdekelt fmsz-ék, ktsz-ék bevonásával többször tanács­koztak, árubemutatókat ren­deztek. Ennek hatására tavaly 50 millió forint értékű ipar­cikket hoztak forgalomba. Főként olyant, amit a nagy­ipar nem tud szállítani. A nagyker árrésen pedig megosztoztak. szállítottak, s a palackos bor választéka is jelentősen bő­vült. Hasonló eredményre ve­zetett a debreceni húsiparral való tárgyalás, a turistaszalá­mi szállításáról. A MÉSZÖV korábban ula- sításos módszerrel irányított. Az új helyzetben — a főosz­tály nem felügyeleti szerv — érdekképviseletet lát el, koor­dinál, tanácsokat ad és a szö­vetkezetek megbízásai szerint jár el. Az fmsz-ek szívesen fogadják ezt a tevékenységet. E szerint a cipő-, textil- és vas-műszaki nagyker vállalat­tal olyan megállapodást kö­töttek; ha a bázishoz viszo­nyítva nagyobb tömegű árut vesznek át, árrés kedvez­ményt kapnak Előtérbe lé­pett a bizományos akció is. Volt olyan időszak, amikor 50 millió forint értékű áru volt kint a szövetkezetek­nél nagyker! bizománybán. A Fűszert Vállalattal a me­gyében 4 helyen közösen üze- .meltetnek boltokat az fmsz- ek. A vállalat lehetővé teszi a visszáruzást, fizetési ked­vezményt ad, viszont kiköti, hogy piackutatást végezzenek részére és egy-egy cikkből tel­jes legyen a választék. (Pl. 15 féle konzerv). Ez előnyös a fogyasztóknak is. A tapaszta­lat szerint ezekben á boltok­ban a forgalom is növekedett. A Bács-Kiskun megyei Vas- Műszaki Nagyker. Vállalattal történt megállapodás szerint Tiszafüreden és Jászalsószent- györgyön közösen üzemeltet­nek boltokat. Tíz'szövetkezet a nagyker közvetítésével — közvetlenül az ipartól kapja az árut (liszt, cukor). Mindkét félnek előnyös ez, mert gyor­sabb az áru szállítása, nem kell feleslegesen raktározni. Szigeti Károly, a MESEÖV kereskedelmi főosztályvezető­je elmondotta: tavaly a szö­vetkezetek megbízásából 25 millió forint értékű beruházá­si számlát vizsgáltak felül, melyből 2 millió forintot megtakarítottak az fmsz-ek, mert ennyivel többet számol­tak fel. A fuvarlevelek átvizsgálá­sakor kitűnt, hogy 45 ezer forinttal számláztak többet, mint szabad lett volna. A főosztály térítés nélkül be­ruházási célprogramot dolgo­zott ki a szövetkezeteknek, mély 1,5 millió forint megta­karítást jelentett. Az említett összegekből — négy millió fo­rint — tíz vegyes boltot lehet felépíteni, felszerelni. Mindezt az új típusú kapcsolat eredmé­nyeként­— m. L — Á munkások életkörülményei a megyében kájában is, mint szakértők. Legfontosabb feladataik kö­zött most a fővárosi világítási tervek foglalják el az első he­lyet. Sokkal több lesz a neon- reklám, a kirakatok, a köz­épületek megvilágítását kor­szerűsítik. Az Egyesült Izzó hatalmas, 30 méter magas lámpaoszlopot kíván felállíta­ni a város egyik legforgalma­sabb pontján, az Engels téren. A szokatlanul magas lámpa­oszlopon nagyerejű halogén lámpák egész sora világítja majd meg a teret Az ország minden részében szakértői tanácsokkal segítik az idegenforgalmi érdekessé- gű közintézmények, műemlé­kek jobb, hatásosabb megvi­lágítását. A Parlament kupo­lacsarnokának karzatán pél­dául modern reflektorokat állítottak fel. A nevezetes sárospataki kollégium könyvtárában, ed­dig nem volt mesterséges vi­lágítás. A feladatot ők oldot­ták meg, éppúgy, mint