Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-09 / 33. szám

1989. február 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ötletpályázat Hiánycikk a szifonpatron, a lapos­elem és a kismotor alkatrész Labanez József nagyiváni olvasónk kérdéseire válaszolunk Miért nem lehet rendsze­resen kapni az üzletekben szifonpatremt, laposelemet és kismotoralkatrészeket? — kérdezte ötletpályázatunkra beküldött levelében Laban ez József nagyiváni olvasónk. Az illetékesek véleményét az alábbiakban közöljük; Javulás márciustól várható Csikós Sándor, a Szolnok— Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója: — A megye kiskereskedel­mének vállalatunk szállítja a szifonpatront A kereslet évről évre nő. Amíg 1967-ben 700 ezer, addig tavaly egymil­lió csomag patront értéke­sítettünk. Véleményem sze­rint az ellátás zavartalan volt- Most mi a helyzet? A répcélaki szénsavgyárban tör­tént sajnálatos robbanás óta patronszállítmányt nem kap­tunk, minthogy az üzemben szünetelt a termelés. Értesü­léseink szerint február végé­vel normalizálódik ott a hely­zet, tehát az ellátás március­tól javulni fog. Azonban, mint a Népszabadságban is olvasható volt, a patron ellá­tásban átmeneti zavarokra lehet számítani. Ha megérkezik a gépkocsi Szendrei Zoltán, a vas-mfi- szaki nagy kér szolnoki telep­igazgatója: — A budapesti Akkumulá­torgyár kapacitás hiányában idei laposelem megrendelé­sünknek csak 70—80 százalé­kát teljesíti. A hiányzó meny­nyi séget eddig ig importból pótoltuk, ezt tesszük a jövő­ben is. Az idén még csak 40 ezer laposelemet kaptunk a gyártól, ami a kereslethez képest' minimális tételnek számít Egy újább 40 ezres rakományt várunk. Amint be­fut telepünkre a szállítmány, nyomban megkezdjük a kis­kereskedelem kiszolgálását Lesz tehát laposelem az üzle­tekben, ha nem is annyi, amennyi elkelne­Rendeltek, de nem kaptak Papp László, a vas-műsza­ki nagyker szolnoki jármű­bázisának telepvezető helyet­tese; — Cégünk csak belföldi gyártmányú kismotorokkal foglalkozik. Gondolok a Pam- nira és a Bervára, amelyek­nek gyártása viszont már megszűnt Természetesen az alkatrészgyártást is leállítot­ták. Készletünk fogyóban van, újabb szállításokra nincs kilátásunk. Fülöp Ilona, az iparcikk kisker 79. sz. járműszaküzle- tének eladója; — A Komar, Jawa, Simson kismotorokhoz a Csepel Nagykereskedelmi Vállalattól kapjuk az alkatrészeket. Rendeléseinket hónapról hó­napra elküldjük, de az árut hiába várjuk. Való igaz, a külföldi gyártmányú kismo­torokhoz nincs elegendő al­katrész- _f—p Ne mcsak 27 kilójára lehet büszke a két évvel ezelőtt Angliából Boldogasszonyfára „települt” fehér szárnyas, ha­nem az utódokra, a hozzá hasonló pompás tenyészállatok­ra is, amelyek már „Mecsekpulyka’’ néven szereznek hírt és bővülő piacot a magyar tenyésztésű pulykáknak. (MTI foto — Bajkor József felvétele) Magyar szakértők a világ húsz országában Ezer kutatóbázis — ENSZ megbízások Külföldiek gyakran kér­dezik: honnan meríti ener­giáját, utánpótlását, s eredményeit a nemzetközi­leg is mind jelentősebb si­kereket arató magyar tudo­mányos élet? Hazánkban mintegy ezer kutatóhelyen csaknem 40 ezer embert fog­lalkoztatnak, s a tudomá­nyos kutatók és munkatár­saik jelenleg is több mint tízezer témán dolgoznak. A tudomány szerepének növe­kedését tanúsítja az a tény, hogy 1960-ban a nemzeti jö­vedelemnek még csak 1,05 százalékát költötték tudomá­nyos kutatásokra, jelenleg pedig már körülbelül két százalékát. A nemzeti jöve­delem 1960 óta mintegy 50 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a kutatásokra fordított kiadások megduplá­zódtak. Hazánk — lehetőségeihez képest — tudományos ered­ményeit és tapasztalatait igyekszik átadn; más orszá­goknak. Erről tanúskodik az a tény, hogy jelenleg a vi­lág húsz országában dol­goznak magyar szakértők. Geológusok Guineában A közelmúltban érkezett például jelentés a Guineá­ban működő magyar geoló­gus expedíció első sikerei­ről. Kutatóink a földpát ér­cek feltárásában vesznek részt, s a guineai őserdők­ben rövid idő alatt jó ered­ményeket értek el. A vilá­gon egyedülálló hatalmas ásványmezőt találtak; a földpát, a tiszta kvarc és a csillám-lelőhelyeken kívül több helyen berill telléreket is felfedeztek. Ez azért is feltűnést keltett, mert a franciák hat évtizeden át eredménytelenül kutattak ezen a területen berill után. Guineában egyébként évek óta dolgoznak magyar geo­lógusok és dr. Ferenc Ká­roly főgeológus készítette el az afrikai ország első geo­lógiai térképét. Mongóliában geológusaink ugyancsak eredményesen te­vékenykednek. Jelentős volf- ram, kén és fluorit előfor­dulásokat tártak fel a hatal­mas területű ázsiai ország­ban Kubában magyar szak­emberek segítségével szer­vezték meg az ország geoló­giai adattárát, s dolgozták ki a nyersanyag kutatási terveket. w? Vízkutatók Mongóliában Vízkutatóink immár vi­Amikor elhagytam az in­tézet kapuját, Új-Delhi min­dig szenvedést okozott Saj­nos erősebben emlékezem az utca mocskára, izzadt so­vány népére, mint az egy­emeletes parkkal övezett villáira. Nem tudom elfe­lejteni, hogy az intézet ka­pujához közel, az út szélén, rongyokon szokott éjjel alud­ni egy ember, akinek a tes­tén rovarok és egerek mász­káltak Az utcai árusítás pora és lármája nyomasztott. — Egy arab kollégám ubor­kát vásárolt egy utcai árus­tól és utána kolerával fe­küdt két hónapig a kórház­ban. Delhiben az árusítás egy része utcán folyik. Azt hi­szem az Ó-Delhiben dívik a legjobban, ahol az utakon három-négy sorban kínálják portékájukat az árusok, s a fennmaradó szűk sávon pedig a járó-kelők, a jármű­vek és néhány tehén tolon­ganak. Nincs egy talpalat­nyi hely. ahol valaki, vagy valami ne törtetne előre.. Ilyen körülmények között is akad ember, aki leül az út­ra pihenni, vállalva a ta­posás kockázatát is. A város közlekedése elké­pesztő. A járművezetők egyáltalán nem használnak indexet, helyette a kezüket egy villanásra kilökik. Gya­korlatilag a gyalogosaknak soha é= sehol nincs elsőbb­sége. Úgv tűnt, mind'g az a sofőr élvezi az elsőbbsé­get, akinek több lóerő van a motorjában. Az utakon óriá. si a kavarodás: kerékpáro­sok özöne, személyszállításra használt háromkerekű mo­torkerékpárok, pónilovak kordéval, autók, buszok és egy-egy tehén kóvályog, vagy befogva kétkerekű sze­keret húz, néha egy-egy elefánt cammog. Mindez nagy összevisszaságban. Általában fedett szkupter- ral közlekedtem, de volt aki szépen kifestett fülű elefánt hátán győzte le a távolsá­got. Az elefánt, ha megállt, ormányával szájharmoniká­zott és táncolt is ugyanak­kor. Amikor a produkcióját befejezte, ormányát nyúj­totta jutalomért Az idomított állat produk­ciója gyakran kereseti for­rás gazdájának Mosolyog­tam, amikor két mezítlábas, gatyás a1 a Vöt láttam szaka­dó verítékben medvét von­szolni. Gyermekeik macska­nagyságú kis majmokat vezet­tek. Nem ritka, hogy 8—10 éves fiú kígyóval keresi ke­nyerét. Egy fa alatt ölő hindu idomított majmokkal végez­tetett mutatványokat. Mire felfedeztem szánédkukat, már a cioőmön ültek és a lábamat ölelgették. Baksist érdemeltek. Igen meglepett, hogy az indiaiak, akik a fogukhoz verik a garast miiven gát­lástalanul szériák a pénzü­ket hogv a földön fekvő és fekete lepellel letakart „transzban” lévő emberhez kérdést intézhessenek. Hogy az indiaiak valóban takarékosak, azt a követke­ző példa is mutatja. Megfi­gyeltem, hogy sok utcai áru­sító bódé előtt egy pléhdo- bozban ujjvastagságú kötél ég állandóan. A rendelteté­sét akkor ismertem meg, amikor egy hindu barátom cigarettára gyújtott vele és kifejezte, hogy ez így, igen gazdaságos. Talán érdekes megjegyez­ni, hogy az üzletekben az eladók az áruk között török­ülésben, mezítláb ülnek és kézzel-lábbal dolgoznak. Az utca porában ülő ci­-r-:; pészek- lábujjukkal fogják meg a bőröket, kezükkel pedig varrnak. Több helyen kis gőzgé­pet láttam felállítva, amely két hengert hajtott. A hen­gerek közé meglehetősen száraz, a kukoricaszárhoz hasonló cukornádat tömtek A henger sűrű, fehéres levet préselt ki a cukornádból. — Ebbe poharanként egy ká­véskanál borsot és sót tet­tek és így fogyasztották. Űj-Delhi legszebb és egyetlen tiszta üzleti negye­de a feiső tízezer számára azonos stílusban, az angolok által körbeépített Kanot- plész. Itt az üzleteken kívül modem mozik és szállodák találhatók Tudomásom sze­rint színház nincs a város­ban. A külföldiek vendég- szereplésére szállodai ter­mek szolgálnak. Amint el­néztem a ker­tes villák és a sárkunyhók egymásutánját és a lapos ház­tetőkre rakott bivaly- és te­hén lepényeket, arra gondol­tam, milyen jó is lenne, ha minden olyan katonás rend­be lenne rakva ebben az or­szágban, mint a bivaly- és tehén lepények a házak tete­jén. _ Vége — Dr. Szirtes János Kígynbűvölés Delhi utcáján. A produkció kereseti forrás az állat gaz­dájának lágszerte híresek munkássá­gukról, s nem véletlen, hogy az ENSZ is Magyar- országról küldött hidroló- gusokat Nigériába és Mali­ba. Egy másik expedíciónk — ugyancsak az ENSZ meg­bízásából — kilenc afrikai országban tett körutat, s dolgozott ki javaslatokat, terveket a vízellátási prob­lémák megoldására, illetve vízügyi szakemberek képzé­sére. Mongóliában különösen eredményesen dolgoznak víz­kutatóink. Eddig több mint 300 helyen fakasztottak vi­zet, rendkívül nagy segítsé­get nyújtva ezzel az állat- tenyésztéshez. Mongóliában egyébként a magyar tudo­mány komplett munkát vé­gez az állatállomány fertő­ző betegségeinek leküzdésé­ben. E munkálatokkal egy- időben magyar tervek és szakemberek irányításával nagyteljesítményű állatgyó­gyászati intézet épül Ulan Bator szomszédságában. Tudományos intézeteink felajánlották szolgálataikat a FAO-nak is; segítséget nyúj­tanak járványok megfékezé­sében, betegségek felderíté­sében, oltóanyag termelés megszervezésében, illetve az általános állategészségügyi rendszerek kiépítésében. Segítség gyógyszergyárak építéséhez Több országban orvosaink működnek, más országokban pedig a gyógyszer gyártás kialakításához nyújtunk se­gítséget. Ghánában már működik az a gyógyszer- gyár, amely magyar tervek és technológiák alapján épült. Nemrég kezdődött még a lagosi gyógyszergyár épí­tése is, amely közös ma­gyar—nigériai igazgatással létesült, s magyar eljárások alapján nagymennyiségű gyógyszert állít majd elő. Ehhez hasonlóan — szintén közös vállalkozásban — In­diában is új gyógyszergyár építéséhez nyújt segítséget Magyarország. Ezek az eredmények — bár közel sem adhatnak tel­jes képet — fémjelzik szel­lemi életünk nemzetközi si­kereit. Az a tény pedig, hogy a magyar tudomány képviselői mintegy 125 nem­zetközi tudományos szerve­zet munkájában vesznek részt, tovább: lehetőségeket teremt a szélesebb és gyü­mölcsözőbb kapcsolatok ki­építésére. N. L. Mondd ki, hogy: portás. Mit látsz azonnal lelki sze­meid előtt? Vagy szállo­dai portást fekete egyenru­hában, aki udvariasan, elő­zékenyen beszél veled; eset­leg több nyelven is. Vagy a vállalatok, intézmények bejáratát őrző idősebb, szin­tén egyenruhás férfi, aki megkérdezi: — Hová tetszik menni? Van még rajtuk kí­vül is portás, de e szó nem kötődik olyan szorosan hoz­zá, mint az előbbiekhez. — Ilyenek például az éjszakai szórakozóhelyek és non stop bárok bejáratát cer- beusként vigyázó, de pénzre lágyuló szívű aranysujtásos őrök is. Néhány nappal ezelőtt be­léptem a szolnoki Tisza- mentj Vegyiművek kapuján. Elővettem az igazolványo­mat. ahogyan az szokás, s körülnéztem, kinek nyújtha­tom át, Fiatal. 20 év körü­li nő ült a portásfülkében. Vártam, majd csak vissza­tér az öreg, akit már régóta ismerek. — Mondja, kislány, hol van a portás bácsi? — Nem tudom miért bá- csiz engemet?! Máskülönben itt ül a helyén. —De a Feri bácsi.. -. — Beteg. Parancsoljon, kihez óhajt menni? Akit kerestem, nem ta­láltam meg. Várni kellett rá, tehát leültem a portán. Iz­gatott a kislány portássága is. Miért csinálja? Szereti-e, vagy nincs más választása? — Egy éve vagyok itt. — Eleinte nagyon tetszett. Sze­retek az emberekkel fog­lalkozni. Higgye el, nem ment el úgy a kis ablaktól s°nki, hogy néhány szót ne váltot­tam volna vele. Mindenki­vel arról beszéltem. ami érdekli, ami a gyengéje. — Hogy van az unokája Laci bácsi? Ne mondja?! Nahát... — Szerbusz Pityukám! De in a*-->!lqd Még növeszd 10 centit és akkor nagyon jó leszel nálam. Na annyira azért nem .. . Lelépni, végez­tem! — Ilonka néni, ez a kö­tött ruha... ! — Csodála­tos... — Azután idővel rájöttem, hogy a saját kedvességem áldozata lettem. Az embe­rek többsége nem volt haj­landó másról beszélni, csak arról, ami őket érdekelte, Laci bácsi az unokájáról, a langaléta Pityuka a hajáról és Ilonka néni a kötött ru­hájáról. Eleinte ezt a nagy nyüzsgést Is szerettem, mert itt szinte egy perc megállá­sa sincs az embernek Most már fáraszt és idegesít. — Cseng a telefon, az­után ideiglenes belépőket érvényesítek, ebédjegyet hoznak, hogy „Pannikám, légy szíves add el”. Kepe- sík ezt az elvtársat, meg azt az elvtársnőt. Hajaj... Tudja mi fáraszt nagyon? Az éjszakázás. A váltott műszak. Tizenkettő szolgálat, huszonnégv szabad. Szolgá­lat nappal, szolgálat éjsza­ka. Ha hazamegyek — al- bérie'ben lakom, mert tö­rökszentmiklósi vagvok. ott is érettségiztem két éve — eoTTfoiv+íhan 24 órát tud­nék aludni. — Tudja az az igazság, hogv nem elégít ki engemet ez a munka. Amikor vé­geztem. nem tud+am máshol elhelyezkedni. Nem baj, mondtam magamnak, meg­vetem a lábamat, azután maid lesz valahogy. Arra is gondoltam, hogv megtanulok gépelni Gvakorol gattam. — Már egészen iól megv. Ke­vés ez az ezerkettő. Többet akarok keresni. Na persze nem ez volt az én vágyam, Szegedre akartam menni a textiltechnikumba. Nem volt hely. Akkor Jászbe­rénybe a tanítóképzőbe. Oda sem sikerült. Na gvon sze­rettem a magvart meg a történelmet Most is renge­teget olvasok. Odahaza szép kis házi könyváram van. Azért ne higgye azt, hogy elkeseredtem. Majd fordítok én a helyzetemen ne felien. Persze nem l«bpf altostól rontani a házba A nagy hangú, elégedetlenkedőket Wilö— K/>n cn-n szoro+o-n Ha az embernek nem tetszik valami, változtasson rajta ahogyan tud. de közbe ne kiabáljon. Nem igaz? — bognár — KARCAGRÓL mnirínn BilllilllIIIII! IllUIiiPil A PORTAS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom