Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-12 / 35. szám

XX. évfolyam, 35. szám. Ára: 70 fillér 1969. február ÍZ., szerda. Meddig lehet ráfizetni ? NAPIRENDEN: a várospolitika, a közúti közlekedés és a sütőipar Ülést tartott a megyei tanács vb .4x egyik gazdasági ve­zető találomra így fogal­mazta meg a reform eddi­gi tapasztalatait: „A terme­lésben nincs lényeges válto­zás, de azt már tudjuk mi­nek kell megváltoznia”. Es ez az új mechanizmus te­remtette tisztánlátás egyál­talán nem lebecsülhető ered­mény. Minden vállalatnál Immár pontosan tudják,) hogy melyik termékük gyár­tása, értékesítése gazdasá­gos a hazai és a külföldi piacon, s melyikre fizet rá az ország. (Vagy úgy, hogy az export igényel állami támogatást, vagy úgy, hogy az importcikk — esetleg a hazailag gyártott konkurrens termék — kerül kevesebbe.) Es ez a tisztánlátás, amely a. vállalat előremutató anya­gi érdekeltségével is páro­sul, a céltudatos döntés és cselekvés, a holnapi gazda­ságos termelés alapja. Mindezzel nem kívánjuk a felismerés és a cselekvés között meglévő időkülönbsé­get feltétlenül igazolni, s a türelmetlenség jogosultságát tagadni. Messzebb járhat­nánk a bátor elhatározások­ban, a termelés szerkezeté­nek átalakításában, akkor is, ha jól tudjuk, hogy nem lehet egy a régi, hagyomá­nyos cikk gyártását beszün­tetni máról holnapra. A fo­lyamatos ellátás, a gazdasá­gosabb hazai és import-for­rások megszervezése is időt igényel. Méginkább türelmet, iaőt kíván a termelő-válla­lat átállítása a gazdaságta­lan, ráfizetéses cikkekről ki­fizetődő termékek gyártá­sára. A reform fokozatos kibon­takoztatása lehetővé teszi a vállalatok átgondolt intézke­déseit, a termelés összetéte­lének megrázkódtatásoktól, kapkodástól mentes átalakí­tását. Ezért is fizettek még tavaly magas állami vissza­térítést, dotációt és adtak más kedvezményt, enged­ményt a vállalatoknak. Ezek összege, mértéke az idén és jövőre- egyre csökken. Szük­séges azonban itt megjegyez­ni, hotry a gazdálkodás ta­valyi feltételeit az indokolt­nál kissé lazábbra szabták. Részben tapasztalatlanság miatt, részben a vállalatok ,,harcolták ki” a jogtalan előnyöket, állami kedvez­ményeket. Ezért az idén már a szigorítás mértéke is na­gyobb lesz, több erőfeszítést igényelve a vállalatoktól. Vegyünk két szemléltető példát a hazai vasúti jár­műgyártásból. A 2000 ló­erős szovjet import Diesel- - mozdony egymillió forinttal olcsóbb, mint a hazai gyár­tású 1000 lóerős Diesel-moz­dony Vagy: a gépipar által gyártott vasúti személyko­csi ára több mint kétszer annyi, mintha a MÁV saját javító üzemében készítteti el ugyanazt Az arányok talán szemléltetik: nem kis ösz- szegekről, nem filléres ráfi­zetésekről van szó. .4 probléma azonban meglehetősen összetett, mert ha például egyetlen cikk, vagy alkatrész ráfizetéses, annyi nagyvonalúságot el­várhatunk a vállalattól, hogy azt tovább gyártja, főként, ha ehhez kimutatható nép- gazdasági érdek is fűződik. A gazdaságossági szemlelet nem jelenthet tehát kisstílű anyagiasságot az üzleti po­litikában. De ehhez nyomban tegyük hozzá: az üzleti nagy­vonalúság is megengedhetet­len akkor, amikor a válla­lat egésze ráfizetéses s ál­lami támogatásból és dotá­cióból tartja fenn magát. A türelmi idő senkit nem nyugtathat meg, s nem ve­zethet a gazdaságtalan ter­melés igazolására, tartósítá­sára, hanem csakis az át­alakulást, a változást szol­gálhatja. Előfordulhat hogy a vál­lalat nem képes a meglévő ráfizetéses terméket sem gazdaságossá tenni, sem más nyereséges cikkel kicserélni, ilyenkor célszerűnek bizo­nyulhat a termelés, a lét­szám csökkentése, átcsopor­tosítása más vállalathoz. — Ilyen intézkedésre eddig még nem került sor *— tu­domásunk szerint sehol, ezt egyelőre nem is tervezik — noha köztudott hogy sok vállalat dolgozik nagyobb állami támogatással s az igen gazdaságosan termelő üzemek pedig létszám (vagy ritkábban anyag) hiánya miatt képtelenek keresett cikkeik gyártását fokozni. A veszteségesen termelő üzemek csak a saját ké­nyelmüket nézik, amikor az irányító szervekről még több türelmet és megértést kér­nek. Érveik közt két ténye­ző ismétlődik. Az egyik a szocalista humánumra apel­lál, mondván, hogy munkát kell adni a dolgozóknak. Ez az érvelés figyelmen kívül hagyja, hogy többnyire a, dolgozók javát is szolgálná, ha a nagy perspektíva előtt álló, igen nyereségesen ter­melő vállalathoz kerülhetné­nek. A másik érv, amelyet a veszteséges termelés, az állami támogatás fenntartá­sa mellett hangoztatnak: nem tehetünk róla, hogy ép­pen mi gyártjuk azt a terméket, ne is sújtsanak miatta. Valóban a kialakult helyzet a régi mechanizmus objektív terméke (S lehet, hogy a tavaly még nyeresé­ges cikk lett egycsapásra veszteséges.) De ahogy a vásárló, a fogyasztó nem hajlandó a vételárban meg­fizetni a vállalati vesztesé­get, ugyanígy az állam is csak feltételesen és átmenetileg vállalhatja ezt magára. A reform kibontakoztatá­sának egyik jellegzetessége: növekszik a piaci mechaniz­mus szerepe és egyre ke­vésbé választhatók szét a munka, a gazdálkodós szub­jektív és objektív körülmé­nyei. Ha növekszik a piaci konkurrencia és csökken az eladási ár, hiába nem tehet róla a vállalat, anyagilag mégis kénytelen viselni a következményeket. Fordított helyzetben pedig haszonél­vezője lesz az egész kollek­tíva az előnyös piaci hatá­soknak. I ’agyis a vállalatok el­határozásaiknál, intézkedé­seiknél figyelembe kell, hogy vegyék a piaci változásokat, a kereslet alakulásai, a fejlődés irányát. Ezzel szem­beszállni: szélmalom harc. A nagyobb előrelátás, az ész- | szerű gazdálkodást, a társa­dalmi szükségletek magas­színvonalú kielégítését csak átmenetileg pótolhatjuk az állami támogatósak és ked­vezmények. K. .1. A szokástól eltérően nem délelőtt, hanem csak a késő délutáni órákban ért véget a megyej tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülése. Mégpedig azért, mert vala­mennyi napirendre tűzött ügy nagy érdeklődést, vitát váltott ki. A vb elsőként a török­szentmiklósi városi tanács vb várospolitikai munkájáról tárgyalt E napirend elő­készítését szolgáló írásos je­lentés tömörsége ellenére alapos áttekintést adott a vá­ros fejlődéséről, terveiről és gondjairól egyaránt. — Az anyagot valamennyi felszó­laló elfogadta. Az általános megállapítás az volt, hogy a vb színvonalasan, követ­kezetesen, az egységes vá­rospolitikai szemlélet alap­ján dolgozik Törökszent- miklóson. A vezetők munkáját, a lel­kiismeretesség, az áldozat- készség és a hozzáértés jel­lemzi. Ezt követően a közúti köz­lekedés helyzetéről, és az 1970-ig terjedő fejlesztési feladatokról készült jelen­tést vitatta meg a megyei tanács vb. A tárcát dr. Kö­zén István, a KPM Közúti Főosztályának vezetője kép­viselte, akinek 11 kérdést tettek fel a vb tagjai. Ezekre váiasszolva többek között elmondotta, hogy a 4. sz. főközlekedési út Szol­Új dón ságok a házi­asszonyoknak Az élelmiszer és a vendég­látóipar szakemberei talál­koztak tegnap délelőtt Szol­nokon a Nemzeti Étteremben, a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat, vala­mint a Nagykőrösi Konzerv­gyár közösen rendezett áru­bemutatóján. A gyár mintegy húsz fajta olyan étel és Hal újdonságot mutatott be, ame­lyekkel remélhetőleg hama­rosan. találkozik a vásárló a boltokban, illetve a vendég­lőkben, éttermekben. Vala­mennyi étel magyaros szájíz szerint készült. A gyár „sza­kácsai” arra is gondoltak, hogy a konzervekhez szüksé­ges köret előállítása se okoz­zon külön gondot. Zöldborsó- főzeléket sertésszelettel, bur­gonyafőzeléket kolbásszal, pörkölttel és kolbásszal ké­szült kelkáposztát és zöldbab- főzeléket kínáltak. A bő választék lehetőséget ad, hogy akik nem szeretnek otthon főzni, vágj' a campin- gezők egész heti „konzerv ét­rendet” állítanak össze. A főzelékeken kívül ugyanis tartósítanak, marha-, sertés- és birkapörköltet, rakott- és székelykáposztát is. Felmele­gítve valamennyi azonnal fogyasztható. Még valamiről egy monda­tot- ízléses műanyag csoma­golásban mutatták be a kü­lönböző jamokat, A megjelent szakemberek szerin) hasznos volt az áru­bemutató Csatlakoz', nk mi is e megállapításhoz De möa- inkább venni szeretnénk mi­hamarabb az újdonságokból. nők megyei szakaszának re­konstrukcióját a pénzügyi nehézségek miatt csak jö­vőre kezdhetik meg. 1971-re várható a szolnoki Kolozs­vári híd átalakítása, és a kisújszállási vasúti felüljá­ró építése. A kunszentmár­toni új Körös híd beruhá­zását a negyedik ötéves terv első periódusában szeretnék elindítani, A megye sütőiparának helyzetével és fejlesztésével szintén tegnapi ülésén fog­lalkozott a végrehajtó bi­zottság. Az írásos jelentés szerint a jelenlegi termelő kapa­citások teljes kihasználása mellett sem tudja kielégí­teni az igényeket a sütő­ipar. Mennyiségben sem, de fő­ként u minőséget illetően. E feszültség feloldására fejlesztési terveket dolgoz­tak ki. Az 1969—70. évek­ben 17,8 millió forintos be­ruházással bővítik a szolno­ki vállalat termelőkapacitá­sát Ennek révén a napi ke­nyér termelés 42,2 tonnával növekszik majd. A követke­ző ötéves tervben további 79,1 tonnával szeretnék fo­kozni a megyej sütőipar kapacitását A végrehajtó bizottság tag­jai nagy elismeréssel beszel­tek a sütőipari dolgozók ál­dozatos munkájáról, helyt­állásáról. Azt is javasoltál!, A nagyobb olajos részek kiürültével a mélyebb pon­tok felé lassú gleccserként mozgó olajba bátor emberek vezette tolólapátos dózerek álltak be és törették, tolatták a kocsonyás, dermedt olajtö­meget az elhelyezett fűtőtes­tek' fölé. Az első napokban a nehe­zen mozgó olaj réteg még olyan vastag volt, hogy a dózerek lúncszerkezete telje­sen eltűnt és a vezetőfülkék a motorházzal együtt szinte úszni látszottak a barnás-fe­kete folyadéktükrön. A hon­védség műszaki alakulatai hogy a jövőben intenziveb­ben kell foglalkozni élet- és munkakörülményeik meg­javításával. A kenyérellátással kapcso­latban leginkább a minősé­gi problémákat érintették. Sok a panasz a kenyérre, a lakosság bírálata jogos. A választék is rendkívül szűk. A tervezett fejlesztések el­lenére a felszólalók sürget­ték, a szakigazgatási szervek minél gyorsabban mérjék fel, mennyi volt kis sütöde kapcsolható be újra a ter­melésbe. Természetesen ar­ra kellene ösztönözni a ter­melőszövetkezeteket, illetve magánosokat, hogy ahol szükség van rá, ott foglal­kozzanak sütőipari tevé­kenységgel. A végrehajtó bizottság megnyugvással vette tudo­másul, hogy a sütőipari szak­munkásképzés jó mederbe terelődött. Szolnokon kihe­lyezett osztályt indítanak, amelybe évenként huszonkét tanulót vesznek fel 1972-ig. A nagykőrösi intézetben tíz gyereknek biztosítanak he­lyet. A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta, és ha­tározatot hozott a megye sütőiparának fejlesztéséről, és egyéb tennivalókról is. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága a napirend lezárása után előterjesztése­ket fogadott el. ismét segítséget nyúitottak speciális, korszerű tolólapá­tos járműveikkel, amelyek egy tolásra mintegy 25—30 tonna dermedt olajat Is ké­pesek voltak megmozdítani. De ebből majdnem baleset lett A honvédségi jármű haspáncélját nem szerelték fel és a motorházat teljesen elöntötte az olaj. amikor a géo éppen az ólai tó közepén járt. a meleg motortesten a benzingőz kipárologva az olajból, a légszűrőn át a mo­torba Jutott, s a nagyteljesít­ményű diesel-motor úgy ..megszaladt”, hogy alig !•­Kádár János hazaérkezett Kádár János, az MSZMP első titkára tegnap este ha­zaérkezett Moszkvából, ahol baráti látogatáson tartózko­dott. Az év leghidegebb éjszakája Keddre virradó éiszaka Lentiben és Gyöngy ösön mí­nusz 24 fokra hűlt le a le­vegő. Nagykanizsán mínusz 22, Szentgotthárdon és Zala­egerszegen mínusz 21, Győ­rött és Békéscsabán pedig mínusz 20 fokot mértek. Ez azt jelenti, hogy az Idei té­len ez az éjszaka volt a hí- degrekorder. Érdekes párhu­zam, hogy az 1929. emléke­zetesen kemény tél leghide­gebb éjszakája is pontosan a február 11-re virradó volt. Megyénk története — szabadegyetemen Az idegenforgalmi szabad- egyetem — amelyet Szolno­kon a TIT megyei szervezete és a Szolnok megyei Idegen­forgalmi Hivatal közösen szervezett — negyedik elő­adását tartotta hétfőn este. Míg az előző előadások az idegenforgalom nemzetköri és magyarországi szereperói szóltak, addig e legutóbbi foglalkozáson Szolnok megye története és gazdasági fejlő­dése volt a téma. Az előadó Nyíri Bel<), a megyei tanács vb elnökhelyettese, részletes áttekintést adott megyénk történelméről és gazdasági szerepéről. hetett lefojtani... Ide is hi­degvér és bátorság kellett! Eltelt néhány „forró” perc,. míg a motor óvatosan újra­indítva az értékes gép újból kifuthatott a fekete tóból. Természetesen alapos legőzö- lés után már csak zárt pán­célzattal dolgozott tovább. „Ánti-olajjal az olaj ellen" Az eltakarítás a mobilis olajmennyiség után fokoza­tosan nehezebb lett, hiszen nemcsak a ta- lajfelületeket kellett letisz­títani, vagy kicserélni, ha­nem az elszennyezett felvo­nulási épületeket, a végleges ipartelep már elkészült be­tonvázát is olajmentesíteni kell. Ez a feladat szinte meg­oldhatatlannak tűnt, amikor a szakembereknek sikerült információt és prospektust szerezni egv dán vegyszer­ről, ami képes az olajmole­kulák széthasításával az ola­jat megsemmisíteni. Ezt az „anti-olai" nevű készítményt használták kül­földön nagy sikerrel a tank­halók által elszennyezett ten- geroartók olaimentesítésére is. Az első kísérlet az ország­ban levő kis mennyiségű vegyszerrel különösen az épületek letisztításánál ho­zott kedvező eredményt, mert a vegyszeres permete­zés után gőzöléssel, vagy melegvízzel teljesen olaj­mentes felületeket kanták *— Fehér — ló ütemben halad az algyői olajtó felszámolása Az Algyő—183. sz. kút ki­törésekor mintegy 1,5 kilo­méteres körzetben alakult ki olajszennyezett terület En­nek a kisebb, néhány száz­méteres sugarú, kútkörüli ré­sze tartalmazott csak vasta­Á kórból is haszon Az olajipari szakemberek külön haditervet dolgoztak ki az olajtó felszámolására. A kocsonyás, dermedt olajat három vasúti mozdony és több önjáró gőzfejlesztő ag- regát, valamint a közben ki­épített gözfűtő csőhálózat se­gítségével melegítették Eel. A megfolyósodott olajat szi­vattyú agregátorokkal nyo­matták csővezetéken át az algyői ideiglenes vasúti töl­Továbbra is bátor emberekre van szükség gabb olajreteget, amely egy kisebb tóhoz hasonlított. A kitörés elfojtása után komoly műszaki problémát jelentett a hideg időjárás miatt meg­dermedt kőolaj „begyűjtése.” tőállomásra, ahonnan vasúti tartálykocsik vitték a száz­halombattai és szőnyi olajfi­nomítókba, feldolgozásra. Az első napokban a begyűjtött és elszállított mennyiség az 1000 tonnát is meghaladta. Az óriási kitörésből szárma­zó kőolaj zöme tehát nem vész kárba, hanem népgaz­dasági hasznosításra kerül s így a kitöréskor keletkezett károkat jól kompenzálja. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom