Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-26 / 47. szám

1969, február 26, S^ÖtNOK MEfiíEl NSPLAP $ kellemetlen bűz csapja meg az orrunkat Tudtommal a Tisza-part belterület, tehát erre is vo­natkoznak a köztisztasági rendelkezések. Miért ne le­hetne gondozott s^tahellyé tenni a szóban levő részt is? Egy termeszeiket!velő Szolnok Nem jöttünk hiába Túrkeve, február 17. Este Van és mi ülünk a Danyi tanyai iskolában, varjuk a művelődési autót. Máskor ilyenkor már itt szorgosko­dik a két fiatalember, de ma nem jöttek. A plakat a ,.Romeo a csatatéren” című magyarul beszélő , színes fil­met hirdeti. Ezúttal mégis elmarad a filmvetítés? Az emberek beszélgetnek, hazamenésre nem szívesen gondolnak, hiszen a néhány kilométeres gyaloglás ebben a nagy sárbán és ködben hem kellemes. Nézzük a ki­állítás képeit, a sok régi új- Eágrajz és eredeti fénykép aláírásait olvasgatjuk. Aztán a tanító néni beszél róluk, majd diafilmet vetít A két fiatalember talán a rossz úton kínlódik egy defekttel, vagy talán baleset érte őket? — sok kérdés ve­tődik fel ilyenkor. Reméljük, nincs komoly bajuk. Nyolc óra van, mire szétszéled a társaság. Ezúttal nem a mű­velődési autótól, hanem az iskola könyvtárából kaptunk könyveket. Mégsem megyünk csaló­dottan haza. Ügy érezzük, hogy Kelemen Pálné tanító­nő megóvott bennünket ettől. Nem azt kaptuk, amit vár­tunk, de talán annál valami­vel többet. Balogh Lajosné Túrkeve Egyetemisták Jászdozsan Nemrégiben három egyetemista érkezett községünkbe. Sok helyre bekopogtattak, de mindenütt szívesen fogadok őket. Szám­talan barátra is találtak ezekben a napokban- Több napon át ismerkedtek Jászdózsa életével, a lakosság és a vezetők gond­jaival, örömeivel. A községi tanács és a pártszervezet vezetői szerény kis ősz- tzejövetelen búcsúztatták el a három egyetemistát, akik nem mentek el üres tarsollyal. A TIT helyi vezetője részletesen is­mertette velük a község történelmi és földrajzi múltját a leg­hitelesebb dokumentációk alapján. A község vezetői pedig el­mondották: a távlati tervekben mit irányoztak elő a lakosság kommunális ellátásának javítása érdekeben. Dicséret illeti Kiss Artúrnét, a szakmaközi bizottság vezető­jét, aki a kis ünnepséget szervezte és 'ftolló Péternét, a műve­lődési ház igazgatóját, akt gondoskodott az egyetemisták prog­ramjáról. Gátfalvl Mihály Az AKÖV figyelmébe ajánljuk v t. Sok szó esett már a sajtó hasábjain a szolnoki közle­kedésről. de úgy látszik, még mindig kevés ahhoz, hogy tartós javulás legyen. Tu­dom, hogy az AKÖV-nek sok gonddal kell küzdenie, ennek ellenére mégis úgy érzem, javítani tudna a helyzeten. A menetrendben feltünte­tett járatok vagy előbb vagy később jönnek. Baj van az emberséggel is. Egy példa erre. Február 18-án sűrűn havazott. A Hősök terén 15— 20 ember várakozott a vasút­állomási járatra. Jött egy autóbusz, Eger—Heves— Szolnok felirattal. (Rendszá­ma: GA 97—73.) A kalauz utasításra hivatkozva kije­lentette: csak a leszállók mi­att állnak meg, utast nem vehetnek fel. A buszban egyébként 4—5 ember ma­radt mindössze, akik a vas­útállomáson szálltak le. Nem tudom, mennyiben sértette volna meg a szabályokat a kalauz, ha felvette volna az utasokat. Szerintem 30—10 forint is pénz. Bosszúságunkat tetőzte, hogy — valószínűleg a rossz útviszonyok miatt — a me­netrend szerinti autóbusz késett, s emiatt jóhéhányan lemaradtak a vonatról. Hoz­záteszem mindehhez még, hogy több vidéki járat kala­uza minden kommentár nél­kül felengedi szállni az uta­sokat a Hősök terén. Rájuk nem vonatkozik a' tiltó ren­delet? Kovács Péter Szolnok Február 18-án reggel töb- bedmagammal utaztam a Túrkévéről 5.30-kor induló autóbusszal Mezőtúrra. (In­nen gyorsvonattal Szolnok­ra.) Az autóbusz 6 óra előtt 5 perccel érkezett meg a mezőtúrt vasúti átjárónál lévő, leengedett sorompóhoz. Sejtettük, hogy már nem lesz időnk vasúti jegyet vál­tani a 6.12-kor induló gyors­ra. Ezért a kalauznőtől kér­tünk csatlakozó jegyet. Nincs, nem hozunk magunkkal — szolt a válasz. A sorompót 6.05-kor nyi­tották fel s mire a vasútál­lomásra értünk, a gyorsvo­nat is ott volt Jegyet így már csak a vonaton válthat­tunk, természetesen lo fo­rintos bírságot is fizetnünk kellett. Többször előfordult már hasonló eset Csatlakozó-je­gyet soha nem kapunk az autóbuszon. Vajon miért? J. N. — B. T. Túrkeve Tilos a dohányzás Örömmel állapítottam meg, hogy a szolnoki vasútállomáson is kijelöltek végre egy várótermet a nem dohányzó utasok részé­re. Sajnos, a váróteremben tartózkodó utasok egy része a hányzási tilalmat nem respektálja. Az állomásfőnökségnek jogában áll a vasúti üzletszabályzat értelmében a dohányzási tilalmat semmibevevöket megbírságolni. Igen kívánatos volna, ha a dohányzási tilalmat megszegőkkel szemben alkalmaznák is ezt. Nem elég csak a dohányzást tiltó táblát kifüggeszteni, hanem érvényt is kell szerezni a rendel­kezésnek. Farka« Mihály Mezőtúr „Hóval lepi bé a tél,, Kedvenc sétahelyem a Ti­sza partja, a Zagyva torko­lattól a transzformátorházig. Kisfiámmal télen is majd minden nap megtesszük ezt az utat A Felszabadulás Ha- Mázati Tsz „házalójáig” nincs is probléma. Odaérve • azon­ban undorral kerüljük ki a szemétdombot. amelyet ugyan most jótékonyan elta­kar a hó. Nyáron viszont — különösen meleg napokon — Megemlékezések a szovjet hadsereg születésnapján A Rózsa Ferenc laktanya KISZ szervezete a Vörös Hadsereg megalakulásának 51. évfordulója alkalmából vetélkedővel egy­bekötött klubestet rendezett február 22-én. A találkozón szovjet katonák, valamint a Gabor Aron gimnázium KISZ szervezetének tagjai is részt vettek. A vetélkedőn négy fős csapatok mutatták meg, mit tudnak e. Vörös Hadseregről. A nyolc fordulóból álló vetélkedőt a szov­jet vendégek nyerték meg. Az est további részében a fiatalok beszélgettek, ismerkedtek egymással, majd táncoltak. A klubest után sem szakadt meg a kapcsolat a KISZ szer­vezetek között, hiszen a gimnázium es a Rózsa Ferenc laktanya KISZ-esei együtt készülnek az Egri Diák Napokra­örsi Juliana» Karcag Ünnepség zajlott le gimnáziumunkban Is február 23-án, a szovjet hadsereg születésének napján. Kis ünnepségünkre szov­jet vendégeket is meghívtunk. Orosz szakkörünk tagjai orosz nyelvű műsort adtak, majd énekeltünk és/ beszélgettünk a ven­dégekkel. összejövetelünk nagyon jól sikerült. Ügy érezzük, hogy mél­tóképpen ünnepeltük meg a Vörös Hadsereg megalakulásának SÍ. évfordulóját. Reméljük, ugyanilyen jól fogjuk erezni magun­kat áprilisban is, amikor mi leszünk a szovjet elvtársak ven­dégei, ballai Éva KISZ-titkár Törökszent nii klós Bercsényi gimnázium „Fogadom: a haza hű fia leszek!., — Ezekkel a szavakkal fejeződött be az 1133. sz. Bercsényi Miklós úttörőcsapat Karkecz Károly honvédelmi századának fogadalomtétele. Száz úttörő fogadott hűséget a Magyar Népköz­társaság, a magyar dolgozó nép és alkotmánya mellett. Egy évvel ezelőtt, febfuár 23-án alakultunk, mint honvédel­mi szakasz. Ebben az évben csapatvezetőnk a honvédelmi sza­A zászlót az Apritógepgyár adományozta kosz mellé egy közlckedésrendész és egy tűzoltó szakaszt szer­vezett, igy fejlődtünk századdá. Most, ugyancsak a Vörös Hadsereg születésnapján rendeztük meg századavató és zászlóátadó ünnepségünket- Karkecz Károly — megyénk szülöttje — 1956-ban a budapesti pártház ostromá­nál halt hősi halált. Az ő nevét vette fel századunk. A zászlót az apritógepgyár pártszervezetétől kaptuk. Az ünnepség a város vezetőinek és a fegyveres erők tisztjeinek jelenlétében zajlott le. Nem oda Emília Jászberény Wienermann nevét vette fel a század Ugyancsak úttörő honvé­delmi század ünnepségéről kaptunk hírt a jászberényi Lehel vezér téri általános is­kolából. Nyolcvanöt fiú és leány — a honvédelmi, a munkásőr, valamint a közle- kedésrendész szakasz tagjai — és a meghívott vendégek előtt, a helyőrség KISZ-bi- zottságának titkára ismertet­te a század névadójának, az internacionalista harcos. Wienermann Jenő Lajosnak az életútját. A századzászlót szintén az apn'tógépgyár munkáskollek­tívája, párt- és KlSZ-szer­vezete ajándékozta a Wie­nermann úttörő honvédelmi századnak. Levélírónk részletesen be­számolt az ünnepségről, va­lamint arról: a század tag­jai elhatározták, hogy leve­lezést kezdeményeznek azon szovjetunióbeli helységek pionírjaival, amelyekben Wienermann Jenő Lajos járt és ahol emlékét szobor, em­léktábla, utca őrzi. Fényké­peket kémek róluk és elhe­lyezik azokat a század nap­lójában, amelynek első ol­dalaira a névadó életéről írnak. Orvosolnak egy sérelmet Februar 8-án megjelent lapszámunkban munkatár­sunk „A vörösőr” című írá­sában bemutatta a tisza- szentimrei Aranykalász Tsz korábbi névadójának, Fehér Imrének az életútját. így került szóba a névadó Tisza- szöllősön élő özvegyének éle­te. serelme, hogy 500 négy­szögöl földecskéjét korábban elvették tőle. Választ kaptunk fenti ügy­ben Nemes Lajostól, a ti- szaszőllősi Petőfi Tsz párt­titkárától, amelyből megtud­tuk; a tsz valóban nem fog­lalkozott Remcnyik Imrénc Másodállás, mellékfoglalkozás Az űj Munka Törvény- könyvnek a másodállással és a mellékfoglalkozással kap­csolatos rendelkezései, ha alapvetően nem is változtat" ták meg az. eddigi szabályo­zást, de a változás jelenték­telennek sem. tekinthető. Éppen ezért a tárgykörre vo­natkozó rendelkezéseket, s a kialakult döntőbizottsági gyakorlatot a7 alábbiakban ismertetjük: A dolgoz« főfoglalkozásán túlmenően másodállásban, vagy mellékfoglalkozásban dolgozhat- Ha a dolgozó munkaideje az egyes munka- viszonyokban azonos időtar­tamra esik, a második mun­kaviszony: másodállás, ha Pedig a munkaidők nem es­nek azonos időtartamra, a második és a további mun­kaviszony: mellékfoglalkozás. Amennyiben a munkaidők részben esnek azonos időtar­tamra a munkaviszony csak részben minősül másodállás­nak. Több munkaviszony létesí­tését a Munka Törvénykönyv korlátozza. Ennek kettős in­doka van; egyrészt további munkaviszony vallalasa hát­rányosan befolyásolhatja a dolgozo munkáját főfoglal­kozásában, másrészt a túlzott mértékű munkavállalás a dolgozó egészségére is káros lehet. Az egyik korlátozás az, hogy a dolgozó második, vagy további munkaviszonyt csak vállalata előzetes írás­beli engedélyével létesíthet- A vállalat előzetes és írás­beli hozzájárulása a másod­állás s a mellékfoglalkozás létesítésének előfeltétele, te­hát a hozzájárulás nélkül létesített munkaszerződés ér­vénytelen. A hozzájárulás megtagadása miatt munka­ügyi vita nem kezdeményez­hető. Ugyanez a helyzet a már megadott hozzájárulás visszavonása esetén is. Ha a vállalat a hozzájárulást visz- szavonta, a másodállás, vagy mellékfoglalkozás nem tart­ható fenn a visszavonás köz­lésének naniával meg kell szüntetni. Ezért célszerű a hozzájárulás visszavonását nemcsak a dolgozóval, ha­nem azzal a vállalattal is közölni, amelynél a második, vágj- további munkaviszonv fennáll. Ezen a helyen sem a vállalat nem követelheti a dolgozótól, hogy mondjon fel és töltse le a felmondási időt, de a dolgozó sem igényelhe­ti. hogy a vállalat mondjon fel neki, és fizessen felmon­dási illetményt. Annak érde­kében, hogy a másodállás­ban vagy mellékoglalkozás- ban végzett munka átadása fennakadás nélkül megtör­ténhessen célszerű, ha az el­ső vállalat bizonyos idő\*el előbb közli, hogy vissza kí­vánja vonni a korábban megadott hozzájárulást. Ha a dolgozó második munkaviszonya mellé egy harmadik munkaviszonyt is kíván létesíteni, ehhez mind­két vállalat hozzájárulása szükséges. A jogszabályok a vállalat hozzájárulásán túlmenően s következő korlátozásokat ha­tározzák meg: Tilos olyan második, vagy további mun' kaviszony létesítése, amely a dolgozó munkájával összefér­hetetlen, összeférhetetlenség okából nem szabad a ható­ságnál illetőleg az irányító, ellenőrző vagy felügyeleti szervnél alkalmazott dol­gozót a7 alárendelt, vagy el­lenőrzött szervnél, sem mun­kaviszony, sem egyéb jog­viszony alapján foglalkoztatni. Az összeférhetetlenség továb­bi eseteit a jogszabály részle­tesen nem határozza meg Az említetteken túlmenően minden esetben a vállalat­nak kell azt vizsgálni, hogy a létesíteni kívánt uj munka- viszony a dolgozó főfoglal­kozásával összeféi-hetetlen-e, vagy sem. Másodállás csak egy mun - kakor ben és olyan munka - körre létesíthető, amelyben a munka jellegéből adódóan a feladatok elvégzése nem kívánja a munkahelyen való állandó jelenlétet. Ilyenek a vezetői munkakörök, vala­mint azok, amelyekben a dolgozónak nein kell a tel­jes munkaidejét a munkahe­lyen tölteni. Például.; tanár, újságíró. A most említett fet­tételeknek mind az eredeti, mind az új munkaviszony­ban fenn kell állniuk- A má­sodállás után az egyébként járó személyi alapbérnek: csak a fele jár. Mellékfoglalkozás — több mellékfoglalkozás eseten is csak olyan időre; létesíthető* hogy — az első munkavi­szony munkaidejét is figye­lembe véve — a dolgozó ösz- szes munkaviszonyaiban a rendes munkaideje havi át­lagban a 300 órát ne haladja meg. Ami a dolgozó egyes mun­kaviszonyait illeti, ezek — az előbb említett korlátozá­soktól eltekintve — egymás­tól teljesen függenek. Ebből következik, hogy a munka­viszonyból ei-edő jogok és kötelezettségek ugyanúgy megilletik, illetve terhelik a dolgozót mindegyik munka­viszonyában, mintha csak ogy állna fenn. így a dolgozót a részére járó szabadság min­den munkaviszonyában meg­illeti. Különállóan kell azon­ban elbírálni a dolgozót meg­illető pótszabadság mértékét. Ha a dolgozót a7 egyes mun­kaviszonyokban eltérő sza­badság illeti meg, akkor a dolgozó köteles a munkakö­rét ellátni abban a munka­viszonyában, amelyben sza­badságra nem jogosult akkor is, ha a másik munkaviszo­nyában a szabadságát tölti. A másodállást és a rendes munkaidőt meghaladó időre létesített mellékfoglalkozást a vállalat a felmondási tilal­makra és korlátozásokra te­kintet nélkül felmondhatja. tír. Cs. I. (Fehér Imre özvegye) sérel­mével, hozzájuk nem is for­dult segítségért, a termelő- szövetkezet elnökével, vala­mint vezetőségével egyetér­tésben a tavasz folyamán — a tagok háztáji területének kiadásával egy időben — az 500 négyszögöl terület kiadá­sáról gondoskodnak. U. J., Szolnoki A szabad szom­batra táppénz nem jár. A táp­pénz. összegét ugyani« úgy szá­mítják ki, hogy a keresetet osszák a munkanapok számávaJ, s így a fenti számítási mód kö­vetkeztében a táppénz összege nem csökken, annak ellenére, hogy a szabad szombatra táp­pénzt nem kap, mert ugyanak­kor csökkent az osztószám is. A/ Mt V 56. § (1) bekezdésé­nek rendelkezése szerint a sza­badságot esedékességének évé­ben kell kiadni. Betegség esetén a szabadságot a felgyógyuláséi számított 30 napon belül kell kiadni. N. M., Karcag: A 48 1 963. (XII. 18.) Korm. számú rendelet 1. szerint a munkaviszonyban álló öregség] vagy rokkantsági nyug­díjas oyugdíjat minden naptári év első napjától mindaddig korláto­zás nélkül folyósítani kell. amíg munkabére — a naptári év fo­lyamán — b 6000 Ft-ot nem ha­ladja meg. Az öregségi nyugdíj folyósításé* szüneteltetni kell arra a naptári hónapra, amelyre a munkaviszonyban álló nyug­díjas munkabére « naptári év­folyamán a? előbb említett 60oo Ft-os értékhatárt meghaladja, továbbá h naptári év ezt: köve­tő miden olyan hónapjára. - amelyre munkabér illeti meg. Levelének azon kérdésével kap­csolatban hogy milyen levonás terheli az alkalmazottat azt kö­zöttük. hogy csak a nyugdíj já­rulék amelynek összege a fize- 'fig-ően 3-10 százalék. Az 600 Ft-ot kereső nyugdíjastól \f a 3 százalékovS nyugdíjjáruk le kelj vonni. postájából |i]L¥flSölPIIC Hozz*szS^^ SERKESZa^

Next

/
Oldalképek
Tartalom