Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-28 / 49. szám
Házilag előállítható szükség-légzésvédő eszközök építsük össze a textíliával, hogy annak nyitható része a textílián belül legyen. A dobozt leukoplaszttal vagy szigetelő szalaggal rögzítsük a textilanyaghoz. Az álarctestet a fejre széles gumival rögzítsük. Az ilyen szükség-légzésvédő elkészítésére itt közöljük a pontos szabásmintát. Szükség-légzésvédő azonban előállítható kötözőpólyából is, ha körülbelül 15X8 centiméter nagyságú darabokat vágunk ki és rakunk egymásra, majd külső borításnak DOBOZ A SZŰRŐTEXTIL BEFOGADÁSÁRA FEJRÉSZ SZABÁSMINTA 1. forrót rész, orr ét 2 At-rész, összehajtott ét 3. Szájrész csatlakozására nyitás 4. Nyitás a fejre való illesztésre A SZUROTEXTIL SZABÁSMINTÁM finom textíliával vonjuk be és ösz- szevarrjuk. Hogy a fejre rögzíteni tudjuk, a négy sarokra megfelelő hosszúságú pántokat varrunk és azokat felvételkor összekötjük. AZ ÖSSZESZERELT PORSZŰRŐ METSZETE A radioaktív porok kiszóródása esetén az inkorpor^pós (szervezetbe kerülés!) veszély elhárítására házilag előállítható szükség-légzésvédő eszközöket kell használni. Ilyen eszközt mutat be a mellékelt ábra is. A légzésvédő elkészíthető sűrű textíliából. A célnak azonban leginkább az esőköpeny csuklyája felel meg, melyet a mellékelt ábra szerint alakítunk át. A levegő szűrését egy 5 centiméter magas, körülbelül 7 centiméter átmérőjű, fedéllel zárható, alján és tetején 10—15, körülbelül 5 milliméter átmérőjű lyukkal ellátott, vattával töltött műanyag doboz beépítésével oldhatjuk meg. A dobozt úgy L-M A vöröskeresztes és a polgári védelmi feladatok elválaszthatatlanok Interjú a Vöröskereszt megyei titkárával Magyar Gyula, a Vöröskereszt megyei titkára nyilatkozik munkatársunknak „A Magyar Vöröskereszt egyik legfontosabb — mondhatnák alapvető — feladata a lakosság élet- és egészségvédelmében való tevékeny részvétel. Rendkívüli körülmények között különösen megnő ezirányú munkájának a jelentősége ... Éppen ezért ilyen esetben a legszükségesebb — gyakran életmentő — segélynyújtásra nagyszámú szükségerőt kell bevonni, felhasználni.” (Egészségügyi alakulatok tankönyve.) — A Magyar Vöröskereszt mint tömegszervezet mióta kapcsolódott be a polgári védelembe? — Polgári védelmi munkával 1964 óta foglalkozunk. Tevékenységünkv elsősorban a honvédelmi felkészítést szolgálja azzal, hogy az egészségügyi alakulatok létrehozásával, rendeltetésszerű felkészítéséÁllatállományunk védelmében Hazatért napi munkája után dr. Pilikta Róbert. Csintalan — a magyar puli — így üdvözli a gazdit. A tömegpusztító fegyverek alkalmazása esetén nagy kiterjedésű kárterületek jönnek létre. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az alkalmazott fegyverek elsődleges, illetve másodlagos hatása következtében a mezőgazdaságot is és ezen belül az állatállományt is jelentős veszteségek érhetik. A mezőgazdaság kollektivizálása folytán, az állatállomány koncentrált elhelyezése következtében ez a veszteség még nagyobb lehet. Ez a tény még fokozottabb mértékben megköveteli az állatállományunk védelmére való felkészülést. Ezeket a védelemre vonatkozó megelőző intézkedéseket már békében az általános felkészítés időszaka alatt minden gazdaságra vonatkozóan ki kell dolgozni. Városunk — Túrkeve — mező- gazdasági jellegű, nagyobb jelentőségű ipari objektumunk nincs, azonkívül földrajzi fekvésénél fogva a tömegpusztító fegyverek elsődleges hatásával sem kell számolnunk. Annál nagyobb figyelmet kell szentelni ezen fegyverek másodlagos hatása, a radioaktív kiszóródás okozta károk megelőzésére és a már bekövetkezett károk felszámolására. Ezen adottságok figyelembevételével készültek mezőgazdasági nagyüzemeink megelőző RBV-védelmi tervei. Évenként próbariasztás Városunkban három nagy termelőszövetkezet van. Mindegyikben a városi állategészségügyi és növény- védelmi szolgálat parancsnokságának alárendelve 1—I termelőszövetkezeti egység működik. Az egységek személyi állományának hadrafoghatóságát évenként próbariasztással ellenőrizzük, amikor meggyőződünk a beosztottak polgári védelmi kötelezettségének jogi vonatkozásairól is és a létszámban mutatkozó esetleges hiányokat pótoljuk. Az állomány szakmai továbbképzését évenként 12—16 órás elméleti és gyakorlati foglalkozás keretében biztosítjuk. Az elméleti oktatásokon elsajátítják a nyersanyagok, félkész- és késztermékek, az ivóvíz- készletek, az állatállomány, valamint a takarmánykészletek megelőző RBV-védelem módszereit, amelyet a gyakorlati foglalkozásokon a helyi adottságoknak megfelelően, lehetőleg az üzemben meglevő anyagok felhasználásával hajtanak végre. Ezenkívül a múlt évben sor került az egyik termelőszövetkezeti egységnél egy bemutató gyakorlatra: RBV-fegy verek okozta károk felszámolása előre nem várt támadás esetén, amikor a megelőző intézkedések nem, vagy nem mindenütt alkalmazhatók. Folyamatos oktatás A polgári védelmi szolgálatokba be nem vont állatgondozók is állatorvosaink révén folyamatos oktatásban részesülnek, nemcsak a békeidőszak állatbetegségeinek megelőzését és az elsősegélynyújtást illetően, hanem szükség esetén RBV- fegyverek okozta károk megelőzésére és felszámolására vonatkozóan •is. Ezenkívül a civil lakosság részére is az általános polgári védelmi oktatás és a TIT-előadások keretében hangzanak el ilyen témák. A mezőgazdasági nagyüzemeink megelőző RBV-védelmi tervei az állatállomány nyári és téli elhelyezésének megfelelően két variációban készülnek. Nyári időszakban, amikor az állatok nagy része állandó tartási helyüktől távol eső legelőkön van szabadon elhelyezve, ahol a közelben befogadásukra alkalmas fedett hely nincs, védelmükre a közelben levő elég nagy kiterjedésű sűrű erdőt jelöltük ki, ami másodlagos hatásokkal szemben elég jó védelmet nyújt. Bete- leltetés után a védekezés az istállók és állati férőhelyek átmeneti légmentes lezárásával történik. A megfelelően szűrt levegő bejuttatását a gazdaságokban meglevő szénaszárításra használt ventillátorok segítségével biztosítjuk. Természetesen mindkét esetben az ivóvíz- és takarmánykészletek védelméről is gondoskodni kell. Mire jó a silógödör Ugyancsak az állatállomány ilyen irányú védelmét is szolgálja, hogy a tsz-ek a legfontosabb gyógyászati eszközökkel, műszerekkel rendelkeznek, továbbá a közhasználatú gyógyszerekből és kötszerekből negyedéves készletet tárolnak. A jövőt illetően, a védekezés hatékonyságának fokozása érdekében szükséges lenne, hogy az újonnan létesített mezőgazdasági épületek tervezésénél az RBV-védelmi előírások követelmények legyenek. Továbbá el lehetne érni, hogy ahol a víz tárolása tűzrendészeti szempontból amúgy is kötelező, a tárolás RBV- védelmi szempontból is megfelelő legyen. Az elmúlt években nagyon sok tsz-ben építettek takarmányok téli tárolására silógödröket. A takarmánytartósítási technológia fejlődésével ezek jelenleg sok helyen kihasználatlanul állnak, omladoznak vagy szétrombolták azokat. Pedig ezek állagának megóvásával szükség esetén értékes tárolóhelyek birtokában maradnának. örömömre szolgálna, ha e néhány gondolat is hozzájárulna ama rejtett tartalékok feltárásához, melyek anyagi javak, végső soron emberi életek megmentését szolgálják. Dr. Pilikta Róbert állatorvos, állategészségügyi és növényvédelmi szolgálat törzsparancsnoka Túrkeve vei jelentős részt vállalunk a rendkívüli körülmények közötti védelem megszervezésében — mondta Magyar Gyula, a Vöröskereszt Szolnok megyei titkára. — Az elmúlt négy év alatt milyen eredményeket értek el Szolnok megyében a közös munkában? — Megyénkben is, mint az országban mindenütt, jelentős eredményeket értünk el. Végrehajtottuk az egészségügyi alakulatok ez időre tervezett felkészítését. Véleményünk szerint a résztvevők alapfokon elsajátították a legfontosabb életmentési eljárásokat, a kombinált sérültek elsősegélyben részesítését, a sebesültek szállítását. Az évenkénti továbbképzést a körzeti orvosok szakmai irányításával végeztük, s ők nagy odaadással vették ki részüket a munkából. Szolnok megyében 1968-ban a húszórás továbbképzést eredményesen befejeztük, 151 orvosi körzetben közel ötezer résztvevővel. A kiképzések utolsó aktusaként az egészségügyi alakulatok zárógyakorlaton bizonyították be felkészültségüket. Szeretném külön említeni a mezőtúri, a karcagi és a kisújszállási szakaszokat, melyeknél példás volt a bemutatott gyakorlat. — Hogyan vesznek részt az egészségügyi alakulatok a Vöröskereszt napi tevékenységében? — Az elmúlt években fontos feladatunknak tartottuk, hogy az egészségügyi alakulatok részt vállaljanak a mindennapos vöröskeresztes munkában. Elértük azt is, hogy a politikai felvilágosító tevékenységet folytatóknak több mint 60 százaléka tagja a Magyar Vörös- keresztnek. Az üzemekben, a termelőszövetkezetekben, de a lakóterületeken is elsősorban az egészségügyi állomások munkájában vesznek részt, többségük kiváló elsősegélynyújtó. Hasonlóan kiveszik részüket a Vöröskereszt egyéb feladataiból is, így a véradás szervezésében, a tisztasági mozgalom lebonyolításában stb. — Befejezésül engedjen meg még egy kérdést: tudomása szerint a Magyar Vöröskereszt közelgő III. kongresszusa miként akar foglalkozni majd a polgári védelemmel? — A kongresszus vitára bocsátott irányelvei feladatul tűzik ki polgári védelmi tevékenységünk minőségi fejlesztését. A polgári védelmi és az egészségügyi szolgálat segítségével folytatuk a beosztottak komplex képzését. A legfontosabbnak az elméleti tudás gyakorlására szolgáló versenyek rendezését tartjuk. A polgári védelmi feladatainkhoz tartozik az is, hogy Szolnok megye azon kisvárosaiban, ahol kórház van, önkéntes ápolónőképző tanfolyamokat szervezünk. Az elmúlt hetekben fejeződött be a mezőtúri tanfolyam, amelyen harr mincnégy önkéntes ápolónő tett sikeres vizsgát. Bognár János SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP
