Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-21 / 43. szám

1969. február 2U SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kommunista pedagógusok aktívaülése Szolnokon Úttörőélet a mezőtúri tanyai iskolákban (Folytatás az 1. oldalról) mélyie égéit tekinti példaké­pének. Többségük Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi és Kos­suth nevét említette, vagy Arany Jánost választotta pél­daképének. A munkások gyermekeinek 64 százaléka a Tanácsköztársaság idejéből választotta eszményképét. Ez az arány az értelmiségi és alkalmazott szülők gyer­mekénél 60, a paraszt szülők gyermekei körében 54 száza­lék. Feltűnő viszont, hogy az ötödik osztályosoknak 51, a nyolcadik osztályosoknak 22 százaléka a munkásmoz- galcpn ma élő nagyjai közül egyetlen személyt sem tu­dott megnevezni. „Biztosan ma is élnek köztünk nagy hazafiak, de nem ismerem ökef’ — írta az egyik fiatlaL Növelni kell a nevelő munka világnézeti tudatosságát 1 Ma még nehézséget jelent, hogy a marxizmus—leniniz- mus nem vált minden neve­lő munkájának világnézeti alapjává. A szocialista haza- fiságra nevelést nem lehet csupán a marxizmus „tudo­másulvételével” megoldani. Az is kell, hogy ez a világ­nézet a nevelők mindennapi magatartásának alakítója, formálója legyen. Megyénk lakosságának tuda­tában, emlékeiben a szocia­lista hazafiságnak számotte­vő tradíciói vannak. Annak idején Héjjas Iván Szolno­kon, egyik beszédében a kö­vetkezőket mondotta a szol­nokiakról: „Kecskemét üze­netét hozom Szolnoknak, de nem üdvözletét, ellenkezőleg, mély megvetését Szolnok iránt, mert sem a kommu­nista-üldözés terén, sem a nemzeti hadsereg iránt való áldozatkészségében nem ve­heti fel a versenyt Kecske­méttel... Földig lerombolta­tom ezt a várost, ha továbbra is ilyen állapotok maradnakj és a vörös rabokkal újjáépít­tetem a fehér Szolnokot..." A kommunisták hazafisága Az internacionalizmus egyik fontos mércéje a Szov­jetunióhoz való viszony. Az 50. évfordulók kapcsán különösen időszerűnek tű­nik a kommunisták hazafi- ságáról is szólni. A kom­munisták élharcosai voltak mindig a haza ügyéért, sor­sáért s a haladásért vívott harcnak. A kommunisták hazafiak. S nem lehet kom­munisták nélküli, kommu­nistaellenes hazafiság. Ha valaki úgy akar hazafi lenni, hogy közben nem becsüli a kommunistákat, akarva- akaratlanul válaszfalat húz a haza s a haladás közé. Ma az egyetlen igazi, nem­zeti politika a szocializmus építése Igaz hazafi pedig csak az lehet, aki vállalja e szép és nemes feladat vég­rehajtását hazánkban, — összegezte megállapításait Majoros Károly. Vita a referátum után Az elhangzott referátum valóban vitaindító volt. Sán­dor László, a Szolnok vá­rosi pártbizottság titkára a pedagógus pártszervezetek munkájának s az ideológiai továbbképzésnek fontosságá­ról szólt. Többen vetették fel; „nem áldozzuk-e fel olykor tantestületeinkben az elméleti vitákat a vélt és abszolutizált tantestületi egység érdekében?” A vitában felszólalt Ktt- rucz Imre, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese is. „örvendetes, hogy a Szol­nok megyei vártbizottság ezt a témát széles körű vitára bocsátotta” — állapította meg. __ A tanügy általános fe jlődésén belül viszonyla­gos lemaradás jelentkezik a nevelésben. Ezért kell terv- tzerübbé tenni a nevelő munkát. Ennek eszköze a nevelési terv, mely a szocia­lista ember nevelésének cél­jait szolgálja. Az ossz tár­sadalom feladatait kell szün­telenül „lefordítanih az is­kolai nevelés nyelvére — mondotta. Vitázott azokkal a felszólalókkal, akik sze­rint a neveltség eredménye „nem mérhető”. Százhúsz­ezer pedagógus munkájának eredményeit „mérnünk” kell rendszeresen. Azt is, hogy közöttük a kommunista pe­dagógusok munkája milyen hatékony. Kiss Kálmán kisújszállási szakfelügyelő a történelem- tanárok felelősségéről be­szélt. Szerinte az a tanuló, aki nem tudta, hogy címe­rünk mit jelképez, még lehet nagyon becsületesen gondol­kodó ember felnőtt korában. Petró András, a Művelő­désügyi Minisztérium párt- bizottságának titkára Ilku Pál elvtársnak, az MSZMP Politikai Bizottsága póttag­jának, művelődési minisz­ternek üdvözletét adta át Megállapította, jó, hogy e kérdésekről, a hazafiság- ra nevelésről nyílt színen vita folyik. Majoros Károly összefog­lalójában a vita végén el­mondotta; az élet által fel­vetett kérdésekről volt szó. Sem eredményeinket, sem hibáinkat nem lehet egyér­telműen kiemelni, az élet­ben sajátosan együtt jelent­keznek ezek. Zagyi János zárszavában megállapította, hogy hasz­nos volt e vita. A megye pedagógusainak 22 százalé­ka párttag, de a pártonkí- vüli nevelők nagy többsége is becsülettel végzi munká­ját. Azokban az eredmé­nyekben, amelyekről itt szóltunk, a pártonkívüliek munkája is benne van. Nö­velni kell azonban minden iskolatípusban a nevelő mun­ka hatékonyságát. E mun­kában különösen nagy fel­adatok várnak a kommu­nista nevelőkre. Cs. — B. A. Az öreg, ha jő kedve van, cimbalmozik esténként. Pin­tér mama meg ül, üldögél és hallgatja élete párja já­tékát Most viszont dicsek­szik; — Pláne, ha iszik egy ki­csit az öregem, akkor játssza igazán vígan, hogy Maris­kám kis kertjiben kinyílott a rózsa.„ Pintér mama lányneve ugyanis; Mariska. — Tudja kedves, muszáj inni adnom az öregnek, más­képp nem bírná a munkát. Kell reggeli előtt az a kis pálinka, este bor. Vért ad az, meg erőt. Ezek után, ha bárki azt hinné, hogy idős Pintér Mi- hályéknál az asszony viseli a kalapot, nagyon téved. A papa akarata szentírás. Így van ez, amióta ismerik egy­mást — egy tanyában nőttek fel, — így ötven esztendős házasságuk óta. Dohányo­sok mindketten, vagyis; ku­kások — dohánytermelők! Az volt az apjuk, a nagyap­juk. Zöld dohánylevelek között virágzott ki az ő szerelmük. A mama amióta beteg a lábaival, már nem bírja a palán tolást, a kapá­lást. No, de a papa, a het­venegy esztendős korára is femászik még a „szergyiák- ra”, aztán egész nap kötözi a dohányt, had száradjon. Csak a hozzá nem értők kedvéért magyarázom: szer- gviáknak nevezik Tiszaföld- váron a dohányosok a pajtá­ban 5 méter magasan lévő rudakat, amire a dohánycso­mókat kötözik fel. Az öreg Pintér bár nyugdíjas, dol­gozik a Szabad Nép Ter­melőszövetkezetben, s tavaly is 513 munkaegységet szer­zett. Nagyon keveset tudunk ró­luk. A tanyai úttörőkről. Hogyan élnek? Hogyan kap­csolódnak be az országos ak­ciókba? Olyan általános iskolák pajtásai ők, ahol egy-egy osztály létszáma 0, 1, 2 vagy esetleg 3 fő. Felső tagozat sokszor már nincs is az is­kolában. Csak kisdobos élet zajlik a tanyai, vályogfalú épületben... □ Mezőtúron tizenhat úttörő- csapat működik, s ebből ti­zenkettő tanyai. A 336 tanyai iskolába járó gyerekből 283 úttörő vagy kisdobos- Szer­vezettségük 84,2 százalékos, valamint magasabb, mint a városiaké. De ez a 283 pajtás szét­szórtan él, kis szervezeti cso­portokban tevékenykednek. Hat tanyai úttörőcsapat összr létszáma nem éri el a tíz fűt, négy csapatban tizenegyné- hányan, kettőben huszonegy- néhányan vannak. (Így aztán a legtöbb csapat létszáma azonos a csapat egyetlen őr­sének esetleg rajának tétszá­mával.) A tizenkét tanyai csapat felében már csak kis­dobosok vannak, B Ezeken a tanyai területe­ken különösen fontos a KISZ szervezetekkel való együtt­működés. És akad erre is szépszámmal példa. A Pető­fi Tsz fiataljai a csugari is­kola úttörőcsapatát, az álla­mi gzdaságban működő KISZ szervezet a cserhalmi iskola pajtásait patronálják. Kell a pénz! Nemcsak a két öregnek. Könnyebb a szívük, ha kedveskedni tud­nak valamivel a gyerekeik­nek, meg az unokáiknak, a dédunokákról nem is be­szélve. Tizennégy gyereket hozott Pintér mama a világra. Ami­kor a papa 1940-ben a fron­ton volt, a család hét hétig semmit sem tudott róla, a gyerekek arattak, hogy meg­legyen a téli kenyérre való­juké A mama ezt soha nem felejti eL Mint ahogyan ma is megsiratja két kis fiát,— mindkettőt egy hét alatt te­mette el, mikor kicsik vol­tak. A tüdőgyulladás vitte el őket Meg a másik négyet — jaj az anyának, akinek gyakran kell temetni. Ta­lán ezért volt, hogy amikor Miska fia a katonaidejét töl­tötte, gyalog ment el hoz­zá — kisebesedett a lába. mire azt a sok tíz kilométert megtette, —, csak azért, hogy meggyőződjön róla: nincsen semmi baja édes gyereké­nek. Most a mama ismét útra készülődik; Miska unokájá­nak eljegyzésére Dunaköm- lődre. De már vonattal uta­zik a papával együtt. Ki vigyáz addig a házra, a ma­lacokra, csirkékre? Hát Géza, a 13 éves kisiskolás. Erzsi lánya fia. ők nevelik ezt a gyereket, mert hogy Erzsi elvált, Pestre ment dolgozni. A szobaasztalon azt a celofánba burkolt arany­csokrot is Erzsitől kanta a mama, tavaly áprilisban. Pedig csak az idén töltik be az 50. házassági évfor­dulót a papával Miért kap­ták előbb a csokrot, tán Er­zsi elvétette a dátumot? Szó sincs erről. Ahonnét a felsőtagozatosak — mivel végbement már a körzetesítés — a városba jár­nak be autóbusszal az isko­lába, ott a kisdobosok ren­dezvényei mindig szombaton délután vannak. A városba járó felsősök az ifivezetők, akik ilyenkor visszatérnek egy-egy délutánra egykori tanyai iskolájukba. — A Forradalom Lángjai mozgalomnak indításakor is a városba járó pajtások hoz­ták ki a lángot, a tanyai kis­dobosok pedig ünnepélyesen fogadták őket — újságolta néhány héttel ezelőtt az egyik tanyai úttörővezető­0 Az országos úttörő- és kis­dobosakciók eljutnak a ta­nyák világába. A mozgalom jelen van a legtávolabbi vi­déken is- Ott is, ahol csak egy-két, vagy esetleg három kisdobos él. S amikor az út­törők és a kisdobosok a párt idős harcosait köszöntötték, e tanyai pajtások is útnak indultak. Brigádszállásokra, tanya- központokba kopogtattak be, ünnepi taggyűléseket köszön­töttek. Elmentek mindenhová, ahoj csak idős kommunisták él­nek a tanyán. 0 Szaktárgyi vetélkedők, „Ki mit tud?” versenyek. A mezőtúri tanyai határ­ban öt csapatnál bonyolítot­tak le olvasásból, számtan­ból, környezetismeretből, s fogalmazásból úttörő és kis­Történt, hogy tavaly a papa beteg lett. Sirt a ma­ma: tán meg sem érjük az aranylakodalmat. Nosza ösz- szefogott a család, a gyere­kek, huszonkét unoka, tán még az öt dédunoka is be­segített Levágtak egy hí­zót, rengeteg csirkét, csap­ra ütöttek egy hordót, s bár a tanácsnál nem engedé­lyezték a hivatalos ünnep­séget „feketén” megünne­pelték a mamáék házassági jubileumát, — egy évvel előbb. Szerencsére a papa job­ban lett Az idén hát, ápri­lis 21-én megtartják a hiva­dobos szaktárgyi vetélkedő­ket. A cserhalmi iskolában például irodalom-olvasó szakkör is működik- — A tavasz folyamán kül­területi csaptatok számára a városban kulturális bemuta­tót szerveznek, s ünnepélyes kisdobos- és úttörőavatással kötik ezt össze... így a ta­nyai pajtások is részt vehet­nek impozáns úttörőünnepsé­gen! Olyanon, ahol sokan felsorakoznak majd, s együtt teszik le a fogadalmat. Sportvetélkedőkre két-há- rom, esetleg négy tanyai is­kola találkozik össze. így rendeznek, pontosabban így tudnak rendezni csak korcso­portonként versenyeket. A múlt nyáron a tizenkét tanyai iskola közösen szer­vezett Pécsen nyári tábort. Ez a kezdeményezés bevált. Jobbnak mutatkozik, mintha egy-egy tanyai iskola vala­melyik városi iskolához tár­sulva menne táborozni. Az idén is így mennek majd a tanyai pajtások táborozni. És még egy tanulság, ami­ről szólni kell! Mindenütt, egy-egy lelkes csapatvezetőn múlik, hogy a pajtásokhoz eljut-e az úttö­rőmozgalom szava, üzenete, bekapcsolódnak-e az orszá­gos, nagy akciókba. De itt, tanyán különösen nagy sze­repe van a csapatvezető fá­radhatatlan, odaadó és fe­gyelmezett munkájának, kez­deményezésének. (CS) talos ünnepséget is. Ismét összejön a család. Ismét vág­nak egy hízót, csirkét, lesz innivaló bőven. — Jobb kétszer, mint egy­szer sem, igaz-e őr egem"! — mondja a mama. — Holtom porában se bocsátottam vol­na meg magamnak, ha az ünnepség elmarad. A papa, csak hallgat, bó­logat Legalább újra itthon lesznek a gyerekek. A ma­ma viszont nagy praktikusan hozzáteszi; — Azért most mégse lesz annyi a költség. Az arany­csokor már megvan! Varga Viktória Megian kesztyű dudálni (Tudósítónktól.) „A kátyún h együtt kell a nunk.” Beszélget zepe táján mond jas József, a . Csökkent Munkái­két Foglalkoztató (a köznyelven: C'" gatója. A mottó ^ tói a mába-érés, >’ készülés frappáns' mazása — egy a dában hangzott el falán két dicsérő núskodik a válla végzett munkájáró két a miniszterat másikat az MSZM bizottságától kapta olyan régen. A „C idén lesz hét év« százhetvenen — 8< kuk csökkent mu ségű és nyugdíjas dálkodnak évi 10 rinttal. Előléptetés — 1962 szeptei alakultunk, kezdi a tatkozást az igazga ból a 30 000 forintos bői, amit a város pénzügyi osztályál tünk. 1964 júliusát lalattá léptünk elő Ettől kezdve a mutatók szédületes ü emelkednek. A sorok csak néhány adat rét lására szorítkozhat kétmillió-kettőszázezer rint termelési érték V munkással. 1966-ban i melési terv 4 millió, szám 191 (ebből lüi nyereségük 1 200 OOQ Részlegeik száma m< szorozódott. Munkave kesztyűket készítene Műszaki Anyagérté Vállalatnak, bedolgozn Budapesti Kézműipari lalatnak. Mindez bombt let. Bővíthetik, fejleszt; „hagyományos” részleg az építőiparit. Közülett magánosoknál kőműves, talos, parkettázó mu vállalnak. Tervüket millióra teljesítették, n,« ségük 1,3 millió forint. 1967. évi 5,5 milliós tér 7,1 millióra teljesítették közel kétmilliós nyerésé zártak. Hetven ember kenyere Megyei segítséggel böv i tették épületeiket, parket csiszolót vásároltak és saját erőből vett lekkel — megnagyobbít ták területüket. Tavaly a . millióra tervezett össze;;, másfél millióval megfejelt Pedig a létszám mindöss tizenöttel növekedett az 19( évihez képest. Csupán kés tyűből 70 ezer párat adt; át a kereskedelemnek Kü lön textilrészleget szerver tek, amely rongykorongot ( habszivacs árut készít. Met:' szervezték — a mintegy ö; ezerre gyarapodott tulajdo­nos segítésére — a gázpa­lackok házhoz szállítását. — Boltot nyitottak, motork- rékpárt, teherautót vásárol­tak. A kesztyű-részlegne' dolgozók átlagkeresete meg haladta a 700, az un teljes foglalkoztatottságé lakato­sok bére pedig az 1600 fo­rintot. Bútorasztalosaik pri. vilegizált szállítói a buda­pesti Otthon Áruháznak. Azért gondjuk is akadt 1968-ban: megszűnt az adó- kedvezményük, amelyet az idén kell visszafizetniük — a részesedési alap terhére. — Ügy hallottam viszont, hogy kaptak szubvenciót. — Igen, egymilliót — a megyén keresztül — a Pénz­ügyminisztériumtól és 250 ezret a várostól (bár mi 3 milliót kértünk). — Terveik? — Mezőgazdasági kifeje­zéssel élve intenzívebbé szó retnénk tenni gazdálkodá­sunkat. Növelni gépparkun­kat korszerűsíteni, bővíteni épületeinket, újabb partne­reket keresni, még előnyö­sebb üzleteket kötni. Utol­jára, de nem utolsó sorban biztos kenyérkereseti lehető­séget adni további hetven embernek Mert hogyan tel­jesíthetnénk másképpen a 25 millióra felfuttatott ter­vet!? r-, » Pintér mama aranycsofcra

Next

/
Oldalképek
Tartalom