Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-23 / 45. szám

M69. február S3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 BedS Dr. Forgó Varga Farka« Sebők PetrI András Pál Béla Sándor Józsefné András Tóth Czakó Dr. Becker Beszteri Antal Viktor Ilona József Nagy Gál József Gyula Az idő műhelyében... Kerekasztal beszélgetés Jászberényben a népi—nemzeti egységről A beszélgetés résztvevői voltak; Beszteri József, a Kossuth Tsz brigádvezetője, Czakó Viktor, az úttörőház igazgatója, dr. Forgó Pál városi főorvos, Nagy József, a vá­rosi tanács vb-elnökhelyettese, Petri András, a népfront vá­rosi bizottságának elnöke, Sebők Józsefné, a Vöröskereszt városi titkára, Tóth Antal, a Hűtőgépgyár művezetője, Varga Béla, a népfront városi bizottságának titkára, valamennyien a Hazafias Népfront városi Bizottsága Elnökségének tagjai, továbbá dr. Becker Ilona főorvos, a népfront városi bizott­ságának tagja. Farkas Sándor, az Aprítógépgyár munkása, szocialista brigádvezető és Bedő András pártmunkás. A be­szélgetésen — vendégként — jelen volt Gál Gyula, a Haza­fias Népfront Szolnok megyei Bizottságának elnöke is- Szer­kesztőségünket Császtvai István rovatvezető képviselte. Először a szocializmus alapjainak lerakása óta vég­bement nagyarányú társa­dalmi átrétegeződésről esett szó. Jászberény lakosainak száma január 1-én 29 834 volt. Közülük az iparban foglalkoztatott munkások és technikusok száma 7454. Az iparban, mezőgazdaságban dolgozó munkások, összlét- száma 10 510. Az öt termelő- szövetkezetben 2610 tag él, közülük 1700 ma is aktív, a többiek nyugdíjasok, járadé­kosok. A városban 353 peda­gógus van. Alkalmazotti mun­kakörben s különféle szolgál­tatások ellátásában több mint 4500-an tevékenykednek. — Kétszáznál több mérnök és közgazdász, hetven orvos, 200 egészségügyi középkáder él Jászberényben. Ugyanak­kor iskolaváros is Jászbe­rény. 5800 fiatal tanul alsó-, közép- és felsőfokú intézet­ben Kétszázötven a kisiparo­sok száma. A kereskedők összlétszáma 17 870. Mindezek az adatok meg­lepték a beszélgetés résztve­vőit „Valamennyien tudtuk, hogy Jászberény mezőgazda- sági városból ipari várossá lett De hogy ez ilyen mére­tű, arányú folyamat ez so­kunkat meglep most!" — mondották a beszélgetés résztvevőt VARGA BfiLA: Ennek megfelelően sokszínű a szer­vezeti élet is. Működnek a városban ipari-, tsz-, peda­gógus-, közlekedési-, egész­ségügyi pártszervezetek. Alig van szakma, amelynek szak- szervezete ne tevékenykedne városunkban. — Aztán az MTESZ, a Gépipari Tudo­mányos Egyesület a TIT... MUNKATÁRSUNK: Ho­gyan változott meg tíz—ti­zenkét esztendő alatt a ta­nácsülések hangulata? Érző­dik-e az üléseken, hogy a város lakosságának társadal­mi arculata így megváltozott? NAGY JÓZSEF: Éveken át sürgető interpellációk hang­zottak el; lakásépítést víz- vezetékhálózatot jobb keres­kedelmi, közlekedési ellátást egészségügyi gondozást, vil­lanyt sürgetett a lakosság. Ezért távlati terveket készí­tettünk. Számbavettük a le­hetőségeket, s igyekeztünk köztudottá tenni, melyik év­ben mire lesz elegendő erőnk. így megváltozott a tanácsülések hangulata. Jász­berény ipari város arculatát kezdi felvenni kommunális ellátottságában is. MUNKATÁRSUNK: És hogyan megy végbe a vá­rosban az egységes szövet­kezeti paarszti osztály kiala­kulása? BESZTERI JÓZSEF: Jász­berényben sok kis- és közép­paraszt gazdaság volt, 1959- ben lettünk szövetkezeti vá­ros. A Kossuth Tsz-ben ma 645 a tagok száma. Az egy munkaegységre eső összeg 1965-ben 30, 1962-ben 48, a most záruló esztendőben pe­dig 56 Ft volt. Tagságuk jól él, építkezik, lakásukban rádió, televízió. MUNKATÁRSUNK: Hányán élnek a szövetkezetei alapí­tó tagok közül? BESZTERI JÓZSEF: Ke­vesen ma már. Nyolcán—tí­zen talán, de többségükben már nem dolgoznak. De­ine János az alapítás óta el­nök, ma is az. Cserta Meny­hért, Molnár Sándor, Tóth D. János, Sas András. — Sokan nyugdíjasok már. A legtöbb szövetkezetben agrárproletá­rok, újonnan" földhöz jutta- tottak voltak az alapítók, vagy ők voltak többségben huszonegy esztendővel ez­előtt... MUNKATÁRSUNK: Az ala­pító tagok közül hányán építkeztek? A nyugdíjba vo­nultak közül hányán töltik új házban öreg napjaikat? BESZTERI JÓZSEF: Nem tudom pontosan. Azt hiszem, hárman, négyen. Molnár Sán­dor renoválta házát, Deme János, Tóth D. János épít­kezett.« MUNKATÁRSUNK: A szö­vetkezeti parasztság körében a hajdani földtulajdon s az egykori hovatartozás emléke mennyire él még Jászberény, ben? TÓTH ANTAL: Kezdet­ben, amikor átszerveztük a mezőgazdaságot, még erősek voltak ezek a szálak. Több mint húsz szövetkezet jött létre, mert mindenki a „sa­ját fajtái közé” volt csak hajlandó belépni... Aztán kiderült, hogy ezek, az így egymás mellé rakott birto­kok nem voltak alkalmasak nagyüzemi gazdálkodásra. A szőlő, a homok mellé fekete­föld is kellett— MUNKATÁRSUNK: Az átszervezés után azonnal csökkentek az ellentétek? TÓTH ANTAL: Bizony először még erős, érdes volt a súrlódás. A Március 15 Tsz-be mi mentünk ki nő- hányán az üzemből, az első év végén asztagot rakni. És a régi tagokkal raktuk együtt. Akiknek volt 10—15 hold földje, vagy szőlője* úgy volt vele: „Néhány évig kibírjuk, nem megyünk dol­gozni még a közösbe”. Bi­zony voltak ellentétek. A vetőmagért is úgy mentünk autóval azokhoz, akik nem akarták beadni. Aztán, ami­kor eltelt egy-két év, s ki­derült, hogy mégis csak együtt kell dolgozni a szö­vetkezetben, ettől függ min­denkinek az élete, jóléte, akkor nőtt meg az együvé- tartozás érzése. És kezdett eltűnni az, hogy ki ki volt azelőtt, BESZTERI JÓZSEF: En­gem is 1959-ben szerveztek át”, úgy ahogy most Tóth elvtárs elmesélte. Én kertész voltam, hívtak, legyek a ker­tészeti brigád vezetője. Egy tanító, Szabó József, most már nyugdíjas, ő volt az én ^átszervezőm”. Jött kétna­ponként, aztán naponta két­szer is. Én meg bementem a városba hírt hallani. Ér­deklődtem, mit mondanak nadrágos ismerősök, iparos­emberek. És meglepett, mert mindenki azt mondta: ne húzzam az időt, lépjek be. A magángazdálkodás ideje le­járt. Beléptem. Azóta is ve­zetem a kertészeti brigádot. Sok munkánk van benne, hogy idáig jutott el szövet­kezetünk— TÓTH ANTAL: Természe­tesen azokban a számokban sincs minden benne, amiket itt a beszélgetés kezdetén felsoroltunk. Jászberényben például négyszázan végezték el a gépipari technikum ki­helyezett tagozatát. Munká­sok. Sokan felsőfokú tech­nikumban tanulnak. Levele­ző, esti tagozaton. Nemcsak számában nőtt tehát Jászbe­rényben a munkásság. Szak­mai képzettsége is sokat gya­rapodott— Aztán a munká­sok közül sokan járnak esti egyetemre! Meg a pártokta­tás más formáira. Gyárunk­nak, üzemünknek híre van, egyre kevésbé illik rossz munkát végezni. Rossz mi-. nőségű árut piacra dobni. Amikor még a munkás nem vett hűtőgépet, úgy volt ve­le a melós, másnak csinálja. De amióta úgy alakultak az életkörülmények, hogy mun­kás is megveheti, most már becsületbeli ügy, hogy jót csináljunk— Az életszínvo­nal növekedésével együtt nőtt a munkásbecsület az üzemben— FARKAS SÁNDOR: Itt vannak azután a szocialista brigádok is! Az Aprítógép- gyárban 1960-ban négy, vagy öt brigád kezdte meg a ver­senyt. 1961-re azonban csak egy érte el a megtisztelő cí­met. Sokáig nem tudtuk „hozni” a tervet, s az volt az üzemben a vélemény, mi ^kölön világ vagyunk” űgyls, ,, nálunk minden másként van”. Most meg az üzem ve­zetése külön jutalmazza a versenyben győzteseket A legnagyobb változás az volt, amikor felszámoltuk a ki­zsákmányolást a magántu­lajdont. De az életben sok olyan kisebb változás is van, ami már nem ilyen történel­mi fordulat de egy-egy üzem munkáskollektívájának életében jelentős esemény. A mi üzemünkben is ilyen elő­relépés, hogy rendbejöttek a dolgok; TÓTH ANTAL: Mi meg azt tartjuk üzeműnk szem­pontjából jelentősnek, hogy a Hűtőgépgyár termelésének fejlődése négy vagy ötszörö­se annak, ahogyan az ország ipari termelése fejlődik... Ha termékeink piacképesek, tovább nő a termelés. Raj­tunk áll... MUNKATÁRSUNK: A me­zőgazdaságban is elterjedt a szocialista brigádmozgalom? BESZTERI JÓZSEF: Szo­cialista brigádok a traktoro­sok, meg a gépkezelők közt vannak. A növénytermesz­tők körében még nem tudott meghonosodni. De a verseny kezd kialakulni ott is. Nyá­ron, nagy munkák idején mindig is volt virtus. Ezt az asztagot meg kell rakni, a behordást el kell végezni, nehogy jöjjön a rossz idő... Ilyenkor illett „ráverni”. A szövetkezet vezetősége évek óta azt csinálja, hogy az nrómi u­mot is kitűz. Ne csak egy­szerű virtuskodás legyen az ilyen hajrá, hanem anyagi elismeréssel is párosuljon. Ez pedig már szocialista ver­seny. Az biztos, olyan gyor­san alakulnak ki új körül­mények. hogy sokszor észre se vesszük azonnal, s nem Is tudiuk tüstént kihasználni az új lehetőségeket. FARKAS SÁNDOR: Igen, ez így van... MUNKATÁRSUNK: Ha jól értettem, valami olyas­miről van szó. hogy a tár- sadaln-ü-nolitikai munkában a feltételek többet változ­tak. fejlődtek 10 vagy akár csak az utóbbi öt év során, mint ahogyan mi ezzel pár­huzamosan a politikai mun­ka hatékonyságát növelni, módszereit korszerűsíteni tudtuk NAGY JÓZSEF: Azt hi­szem erről van szó. (Többen: Erről. í MUNKATÁRSUNK: És hogyan éreztették a társa­dalmi változások hatásukat az értelmiség körében? DR. FORGÓ PÄL: Az át­szervezéssel együtt az orvo­sok közt is végighullámzott a kérdés, mi lesz a magán­praxissal. Közben pedig az átszervezés nyomán, ugrás­szerűen megnőtt a beteglét­szám. Aztán kirajzolódott előttünk, hogy a gyógyítás csupán része az orvosi tevé­kenységnek. Kialakult az egészségügyi felvilágosító munkának és a megelőző tevékenységnek is a rendsze­re;.. MUNKATÁRSUNK: A la­kosság élet-, közte egész­ségügyi körülményeinek megváltozása tehát fokozott munkát igényel az orvosi kartól? DR. FORGÓ PÄL: Igen. De nem egyszerűen több munka ez, hanem szervezet­tebb, korszerűbb egészség- ügyi tevékenység Most az életkörülmények javulása, a lakásviszonyok terén elért eredményeink, a lakosság egészségügyi szemléletének fejlődése és a kormányin­tézkedések nyomán az utób­bi^ két évben 340-ről 430-ra nőtt ismét a születések szá­ma. És ebben a felvilágosító munkának is nagy szerepe van már. MUNKATÁRSUNK: A fej­lődésnek milyen új ellent­mondásai jelentkeznek e munka területén? DR. FORGÓ PÄL: Azt hi­szem, erről is szólani kell. A csecsemőhalandóság csök­kenésével párhuzamosan növekszik például a veszé­lyeztetett terhességek s a koraszüléseknek a száma. Évről évre nő a gyógype­dagógiai alanyok, vagy a beiskolázhatatlanok aránya. Jászberényben például ez az arány már csaknem két százalék. Ez újabb társadal­mi gond. Aztán ellentm i- dás az is, hogy egyes réte­gek megrekednek a fejlő­désben. Valóságos külön „szigetet” képeznek. Van­nak olyan vélemények, hogy húsz év alatt a cigányt k körében volt a legnagyobb a fejlődés, én a-onban mást tapasztalok... A Nyíl utcá­ban például felmérést vé­geztünk. Ebben az utcában 47 beiskolázásra kötelezett gyermek van Közülük ösz- szesen öten járnak. Kettőt közülük már be sem tudunk iskolázni első osztályba. Ti­zenhárom évesek, s már szültek. Mind nagyobb gon­dot jelentenek azok a ré­tegek, akik vagy „kívül ma­radtak” a fejlődésen, vagy pedig az átlagosnál jóval lassabb élet- és tudatkörül­ményeiknek fejlődése... MUNKATÁRSUNK: Mik­száth, Móricz regényeiből jól ismerjük a kisvárosi értel­miség életstílusát. Azt a visszahúzó erőt, amit pro­vincializmusnak nevezünk... Mennyire „védett” viszo­nyaink között ez ellen ma már egy kisváros értelmisé­ge? Hogyan alakulnak a feltételek ehhez? DR. BECKER ILONA: — Szerencsére közel van Jász­berényhez Budapest. Szín­ház- és hangversenylátoga­tás lehetőségei... Nekem például szombati bérletem van az Operaházba, s feljá­rok hét végén ... Társadal­mi életet hogyan élünk? Van néhány család, akivel összejár az ember. Gyógyító munkánk feltételei viszont rengeteget változtak. Elég arra utalni, hogy amikor még nem volt gyermekkór­ház Jászberényben, egy nő­vérrel együtt, mi ketten lát­tuk el az egész város gyer­mekgyógyászati munkáját Volt úgy, hogy egy sezlonon térdelve, kucorogva kellett vérátömlesztésről gondoskod­ni, életet mentő beavatkozá­sokat elvégezni... Most kor­szerű körülmények között gyógyítunk minden gyereket. És minden réteg — a leg­elmaradottabb rétegek — kisgyermekeit is igyekszünk megmenteni az életnek ... De hogy ezt tesszük és te­hetjük, ehhez nagy segítsé­get nyújtottak, s adnak ma is az üzernek.. A gyer­mekkórházba például a vil­lanyt, a vizet a két ütem vezette be. A köznonti fű­tést is ők készítették. A két üzem nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gyermekgyó­gyászat ilyen szintre jutott ebben a városban. Az isko­láknak is rengeteget segíte­nek . CZAKÓ VIKTOR: Még egy réteg problémájáról feltétlenül szólni kell..Az iskolások több ezres töme­get képeznek a városban. Azt hiszem, a politikai mun­kában ennek a helyzetnek elemzésével többet kell majd foglalkoznunk... MUNKATÁRSUNK: Né­mely réteghez politikai és kulturális munkánk nem tud még oly széles sávban utat nyitni, mint ahogyan ma már adottságaink lehetővé tennék ezt Ilyen — demog­ráfiai — réteg az ifjúság. Vannak-e más rétegek is ilyen helyzetben? FARKAS SÁNDOR: A ta­nyai lakosság... A város lakosságának 27 százaléka még ma is tanyán éh NAGY JÓZSEF: Amit le­let, igyekeztünk azért meg­tenni .. s Tanyai kollégium építése. Portelken városi és tsz erőből új kultúrház. Két év alatt három iskolát vil­lamosítottunk, öt tanyai köz­pontba vezettük be a tele­font. Fiókkönyvtárakat ho­zunk létre, újakat. A ta­nyai mozi is nagyon népsze­rű... De ami igaz, az igaz. Ez a réteg sok mindenből kiesik. Politikai rendezvé­nyek iránt pedig nagy ta­nyán az érdeklődés. BEDÓ ANDRÁS: Azt hi­szem, a társadalom egysé­ges arculatának kialakításá­ban nagyon jelentős az is, hogy a marxizmus—leniniz- mus világnézete is mind szélesebb körben terjed. — Városunkban évek éta egy­re népszerűbb a pártoktatás. Az elmúlt év három jubi­leumi évfordulóját is az is­kolákban olyan rendezvé­nyekkel, akciókkal ünnepel­ték, amire korábban soha példa nem volt. A fiatalok találkoztak veteránokkal... Sokat változott a köztudat, a közfelfogás városunkban. MUNKATÁRSUNK: Erről, engedtessék meg, hogy kí­vülállóként szóljak néhány szót! A jászberényiek a köz­tudat formálásában valóban nagy eredményeket értek eL Még tíz-tizenöt esztendővel ezelőtt jászberényinek, vagy ide kerülőnek erkölcsi kö­telessége volt tudni: Ez „hű Apponyi város”, itt 50 évig volt képviselő a gróf. Sajó Sándor azt írta: „Kalászos föld, jász nép, ősi fajta ..” S így tovább. Ezeket tudni illett. Amikor a helytörténe­ti kutatás először felvetette: Wienermann, Lévai Oszkár, Gárdos Henrik nevét, emlé­küket idézte, alig volt vala­ki, néhány idős veterán, akik emlékeztek volna rá­juk. Az itt élő pedagógusok „törzsgárdája” sem tudta, hogy ki volt például Varjas Sándor, Hajtai Ferenc. S a Lehel vezér gimnázium mai vezetőinek érdeme, hogy amikor az iskola fennállásá­nak jubileumi ünnepét ülték, meghívták Háy László aka­démikust, Gyetvai Jánost.;. Valahogy így kezdődött. És ma már minden úttörő, tsz- tag, jászberényi lakos tud­ja, ki volt Reiner Károly, Winermann, Lévai Oszkár, Gyetvai János. Ma már ezt tudni erkölcsi kötelessége minden jászberényinek. A honismereti, rádiós vetélke­dőn is, melynek győztesei á jászberényiek lettek, öregek, fiatalok részt vettek. Még «íját demokratikus történel­mi, kulturális örökségét is- a proletárdiktatúra rendsze­rében s »'erte meg a jász­berényi közvélemény; Mór, ricz Zsigmond kapcsolatait a városhoz. Vagy azt, hogy ki volt Zirzen Janka. TÓTH ANTAL: Ennek a városnak a népe sokat tett és tesz városa fejlődéséért. S amióta munkásosztály van Jászberényben, ez a város- szeretet csak fokozódott. — Olykor több megértést ké­rünk Városunk iránt Nem várunk ..fentről” mindent, de van amiben több támogatást kéme Jászberény..; VARGA BÉLA: Köszön­jük a Szolnok megyei Nép­lapnak ezt a beszélgetést. A nyilvánosságnak éltető ere­jével s őszintén beszélget­tünk társadalmunk, váro­sunk problémáiról, eredmé­nyeiről, gondjairól. Nyíltság­ra, közéleti demokratizmus­ra, őszinte eszmecserére ta­nított,- bátorított bennünket ez a beszélgetés. GAL GYUEA: „Sok ta­nulsága van ennek a vitá­nak. Az őszinte légkör, a demokratizmus éltető ereje politikai életűnknek és a köztudat fejlődésének.”­☆ A beszélgetés, amelyre a közelmúltban került sor, a késő esti órákban ért véget aznap, de talán azóta is fo­lyik tovább a/ eszmecsere ezekről a kérdésekről. És méginkább; a politikai mun­kában válik valósággá, hasz- nosíthatóvá egy-egy ilyen beszélgetés tapasztalata. — Minden tanulsága. Császtvai István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom