Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-06 / 30. szám

/ 1969. február 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A félidő tapasztalatai OTLETPAL YAZAT Miért y a n szénhiánv? Bogdán Kálmán kenderest tanács vb elnökhelyettes kérdése Ismét elérkezett az ideje annak, hogy az 1967. már­ciusában megválasztott ta­nácstagok számot adjanak munkájukról választóiknak. A városokban, községekben ja­nuárban, s ebben a hónap­ban is jelentős eseménynek számít az a tanácsülés, ahol a megyei tanácstag beszámol tevékenységéről, s azok a vá­lasztókerületekben tartott ta­nácskozások is, amelyeken ugyancsak a tanácstagok számadásához kapcsolódva mondanak véleményt az em­berek, bírálnak, javasolnak, egyszóval meghányják-vetik közös dolgaikat. A félidő alatt 88 megyei, 199 városi, 152 járási és 1000 községi tanácstag tartotta meg beszámolóját. Megyeszerte több mint 44 300 ember vett részt a beszámolókon, s 5800-an felszólaltak. Érde­mes megemlíteni, hogy döntő többségük nem egyéni jelle­gű panasszal kérelemmel hozakodott elő, hanem olyan dolgokban kértek segítséget, mondtak bírálatot, amelyek közérdekűek. Nagyon sok, szám szerint 3653 kommuná­lis témájú közérdekű bejelen­tés hangzott el a tanácstagi beszámolókon. Az egész község lakóinak gondja például az amit Tisza- burán panaszoltak el a me­gyei tanácstagnak. A köz­ségből kórházba beutalt be­tegeket, járóbetegeket a kar­cagi kórházban vizsgálják, kezelik. Nem a kórház ellen van kifogásuk, hanem azt sérelmezik, hogy Tiszaburá- ról Karcagra csak négyszeres átszállással tudnak utazni. A nőgyógyászati szakrendelés Tiszafüreden történik, aki ide indul annak is kétszer keD átszállnia. Ez a körülmé­nyes utazás nagyon megvise­li a beteg embereket és ren­geteg időt vesz igénybe. A Megindul Ä Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium feb­ruár 7-én Budapesten Orszá­gos Sütőipari Tanácskozást rendez. Megnyitót mond dr. Dimény Imre miniszter, elő­adó a miniszter első helyet­tese. Ezen a tanácskozáson sok­kal többről lesz szó, mint a sütőipar szűk szakmai kérdé­seiről. Mindennapi kenye­rünkről tanácskoznak itt a szó teljes és nemes értelmé­ben. Azoknak, akik bolti kenye­ret esznek — ez pedig ma már az ország lakosságának túlnyomó többsége — a prob­léma gyökerét nem kell ma­gyarázni. Évtizedes panasz hazánkban, hogy a kenyér ross*, sületlen, törődött. Igaz, hogy maga a kenyér táplálkozásunkban csökkenő szerepet játszik hangulatunk­ban azonban nem A kenyér és kifli miatti panaszok túl­nőttek a szakma szűkebb ha­tárain. tiszaburaiak azt kérték, hogy mindaddig amíg nem lesz jobb a közlekedés, Szolnok­hoz tartozzanak, mert ide közvetlen autóbuszjárat van községükből. Törökszentmiklóson szóvá tették, hogy sok a garázda személy. Éjszaka, ittas állapotban ki­tördelik a fiatal fákat, felbo­rogatják az utcán levő virág­tartókat, ezért szükséges len­ne a rendőrség fokozottabb éjszakai ellenőrzése. Ezzel egyetértett a tanácstag is, de egyben társadalmi összefogás­ra szólította fel a választókat az ilyen gondok megszünteté­se érdekében. Tiszapüspöki- ben többen javasolták, hogy ne csak egy üzletben árusít­sanak tejet. Kevesebb ideig kellene várakoznia a vásár­lóknak, ha mindhárom bolt­ban beszerezhetnék ezt a fontos élelmiszert. A tomaj- monostoriaknak nagy gondja, hogy nincs autóbuszváróte­rem. Az Autóközlekedési Vál­lalatnak címezték kérésüket: helyezzék át az autóbuszmeg­állót a kultúrotthon elé ahol az épület fedett, teraszos ré­sze védelmet nyújtana az autóbuszra várakozóknak. Ideiglenes megoldásnak java­solták ezt addig, amíg a köz­ségi tanács a különböző meg­takarításokból megépíttetheti a várótermet, amelyhez a la­kosság felajánlotta társadal­mi munkáját. Az említett néhány példa is bizonyítja, hogy a közösség érdekeit szemelőtt tartva ér­tékelték a tanácstagok mun­káját, egy-egy adott terület eredményeit, s terjesztették be a „kívánság listát” a vá­lasztók az eddig megtartott tanácstagi beszámolókon. Erre való tekintettel tavaly öt országos szerv, a MÉM, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a szakmai szak- szervezet, a Belkereskedelmi Minisztérium, valamint az Országos Tervhivatal igen széleskörű vizsgálatot vég­zett. A megállapításokat el­küldték a megyei tanácsel­nököknek, megvitatta a párt gazdaságpolitikai bizottsága és egy külön e célra létre­hozott parlamenti bizottság. Az ilymódon valóságos kis népszavazással kialakított véleményt a kormány elé terjesztették. A kormány pedig cseleke­dett. Elhatározta, hogy 1970- ig 800 millió forintot kell a sütőipar fejlesztésére fordíta­ni, s ennek 60 százalékát az állami költségvetés vállalja. A határozat megváltoztatta a sütőipar egész eddigi alap- koncepcióját. Korábban ugyanis, a nagy kenyérgyá­raktól vártuk a megváltást. Most a fejlesztés fő iránya a közép- és kisüzemek széles hálózata lesz. Felül kell vizs­Bogdán Kálmán, a kénde- resi tanács vb elnökhelyet­tese ötletpályázatunkra be­küldött levelében azt java­solta, kérdezzük meg az il­letékeseket: „Egyes TÜZÉP- telepeken „miért van szén­hiány?” • Kérdésével elsőként Szi­geti Károlyt, a MÉSZÖV ke­reskedelmi főosztályának ve­zetőjét kerestük fel. Ezt a választ kaptuk: — A szövetkezetek az új gazdasági mechanizmusban teljes önállósággal és felelős­séggel bonyolítják áruforgal­mukat. A MÉSZÖV elosztó funkciója tehát megszűnt. Véleményem szerint általá­nos szénhiányról nem lehel I beszélni. Ügy tudom azon­ban, hogy a megye éves 30 ezer vagonos szénszükségle­tét nem sikerült fedezni, mert a bányák csak 25 ezer vagonnal igazoltak vissza. A szövetkezeti telepek januári megrendeléseiket idejében feladták. — Valószínűleg a szállítás akadozik, s ezzel magyarázható az itt-ott ta­pasztalható szénhiány. Pányi László, a megyei TÜZÉP Vállalat áruforgal­mi osztályvezetőié; pedig a következőket mondta: — A mi telepeinken hin- csen szénhiány. A lakosság választék igényét — különö­sen ami a berentei szenet illeti—azonban nem tudjuk kielégíteni. A szénszállítmá­nyok folyamatosan érkeznek telepeinkre. Az a tapasztala­tunk, hogy az fmsz-ek túl­zottan félve a készletképző­déstől nem eléggé megfon­toltan, a valóságos kereslet alatti mennyiségben rendel­nek szenet. Holott tudvale­vő dolog, hogy a bányák a negyedéves szállítási szerző­dést nem kötelesek havi egyenlő bontásban teljesíteni. Például a januári adósságu­kat februárban is pótolhat­ják. Az fmsz-eknek ezt a körülményt is be kellene kalkulálniuk a megrendelé­seknél. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a válla­latunkkal együttműködő fmsz-ek 50 százaléka még mindig nem írta alá a szál­lítási szerződést. Ezzel kés­leltetik a megrenlelések el­Mint ismeretes, a herendi vasúti szerencsétlenség sé­rültjeit a veszprémi, illetve budapesti kórházakban ápol­ják. Gyógykezelésükről, egészségi állapotuk ala­kulásáról kért tájékoztatást az MTI munkatársa az illeté­kesektől. Elmondották, hogy a veszprémi megyei kórház­ban 13 sérültet kezelnek. Kö­zülük három állapota életve­szélyes, négy ugyancsak sú­lyos, de” nem életveszélyes, hatan pedig előreláthatólag rövidesen hazatérhetnek. A budapesti Központi Katonai Kórházban 12 könnyebb, 15 súlyos sérült van, s egy be­teget közvetlen életveszély fenyeget. Messzemenő áldozatkészség, példamutató együttműködés, széleskörű összefogás, segítő­készség jellemezte a mentő­ket, vasutasokat, katonai és polgári szerveket, az orvoso­kat, ápolókat és a véradókat. A szerencsétlenség napján 271 embertől vett 79 pa­lack vért szállítottak a veszprémi kórházba. Egy­idejűleg sokan jelentkeztek véradásra a fővárosban is. A kórházban egyébként több már gyógyulófélben levő be­küldését. A megyei fmsz-ek azonban nemcsak velünk, hanem más TÜZÉP vállala­tokkal is üzleti viszonyban vannak, amelyeknek nevé­ben természetesen nem nyi- latkozhatom. ☆ A nyilatkozatokból követke­zik, hogy az olvasónk által jelzett szénhány nem általá­nos. Nem, mert minden fo­gyasztási és értékesítési szö­vetkezet önállóan intézi be­szerzéseit. — Amennyiben Kenderesen nincs elegendő szén, úgy a közrégi tanács vezetői feltehetően csak a helyi fmsz-t okolhatják érte. teg önként felajánlotta ágyát a vasúti baleset sérültjeinek elhelyezésére. A fővárosba irányított ka­tona-sérülteket egy közeli re­pülőtérre a mentőszolgálat és a honvédség gépkocsijaival szállították ki. A gyors és kíméletes szállításhoz értékes segítséget nyújtott egy szov­jet katonai egység is, amely­nek nagy befogadóképességű helikoptere — a magyar he­likopterekkel egyidőben — elsők között kapcsolódott be a mentési feladatokba, illető­leg a sérültek Budapestre szállításába. A Központi Ka­tonai Kórházban teljes ké­szültségbe helyezték a bal­eseti sebészeti, idegsebészeti, valamint anaesthesiológiai osztályt, s — számítva eset­leges kombinált sérülésekre — részleges készültséget ren­deltek el más műtéti osztályo­kon is. Megerősítették a bel­gyógyászati konziliárusi szol­gálatot, teljesen feltöltötték a vér- ég vérpótszer készletet. A kórház dolgozói közül többen — akik a rádió, il­letve a televízió híradásá­ból értesültek a vasúti sze­rencsétlenségről — önként jelentkeztek szolgálatra. Kertészeti egyesülés alakul A gazdasági bizottság hoz­zájárult, hogy az ország ta­nácsi irányítás alatt álló ker­tészeti, illetve község és vá­ros gazdálkodás vállalatai — számszerint huszonötén — kertészeti egyesülésbe tömö­rüljenek. Az egyesülés érdekvédel­mi szervként együttesen kép­viseli a dísznövény kerté­szeti szakmát az országos hatóságoknál: megszervezi tagjainak anyagellátását, az igényeknek megfelelően ösz- szehangolja, irányítja a vál­lalatok termelését, értékesí­tését. Tájékoztatja tagjait az árakról, gondoskodik az or­szágos virágszolgálat tovább­fejlesztéséről, a legjobb, a legújabb tapasztalatokat, ter­mesztési eljárásokat rendsze­resen ismerteti tagjaival. Egységesen szervezi a szak­munkásképzést, a közös propagandatevékenységet. A kertészeti egyesülés — amelynek székhelye Buda- nesten lesz — rövidesen meg­tartja az alakuló ülését. A Központi Katonai Kór­ház parancsnoksága minden szükséges intézkedést megtett Veszprémből érkezett sérül­tek folyamatos, zavartalan fogadására, elhelyezésére és ellátására. Az egészségügyi intézmény vezetőinek egyön­tetű véleménye szerint Veszp­rémben az előzetes orvosi el­látás, a szállításra való fel­készítés és a szállítóképes“ ég megítélése a legmagasabb igényeket is kielégítő szaksze­rűséggel történt. Jelentősen megkönnyítette és gyorsította a további mun­kát, hogy valamennyi sérültről előze­tes kórismét és zárójelen­tést, valamint röntgenfelvé­teleket küldtek. Ezek ismeretében a szükséges orvosi beavatkozást, a sérül­tek érkezését követően azon­nal megkezdték, s a betegek végleges ellátását — a gon­dosan szervezett előkészítés eredményeként néhány órán belül befejezték haladéktala­nul intézkedtek a sérültek hozzátartozóinak értesítéséről és a soronkívüli látogatás biz­tosításáról. A Mezőgazdasági Gépjavító V. Szolnok. Vöröshadsereg útja 33. felvételre keres 18 évet betöltött 8 általános iskolai végzettséggel ren­delkező férfiakat, akik részére 6 hetes géplakatos tanfolyamat szervez, 1969. március 1-i kezdettel. A tanfolyam alatt 7.—Ft-os órabért fizetünk. Jelent­kezés a személyügyön. gálni a gépeket, a berende­zéseket, a technológiát. Nem igaz. hogy gyárban nem lehet jó kenyeret készíteni de igaz. hogy ehhez idehaza készült gépekre lesz szükség, hiszen az importgépeket nem a hazai ízlés kiszolgálására szerkesztették. A másik gyökeresen új do­log, hogy a kormány egy ha­tározattal megszüntette a sü­tőipari monopóliumot. Nem­hogy engedélyezi, de kéri, biztatja a földművesszövetke­zeteket, a termelőszövetkeze­teket, sőt a magánpékeket is, hogy dolgozzanak, süssenek a táj, a vevők ízlésének meg­felelő kenyeret, kalácsot kif­lit. Kevesen tudják, hogy a sütőipar nem rossz üzlet. A fogyasztó ugyan áron alul veszi a kenyeret, de a terme­lő minden kilóra 1 forint ál­lami hozzájárulást kap. Ez igen kifizetődő, különösen ak­kor, ha például a tsz-ek fel­kutatnak régi, de még meg­indítható kisüzemeket, ezeket átveszik és így elkerülik a nagy beruházást. Kereshetnek a bolton és a fogyasztók is, különösen a saját tagjaik na­gyon hálásak lesznek a jó kenyérért, az ízletes péksüte­ményért. Nos, ebben az ügyben ül össze az országos tanácsko­zás. Számbaveszi az eddigi tetteket, eredményeket és meghallgatja a kialakult vé­leményeket, természetesen az ellenvéleményeket is. A ma­gasszintű vita célja, hogy va­lóban, immár tömegesen megindítsa hazánkban a „ke­nyérversenyt” és a régi üze­mek megújhodását a jobb ellátás, az ízesebb magyar kenyér, a fogyasztók érdeké­ben! K. S. rOi(íám fiaplá Az agglegény panasza A házasságról beszélgettünk a meg­szokott társaságban. Sorra elmeséltük nösülésünk, netán nősüléseink történetét, csak agglegény barátunk hallgatott. — És Te miért nem nősültél meg? — faggattuk? — Tudjátok, azért nem tudtam meg­nősülni, mert én nagyon szeretem a szép nemet, egyik hölgy szebb, mint a másik. Ahányszor megismerkedtem eggyel és elkezdtem udt'arolni, mielőtt komolyra fordult volna a dolog, mindig közbejött egy másik, aki még jobban tetszett. — Még nem késő — biztattuk —, még most is megnősülhetsz. — Ugyan, — legyintett lemondóan — most már mindig a nőknek jön közbe va­laki, aki jobban tetszik, mint én. Modern színdarab A nagymama a legkitartóbb nézője a tv-nek. Nem mulasztana el egyetlen mű­sort sem. Legutóbb egy színdarab közve­títése közben feltűnt a családnak, hogy nem találja a helyét, izgatottan fészke- lődik. — Gyerekek — fakadt ki végül —, én már sok színdarabot láttam, de ennél most azonnal mondjátok meg nekem, hogy drámát, vagy vígjátékot játszanak!? Nehéz felfogás A minap az egyik hivatalban akadt dol­gom. Benyitottam a főosztályvezető kar­társ előszobájába: üres. Odaléptem a másik szoba félig nyitott, párnás ajtajá­hoz, ahonnan furcsa látvány tárult a sze­mem elé. A főosztályvezető karjaiban tar­totta a csinos kis titkárnőt. Hátraléptem és illedelmesen köhécseltem, hogy a je­lenlétemre figyelmeztessem őket. A tit­kárnő kibontakozott és pirulva kisietett a szobából. A főosztályvezető kartárs betessékelt és némi krákogás után zavartan szólt: — Kérem, ne értse félre a helyzetet, a titkárnőm kissé nehéz felfogású és min­dent a szájába kell rágni. Mozi — „Volna-e számomra üres állás?” — fordult egy fiatalember az egyk mozi­üzemi vállalat igazgatójához. — Sajnálom kedves fiatal barátom — hangzott a válasz —, de nálunk csak üres ülés van. N. K. a „kenyérverseny" Példamutató összefogás a herendi vasúti szerencsétlenség sérültjeinek megmentésére Tájékoztató a kórházban ápoltak állapotáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom