Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-09 / 33. szám
1969. február 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I II Aufomafízá'ják a hazai lávbeszé ő háózatot Ingyen? — Azt már nem Szolnok is bekapcsolódik — Tv torony Sopronban A soproni tv-torony makettje Bővíti, korszerűsíti a posta az országos távbeszélő hálózatot. Már a harmadik ötéves tervben megkezdődött az automatizálás; 1968 elején özembe lépett az országos automata hálózat első szakasza a Pápa—Veszprém— Budapest vonalon. A továbbiakban 10 gyűjtőközpontot építenek ki és kötnek össze Budapesttel. Még az idén Győr, a későbbiekben Pécs, Miskolc, Gyöngyös, Kaposvár, Debrecen, Szolnok, s további három nagyváros kapcsolódik be az automata hálózatba. A gyűjtő góc köré csoportosuló városok, falvak telefonközpontjait is automatizálják s így a vidéki előfizető közvetlenül, kezelőszemélyzet közreműködése nélkül tárcsázhatja a budapesti számot, vagy Budapesten át más, az automata hálózatba bekapcsolt helységeket A tervekről a posta Vezér- igazgatóság távközlési-fejlesztési osztályán elmondták, hogy elsőnek — még a tavasszal — az észak-balatoni kísérleti hálózat épül meg, Balatonfüred központtal. 1970-ig a falusi központok is belépnek az automata hálózatba Balatonfüred vidékén. Az első szakaszban csak a Budapestre bejövő hívások automatikusak. Visszafelé már központ és kezelőszemélyzet beiktatásával jön létre a kapcsolat 1972-ben, a budapesti központok átalakítása után már a fővárosból is automatikus lesz a kapcsolás. Az automata telefonközpontok új, korszerű típusát a 70-es évek elejétől Svédországból vásárolt licenc alapján a magyar ipar fogja gyártani. Ilyen központokkal szerelik fel a Dél-Balatont, Siófokot és környékét, majd Pécs és Miskolc is hasonló berendezéseket kap. A nemzetközi összeköttetések javítására tavaly márciusban jugoszláv importból félautomata Crossbár központokat vásároltak; ezek beváltak, tovább bővíthetők. A világtól elzárt távoli kisközségekbe, szükség-megoldásként 400 segélykérő telefont helyez el a posta. Olyan községeket, falvakat, tanyaközpontokat szerelnek fel ilyen telefonnal, ahol délután bezár a posta, s megszűnik a nagyobb településsel mindenféle kapcsolat Sürgős esetben e telefon a legközelebbi ügyeletes központba kapcsol s riasztja a tűzoltókat, a rendőrséget, a mentőket A távbeszélőhálózat fejlesztésével egyidejűleg foglalkozik a posta a rádió- és a tv-hálózat bővítésével. Növelik a mikrohullámú összeköttetést épül az impozáns soproni tv-adó, s mint ismeretes, március 21-én megkezdi kísérleti- adását Budapesten a színes televízió. I K. M. Bordeaux francia városban a Roy házaspár válóperét tárgyalta a bontóbíróság. Az 55 éves Monsieur Roy 30 évi házasság után válni akart Madame Roy először hallani sem akart a dologról, később azonban kijelentette: — Tekintetes bíróság! Hajlandó vagyok beleegyezni a válásba, de csak egy feltétellel... Az „egyetlen” feltétel igen meglepő volt: Madame Köy azt óhajtotta, hogy a férje fizesse meg a szokásos taksát” minden olyan esetért, amikor a házasság megkötése óta Madame Roy „hitvesi kötelességét” teljesítette. — Állapítsa meg a mélyen tisztelt bíróság a szokásos taksát, — jelentette ki Madame Roy, én addig kiszámítom, hány esetben teljesítettem hitvesi kötelességemet a 30 év alatt... A bíróság természetesen nem fogadta el a különös feltételt. Madame Roy viszont nem engedett A kétségbeesett Monsieur Roy végül is a legfelső bírósághoz fordult, hogy vizsgálja meg az esetet és hozzon elvi döntést, vajon válás esetén a feleségnek joga van-e fizetséget követelni a „hitvesi kötelességért”. A legfelső bíróság válasza: nem, nincs joga... Roy asszony válasza: — Rendben van — akkor nem válók! így hát a Roy házaspár nem vált el. Csakhogy Madame Roy visszautasítja a szóbanforgó hitvesi kötelesség teljesítését Ingyen azért sem teszi... FURCSA NÁSZÉJSZAKA Singh, egy csinos bombayi fiú feleségül vette a szőkehajú amerikai Kitty Rice kisasszonyt — A „házasság azonban nyomban a nászéjszaka után felbomlott Kitty a következőket mondotta: — Nem tudtam, hogy a férjem fakir. Képzelje, azt akarta, hogy a nászéjszakát szögekkel kivert ágyban töltsük. Hozzátette, hogy majd megszokom és meglátom, hogy ez milyen jó! Kitty Singh asszony tüstént válópert indított H ázépítés—futószalagon Naponta egy emelet épül előregyártóit eljárással az egyik moszkvai építkezése. (MTI Kuiföldi Képszolgálat.) Építőiparunknak 1961 és 1975 között egymillió lakást kell elkészítenie. Ekkora feladatra csak úgy vállalkozhatott, ha az építés hagyományos módszerét gyökeresen megváltoztatja. így került sor a teljes fal, illetve födém nagyságú paneleket — nagysorozatban készítő házgyárak létesítésére. 1968-ban kezdett beérni e gyártáskorszerűsítési elhatározás gyümölcse, amidőn a pécsi és a dunaújvárosi kezdeti próbálkozások után a fővárosban is üzembe lépett két házgyár (az egyiket a Szovjetunióból, a másikat Dániából vásároltuk). Ez azonban még kevés lenne a nagy célkitűzés eléréséhez, ezért a közeli években Miskolcon, Debrecenben, Győrött, Szegeden, a Dél-Dunántúlon további házgyárak épülnek, és sor kerül a harmadik budapesti há7<*vár létrehozására is. A fagyos időszak beálltával azelőtt abba kellett hagyni a vasbetonból készülő házak építését, hacsak védőtetővel és fűtéssel nem enyhítették a hideget. A házgyári technológia egyik előnye, hogy a szerkezetek üzemi előállítása az időjárástól függetlenné, mindamellett folyamatossá teszi az építkezést. Másik nagy előny a jelentős időmegtakarítás, hi'zen az elemek helyszíni összeállítása gépesítéssel gyorsítható szerelő munkát igényel, ami mind a munkaidő, mind a munkáslétszám szempontjáEGY ÉV A TUDOMÁNY SZOLGÁLATÁBAN A sajtó hírt adott arról, hogy a szovjet Andrej Bozsko. biológus, German Manovszev orvos és Borisz Ulibisev technikus 1967. november 5-től 1968. november 5-ig egy teljes évet, pontosabban 366 napos szökőévet töltött egy hermetikusan zárt kamrában. A külvilággal videotelefon útján érintkezhettek. figyelésekre, mérésekre volt alkalmas. Közeledik az idő, amikor az ember űrhajójával már a Föld távolabbi szomszédaihoz is ellátogat, ez az út pedig hosszú Oda- vissza esetleg évekig eltart, .természetes tehát, hogy előzőleg meg kell győződni az ember, a leendő űrutas teherbíró-képességéről. — Az automatika sok mindent elvégez az ember helyett, de nem mindent. Az űrhajósoknak tehát végig munkabíró- aknah, testileg-lelkileg frisseknek kell lenniük, hogy kitűzőt} feladataikat elvégezhessék. Meg kell tehát ismerni az emberi szervezet élettfini és lélektani „hoztelték. A kamrát egy hatalmas teremben helyezték el, amelynek ablaktalan falait megnyugtató színűre festették. A kamra két részből állt: az egyik a „lakó- és dolgozószoba”, a másik a „konyhákért”. Nem más ez, mint egy kis melegház, ahol Andrej Bozsko olyan zöldség- és főzelékféléket termesztett, amelyek mesterséges környezetben, mesterséges fénynél is megfelelő termést hoztak. Ily módon friss tápanyaggal is kiegészíthették a különben szárított, teljesen vízmentesített táplálékukat. — Különösek- voltak ezek az ételek: nagy Orvosi vizsgálat a kabinban. — (MTI Külföldi Képszolgálat) Mi volt vajon a célja ennek a kísérletnek? Miért vállalkozott három ember egy évig tartó önkéntes „rabságra”? Milyen eredményekkel gazdagodott a tudomány a kísérlet befejezésével? A kérdésekre a Komszomolszkaja Pravda cikke alapján igyekszünk válaszolni. A kísérlet a hosszú ideig tartó űrhajózással kapcsolatos élettani és lélektani megzáállását” a hosszú ideig tartó elzártsághoz, de esetleg úgy is felfoghatjuk a kísérletet, mint a leendő űr-^ utasok felkészítésének a fő- próbáját1967. november 5-én a három fiatalember beszállt az újszerű kísérleti kamra ajtaján. Rájuk zárták az ajtót, majd kívülről lepecsékalóriatartalmúak, megtartották természetes színüket és ízüket, de teljesen vízmentesek voltak. Az egyes ételek öt naponként ismétlődtek, sikerült így biztosítani a változatosságot is. — Többféle élelmiszert — így túrót, lekevárt, aszalt szilvát, csokoládét stb — tabletták formájában vették be, egyetlen csenő víz nélkül. A „kamralakók” és a külvilág között videotelefon kapcsolat volt, tehát nemcsak beszélhettek a kísérlet vezetőivel, hanem televízión láthatták is őket. A kísérlet egyik legfontosabb feladata az volt, hogy kidolgozzák a tartós űrutazás alatt az élet biztosítása. a levegő és a víz regenerálásának a módszerét. Pontosan megtervezett napirend szerint éltek. Reggeli tornával kezdődött a napjuk, majd a mosakodás és a reggeli következett. Sok-sok feladatot kellett megolda- niók: két óránként leolvasták és feljegyezték a műszerek adatait (lakószakasz hőmérsékletét, a melegház hőmérsékletét, a lévegő széndioxid-, oxigén- és nedvességtartalmát, a légnyomást stb.). Nappal egy óra pihenés szakította meg a munkát. Feladatuk volt még a mért adatok feldolgozása. Naponta átesetek az orvosi vizsgálaton és munkát végeztek a melegházban. Hetenként 2—2 órát idegennyelv, illetve matematika tanulással töltöttek Este 10 órától háromnegyed 11-ig szabadidő, majd még egy orvosi vizsgálat után éjfélkor kötelező alvás következett. A kísérlet legfőbb eredménye. hogy a három teljesen különböző lelki alkatú ember a szűk kamrában az egész kísérleti idő alatt jól alkalmazkodtak egymáshoz. elnézték egymás apró hiháit. Amikor az év eltelte után kinyílt a kamra ajtaja és „földet” ért a három fiatalember. nevüket megismerte a világ. És ha kísérletük nem is annyira látványos, mint a valódi űrhajósoké, tettük a tudomány szempontjából igen nagy jelentőségű volt ból lényeges megtakarításokat eredményez. Az épületek minősége is javul, mivel a házgyárban ideális körülmények között készülhetnek az épületelemek, elmarad a helyszíni vakolás és festés, hiszen azt már az üzemben elvégzik. De az anyagtakarékosság elvei is jobban érvényesülhetnek a jól szervezett, a pontos technológiai utasításokat követő üzemi keretek között Készül a panel A házgyár „szivét” a gyártósorok alkotják, ahol a betonhabarcs és az acélbetét építőelemekké „egyesül”. A panelek sablonjai fémből készülnek, „tepsi” alakúak. — Miután' beolajozták a sablont (hogy ne ragadjon bele a beton), elhelyezik benne a beton „gerincét” képező acélbetéteket, az ajtó- és ablaktokokat s a védőcsövekbe bujtatott villanyvezetékeket. Ezután beöntik és elegyengetik a betonkeveréket, amit a fémsablon rezeg- tfetésével még tovább tömörítenék. A lesimított felületű, még „puha” panel sablonnal együtt . az érlelőhelyre (a „sütőbe”) kerül, ahol gőzhatásának teszik ki. A gőzölés meggyorsítja a beton szilár- dulását, olyannyira. hogy 8—9 óra múltán az már megfelelőnek mondható. Az érlelés után burkolóanyaggal vagy vakolóhabarccsal látják el a panel egyik oldalát, s ezután veszik k>. a sablonból. Ekkor következik az ajtó- és ablakszárnyak felhelyezése, a belső falfelületek festéke, tapétázása vagy más módon való csinosítása. Az innen raktárba kerülő elemek már csak a speciális kiképzésű szállító járműre várnak. Meg kell még emlékeznünk a házgyár két fontos üzemegységéről: a folyamatos és automatikus betonkeverő berendezésről, valamint az acélbetéteket előállító üzemrészből. Ez utóbbira az jellemző, hogy ott a hagyományos — vágással, hajlí- tással és kézi kötözéssel előállított — acélbetétek helyett ún. hálóvasalást készítenek. Hit nevezünk térelemnek? Több országban is próbálkoznak azzal, hogy még a házgyárban teljes szobává — ún. térelemmé — alakítsák ki a födém- és falelemeket. Könnyen elképzelhető, hogy ezzel a módszerrel még gyorsabbá válna az épületek ösz- szeszerelése, hiszen az egyes „kockákat” csak egymás mellé, illetve fölé kellene helyezni. Kisebb épületegységeket — konyhát, fürdőszobát, vécét — már nálunk is gyártanak térelemként, a dunaújvárosi házgyárban. A lakószobák előállításának nem is annyira házgyári technológiai akadályai vannak, hanem az a tény, hogy egy-egy ilyen egység súlya több tíz tonnát is elérhet, tehát mind a szállítása, mind pedig a beemelése speciális, nagyteljesítményű eszközöket igényel. Ez az eljárás csak akkor terjedhet el széleskörűen, ha vasbeton helyett műanyag, könnyűfém és üveg lesz a térelem anyaga.