az eg­ri könyvtár esetében. Egyre többen kérik az állo­más tanácsát, munkájuk így idén sem lesz kevesebb, mint eddig, ök örülnek ennek, — terveik „fényes” megvalósulá­sának... H. Egyre nagyobb szerepet ját­szik utcáinkon, a műemlékek, a szobrok megvilágításánál, de lakásainkban is a fény. A Világítástephnikai Állomás, a Magyar Tudományos Akadé­mia világítástechnikai bizott­ságával közösen sokat tesz „a fény terjesztése” érdekében. Látogatásunkkor az állo­más vezetője. Gács István, az Egyesült Izzó stockholmi fi­ókvállalatának jelentését ele­mezte éppen a legutóbbi lám- pfavizsgála tokról. Az adatok alapján ugyanig az állomás készíti el a műszaki véle­ményt. Résztvesznek az Elek­trotechnikai Egyesület és a Szabványügyi Hivatal mun­A Parlament kupolatermének karzatán reflektorok egészí­tik ki a régi kristálycsillár fényét. Hogyan él a munkásság Szolnok megyében? Erre a kérdésre keres választ a szakszervezetek megyei ta­nácsa megbízásából több munkacsoport Az általános felmérésnek egyik része a munkásosztály kulturális helyzetének vizsgálata. Négy­tagú bizottság fogja össze ezt a munkát A felmérésnek kettős a célja. Egyrészt az 1958—68 közötti tíz évben bekövetke­zett fejlődést akarják nyo­mon követni, másrészt a je­len legfontosabb problémáit tárják fel. A bizottság elsősorban az üzemi bizottságok segítségére számít, de bevonják a mun­kába azokat a könyvtár-nép­művelés szakos hallgatókat is, akik a gyakorlatukat töl­tik a művelődési házban. Jelenleg vita folyik a mun­kásosztály fogalmáról, arról, hogy mely kategóriák sorol­hatók ide. A bizottság a vizs­gálandók körét az üzemi munkásságra, ezen belül is a segéd-, a betanított és a szakmunkásokra korlátozta. Különbséget tesznek 30 éven aluli és felüli munkások kö­zött. A vizsgálatot Szolnokon a bútorgyárban, a MÁV-nál, a járműjavítóban, az AKÖV- nél és a vegyiművekben foly­tatják le. Jászberényben a Hűtőgépgyárban, Karcagon kisebb üzemekben. A kérdőíveket úgy állítot­ták össze, hogy egyszerű és áttekinthető legyen, ugyan­akkor mégis hasznos infor­mációkat biztosítson. Felmé­rik az állami és társadalmi szervek tíz év alatt tett in­tézkedéseit amelyekkel a munkásosztály kulturális helyzetét javították. A felmérés ezerkétszáz em­berre terjed ki, ez a megye üzemi munkásságának körül­belül 7—8 százaléka. A be­érkező statisztikai adatokat március közepére összesítik. Az érdemi, elemző munka ezután kezdődik. Mire ki világosodott... A szövetkezetek nevében a MÉSZÖV kereskedelmi fő­osztálya tárgyalt a hordós és palackbor beszerzése végett az érdekelt pince- és állami gazdaságokkal. Így 26 millió hektoliter bort közvetlenül Nincs többé kapadohány Ha a cigarettát szidjuk, akkor legtöbbször kapadohánynak ti­tuláljuk a benne levő tölteléket, holott alaposan tévedünk, mert az az Igazság; ezt a dohányfaj­tát már régóta nem használják fel a füstölni való készítésénél. , A kapadohány valamikor a har­mincas években volt keresett, akkor külön csomagolásban árul­ták. Egyidőben ezt használták fel a Honvéd cigarettákban is, de csak kis mennyiségben. Azt azonban senki sem allitja, hogy ez a fajta ma már ismeretlen a dohányültetvényeken. — Erről nincs szó, mert a lekerekített levelű, szívalakú, kékes-zöld szí­nű fajta még az elmúlt években is szerepelt a hivatalos termesz­tői összesítésekben. — De, nem füstölni valóba szánták, hanem kizárólag nikotin nyerésére ter­mesztették. Nem is megvetendő gazdasági eredménnyel. Idén azonban már nyugodtan elmondhatjuk: nincs többé ka­padohány. Ennek a fajtának a palántája már egyáltalán nem kerül a földekbe, ugyanis a ni­kotin nyerésére van nála alkal­masabb fajta. Ez az úgynevezett subás dohány — ez Is egy ré­gebbi „típus” — amelynek ni­kotin tartalma 20—22 százalékkal magasabb és ráadásul a beteg­ségekkel, például a peronoszpó- rával szemben is ellenállóbb. A „6ubás” szebb színű dohányle­veleket ad és jóval termőképe- sebb is elődjénél. Idén nagyobb területre kerül majd ki: levelé­ből az üzemekben vonják ki a különféle Iparágakban felhasz­nált nikotint. Ezentúl tehát mindenképpen más bűnbakot kell keresnünk, ha a cigaretta minőségét kifogá­soljuk. A kapadohány Immár végérvényesen a múlté. A traktoros, ifjú Disznós Imre, szép házat épített a város szélén a Hideg utcá­ban. Jó helyen, mind a Di­mitrov Tsz tagjai laknak ott. Reggelenként szinte együtt indul az utca a szövetkezet­be, este együtt jönnek visz- sza. Disznósék esténként nem járnak sehova. Ülnek az új nagykéDemyős tv előtt, né­zik. Műsor közben Marikai a fiatalasszony sokszor szól fér­jének: — Figyeld csak Imre, erről is tanultunk az iskolában. A traktoros szavakkal szű­kén bánó, magas férfi. •»•El­gondolkodik. — Csak többet ér így az ember. Szántáskor mennyi­vel könnyebben megy a szántás. Disznós Imre 4 osztály után kezdte a nagy tanulást. Egy évet kihagyott közben. Azt mondta a felesége, varia meg, együtt járhatnak. Nyol­cadikban egymás mellett ül­tek a padban. Az osztályban majdnem együtt volt a Disz­nós család. Apia, idős Disz­nós Imre, 55 évével, öccse, Mihály velük egvütt tette le az általános iskolát. 0 A legmegindítőbb történe­tet Barta József fiatalember­ről hallottam. A kis Jóska, ahogy a szövetkezetben ne­vezik, tanyáról tizenkét ki­lométerroi járt nerenKem négyszer az esti iskolába. Délután négy órától, este tí­zig. Télen sokszor hófúvás állta útját A viharban, sö­tétben nem vághatott neki a tanyavilágnak. Ilyenkor elment a székház­hoz, a portásfülkébe. Ott aludt a lócán, míg kivilágo­sodott a reggel. A legtávolabbi diák Már­kus Sándor takarmányos volt, tanyáról, 14 kilométerrőL Márkus Sándor szót kért a mostani zárszámadáson. Sza­batosan. magyarosan beszélt, így kezdte: — Az elhangzott beszámo­ló igen szépen jellemezte a termelőszövetkezet munká­ját. Hagyomány már. bogy a Dimitrov Tsz mindenben ve­zet ... Elsorolta miben. A fizeté­ses szabadság bevezetésében is elsők voltak, meg az is­koláztatásban is. Nem is gondolják, milyen nagy vál­tozás ez az emberek életében — mondta. Bátran, gördülé­kenyen beszélt Márkus Sán­dor. Mikor befejezte, Szilvási István elnök és Mátyus Imre párttitkár összenézett — Már csak ez is megérte a nagy iskolát. 0 A nagy iskola, a karcagi Dimitrov iskolája, 1962-ben kezdődött A pártszervezet készített egy felmérést El­képedtek mikor az összesí­tés kijött A szövetkezet hét­százharminc tagjából, 38 analfabéta. És 550 dolgozó tagjából 150-nek nincs meg a nyolc általánosa. Külön- külön beszéltek mindenkivel. — Nem szégyenkezünk mi már még egyszer vissza az iskolába. — Nem kell odamennetek. Idehozzuk az iskolák A szövetkezeti székházat berendezték iskolapadokkal, fekete táblákkal, szemléltető eszközökkel. Még az elnök szobáiéban is órát tartot­tak. Szétszaladt a híre, Antal Sándomé már tud írni, ol­vasni. Haidú József trakto­ros kitűnően számol. Belekóstolni volt nehéz. A második évben már visszapa­koltak a Zádor úti iskolába. Olyanok voltak, mint a gye­rekek. Olvastak az újságban, hallottak a rádióban valami eddig ismeretlen fogalmat, megláttak az utcán,, a kira­katban valami új dolgot, már nevették: no, erről is tanul­tunk az iskolában. Nem egy helyről férj, fe­leség, apja és fia, együtt járt iskolába. A traktorosok ebéd­szünetben ugratták egymást. — No, komám hát erről mit mondanál, ha kihívna Szabó tanár úr. S Szabó András, a Zádor úti iskola nevelője volt a lelke, az összetartója a Dimitrov diákjainak. Szatmári János­sal, a szövetkezet gépkoasive- zetőiével kopogtatnánk be hozzá. — De sajnálom, hogy el­utazott a tanár úr. Olyan örömmel beszélt volna ró­lunk. Neki köszönhetem, hogy elvégeztem. Két osztálynál kezdte Szat­mári János. Majdnem abba- hagvta. A számtan nehezen ment. — Ügy tett a tanár úr: na, gyerekek mára befejeztük — ötven éves emberek is vol­tak persze — Jancsi, te gye­re csak ide a táblához. En­nek menni kell fiam. Mikor naqy fáradságnál megértet­tem, utána aztán nem volt baj. Elnézem Szatmári Jánost. Negyven fölöttinek vélem. , 0 A termelőszövetkezet min­den év Végén könyvjutal­mat adott legjobb diákjai­nak. Az elnök sokszor át­ment az iskolába, a párttit­kár ott volt minden vizs­gán. Azt mondia; — Hát év óta most nem tudtunk először osztályt szer­vezni. Már nincs kiből. Száz­húszon fejezték be az álta­lános iskolát nálunk. Né­gyen továbbmentek. H. Tóth Imre, Bállá András a me­zőgazdasági technikumot is elvégezte. Előléptettük őket brigádvezetőnek. Főző Jó­zsef hat általánossal indult, már a felsőfokú technikumot is kijárta. Ugyanígy Tőkés János. Végül a mostani összkép: maradt nyolc analfabéta. Het­ven—nyolcvan esztendős em­berek nem vállalkoznak már rá. Még harminc tsz-tagnak hiányzik a nyolc osztálya. — Ezek is ötven éven fe­lüli emberek. De őket rá­vesszük, hogy magánúton te­gyék le. 0 A többiek? Nem juthat­tam el mind a százhúsz vég­zett diákhoz. Elhiszem, amit Szilvási István elnök mond. — Egészen más lett itt a világ. Másként gondolkoznak, beszélnek, viselkednek, öltöz­nek. élnek az emberek. Ol­vasnak, előadásokra x járnak, tévéznek, rádióznak, beleszól­nak a szövetkezet, a politi­ka dolgaiba. Azelőtt csak a keresetük nőtt évről évre. Most az emberek nőttek meg Hidd el, kisebbségi ér­zetük volt. Bizonyságul Sz. Nagy Elek tehergépkocsivezető vallo­mása: — Restelltem már, ha meg­kérdezték, hány osztályom van. Kettő. Most olyan jól esik kivágni, nyolc általánost Végeztem. 0 Én a ki? Barta Jóskára gondolok. Hányszor várta, hogy korán virradjon. Borzák Lajos 1960 db ■ 1965 db 1968 db Porszívó 243 874 1757 Mosógép 1718 4891 5400 Centrifuga 23 741 1200 Hűtőszekrény „ 64 298 1235 Kerékpár 7050 6900 11550 Motorkerékpár 250 cm3 280 417 1060 Rádió 2220 3015 8860 Televízió 347 2873 6840 Lemezjátszó 160 500 520 Óra (Ft értékben) 2 millió 5,8 millió 8,7 millió Bűtor (Ft értékben) 29 millió 30 millió 55 millió »

Next

/
Oldalképek
Tartalom