Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-22 / 44. szám
Í969. február1 22. SZOLNOK MEG TE! NÉPLAP / s Jászjákóhalmán a Lehel Kürt Fmsz kisvendéglőben az átlagforgalom havi 150 ezer forint. Téli időszakban hatvan, nyári időszakban kilencven—száz előfizetéses ebédet készítenek. Az átutazó vendégek mintegy 16—20 féle étel közül válogathatnak. Képünk az étterem konyháján készült Vesetők a Vöröskeresztről 0 Egy mozgalom születésnapjára Nőtt a tenyésztési kedv, gyarapodik az állomány A szarvasmarhatenyésztés helyzete megyénkben A szarvasmarhatenyésztés fejlesztése érdekében az utóbbi években számos intézkedés történt. Ezek hatására a termelőszövetkezetekben nőtt a tenyésztési kedv, emelkedett a szarvas- marha-, ezen belül a tehén- állomány, fokozódott a marhahizlalás és emelkedett a tejtermelés. A Statisztikai Hivatal adatai szerint a tanácsi szektorban — 1966 márciusától 1968 márciusáig — az állomány 15080-nal, 14,8 százalékkal emelkedett. A tsz-ek Csökkeri a háztáji állomány A kedvező jelenségek nem feledtetik, hogy a tenyésztői kedv a múlt év második felében — főként a háztáji gazdaságokban — csökkent. Ez arra enged következtetni, hogy az idén és 1970-ben további visszaesés lesz. A jelenlegi magas termelési költségek miatt — a tsz-ek egy részében — a szarvasmarhatenyésztés nem biztosít megfelelő jövedelmet. Kedvezőtlenül hatott, hogy megbomlott a kereslet és kínálat egyensúlya. A vágómarha felkínálásnak a vártnál nagyobb üteme miatt az állatforgalmi vállalat a kész hízómarhákat csak egyKorszerűtlen A kereslet-kínálat egyensúlyának megbomlása miatt a szabadpiacon a szerződéses vételárnál jóval alacsonyabb tenyész- és hízóalapanyag árak alakultak ki. A kereslet visszaesése miatt csökÁ Magyar Vöröskereszt jó eredményekkel készül a III. kongresszusára, melyet 1969. május 29 és 30-án tart meg Százezernyi aktivistájának lelkes, áldozatkész munkája nyomán tartalmasabbá és , eredményesebbé vált a tevékenysége, fejlődött az ? egészségügyi felvilágosítás, emelkedett a tanfolyamok, jaz előadások, a kiadványok } száma és színvonala. ■ Az elmúlt négy év alatt jSzolnok megye Vöröskereszt ^szervezetei is tovább fejlődtek, szervezetileg erősöditek Szoros kapcsolatot alakítottak ki az egészségügyi ^szakszolgálattal és az oktatási intézményekkel. Erről a gyümölcsöző kapcsolatról nyilatkozott la- ; púnknak dr. Pápai Dénes a Szolnok megyei KÖJÁL igazgató főorvosa, dr. Kun Ákos, az Országos Vérellátó Szolgálat megyei Alközpontjának vezető főorvosa és a Szolnok megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézet igazgatója, Patkós Gyula. Dr. Pápai Dénes — Először talán arról, hogy intézetünk két dolgozója tagja a Vöröskereszt megyei elnökségének. így állandó és szoros a kapcsolat közöttünk. A tartalmi munkán kívül szervezeti együttműködésünk is kifogástalan. — Megnyugtató, hogy a Vöröskereszt, csak úgy, mint mi, a legfontosabb feladatának az egészségügyi felvilágosító és nevelő munkát tartja. Ennél is az utóbbira kell nagyobb energiát fordítani. Az úttörő és ifjúsági vöröskeresztes kollektívák az igényesebb egészségvédelem alapjait teremtik meg. — A közegészségügy és járványügy nagy segítséget kap a kampányfeladatok megvalósításakor is. Például a járványos betegségek idején, azaz már a megelőzésüknél vagy a nemrég lezajlott fogászati hónap felvilágosító előadásainál a helyi Vöröskereszt szervezetek magukra vállalják a munka zömét. Meg kell említenem a települések, házak, boltok tisztaságára indított mozgalmat, mint fontos higiéniai tevékenységet, melynek lelke, mozgató rugója szintén a Vöröskereszt. Dr. Kun Ákos — Ilyen tömegszervezeii bázis nélkül, mint a Maqyar Vöröskereszt szinte elképzelhetetlen lenne a mi munkánk. Jobban mondva az önkéntes véradó mozgalom ilyen irányú kiszélesítése, amely az egyre több emberi vér biztosítását is teljes mértékben elősegíti. Tíz esztendeje vállalta a Vörös- kereszt a véradók szervezését, s ezt dicséretes módon teljesíti, sőt jelentősen túlteljesíti. — A vérellátás után — amelyet hivatásomnál fogva első helyre teszek, — sorrendben az ifjabb nemzedék egészséges életre nevelését tartom a Vöröskereszt egyik legnemesebb feladatának. Patkós Gyula — A Vöröskereszt a mi jelzőrendszerünk. Tagjainak figyelmeztetése, bejelentése, a gyermek- és ifjúságvédelem nélkülözhetetlen segédeszköze. a vöröskeresztcs aktíva szól, ha lakóhelyének környékén a veszélyeztetett gyermek családjában javulás áll be, javasolja az állami gondozás megszüntetését, és jelzi, ha a kihelyezett gyermekkel rosszul, durván bánnak a nevelő szülők. — Nagyon sokszor vállalják az utógondozásra javasolt fiatalkorúak patronálá- sát is a vöröskeresztes tagok. A helyi szervezetek pedig nagy segítséget adnak a nevelőszülők továbbiképzéséhez. Egyszóval nagyon sokat segít nekünk, sokat köszönhetünk a Vöröskeresztnek.- bj Pályázatok Jászberényben A jászberényi Déryné művelődési központ a Tanácsköztársasági Művészeti Szemle keretében irodalmi pályázatot hirdetett meg. Pályázni lehet tetszőleges témájú és műfajú, eddig még nem publikált szépirodalmi művekkel. A szocialista haza szeretetét erősítő és a forradalmi munkás- mozgalomnak emléket állító műveket a zsűri előnyben részesíti. Beadási határidő április 1. Eredményt április 12-én, este 6-kor hirdetnek. Ugyancsak e szemle keretében egy másik pályázat is meghirdetésre kerül. Ezen a pályázaton azok a művek vehetnek részt, melyek témájukat az újkori történelem, a honismeret, a néprajz és a nyelvjárás helyi vonatkozású anyagából merítik. A beadási határidő itt április 15., eredményhirdetés pedig április 27-én. A vb tűrgynHu Akik segítségre szorulnak A törökszentmiklósi városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta a városban folyó szociálpolitikai tevékenységet. Tavaly ötvenkilencen kaptak rendszeresen segélyt, személyenként havi 252 forintot. Az idén ez az összeg 270 forintra emelkedik. Rendkívüli segéllyel 1968-ban harmincöt embert segítettek, összesen 7800 forintot használtak erre. A város területén kettő- száztizennyolc hadirokkant és százhatvankét hadiözvegy éL Közülük — együttesen — százhatén járadékosok. A jogszabály lehetőséget biztosít 50 százalékos vasúti utazási kedvezmény igénylésére is, amelyet évenként ötven—hatvan hadigondozott vesz igénybe. Széleskörű társadalmi ösz- szefogás eredményeként működik a városban az öregek napközi otthona. Harminc- nyolc idős ember tölti itt napjait, többségük térítésnél- kül veheti igénybe az otthon szolgáltatását. Az öregek napközi otthonában és a szociális otthonban is lelkiismeretesen gondozzák az idős embereket. Az idén a szociálisotthon felszerelésének további korszerűsítésére 176 ezer forintot költenek. A végrehajtó bizottság feladatként határozta meg a nehéz körülmények között élő személyek felkutatását a hadigondozottak érdekvédelmének szélesítését, a szociálpolitikai munka javítását. — Mindezek megvalósítása érdekében a társadalmi és tömegszervezetekkel is fokozottabban együttműködnek^ Csaknem egy év telt él az „Olvasó népért” mozgalom meghirdetése óta. Tudjuk, hogy megindítói hangsúlyozták: nem kampányról van szó. A célkitűzések évekig tartó szívós munkát igényelnek, sőt teljes mértékig még ennyi idő alatt sem érhetők el, mivel a felnövekvő nemzedékeket újra és újra olvasóvá kell nevelni. Mégis, egy év elég hosszú idő ahhoz, hogy felmérhessük, mi valósult meg a megyében e célkitűzésekből? E. Fehér Pál a mozgalom meghirdetésének okait a következőképpen foglalta össze a Népszabadságban megjelent cikkében: „Hosszú évek óta a kulturális élet egyik nyugtalanító tünete az irodalom és az olvasó közötti ízlésellentét mélyülése, amely nemcsak azt a veszélyt rejti magában, hogy a művészi színvonal elveszti a tömegek érdeklődését és támogatását, hanem a sznob ízlés eluralkodását is. Az olvasóhoz, az egyszerű olvasóhoz kellett fellebbezni..." Széles társadalmi összefogás jött létre, hogy a fellebbezés minél hatásosabb legyen. — A Magyar írók Szövetségének felhívásához csatlakozott a KISZ és a mozgalmon belül meghirdette az „Olvasó ifjúságért" mozgalmat. Csatlakozott a Hazafias Népfront, s még több társadalmi szervezet is. Végigjártuk a mozgalomban résztvevő szervezeteket, intézményeket, és kérdéseinkre a következő válaszokat kaptuk: Nagy Sándor, a KISZ megyei bizottsságának kultúr- felelőse: — A KISZ részt vett az Őszi Megyei Könyvhetek szervezésében. A legjobb eredményt elért alapszervezeteket 1000; 800; 600 forinttal jutalmazzuk, s természetesen a terjesztői járulékot is megkapják a MESZÖVtöl, amely a kampányt szervezte. Tájékoztattuk az alacsonyabb szintű szervezetek titkárait a feladatokról. A KISZ szorgalmazza, hogy az ifjúsági klubokba kézikönyvtárakat létesítsenek. Sok helyen ez már meg is történt. Művelődési otthonokban úgynevezett „lapozgatok’ létrehozását segítjük, ahol újságokat, folyóiratokat találnak az érdeklődők. A Verseghy könyvtárral együtt módszertani levelet adunk ki,amely- lyel a mozgalom sikerét akarjuk elősegíteni, A módszertani levél sok hasznos javaslat mellett az eddigi munkáról és a tervekről is említ egyet s mást. A kunszentmártoni és a tiszafüredi járásban például az ipari tanulók és a bejáró diákok körében szervezik a mozgalmat. Megváltoztatták a könyvtár nyitvatartási idejét. hogy több időt tölthessenek olvasással. Mezőtúron havonta előadást rendeznek az ipari tanulóknak. Karcagon ifjúmunkás klubot létesítettek. Néhány helyen már megszervezték az ifjúsági könyvklubot és a könyvbarát klubot. Ebben az évben minden községben létre szeretnék hozni. A Tanácsköztársaság évfordulójára olvasónapló pályázat, ifjúsági hírlapolvasók, — könyvtári szakkörök szerepelnek a tervekben. Imre Lajos, a Verseghy könyvtár igazgatója elmondotta: — Szó van arról, hogy a Verseghy könyvtár letéti könyvtárokat nyit egyes iskolákban, kollégiumokban. Eayelőre a jászapáti gimnázium ' és a szolnoki Kossuth téri leány-diákotthon szerepel a tervekben, később ezt hálózattá szeretnék fejleszteni. Pápai Mihály, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa tájékoztatott a2 MSZBT ée az Orszáállománya az említett időszakban 17,1 százalékkal növekedett A tehenek száma több mint háromezerrel lett több. A közös gazdaságokból — az előzetes adatok szerint — tavaly közel kétezerrel emelkedett a vágómarha felvásárlása. 1968 harmadik negyedév végéig a közös gazdaságok csaknem 30 ezer hektoliterrel több tejet fejtek mint az előző év hasonló időszakában. A tejtermelés növekedése elsősorban az állomány növekedéséből ered. két hónapos késéssel tudta átvenni, mely a gazdaságoknak többlet-takarmány fel- használást és plusz költséget okozott. A háztáji gazdaságokban az állomány 1968-ban tovább csökkent. Nőtt a tehénkiselejtezés, a borjú és növendékmarha fellu'nálás, eladás, visszaesett az üszők tenyésztésbe vétele és a vemhes üszők nevelése. A szövetkezetek tavaly 70 százalékkal kevesebb vemhes üszőt vásároltak, a háztáji gazdaságok pedig 42 százalékkal kevesebbet értékesítettek az előző évinél. férőhelyek kent az üszők tenyésztésbe vétele és a megtermékenyítés is. A megyében tavaly 3460-al kevesebb szarvasmarhát termékenyítettek meg, mint egy évvel korábban. — 1968-ban a szokásosnál jógos Könyvbarát Bizottság által meghirdetendő Jubileumi Olvasómozgalomról. Ezt az „Olvasó népért" mozgalom keretében kampányszerűen rendezik meg április 4- től 1970. április 4-ig. Listát adtak ki, amelyen 12 szovjet szerző művei szerepelnek. Aki ezeket a könyveket megvásárolja, vagy kölcsönzi, egy-egy kérdőívet kap, amelyet a könyv olvasása után ki tud tölteni. A kérdőíveket megadott címre el kell küldeni, s aki legalább hatot jól kitöltve beküld, sorsoláson vesz részt. A kérdéseinkre kaoott válaszok azt bizonyítják, hogy noha sok minden történt a mozgalom megindítása óta, elégedettségre koránt sincs ok. Az első kifogásolnivaló a lassúság. A mozgalom végső céljának ismeretében lassan alakulnak ki a konkrét napi tennivalók körvonalai. Ez módot ad egyeseknek arra, hogy munkájukat a korábbi tempóban végezve is köny- nyen eleget tesznek a mozgalom követelményeinek. — Közvetve, vagy közvetlenül, az érdekelt szervezetek eddig is dolgoztak az olvasás népszerűsítéséért. Most arra volna szükség, hogy többet dolgozzanak érte, mint eddig. Éppen ez a többlet nem tűnik elő azonnal, ha az eddigi munkát vizsgáljuk. A másik kifogás az ellen emelhető, hogy a szervező munka túlságosan ifjúságcentrikus. A könyvtári tagok 70—80 százaléka úgyis fiatal. Kétségtelen, hogy az ifjúság egyes rétegeiben, például az ipari tanulók között még van tennivaló, — mégis többet kellene tenni azért, hogy a felnőtteket nagyobb számban olvasóvá tegyék. Ez nehezebb és kevésbé produktív munka, de itt a kis eredmények is értékesebbek lennének. Bistey András val több tehenet vágtak le. Az állomány fejlesztését akadályozza a szűkös, korszerűtlen férőhely. A kormányhatározat által biztosított támogatás elsősorban a nagyobb szarvasmarha létszámmal és koncentráltabb teleppel rendelkező szövetkezeteknek kedvező. Ahol az istállók szétszórtak, a szakosított telepek létesítése nagyobb összeget igényel, ezért a gazdaságok nem tervezik ezek fejlesztését. Gyakori a tíz naposnál fiatalabb borjak elhullása, mert sok helyen nincs korszerű ellető istálló. Anyagi ösztönzés az állomány fejlesztésére A jelenlegi feszültség megoldására, a tenyésztői kedv fokozására több intézkedés született. Ilyen szükségszerű korlátozás volt az is, hogy 1968 augusztusában leállították a tehenek, üszők, vágóra való leszerződését, az utánpótlást biztosító nőivarú állomány védelmére. Hízott üszőre az állatforgalnii vállalat erre az éve sem szerződik. A PM—MÉM együttes rendelefe az új mechanizmus szellemében intézkedik az üzemek ártámogatásáról. A 27/1968. (VIII. 6.) MÉM sz. rendelet a tenyésztői kedv fenntartása érdekében a tehenek és üszők vernhe- sítése után 2 mázsa, a borjú születése után egy mázsa takarmányt biztosít állami áron, A tavaly december 27-én megjelent PM—MÉM együttes rendelete ez év január 1-től az előhasi üszők minden élve született borja után ellésenként az eddigi 2 ezer helyett 4500 forint állami támogatást biztosít a közös gazdaságoknak. A tehénlétszám növelésére jól ösztönöz az a kedvezmény, mely kimondja, hogy a tavalyi átlagos létszámot meghaladó, minden tehén után 5 ezer forint ártámogatást kell fizetni. A rendelet arra ösztönzi a gazdaságokat, hogy a tovább-tenyésztése alkalmas üszőket ne vágják le, hanem vemhesítsék azokat. A rendelet végrehajtása érdekében az illetékes szervek szakemberei ezekben a napokban felkeresik a közös gazdaságok vezetőit. — A szarvasmarha állomány fejlesztése fontos üzemi és népgazdasági érdek. — m. 1. — Gyár- és Gépszerelő Vállalat keres vidéki szerelési munkálataira (Diósgyőr, Ózd, Ajka, Balatonfüzfő, Székesfehérvár, Dunaújváros munkahelyekre) csőszerelő, hegesztő, lakatos, kovács szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat Minden héten szabad szombatot, 44 órás munkahetet, ingyenes szállást biztosítunk. Jelentkezés személyesen, vagy írásban Budapest, VI. kér. Paulay Ede u. 52. Személyzeti Főosztály.
