Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-11 / 34. szám

I. febrtw HL SZOLNOK. RMMTCKl NCPétfP 3 A búza öntözésének tapasztalatai Szolnok megyében Ami a fajta megválasztá­sát illeti, a — csaknem egész búza vetésterületünket elfog­laló Bezosztája 1. mind az öntözővíz jó hasznosítását, mind pedig szalmaszilárdsá­gát tekintve erre a célra ki­válóan alkalmas. Kísérlete­inkben — az időjárástól és trágyázástól függően — 1 mm/kh vízmennyiségre 7—10 kg/kh termés esik. Ugyan­akkor megfigyeléseink sze­rint a Bezosztája 1. fogékony a lisztharmat fertőzésre. Az öntözés hatására bekövet­kező fokozottabb relatív pá­ratartalom hatására fokozó­dik a lisztharmat fertőzés mértéke, de a május hó vé­gén, június hó elején fellépő betegség a . terméseredmény alakulását érdemben nem befolyásolja. A Bezosztája 1 mellett meg kell említenem a Fertődi 293-at, ami több éves kísérletünkben ugyan­csak jól szerepelt Szalma­szilárdsága a Bezosztája 1- nél gyengébb, s így öntözé­sét követő nagyobb szél ese­tén megdőlésével számolni lehet. Tápanyag utánpótlás Az öntözött búza nagy termésre csak bőséges tápanyagellátás esetén képes, s ugyanakkor víz- hasznosítása is kedvezőb­ben alakul. Több kezelésből álló műtrágyázási kísérle­tünkben mind a termés nagyságát, mind a műtrágyá­zás gazdaságosságát tekintve a mezőségi és réti talajon — a kai holdankénti N™ P» K» kg hatóanyag alkalmazása bizonyult legjobbnak. Ápri­lisi, május hó elejei öntözés­nél a nitrogén fej trágya még jól hasznosul. Az újabb típusú, illetve gyártmányú esőztető beren­dezésekkel az öntözéssel egy- időben megoldható a műtrá­gya adagolása. A kát. hol­dankénti N hatóanyag meny- nyiség — a növényállomány fejlettségétől függően — 23— 30 kg lehet. Az öntözés időpontja és vízmennyisége A kalászosok s így az őszi búza öntözésének időpontja akkor következik el, amikor a 0—30 cm-es talajréteg köny- nyen felvehető vizet már nem tartalmaz. Gyakorlati­lag ez azt jelenti, ha az em­lített talajrétegből vett min­ta kézzel már nem formál­ható — tehát szétporlik — az öntözést haladéktalanul meg kell kezdeni és annyi­szor megismételni, ahányszor azt a talaj nedvességtartal­ma megköveteli. Az elmúlt évben ez az időpont már április hó végén bekövetke­zett, tehát a búzát még az “ iűn. kritikus vízigénye előtt öntözni kellett. Egyébként ,'inöimälis időjárás esetén ele­I gendő a kalászolás és a te­jesérés kezdetén ötttözni. Ed­digi kísérleteink szerint az őszi búza vegetációs idősza­ka alatt egy vagy kétszeri * öntözést igények Igen lényeges az adago­landó vízmennyiség is. Eső­szerű öntözésnél leghelye- • sebb, ha a 0—30 cm-es talaj­réteg optimális nedvességé­nek elérésére törekedünk. Réti talaj 1 cm-es rétegének benedvesítéséhez általában : 2.2—2.5 mm, vályog talajnál 1.8—2.0 mm, míg homokos talaj esetében 1.5 mm csa­padék szükséges. Ennek is­meretében tehát a 30 cm-es mélységű beázáshoz — a ta­lajtípustól függően — 45—66 mm víznorma szükséges. A 20—30 mm-es víznorma al­kalmazása még kalászosok­nál sem jár kellő eredmény­nyel, illetve a ráfordítás legtöbbször nincs arányban a többlethozam értékével. Ha közép (8—10 mm/óra) intenzitású szórófejekkel ön­tözünk (pl. MR—20, T—22, Duna—2), akkor a kívánatos vízmennyiség kiadagolásához 5—7 üzemóra szükséges, — vagyis naponta három—négy telepítéssel számolhatunk. — Külön megemlíteném, hogy legnagyobb (28—40 százalé­kos) párolgási veszteség 12— 14 óra között van, ezért a munkát úgy szervezzük meg, hogy ezen kritikus időszak­ban a karbantartásra és az áttelepülésre kerüljön sor. A berendezés maximális ki­használása és a terület tel­jesítmény-növelése céljából az éjszakai öntözéssel feltét­lenül számolni kell, annál is inkább, mert ezen üzemidő alatt legkisebb a párolgási veszteség. ........... A búzát hasonlóan egyéb sűrűvetésű növényekhez sá­vosan is öntözhetjük, — sőt amint az 1968. évi példa bizonyítja, csörgedeztető ön­tözése is sikeres volt. Ter­mészetesen minden belső be­rendezés nélkül a csörge­deztető öntözés kudarccal is járhat. A nagymennyiségű (120—140 mm) öntözővíz ki­szolgálását követő kiadósabb esőzés hatására tartós talaj- levegőtlenség következhet be, ami jelentős terméscsökke­nést okozhat, s a betakarí­tást is nagyon megnehezíti. Mindezek elkerülése érdeké­ben a csörgedeztető öntözést csak nagy lejtésű táblákon és főként ott alkalmazzuk, ahol a talaj vízelnyelőképes­sége kedvező és a víz— irá­nyítását szolgáló legfonto­sabb belső berendezéseket (terelőtöltések, ideiglenes csatorna) elkészítettük, g a felesleges — csurgalék — víz elvezetésinek megoldá­sáról is előre gondoskod­tunk. Tömlős berendezéssel a felületi öntözés bátrabban, illetve kisebb kockázattal alkalmazható. Terméseredmények Több éves — (1962—68) réti talajon végzett búza ön­tözési kísérleteink eredmé­nyeit — a két legjobbnak Ev Bezosztája 1 bizonyuló fajta vonatkozásá­ban — az alábbi táb­lázatban foglaltam össze: Fertődi 293 Az öntözés hatására hol­danként átlagosan jelentkező 640 kg többlettermés igen kedvező, s tájunkon az őszi búza örtözésének létjogosult­ságát igazolja. Szolnok megyében 1968- ban kereken 10 000 kh őszi búzát öntöztek. Ennek egyik felét esőszerűen, másik felét felületi módon végezték. — Esőszerűen átlagosan 80 mm, míg csörgedeztetve mintegy 180 mm csapadéknak meg­felelő vízmennyiséget adt?k ki. Az öntözés átlagos ered­ménye 7.6 q/kh terméstöbb­let. A felületi módon öntö­zött búza mintegy 180 kg/kh- val nagyobb termést adott mint az esőszerűen öntözött. Tehát a termés nagysága a kiszolgált" tot t, vízmennyiség­hez igazodott. Az öntözött őszi búza gaz­daságosságának könnyebb elbírálása érdekében eső­szerű öntözés esetén kereken 100 mm, míg felületi öntö­zéssel 160 mm vízborítással számolok. Esőszerű öntözés­nél hordozható berendezés esetén 1 mm/kh öntözővíz közvetlen költségeként 6.50 forint, míg földbeépített nyo­mócsöves berendezkedésnél 7.— forinttal számolva: 1 kh-nak 100 mm-rel történő öntözése esetén a közvetlen ráfordítás 650—700 forint. — Ugyanakkor 1 kh felületi ön­tözés közvetlen költsége 500 —600 forintra tehető. A múlt évben Szolnok me­gyében kereken 10 000 kh-on az öntözött búza átlag ter­méstöbblete 760 kg/kh volt. Az öntözés 1 kh-ra eső többlet ráfordítási költségét 200—250 kg búza fedezte. Tehát az öntözés eredménye­ként megyei szinten kh- ként jelentkező többletjöve­delem kereken 1500 forintra tehető. Kísérleteink során az öntözés kát. holdankénti jö­vedelme 700—1200 forint között váltakozik. Január hó végi talajned­vesség vizsgálataink szerint a beázás réti talajon mind­össze 35—40 cm-re tehető, míg a hasznos vízmennyiség 80—110 mm-re. Ugyanakkor csapadékosabb évjáratokban a talaj őszi—téli hasznosan tárolt vízkészlete 150—200 mm körül szokott mozogni. Éppen ezért időben készül­jünk fel a kalászosok szük­ség szerinti kora tavaszi (áp­rilisi) öntözésére. Dr. Mihályfalvy István kandidátus a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tud. osztály- vezetője Emberek a hóban Az elmúlt héttől kezdődően zordra fordult a tél, s rend­kívüli állapotokat teremtett országszerte a közlekedésben. Jól ismert, hogy megyénk több fontosabb útvonalán is megbénult a közlekedés és feltorlódott hófúvások között, gépkocsikban éjszakákat ros­tokoltak át emberek, míg megszabadították őket a hó fogságából. Mindig sok hasz­nos tanulságot lehet levonni az ilyen eseményekből. Eb­ből is. Szolnoktól Kecskéscsárdáig... Február 6-án délelőtt indul­tunk útnak különleges nehéz terepjáró gépkocsival- Az el­ső összetorlódott gépkocsikkal Abony előtt, a megyehatár után találkoztunk. A gépko­csioszlop kisebb megszakítá­sokkal egészen Kecskéscsár­dáig tartott. Hőtisztító, gépek nélkül nem lehetett rajtuk segíteni. Az útról lehajtva, a hőtaka­róval alig fedett árokparton vitt, tovább utunk. Sorra ma­radtak el mellettünk a- meg­rekedt járművek. Naposcsibét szállító kocsi után,' egy élő szarvasmarhákat szállító ko­csin nyugtalankodtak az éhes és szomjas állatok, lebéklyó­zott fejüket idegesen rázva. Lezárt és elhagyott Traban­tok, Wartburgok, Moszkvi­csok közé ékelődve, jugoszláv, osztrák, német és bolgár rendszámú személygépkocsik következtek, amelyek közül itt-ott kiemelkedtek a nem­zetközi transzport TIR jelzésű kocsijai. Mi okozta az összetorlódást? Semmiesetre sem csak a hóakadály, hiszen ha a hó­ekék már éjjel megkezdték volna a munkát, azt a néhány komolynak sem mondható hó- buckát sorra átszakíthatták volna, mielőtt a gépkocsik összetorlódnak- Délelőtt 11 óráig egyébként ezen a szaka­szon sem a KPM, sem egyéb hivatalos szervek forgalom- irányítási és hóeltakarítási te­vékenységével nem találkoz­tak. Itt-ott tsz traktorok húz- gálták ki az árokba csúszott és tehetetlenül veszteglő te­hergépkocsikat. Ezek a gépek az időközben megjelenő vál­lalati terepjárókkal elsősor­ban a saját kintrekedt gépei­ket keresték. Kissé furcsán hangzott a rádió műsorában az a véle­mény, ott a terepen: a torló­dást a fegyelmezetlen gépko­csivezetők okozták, akik a rossz útviszonyok ellenére is előzni akartak- Inkább úgy festett a dolog, hogy hazafelé tartó emberek akadtak el az útviszonyok miatt. A hófúvá­sok tisztítógépek híján addig nőttek, míg a konvojból egy kocsi elakadt és a többit is veszteg! ésre kényszerítette. Ezen az útvonalon nem is le­hetett már előzni, hiszen a szabad útoldalon 20—30 gép­kocsi után lehetett volna újra besorolni a menetirány sze­rinti jobboldalra. A hóéi takarítással nem szabad késlekedni Nem volt jobb a helyzet ezen a napon más megyék te­rületén sem, mert a Cegléd— kecskeméti szakaszon a ki­sebb hóakadályokon nehézség nélkül jutottak át még a sze­mélygépkocsik is, bár több helyen a szembejövő forgalom csak kényszerkitérőkkel volt fenntartható. Ez az útszakasz tehát még akkor is könnyen mentesíthető lett volna, ha a hóekés járművek üzembeáll- nak. Ilyenekkel azonban Bács megyében sem találkoztak. Mennyivel könnyebb pedig a még képződő hóbuckákat át­törni, mint egy-két méteres hóban utat vágni- Így tör­tént az a Kecskemét és Kis­kunfélegyháza közötti útsza­kaszon is, ahol terepjárónk végül is megrekedt egy vesz­teglő gépkocsioszlopban. Visz, szafelé már nem volt út, mert mögéjük újabb gépkocsik so­rakoztak fel. Ezek a gépko­csik Kecskemétről már a fel­szabadított út reményében in­dultak ki. Délután volt és úgy látszott nem történik semmi. 200 liter gázolaj Az órák alatt alig mozgó gépkocsisor mégis megindult. A kocsiablakokon egy fakó­kék overallos ember kopogta­tott be és ízes szóval mondta: „Emberek, nem maradunk ám kint második éjszakára. Egy traktorosnak összeadtunk 200 liter gázolajat, és vállalta, hogy Félegyházáig egy nyom­sávon megtisztítja előttünk az utat- Azt javaslom, szedjünk össze ennek az embernek né­hány forintot is, hiszen túl­órázik már és különben is megérdemli az embersége miatt.” Előkerülnek és gyűlnek a forintok. Hosszú már a vára­kozó konvoj. A traktoros ne­vét szerették volna megkér­dezni. Nem ismerte senki. Nem is a KPM-hez tartozott. De kell-e az a név? Ki tud­ná az „emberségből próbát tett” traktorost megörökíteni? Félegyházáig szabad volt az út, de az út mentén méter magas hófalak mindenütt­A dózer kínlódta össze az útról. — Fehér — 1. Az igazság az, hogy a ti- szaszentimreiek először nem tudtak mit kezdeni a sza­badságukkal. Illetve; 1944. december 10-én megalakí­tották a Kommunista Pár­tot No, de milyen volt az a megalakulás? Aki jelent­kezett, mindenkit felvettek. Aztán rájöttek: nem jó lesz ez így! A szegényemberek között mit keresnek a nagy­gazdák. Más a mi igazsá­gunk és más az övék! Ezért a szentimreiek 1945. áprilisától számítják a párt megalakulását! Akkor való­ban megnézték, igaz szívvel jön-e közéjük a belénni szándékozó. Vállalia-e majd a munkát amit vállal­nia kell? Valójában akkor kezdődött a pártszervezés. Abban az épületben volt a székházuk akkor is, mint ma. Akkor dobatták ki a közfalat két helyiség között: mert a gyűlésekre mindenki el akart menni. Hogyisne, amikor a kommunisták mindig olyan témáról tár- gvaltak. ami az egész falu népét érdekelte. Földosztás! Ki kanhat vetőmagot és mennyit? Lesz-e iga a szán­táshoz? Igaz. hogy nem jön már vissza az uraság? Húsz év elszállt, mint a füst — Hát — vakarták a fe­jüket, és már készen volt a kifogás; — Nincs öl! Amivel a földet mérjük. — öl? — csodálkozott az egyik tiszt — Mérjétek ki lábbal... — s már mutatta is, hogyan lépjék ki a mér­téket A kommunisták ezután végigjárták a falut: kinek van földigénye. Ki mennyit szeretne. Volt olyan aki elő­ször jelentkezett, aztán más­nap már radírt is vitt az összeírónak, hogy törölje ki a nevét, meggondolta. Agi­tálni kellett az embereket: fogadják el a földet! Már­ciusban 5 nap alatt szét­mérték a határt úgy aho­gyan az orosz tiszt mutatta: két lépés egy öl. Lábbal mentek véges végig. Akkor négyszáznyolcvánan kaptak földet Ám 1946-ban, ami­kor már „rendesen” katasz­terrel mérték 620-an jelent­keztek igénylőként. Meg is kanták mindannyian. Ak­korra már többen lettek, mert akkorra már megbi­zonyosodott a falu: ide nem jön többé vissza egyik ura­ság sem. eszébe jutott: át kell venni a régi termelési bizottság traktorát. Gyorsabban megy úgy a szántás. Nyüzsögtek az emberek a határban: párban szántott a ló az ökörrel, de mit számított az! Jött a hír Szolnokról: se­gítséget kér a város! Éhez­nek a munkások. Ismét csak a kommunista aktívák ki­lincselték végig a falut — és összegyűjtöttek 7 zsák krumplit meg 3 zsák lisztet. Nagy szó volt ez 45-ben! Aztán Orosz János bácsi föl­ült a lovaskocsi bakjára és bevitte a küldeményt a me­gyeszékhelyre. földet is, meg a boronát, meg az ekét, meg a lovat, a kocsit, a tehenet... Károm­kodtam egy nagyot: hogy mondjam én ezt meg a tár­saimnak. Hiszen alig vártuk, hogy saját földünk legyen. Hazamentem, szólok a taní­tó úrnak mi úiság! Azt fe­leli: jól van János bátyám, összehívjuk a gyűlést De én addig a gyűlésig nem mer­tem az emberek elé kerülni. És a gyűlésen, amikor az emberek meghallották mi­ről van szó, mérgelődtek, kiabáltak: „Ezért vettük el az uraktól a földet?” Nem adiuk! Semmit sem adunk! Félbeszakadt a tanácskozás, eredménytelen ül. — Később csak halljuk, hogy itt is, ott is alakul­nak a szövetkezetek. Egy­szer előjön az egyik komám, azt mondia: Te János, meg kéne beszélni ezt a dolgot... M| Fi Ml Fi Féltek! Nem merték el­hinni. hogy fenekestül meg­fordult a világ! Hallották, hogy osztiák már a földet erre is. arra is. de a szent- imremk csak nem mertek hozzáfogni. Fgvszer a köz- sé«házár-a hívatják a kom­munistákat: három szovjet tiszt meg a jegyző várta ott őket. — No mi lesz, mikor akarjátok már osztani a szentimrei határt? — kér­dezték az oroszok. Szántani kellene, meg vet­ni! Honnét vegyünk vető­magot? A kommunisták tag­gyűlésen határoztak egy es­te; kölcsön kell kérni a kor­mánytól! Nem sokkal ké­sőbb megkapták az értesí­tést; meeiött a vetőmag, ott sorakoznak a vagonok az ál­lomáson. Pillanatok alatt szétfutott a hír a faluban. Onnan a vagonból mérték ki mindenkinek — 70 kilo­grammot holdanként. Ennyi futotta! A párttitkámak Orosz János 19-ben a di­rektórium tagja volt Űj- szentgvörgvön — Tiszaszent- imre külső tanyai települé­sén. Csoda-e. ha a felszaba­dulás után első volt a párt- alanítók között, s hogy ott találták mindenütt. ahol igénvelték forradalmi ta­pasztalatait. Nos, ő. meg 15 társa 1943. szeptemberében összefogtak, hogy közösen műveljenek egvmást segítve 96 hold föl­det. Még központot is ki­neveztek maguknak: Szőke Kálmán tanító adta oda az együk tanvasi iskola folyo­sóját. ott tárolták a szerszá­mokat. Fgv nap hívatják János báttvát Szolnokra. Ponwás terepíár-ó autó ment érte. — Voltunk a megveházán néhánvan. Aztán beiött a szobába egv ember. A ne­vére már nem emlékszem és azt mondia: meg kell ala­kítani a szövetkezetei. Mon­dom jól van. Csakhogy azt mondja, be kell ám vinni a Megalakult a tsz 1948 szeptember 22-én 200 hol­don. Akkor meg a néven vitatkoztak. Olvan valaki legyen a névadó, aki kom­munista mártír volt. „Ne­künk olyan nincsen” -— mondták. „Hát kölcsön kell kérni egvet”. Ismét csak Orosz bátyám ballagott át a tomaiikertbe. Mondja az ottaniaknak; „Nektek van nyolc hősi halottatok, akiket a románok 19-ben agyon­lőttek. Egyiknek a nevét adjátok át nekünk. Kell a tsz-nek névadónak.” Feltát- tak a tornajiak; „Ha ti olvan sehonnsiak vacvtok, hogy még hősi halottatok sincs, hát mink nem adunk.” összedugták a fejüket; mi tévők legyenek? Azután egyiküknek mégis csak eszébe jutott: „Hát a Fehér Imre. itt született a falóban, itt volt cseléd... Tiszaszöilő- sön lőtték agvon a dombol­dalban...” Meg lett már a név is: Fehér Imre Terme­lőszövetkezet. (Folytatjuk.) Varga Viktória íí ^ :0 ig £ *8 CO Cl G-$ « <S SS CÍ) ej? :0 N :0 N íO N £1 w =0 n :0 n :0 n -G “ q/kh q/kh q/kh % q/kh q/kh q/kh % 1962 22.8 16.9 5.9 34.9 22.3 16.2 6.1 37.7 1963 23.1 15.7 7.4 47.7 25.2 16.3 8.9 54.6 1964 24.9 20.8 4.1 19.7 23.9 20.7 3.2 15.5 1965 — 18.6 — — — 16.0 — — 1966 25.8 19.5 6.3 32.3 23.0 16.1 6.9 42.9 1967 — 24.2 — — — 22.4 — — 1968 30.0 22.1 7.9 29.9 28.5 20.9 7.6 36.4 Átlag: 25.3 19,6 6.3 24.6 18.4 6.5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom