Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-25 / 46. szám
T960. feb*>uár 35J SZOCMOK WBGYÖ TfffPtAr 3 Nagykunsági szocialista brigádok Ki mit tud a Tanácsköztársaságról A Nagykunsági Tsz Szövetség nyilvántartása szerint a szövetség körzetében működő 63 termelőszövetkezetből 38-ban honos már a mozgalom. Tavaly 110 brigád kapta meg a címet, a mostani zárszámadó közgyűléseken 184 versenyző brigád teljesítményét mérik meg a szövetkezetekben. Benne 21 női és 14 ifjúsági brigádét. A nagykunsági tsz szövetség tagszövetkezetei azt az álláspontot fogadták el: a zár- számadó közgyűlés, az esztendő elemzés a legjobb alkalom a szocialista brigádok elbírálására is. A tiszatíurai Lenin Termelőszövetkezetben ünnepélyesen osztottak ki több mint 15 ezer forintot a legjobb brigádoknak. Az örményesi Új Élet, a kun- csorbai Vörös Október szövetkezetek közgyűlésein is sok szép elhangzott róluk. Ugyanígy a kunmadarasi Kossuth, a kenderesi Vörös Csepel Tsz-ben. A szövetség szövetkezetpolitikai munkatársa szerint élénk a brigádmozgalom, s a gazdaságvezetők, politikai vezetők törődnek a mozgalommal, az abádszalóki Lenin, a kunhegyes! Vörös Október, a kenderesi Haladás, a karcagi Lenin, a tiszader- zsi Kossuth és a fegyverneki Kossuth Termelőszövetkezetben. kitartottak a lányok. Tavalyelőtt ugyan elkeseredtünk. Nem sikerült a kacsanevelés. Nem is kaptuk meg a címet. Akkor azt hittem, szétugrik a brigád. De azért is újra szerveztük, s most a közgyűlésen az elsők lettünk. A brigádban a munka az első. De a tanulásra, a politikai képzésre, műveltség gyarapítására, a közösségi emberré válásra is sokkal többet fordítunk mint azelőtt. A következő lépés A kunhegy esi Lenin Termelőszövetkezetben meglepetés ért. Tavaly év elején 100 ezer forintot biztosított a Vasárnap délelőtt Szolnokon a Ságvári Endre megyei művelődési házban került megrendezésre az érettségizett ipari tanulok „Ki mit tud a Tanácsköztársaságról" című vetélkedőjének területi döntője. A versenyen az ország 21 vidéki iparitanuló intézete indult, egyenként 5—5 fős csapattal. A győzelmet a 320. számú székesfehérvári iparitanuló intézet szerezte meg, míg a második helyen a 100 sz. miskolci, a harmadikon pedig a 605. sz. szolnoki intézet végzett. A verseny első helyezettje bejutott az országos döntőbe, s ott a legjobb budapesti csapattal méri össze tudását. Az országos döntő színhelye Tatabánya lesz, ahol a verseny mellett tanácsköztársasági emlékkiállítást is rendeznek és ott lesz az egyes intézetek történelem tanárainak konzultációja is. A galamb- tenyésztők kitüntetése A Szolnoki MÁV galamb- sport-köre vasárnap délelőtt a MÉSZÖV kultúrtermében ünnepséget rendezett. Ez alkalomból osztották ki a február 2—3-án rendezett kiállítás díjait is. A legjobbak között szerepelt Dobos György diszposta ég Kiss József fehér king galambja. Balázs József elnöki megnyitója után Sándor László titkár számolt be a kör működéséről- Sok szó esett az egyre jövedelmezőbb húsgalamb tenyésztésről is. A MÉSZÖV szakembere elmondotta. hogy tavaly 42 ezer vágógalambot vásároltak fel az fmsz-ek, főként exportra. Ezeket kilogrammonként 37 Szigorú mérce Színházi élet Kunszentmártonban A kunmadarasi Kossuth Tsz-ben megkérdeztük Gönczi Lajos elnöktől: — Mint gazdaságvezető, hogyan veszi észre, hogy szocialista brigádok dolgoznak a szövetkezetben? — Nálunk szigorú a mérce. Tizenegy brigád nevezett be tavaly, de csak hétnek ítélte oda a címet a zárszámadó közgyűlés. Közülük kettőről hadd szóljak, öreg Sándor szocialista brigádja az öntözésben dolgozik. Kii lencen vannak. Csépléskor nem tudtuk volna a magtisz- titást elvégezni nélkülük, ök vállalták még az öntözés mellett. Keveset aludtak, sokat dolgoztak akkor. Másik szocialista brigádunk a Bíri Sándoré, mühelymunkások- ból áll. Az őszi csúcsmunkák idején, vetéskor már nem jutott ember a vetőmag felszedésére. Nagyot segítettek a szövetkezeten, amikor ezt is vállalták, s meg is csinálták. — Hogyan honorálja mindezt a szövetkezet? — A munkafeltételekben nincs különbség szocialista és nem szocialista brigád között. De jutalomosztáskor nem vagyunk szűkmarkúak. A mostani zárszámadáson 10 ezer forintot adtunk a legjobb brigádnak, a második helyezett 5, a harmadik helyezett 3 ezer forintot kapott Értékelés negyedévenként A kenderesi Vörös Csepel Termelőszövetkezetben a versenybizottság negyedévenként értékeli a brigádok teljesítményeit, méghozzá pontrendszer alapján, a legtöbb pontot összegyűjtő brigád az első. Ebben az évben Balogh Józsefné szocialista brigádja és a Szabó Gyula vezette műhelymunkái szocialista brigád osztotta meg az első két helyet. Az összeg nem nagy volt. Az elsőé 3 ezer, a második díj 2 ezer forint. Ga- csal István elnöknek az a véleménye, ne csak a pénz legyen a hajtóerő. Szabó Gyulától, a második helyezett brigádvezetőtől érdeklődtünk; — Hogyan becsüli meg a közösség erőfeszítéseiket? — Nem panaszkodunk. Közgyűlésen, vezetőségi ülésen, párttaggyűlésen sokszor szó esik rólunk, a múlt évben nagyon sok nyilvános dicséretet kaptunk. Mindnyájunknak jólesett, hogy észre veszik munkánkat, s nem is hallgatják el. Balogh Józsefné szocialista brigádvezetőnek azt a kérdést tettük fel: — Mivel érzik masabbnak magukat, mióta a mozgalomhoz tartoznak? — Mivel? A baromfitelep 5 kilométernyire van a falutól. Oda járunk ki akármilyen időben biciklivel, vagy ahogy tudunk. Ott tartunk éjszakai ügyeletet is. S mert vállaltuk, soha senki nem marad el. Pedig amikor 5 évvel ezelőtt megalakultunk, sokan legyintettek. Nem lesz ebből semmi. És közgyűlés a munkaverseny legjobbjainak jutalmazására. Hetvenhatezer forintot ki is osztottak. a többit azért nem, mert több honorálásra érdemes teljesítmény nem volt. Üzemegységek, brigádok vetélkednek itt egymással, s még ezenfelül ötvennégy tsz-tag egyéni felajánlásának teljesítését bírálták el. Élő, lüktető munkaverseny. De nincs egyetlen szocialista brigád sem. Vajda Ferenc párttitkártól tudakoltuk! — Nem lát ebben ellentmondást? — Nem. a munkaverseny legmagasabb formája a szocialista brigádmozgalom. Eddig ügy véltük, nálunk még nincsenek meg a feltételei. Most gazdaságilag is megerősödtünk, s a pártszervezet kivívta, hogy a hagyományos versenyformáknak becsületük legyen. Jöhet a következő lépés. A mostani zárszámadás után négy brigádunk már be is jelentette — köztük a traktorosok, a műhelymunkások, a baromfitenyésztők — szeretnék, ha nálunk is megalakulna a mozgalom. Most már támogatjuk. S azon leszünk, hogy ezután is száműzzünk minden formalitást a munkaversenyből. Néhány felvétel a nagykunsági termelőszövetkezeti szocialista brigádokról. Azt mutatják: jó úton járnak. Borzák Lajos A kunszentmártoni járási művelődési központ színházi bérleti előadásokat szervezett. A7 előadások iránt nagy az érdeklődés. A tíz előadásból álló sorozatra 140 bérlet kelt el, ebből húszat a Zalka Máté Termelőszövetkezet, húszat az állami gazdaság és negyvenet a kungyalui Zöld Mező Termelőszövetkezet vásárolt meg. Eddig öt előadásra került sor. A szolnoki Szigligeti Színház a Dankó Pista, a Néma levente, a Mona Marié mosolya című produkciókkal szerepelt, a békéscsabai Jókai Színház a Szabin nők elrablását mutatta be, az ŐRI pedig a Csacsifogat című zenés vígjátékot biztosította a bérleti előadássorozat részeként. —38 forintos áron veszik át A tenyésztés érdekében az állami vállalatok kedvezményes áron takarmányt adnak. A felszólalók közül többen ígéretet tettek — a sportga- lambtenyésztés mellett — bekapcsolódnak a gazdaságos vágógalamb-tenyésztésbe is. 7 iszaszentintrei változások Amikor Sőti Gyulát elnöknek választották a ti- szaszentimrei Ezüstkalász Tsz-ben, nagy volt a felfordulás. A gazdaság 1962-ben mérleghiánnyal zárt, a jószágokat is a vezetőknek kellett megetetniök. Az emberek nem kaptak pénzt és dolgozni sem akartak. A szövetkezet fejlődése azóta sem töretlen. 1965-ben a tervezettnél kétszerannyi munkaegységet használtak fel. Bár az összjövedelem nem csökkent, az elosztás mégis igazságtalan volt, a követelőzők jártak jól, mert a munkaegység értéke jóval kisebb lett. A legnehezebb esztendő az 1967. év volt. A tsz szántó- területének 20,5 százalékán semmi sem termett — 780 hold — pedig olyan tábla, amit háromszor vetettek eL Másik 20 százaléka csak fél- termést adott. Szinte mindent kivitt a belvíz. Az egy szántó egységre jutó bruttó jövedelem ezer forint alatt Mindenkinek van egy „tévedése"? Első szempillantásra semmiféle feltűnő tulajdonság nem látszott rajta. Középmagas, szőke, jóképű. Egyszóval átlagember lehetett volna, ha... ...Ha Fortuna istenasszony rá nem terítette volna palástját, 120 000-et nyert a lottón, kocsija, lakása, s a négy év alatt három menyasszonya volt, de ő mégis nőtlenül osztogatta az elégteleneket. Másodikban kezdett tanítani. Szimpatikusnak tartottuk, de irigyeltük is átkozott szerencséjéért. Ügy döntöttünk, majd mi megmutatjuk a világnak: neki sem sikerül minden. Szöget vertünk a székébe; Azon az órán nem ült le, s a földrajztanárnő ugrott fel sikítva- Pedig rá reá feleannyira sem haragudtunk. Tüsszentőport szórtunk a naplóba — aznap nem feleltetett. Lassanként idegeink felmondták a szolgálatot, s beláttuk, e földi létben ennek az emberneK képtelenség bosszúságot okozni. Rájöttünk, ő az „erősebb”, s megbékéltünk vele. Egyszer-kétszer még az is megtörtént, hogy mindenki elkészítette a házi feladatot, önállóan! Csodálatból... Glória övezte, s irigyelte a város. A legelszántabbakban is már egy halvány reménysugár- pislákolt... ...Egyszer,., váratlan fordulat történt. Rendszerint az első óránk vele volt. A foglalkozás egy részében itt igyekeztem pótolni az éjszakai alváskülönbözetet. Feketeüvegű ókulárém nem engedett bepillantást nyújtani szemeimhez. Év végére úgy aludtam ülve, mint a mor- mota. ...Egy borongós februári reggelen csodaszépet álmodtam. Én voltam a tanár. Ő pedig ott ült az első padban, s rebbenő szempillákkal bámulta a naplóhajtogatásom; Hamarosan felszólítottam... Természetesen nyögni sem tudott- Mivel harmadízben fordult elő. kértem az ellenőrzőjét. Ráförmedtem, hogy gyorsabban mozogjon. Csak még azt nem döntöttem el, figyelmeztetőt adok-e neki, vagy intőt... amikor meglöktek... — Halkabban szuszogj, mert még meghallja! — suttogta szomszédom. — Elég ostoba vicc volt tőled ez az ébresztő! — dohogtam. — Igazán várhattál volna még pár percet. Most az egyszer törleszthettem volna az osztály nevében, s erre te... tessék... Éppen az ellenőrzőjébe akartam beírni... — Mi az ott kérem? Miről folyik a vita? Jöjjenek csak ki! No, hiszen abban nem sok köszönet volt. Az igaz, a beírás megtörtént. Csak éppen fordítva. Az még hagyján. hogy életében szerencsés volt. De hogy még álmomban is az, több a soknál! A sors messze sodort tőle. Évek óta nem találkoztunk. A múlt héten Debrecenben újra ismerős, szőke haj lebegett felém. — Te vagy az? Maga az fiam!? — üdvözölt már messziről, s a társaságában levő csinos hölgy öleléséből kibontakozva, melegen rázta a kezem. ^ — Engedd meg, hogy bemutassam a feleségem! Már két éve nős vagyok... — sugárzott a boldogságtól. Talán csak matematika érettségin lepődtem meg úgy. mint most— Hiszen ez Icu! Nagy Icu! Öt vette el? Az egész város tudta... Mindenki azt beszélte, hogy ez a lány... illetve nő... Sőt még a diákok is... Szegény tanárom... Tettetett kedvességgel gratuláltam, majd elváltunk. Megdőlt egy bálvány. Egy ember, akinek minden sikerült, örök szerencsés volt. pontosan ebbe a nőbe botlott bele...? — „Mindenkinek van egy álma...’’ — harsogta egy táskarádió. Igen... de... „Mindenkinek van egy tévedése” is. Utánuk néztem. Karonfogva sétáltak, s ahogy figyeltem távolodó alakjukat amint összebújva nézegették a kirakatokat. önkéntelenül is az jutott eszembe. Lehet, hogy Icu nem is volt „olyan’ ! Lehet, hogy megint én tévedtem. Persze, ezen sem csodálkoznék. Világéletében átkozott szerencséje volt... D. Szabó Miklós maradt. Holdanként csak 6,2 mázsa búzájuk termett. Állami segítségét kaptak, az éves tag jövedelem így is 8800 forint volt. Az alacsony színvonalú állattenyésztés nem tudta ellensúlyozni a növénytermesztés veszteségeit Felhasználják a tudományos vívmányokat Tavaly aszály pusztított, de ez kevesebb kárt okozott az itteni földeken. A szövetkezet szántóföldjének 50 százalékát — 1626 hold — öntözni tudja. Holdanként 12,5 mázsa búzát takarítottak be, s az árpa átlagtermése meghaladta a 15 mázsát. Még a felülvetett, de öntözött pillangós tábla is csaknem húsz mázsa tavalyi árpát adott holdanként. A szövetkezet tavaly tápanyagmérleget készíttetett az OMMI-val. A mezőtúri kutatók táblánként megvizsgálták a talaj tápanyag összetételét. Kimutatták, hogy milyen anyagokban gazdag, illetve szegény a talaj. Korábban bőven adagoltak foszfort is, pedig nitrogén t kellett volna. A mérleg ismeretében nagyarányú talajjavításhoz, szerves- és zöld- trágyázáshoz fogtak hozzá. Hatóanyagban 5350 mázsa műtrágyát kell évente ada- golniok, hogy egyensúlyba hozzák a talaj tápanyagmérlegét. Ez egymillió forintjába kerül a szövetkezetnek. A közelmúltban az Állattenyésztési Kutató Intézet ellenőrzésével malacnevelési kísérletet kezdtek meg. Ha a szükséges előírásokat betartják, a nyugatnémet import táppal hat hét alatt 18—22 kilós választási súlyt érhetnek el a malacoknál; A kocáknál tejvizsgálatot tartanak, csak a megfelelő anyákat hagyják meg a tenyészetben A kísérletekre a gazdaság jó eredményei adtak ösztönzést. Kocánként 21 malac Az Ezüstkalász Tsz-ben a svéd és magyar fehér hússertések kereszteződéséből nevelnek tenyészanyagot. A szakszerű nevelés és gondozás révén kocánként 21 malacot nevelnek fel. A gondozókat anyagilag ösztönzik: tavaly 60 malacot kaptak természetben. A szövetkezet tavaly ezer, az idén már 1600—1700 hízót értékesít és 200 tenyész süldőt ad el az állami- és közös gazdaságoknak. A hízók önköltsége alacsony, nagy nyereséggel értékesítik azokat. Fejlesztik a szarvasmarha tenyésztést is, mely különösen elhanyagolt volt. A tehenek alig adtak tejet. Voltak olya negyedek, melyeket még a tagok hoztak be annak idején az egyéni gaz. daságukból. Tavaly sok tehenet kiselejteztek és száz vemhes üszőt állítottak tenyésztésbe. Ha ezek leelle- nek, csaknem fél millió forint állami támogatást kapnak utánuk. Bevezették a mesterséges borjúnevelést, így másfél ev óta gyakorlatilag megszűnt az elhullás. Hat millió forint beruházás A tsz két korszerű tehén- istállóval és egy borjúnevelővei rendelkezik. Ezekben minden munkafolyamatot gépesítettek. Tavaly 600 férőhelyes hizlalda és fiaztató épült, az idén még egy hizlaldát emelnek 1968-ban a beruházások összértéke elérte a 6 millió forintot. Az Ezüstkalász Tsz a gyengekategóriájú gazdaságok közé számít. Évente 2 millió 28 ezer forint állami dotációt kap még jövőre is. Az eredményeikből kitűnik, hogy igyekeznek az állami segítséget jól hasznosítani. Tavaly egy redukált szán- íóegységre 3287 forint bruttó jövedelmet értek el, ami több mint háromszorosa az előző évinek. Ebből 1563 forint a tiszta nyereség. A biztonsági alapra — most először — 867 ezer forintot tettek. Áttértek a garantált munkadíjazásra. Az egy dolgozó tagra jutó jövedelem 15 881 forint. A szövetkezetben megbecsülik a szakembereket. Az utóbbi hónapokban hét gyakornokot vettek fel és három ösztöndíjasuk tanul egyetemen és a felsőfokú technikumokban. Pozitív vonás az is, hogy a zárszálo- adó közgyűlésen 61 új tagot — többségükben fiatalokat — vettek fel. Megállt a tsz- ben az elöregedési "folyamat. A szövetkezet az előző évhez képest fejlődött. De meg évek kellenek ahhoz, hogy elérjék amit korábban elmulasztottak. — m. 1. —«
