Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-06 / 30. szám

1969. február 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A kanyaróról Rendkívül ragályos beteg­ség. Virus okozza, — mely cseppfertőzéssel terjed. A vírus a kiköhögött, kiléleg­zett nyálcseppecskékben fo­lyosókon, szobákon messzire elvándorolhat, szervezeten kívül azonban azonnal el­pusztul. Ha valaki átesett a betegségen, ez egész életre szóló védettséget jelent. Az anyatejjel táplálkozó csecse­mők 3—6 hónapig védettek, részben az anyától hozott, másrészt az anyatejjel ka­pott védőanyagok révén. Sűrűn lakott helyeken, — nagy városokban szinte min­dig előforduló betegség, ál­talában 3 évenként nagyobb járványokat okoz. Lappan- gási ideje 10 nap, mely nem zajlik le olyan tünetmente­sen, mint például a bárány­himlőnél. A gyermek étvágy­talan, kedvetlen, bágyadt, mintha lázas lenne. Aztán hirtelen igen magaSj 40 fo­kig terjedő lázzal, hirtelen hányással, erős náthával, kö­tőhártya-, gége- és légcsőhu­ruttal, fénykerüléssel, sza­márköhögést utánzó, kínzó Ugató köhögéssel, beköszönt a hurutos szak. A betegnek mindene fáj, feje, végtagjai, hasa. Ezt a szakot a kanya­ró hiányzó — kiüté'es — tünetei nélkül igen gyakran influenzával tévesztik össze. A 3—4 napig tartó huru­tos szak végén megjelennek a fülek mögött, az arcon, a nyakon, később a törzsön és a végtagokon, a sötét vörös egybefolyó, vagy különálló foltok. Ilyenkor legbetegebb a gyermek. A kiütéses szak 4—5-ik napján a kiütések Megalakultak és munká­hoz láttak a Hazafias Nép­front Országos Elnöksége mellett életrehívott társadal­mi bizottságok — tájékoztat­ták a népfront illetékesei az MTI munkatársát. Elmond­ták, hogy elkészült a testü­letek működési elveit rögzí­tő dokumentum és a bizott­ságok munkaprogramja. A bizottságok akcióikban politi­kai felvilágosításra, meggyő­zésre törekszenek. A mező- gazdasági bizottság például több tapasztalatcserét szer­vezett, hogy közkinccsé te­gye a legjobban működő mezőgazdasági szakkörök munkamódszereit, tapaszta­latait. A testület ezenkívül megvitatta a földtörvény végrehajtásának helyzetét és halványodnak, a láz erősen csöKaen a visszamaradó vö­röses-barnás foltok, enyhe korpádzó hámlás kiséretéoen 7—10 nap alatt eltűnnek a bőrről. — Szövődményként tüdő-, gennyes középfül-, száj nyálkahártya gyulladás, igen ritkán agyvelő-, agy­hártyagyulladás jelentkezhet. Enyhe láz- és köhögéscsil­lapítókon kívül a gyulladt sze­met jól átszűrt kamillateával, az orrbemenetet kenőccsel kezeljük. A beteget naponta langyos vízzel lemoshatjuk. Ne fűtsük túl a szobát, ne rakjunk a gyerekre túlmeleg dunnát, takarókat. Az amúgy- is magas lázzal küzdő gyer­meknél a hőpangás görcsö­ket okozhat. A simán lefolyó kanyaró kórházi kezelést nem igé­nyel. A beteget különítsük el 10 napig. Ha 4—5 napra a láz nem csökken, szövőd­ményekre kell gondolni. A 3—4 éven aluli fertőzésnek kitett gyermeket helyes, ha védőoltjuk felnőttek vérével, lábadózósavóval, kevert embe­ri vérsavóval, vagy legújab­ban gammaglobulinnal. Az oltás enyhíti a kanyaró le­folyását, — teljes védelmet azonban csak a lappangási idő első napjaiban adott ol­tóanyag ad. A beteg gyógyulása után elegendő nagytakarítást vé­gezni. Bölcsődékben a bete­get azonnal elkülönítjük a többiektől, akiket savóval oltunk. Ne vigyük tömeg­rendelésre a kanyarógyanús gyermeket, mutassuk meg odahaza a körzet kezelőor­vosának. — Sz. J. — útmutatót dolgozott ki a fa­lusi népfrontbizottságok szá­mára. A város- és község- politikai bizottság új akció- programja kidolgozásához kezdett hozzá Tervezi, hogy felhívással fordul az ország lakosságához: lakóhelyének szépítésével is tegye az ün­nephez méltóvá a felszaba­dulás 25. évfordulóját. — A testület felkaroltá Pécs ve­zetőinek kezdeményezését, hogy az év végére Pécsre hívják össze a magyar váro­sok konferenciáját. A hon­ismereti bizottság a felsza­badulás 25. évfordulójának méltó előkészítését állította tevékenységének középpont­jába. Könyv, könyv, könyv... A könyvforgalom múltévi alakulásáról érdeklődtem Kovács Károlytól, a MÉ­SZÖV kereskedelmi főosztá­lyának könyv előadójától, a Szolnok megyei szövetkezeti „könyvpiac” egyik irányító­jától. — 1967-hez képest a föld­művesszövetkezeti könyvfor­galom 100,3 százalékra emel­kedett. — Mennyi ez forintban? — 1967-ben 7 millió 933 ezer forint volt, tavaly 7 millió 957 ezer. — Néhány hónappal ez­előtt a szövetkezeti könyv­forgalom visszaeséséről ad­tunk hírt — Igen, de időközben az őszi könyvhetek és a téli könyvvásár, a megnövekedett dec. havi forgalom javított az eredményen. Azonkívül az említett emelkedés csak a földművesszövetkezeti könyv­forgalomra vonatkozik. A SZÖVKÖNYV Vállalat sa­ját boltot is tart fenn Szol­nokon. Ez a bolt nem tarto­zik közvetlenül hozzánk, eredményeit azonban a szö­vetkezeti könyvterjesztés adatai között tartjuk szá­mon. — Az összesített eredmé­nyek alapján mit állapítha­tunk meg. — Csökkenést. A SZÖV­KÖNYV bolt 1967-ben 2 mil­lió 477 ezer forintot forgal­mazott, tavaly csak 2 millió 50 ezret Ez a csökkenés a mi forgalmunk szerény emel­kedését is megsemmisíti. A SZÖVKÖNYV bolt ve­zetője ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — öt üzletszerzőnk volt, akik három megyében dol­goztak. Augusztusban a bu­dapesti központ átvette az üzletszerzők irányítását. Ne­kik erre megvan az appará­tusuk s ezzel itt helyben csökkenteni lehetett az ad­minisztrációt. Az így jelentkező kiesés nem jelenti azt, hogy any- nyival kevesebb könyvet ad­tak el a megyében, csupán az üzletszerzők forgalmát nem itt, hanem a budapesti központban tartják nyilván. Az 1967-es bázishoz képest a tényleges visszaesésünk 200 ezer forint, a tervhez képest 1968-ban valamivel több, mint 400 ezer. — Csak a Szolnok megyei üzletszerzők irányítását vette át a budapesti központ, vagy ez országos átszervezés ered­ménye? — Tudomásom szerint ez mindenhol megtörtént, nem csak nálunk. Az egyik legszebb, legtága­sabb, legjobban felszerelt üzemi orvosi rendelő Szolno­kon a cukorgyári. Folytathat­nám a legeket az orvossal dr. Besze Pállal, aki 1949 óta tevékenykedik ott, tehát az egyik legrégibb üzemorvos. — Amikor én kezdtem az üzemi orvos nem végzett gyógyító munkát. Amolyan higiénés orvosok voltunk, munkaegészségügyi, üzem­tisztasági kérdésekkel foglal­koztunk, teljesen elszakad­tunk igazi hivatásunktól, a gyógyítástól. — Most mekkora körzetet lát el, doktor úr? — Hozzám tartoznak a cu­korgyárban dolgozók, a gyári lakótelepen lakók és néhány környező utca. — Vége van a kamvány- nak, az idénymunkások el­hagyták az üzemet. Kevesebb a dolga ilyenkor az üzem­orvosnak? — Ne gondolja. Ilyenkor végezzük el a különböző szű­rővizsgálatokat, ami nem kevés időbe és fáradságba ke­rül. — Vannak-e kimondottan üzemi betegségek a cukor­gyárban? — Igen. Ilyen a bőrgomba és a bőrszennvesedés, amely a cukros lének, a meleg, pá­rás munkahelyeknek köszön­hető. Régebben egészen sú­lyos volt a helyzet, ma már csak a huszad része ha elő­fordul a korábbi megbetege­déseknek. A cukorgyári üzemi beteg­ségek minimálisra csökken­tésében óriási szerepe volt a megyei Bőr-, Nemibeteg Gon­dozó Intézetnek. A helyszí­nen végzett vizsgálatok na­gyon jó eredményeket hoz­tak. A bőrbetegségekkel most már az üzemi orvos maga is megbirkózik. — Ldtom, hogy korszerű fogászati felszerelés... — Röntgengép és rövid­hullám kezelés is. Minden egy^ helyen. A röntgent nem tüdőszűrésre, csak diagnosz­tikai vizsgálatokra használ­juk. — A lakótelepen sok öreg, nyugdíjas dolgozó van. — Én mindet úgy isme­rem, mint jómagámat, hiszen együtt öregedtünk. Kívülről tudom, kinek mi a baja. Van néhány nyugdíj előtt álló be­teges emberem, akiket bizo­nyos időközönként két hét­re táppénzbe veszek, hogy kissé felfrissüljön a „mo­tor”. — Az orvos szemével néz­ve húsz év alatt változtak-e az idénymunkások? — Hogyne kérem. Régeb­ben, ha megkezdődött a cu­korgyártási szezon, az volt az első, hogy szemüveget ren­deltek. Ma először a fogukat tetetik rendbe. Fogszakorvos vagyok. — Szezonban sok a vidék­ről bejáró, vagy más vidék­ről jött és a munkásszállá­son lakó munkás. Ezek táp­pénz ellenőrzése... — Ne haragudjon, ha a szavába vágok. Tudom, mit akar mondani. Nem megol­dás az, hogy a szakszervezet beteglátogatója, amikor erre pénz van, meglátogat egy­néhány beteget. Megérné be­állítani egy függetlenített be­tegellenőrt. A KÉTSZERES — Az egyetem elvégzése után azonnal a Tiszamenti Vegyiművekbe kerültem üzemi orvosnak — mondta dr. Hámori Ferenc. Akkor ez még csak napi három órás rendelést jelentett 1966-ban szervezték meg a jelenlegi íizemi körzeti orvosi állást. A gyáron és a lakótelepen kívül még néhány tanya tar­tozik hozzám. — Nemcsak a vegyiművek új üzem, de az itt dolgozók is majdnem kivéted nélkül 'fiatalok. — Ez előnyös számomra. Munkaképes korosztállyal kell foglalkoznom. Az üzemi orvosnak azért is kedvezőbb a helyzete, mint a körzeti or­vosnak, mert ismeri betegei­nek a munkahelyét. Ezen kí­vül kapcsolatban van a beteg főnökével is. E kettő előse­gíti, hogy jobban kézben tarthatom a táppénzt. — Milyen speciális üzemi betegségek találhatók a ve­gyiművekben? A Magyar Közlönyben megjelent a kormány rende­let« a legelő- és apaállat­gazdálkodás rendjéről. — A termelőszövetkezeti gazdál­kodás színvonala ma már lehetővé teszi, hogy a köz­ségi, illetve a városi taná­csoktól a legelő- és apaállat­gazdálkodással kapcsolatos tennivalókat a közö, gazda­ságok fokozatosan átvegyék. Az új rendelet erről intéz­kedik Egyebek között lehe­tővé teszi azt is. hogy a ko­rábban a legeltetési bizott­— A legsúlyosabb a zajár­talom. Ennek csökkentésére költséges, de kis eredményi hozó átalakításokat végeztek a gépek alapozásánál. A má­sik az ólomártalom. A por­festékgyár indulásával egy- időben — ólomtartalmú alap­anyag miátt — ezzel a ve­széllyel is számolnunk kell. A KÖJÁL által történt elég nagyszámú kiszűrésnek az az oka, hogy a festék üzem dol­gozói új, segédmunkás szin­ten álló emberek, akik a szigorú egészségügyi előírá­sokat nem tartják be. — Milyennek tartja a ren­delő felszerelését? — Megfelelőnek. A lakóte­lepen is van egy orvosi ren­delő, amelyet szintén a vál­lalat létesített. — Az üzemi orvosi mun­kán kívül nincs más elfog­laltsága? — De igen. még egy üzemi orvosi másodállást töltök be a Tisza Bútorzárban. He­tente kétszer rendelek ott. S azután még itt van a meg­előző és az egészségügyi fel- világosító munka. Előadáso­kat tartok. Azután a Vörös- kereszt ... — Szereti a gyárat, s ezt a munkát? — Nyugdíjas állásnak te­kintem. ☆ Szolnok városban, de Szol­nok megyében is ez a két üzemi orvosi körzet van csu­pán. Az effajta körzeti or­vosi rendszernek a megye- székhelyen a kiépülőben le­vő déli ipartelepen lesz a jö­vőben egyre nagyobb jelen­tősége, ahol távol a város központjától, ott helyben részesülhetnek megfelelő or- visi ellátásban az arra rá­szorulók. ság kezelésében levő ingat­lanokat és vagyontárgyakat a jogi személyekként műkő- dó egyszerű mezőgazdasági szövetkezetek is használatba vehessék. A tsz-ek kérhetik a használatukban levő in­gatlanok és a rajtuk levő épületek tulajdonba adását- Az ingatlanok és vagyontár­gyak átvételével együtt azon­ban vállalniok kell a lege­lő- és apaállatgazdálkodási feladatok ellátását is. Javaslat az Országos Felszabadulási Emlékbizottság megalakítására- bj ­Újra szabályozták a legelő- és apaállat-gazdálkodást SZEMBENLAKÓK A két házat majdnem egy­szerre építették, s egyidőben költöztek a lakók is. Egyfor­mán nem volt kezdetben semmijük, aztán egyformán ' lett lassacskán mindenük. A tetőkön megjelentek a tele­vízió antennák, s a pincében tartott közös mosógépet egy­re kevesebben vették igénybe. A két ház lakói nem is­merték egymást, csak éppen mindennap találkoztak, s tudták, hogy mikor tart a másik nagymömást. Számon- tarthatták persze egymás fe­hérneműit is, hiszen a mo­dem lakótelepek házai mind­mind hatalmas ablakokkal épülnek. Az ablakokhoz jár ugyan függöny, de a házakba csupa korábbi albérlő, ágy- raiáró, vagy éppen pincelakó költözött, aki nemcsak a fénynek örül, hanem a sa­ját függönyt se szokta. Ezért marad mindig eav rés, amin át a szobákba látni. így ismerte meg egymást a két kopasz is. Amíg tél volt, kalapot hordtak az em­berek. s ez az ismeretség sem nőtte ki a szokott kereteket, ám a tavaszi kalapnélküli napokon köszönő viszonyba is kerültek, aminek egyetlen oka kopaszságuk feltűnően egyforma volta lehetett. Természetesen csak ők ket­ten köszöntötték egymást. Családjaik továbbra is béké­sen élték és figyelték a ma­guk és a másik család életét. A kék házban lakó ko­pasz minden reggel ’takarí­tott. a szürke házban lakó kopasz éjfélekig dolgozott. Az egyik lakásban a ta­karítás, a másik házban a sok munka lett, asszonyi nyelveken a példa. — Látod fiam, a másik kopasz... — mondogatták az asszonyok és a két férfi ak­kortól kezdte egyszerre gyű­lölni és sajnálni egymást. — Fulladj meg nevednap- ján — mormolták kedve­sen mosolyogva és kalaplen­getve, ha találkoztak. Az ablaknyitogató nyár még közvetlenebbé tette ezt az egvüttélést. Az egyik ko­pasz felesége a másik kopasz feleségén látta először azt a fürdőruhát, amit névnaoiára kért, de ez már csak kicsi­nyes bosszú volt a szembeni szüle+ésnanra leutánzott bor­dó fehérneműért. És eljött a tél is. A gázfű­téses lakásokban jólesett időnként az ablakok alá épí­tett kályhákhoz húzódni. Va­lójában ekkor kezdődtek a bonyodalmak. Az egyik csa­ládban az asszonyka, a másik családban a férfi volt a fá- zós. Márpedig bárhogyan is ültek a kályhatetőre, látták egymást. Egy idő után már nézniük sem kellett. Megérez­ték, hogy ott áll a másik. A derengő reggeleken vélet­len is egyszerre nyitottak ab­lakot. De még akkor sem is­merték egymást. Ekkor történt aztán, hogy a fázós kopasz megszegte a lakótelepi szocialista együtt­élés szabályait. Takarékra ál­lítva a gázt. addig üldögélt a parapet-kályhán, amíg ott szemben meg nem jelent az asszony, a takarékra állított parapet-kályhán. Az asszonyka ült és nézett. Ügy ült, mintha az ablakkal szemben állna, és úgy nézett, mintha nem is nézne. S ak­kor a kooasz váratlan fel­emelte a kezét, és maga mö­gé sandítva, buzgón integetni kezdett. Félreérthetetlenül a szemközti ablakhoz címezve az integetést. Az asszonyban mintha egy világ omlott volna össze, de csak állt és nézett, mintha nem nézne. Egy pillanat alatt végigfutott agyában minden, ami addig történt. A meghitt emlékek, hogy annyiszor kel­tek és feküdtek együtt. Eszé­be jutott a délutáni alvások csendes békessége, amikor a korábban kelő akaratlan is lábujjhegyen járt, hogy ne zavarja a szemközti házban szendergő ismeretlent, s a jóízű beszélgetések saját ko­paszával, aki helyére már sokszor elképzelte a hatkor takarító másikat És most mindent összetör egy buta integetéssel az a másik. — A kis hülye kopasz — gondolta megvetéssel az asz- szony, s nagylángra állította a gázt. hogy mindenképpen ellenállhasson a kísértésnek. Este pedig mindent elmon­dott a férjének. Ez a „min­den” egyetlen mondatba is elfért: „Képzelje, megbolon­dult a kis kopasz, integetett nekem.” — Neked? — csodálkozott á férj, nem tudván, hogy asszonya e hitetlenkedő cso­dálkozás szemtelenségén any- nvira felháborodik, hogy egy­ből elhatározza: igenis visz- sza integet. És csak a hitetlenkedés után került sor a kötelező férji felháborodásra: — Majd én megmondom neki a magamét — mondta határozottan. — Te? — csodálkozott vissza az asszony, nem tud­ván. hogy férje e hitetlenke­dő csodálkozás szemtelensé­gén annyira felháborodik, hogy elhatározza: igenis szól­ni fog. Valamilyen módon szólni fog. Tény, hogy ez. az egy­szerű elhatározás ha­mar egyszerű „nem köszönök neki vissza” bosszúvá kopott volna, ha az asszony meg- bántottság nem makacsabb a férfi haragnál. De az a ma­kacsabb. Az asszonyka már régen úira takarékra állítot­ta a gázt, s mert a kopasz többé nem integetett, min* dennap megkérdezte: — Szóltál már? — A férfi mindenféle ürü­gyet keresett, hogy hama­rabb hazaérjen a hivatalá­ból. Rendszeres kártyaparti- iát is lemondta, s amikor csak tehette, ott lebzselt az aui„i. „ifin, s ezerszer elkép­zelte, hogy rajtacsípi az inte- getőt. A lebzselés okozta, hogy egyre gyakrabban ta­lálkozott így a másik kopasz feleségével. Az első találkozások meg­lepőek voltak. A későbbiek már inkább kellemesek, s amikor találkozásaikban va­lamiféle rendszert is vélt fel­fedezni, kifejezetten izgal­massá lettek. Az asszony is mintha egvre fázósabbá lett volna odaát. Aztán váratlanul eljött a nagy alkalom. Meghitt csen­des boldogsággal üldögélt ki- ki saját ablaka előtt Az as»« szony könyvet tartott a ke­zében. de a könyv lapjai fe­lett valahová messzire né­zett. A sértett kopasznak eszébe sem jutott a sértés. Óvatosan maga mögé san­dított és integetni kezdett Az asszonynak címezve az integetést. A hatás lehangoló volt. Az asszony felpattant, és eltűnt az ablakból. Látni lehetett, hogy nagylángra állítja a gázt. S röviddel ezután megje-' lent az ablakban a másik ko­pasz. Dühösen kapkodó moz­dulatokkal igazgatta a fiig- gönvt. s ebből nyilvánvaló­vá lett. hogy asszonya így szólhatott hozzá: — Képzelje, megbolondult a kis kopasz. Integetett ne­kem. — Neked — kérdezhette fitymálón a férj, de az asz.- szony már hiába bánta, ha szólt. Azóta a két egyformán ko­pasz félrefordítja a fejét, ha találkozik, s nem tudni, hogy szégyenkezés, vagy harag bú- jócskázik a nyilvánvaló meg­vetésben. A két, addig nem ismerős asszony pedig olvadó mo­sollyal köszönti egymást, hi­szen mindkettőjüknek van egy kedves titkuk a másik férjéről, amit a barátnőik­nek már régen elmeséltek. Bariba Gábor ÜZEMI ORVOSOK A TAPASZTALT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom