Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-20 / 42. szám
1969. február 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Az igazi Ady Nagy érdeklődés előzte meg a szolnoki „Pódium” Ady-estjét Az ifjúsági és az esti előadást is zsúfolt, — sőt túlzsúfolt — házzal tartották. A szerkesztő, P. Szabó Márta műsorából a teljes, az igazi Adyt kaptuk: a magyar „őstunyaság” ostorozó j át, a forradalom viharmadarát, a szocializmus nagy, világot alakító szerepére figyelő Adyt, az álhaza- fiságot semmibevevő igaz magyar költőt, — s szerelmi költészetéből is jól megválasztott szemelvényeket. A műsorszerkesztés nagy érdeme, hogy nem valamiféle áldidaktikus összekötőszöveggel magyarázza Adyt, hanem az életműből készített montázs viszi előre mondanivalóját; minden elhangzó szemelvény megindokolt, a terebélyes fából sosem csak egy díszes levélkét kapunk, hanem a költői megfogalmazás miért-jét is. Nagy szerkesztői telitalálat — tematikai és esztétikai szempontból egyaránt — hogy Bölöni, Hatvány, Lukács György és Féja Géza tanulmányrészletei az idegenvezetők — amelyek önmagukban is nagy irodalmi értéket jelentenek — Ady költészetében, — és Léda meg Csinszka vallomásai. A másik nagy érdeme az összeállításnak, hogy nemcsak a költőt adja, hanem a harcos, lényeglátó publicistát is, a politizáló újságírót. Igazi Ady beköszöntővel indult P. Szabó Márta összeállítása: Góg és Magóg... és építkezik tovább az életmű gazdag anyagából és a nagy kortársak, kutatók véleményéből. A műsort Latinovits Zoltánra súlypontozta a „szerkesztő. A szenvedélyekben izzó Adyt ismertük meg La- tinovitstól, aki nagy világverekedésben ég, — de mondanivalója Latinovits tolmácsolásában sosem fullad bele a nagy haragba. Művészünk pszichológus-matematikug mestere a gondolatösszefüggések exponálásának, maradéktalanul érvényesíti előadásmódjában a költői hatásmechanizmust. Némelyik vers bemutatása azonban túllépett a Pódium megszokott lehetőségein, színpadi eszközök kerültek előtérbe, igaz, Latinovits, nagy kifejező erejű művészi eszközei. Jólesett Bürös Gyöngyit, a szolnoki Pódiumon látni és hallgatni. A Tízezer nap női főszereplője — egy parányi túlzással így írhatjuk — innen indult... Csendes, tra- gikai alkata nagyszerűen ellenpontozta a lángoló Adyt. Szép, pontos előadása nagyhatású. Az est harmadik meghirdetett szereplője, Balázsovits Lajos, közbejött színházi elfoglaltsága miatt nem tudott eleget tenni a meghívásnak, Kovács P. József helyettesítette, sajátos, narrátort feladatának, amely művészi munkát is igényelt, jól megfelelt. — ti — A rádióhallgatásról és a Magyar Rádió új műsorrendjéről Hazánkban az utóbbi években általánossá vált a rádióhallgatás. Az előfizetők száma túllépte a két és fél milliót. A televíziózás nem szorította ki a rádiót; a zseb- és táskarádiók, a gépkocsikba szerelt készülékek az ember kísérőivé váltak. Ugyanakkor — éppen a televízió terjedése révén — megváltozott a rádióhallgatás csúcsideje. — Ma már általában reggeli öltözködés, mosdás, borotválkozás közben, déli ebédszünetben és este vacsora alatt, de még a tv-nézés előtt hallgatják legtöbben a rádióműsort. Sok helyen, ahol tévé készülék van a lakásban, a rádió a konyhába került, ahol a háziasszony munkaközben (főzés, vasalás, mosogatás) hallgatja. És minél szélesebb körben terjedt el a rádióhallgatás, • annál inkább különböző réteg- és ízlésigényeket kell a műsoroknak kielégíteniük. — Ugyanakkor be kell hatolnia a rádiózásnak abba a 600 ezer családba is, amelyben ma még nincs egyetlen vevőkészülék sem. Uj műsorrend Ezek tették szükségessé lényegében, hogy március harmadikétól, hétfőtől kezdve új műsorrendet vezessen be a rádió. Átfogóbbá válik majd a műsorok tájékoztató funkciója, növekszik a hírek és hírmagyarázatoknak a száma. Mind differenciáltabbá válik az egyes rétegigényeknek megfelelően a műsorok ösz- szeállítása. A Kossuth adó lesz a nemzeti főadó. Ennek az adónak műsoraiban a legmagasabb színvonalon kívánják reprezentálni a Magyar Rádió törekvéseit. A Petőfi adó könnyű, szórakoztató műsorokat fog sugározni. Az URH pedig magasfokú, intellektuális igényű zenei s irodalmi műsorokat. Itt jelentkezik majd a rádió kísérleti színpada is. A Kossuth adó szombaton éjfél után kettőig sugároz majd műsort, a Petőfi adó reggel 8-tól éjfélig önálló programot ad, vasárnap 7-kor kezdi önálló adását. Naponta huszonkilenc alkalommal sugároznak adóink majd híreket. Déli tizenkettőkor „Déli krónika” is lesz. Rádiókabaré, magazin, néprajzi műsor Megnövekszik a heti műsoridő 25 órával. Ezen belül is a magazin jellegű műsorok és műsorblokkok időtartama nő leginkább. Különös gonddal szerkesztik majd a hétfő esti programot. A legsikeresebb hétközi műsorokat hétfőn este ismétlik, — hogy a televízió nézőinek is alkalmuk legyen meghallgatni. Havonta egyszer jelentkezik a rádiókabaré, — mely közéleti hibáinkat, fogyatékosságainkat kívánja pellengérre állítani. Az adásokon belül megnő a néprajzi műsoroknak a száma. A könyvismertetések, recenziók pedig — kivéve az URH adásait — „Az olvasó népért” mozgalomba illeszkednek be szervesen. Sorozatban tervezi bemutatni a rádió a nagy népi eposzokat s a világirodalom híres népi hőseit. Havonta egyszer „Sajtó- konferencia a Stúdóiban” címmel indul adás, melynek keretében közéleti személyek válaszolnak a stúdióban elhangzó, valamint az utcán cirkáló rádiós kocsikban he- lyetfoglaló riportereknek a feltett, a hallgatók köréből érkező kérdésekre. A helyi stúdiók szerepe Az ifjúság számára hetenként három alkalommal sugároznak sajátos rétegigényeket kielégítő műsorokat. „Ezeregy délelőtt” címmel irodalmi, zenei riportműsor indul. Kéthetenként jelentkezik majd az „Ifjúsági randevú” élő, aktuális műsora. Külön sorozat indul „Diák- könyvtár magnószalagon” — címmel, amely alkalmas lesz arra is, hogy a fiatalok magnószalagra felvehessenek irodalmi, művészeti produkciót. A „Világszínpad” ösz- szeállítás a dráma történetét ismerteti igényesebb ifjú hallgatóknak. Az általános fejlődés s a vidék egyre növekvő s egyre sajátosabb rétegigényei új feladatok elé állítják a helyi stúdiókat is. A helyi stúdiók műsorszerkesztésében érvényesítendő alapvető elgondolások és koncepciók kidolgozása is megkezdődött (Cs) Katonai főisko ák fesztiváJja Szolnokon Szerdán a MUOSZ-ban Méreg László alezredes, a Honvédelmi Minisztérium kulturá s osztályának vezetője sajtótájékoztatón ismertette a hadsereg kulturális nevelőmunkájának rendszerét. eredményeit. Egyebek közt elmondta, hogy a néphadseregben KISZ klubok, helyőrségi klubok működnek,, amelyek jó lehetőséget biztosítanak művelődésre, — szórakozásra egyaránt. ’ Az egységek évente csupán könyvek vásárlására több- millió forintot fordítanak, s jelenleg több mint egymillió kötet áll a katonafiatalok, továbbá a tisztek és hozzátartozóik rendelkezésére. Májusban — a Tanácsköztársaság, vörös hadsereg megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére — a hadsereg legjobb öntevékeny művészeti csoportjainak közreműködésével nagyszabású díszbemutatót tartanak. Ugyanebben a hónapban rendezik meg a katonai főiskolák művészeti fesztiválját Szolnokon. A néphadsereg művészegyüttese márciusban mutatja be a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója tiszteletére összeállított „Egy matróz meg a többiek” című új műsorát. Füstbe ment tervek 0 Váratlanul akadtam össze Tiszaigaron a népfront községi elnökével. Érdeklődtem, hogyan jutok el a tanácsházára,. és éppen ő igazított útba. — Én is oda megyek. Bemutatkoztunk. Incze Árpádnak hívják, nyugdíjas. — Azelőtt hol dolgozott? — A szövetkezeti bolt vezetője voltam. A vb-elnök nincs bent. A titkár, Magyar József né szobájában ülünk le. Az épülő művelődési házról kezd beszélni, amikor a község kulturális életéről kérdezem. Lesz benne KISZ klubhelyiség, könyvtár, két szakköri szoba, nagyterem, büfé. Másfélmillióba kerül. — Minden rendezvény, kezdeményezés azon bukott meg eddig, hogy nem volt helyiség, — veszi át a szót Incze Árpád. — A régi kul- túrház nem melegedett be, akármennyit fűtöttek benne, 1*1 Munkácsy Mihály születésnapján Százhuszonöt éve, 1844. február 20-án született Munkácsy Mihály, minden idők legnépszerűbb, legismertebb magyar festőművésze. Híre az egész világot bejárta hajdan — első sikerét a párizsi Salon aranyérme kiáltotta világgá, késői művei közül többet rangos New York-i műgyűjtemények őriznek —, de amióta a külföld megfeledkezik egykor felkapott nevéről, azóta is, egyfolytában a legtöbbet emlegetett művész Magyarországon. Az árva asztalosinas, az eldugott magyar vidéken véletlenül felfedezett zseniális asztalossegéd világhíresség, dúsgazdag európai nagyúr lett — ennek is szól a nem múló csodálat a rendkívüli műveken és a rendkívüli ta- talentumon kívül. Okkal, mert a különös életpálya eseményei sorra kihatottak a talentumra, sorra felismerhető hatásuk a rendkívüli műveken is. A békéscsabai neveltgyerek, az aradi asztalosműhelyek munkása szívta magába azt a plebejus azonosulást, amit a düsseldorfi, párizsi műtermek fiatal festője fejezett ki lenyűgöző művészi erővel népi realista kompozícióin, ásító inasokat, siralomházi tragédiát, kö- pülő asszonyt és éjjeli csavargókat megjelenítő festményein. És a kényeztetett művész, magas társaságok és előkelő műgyűjtők kedvence vette magára a szalonokban azt a szemléletet, amelyet az idős festő fogott formába késői, fáradt képein, hatalmas pompával berendezett műtermében. De ne vágjunk a pálya közepébe, időzzünk az évfordulón a korai mű- veknél, a fiatal és korán érett Munkácsy hatalmas tehetségről és nagy etikai erőről tanúskodó alkotásainál. Az ünnepen főként ezeket ünnepeljük. Az Ásító inas sajnos Amerikába származott friss eredetiségét, amely az alig huszonnégy éves magyar festő tehetségéről és emberségéről egyformán meggyőzte a száz évvel ezelőtti külföldi, meg a mai hazai műbarátokat. A Siralomház fekete tragikumát, amely 1965- ig szintén Amerikában volt, s amely azóta a Nemzeti Galériában mutatja, milyen erényekre kapta a párizsi aranyérmet magyar festője. A Sötét utca ragyogó színvilága, korát és stílusát meghaladó szépségére emlékezünk ugyancsak 1870-ből. a Poros út sejtelmes színeire és a Kukoricás festőiségére, amelyek a legismertebb Munkácsy-alkotások évtársai Éjjeli csavargók, Búcsúzkodás, Köpülő asszony — ez a három mű jelenti az életpályán az 1873-as évszámot, a három kompozíció egyfajta plebejus szemlélete, szeretettel és tragikummal megformált kritikai realizmusa. Munkácsy legjobb alkotásaiban a nép festője, az elesettek művésze a magyar piktúra történetében, az elnyomott országnál is elnyomottabb plebejusrétegek szószólója. Festményeinek robbanó fekete-fehér feszültsége, lobogó foltjainak elevensége, röppenő-lendülő ecsetvonásai — a parázsló pirosak, a boldogságos kékek, a tűnődő szürkék szomorúsága — a leg- festőibb festők sorába emelik. Akkor is, annak ellenére is, hogy választott stílusa, a realisztikus alaposságba ol- ,dott romantika olykor lefékezi áradó színességét. Azokon a remekeken pedig, ahol a színesség magával sodorja — tobzódó virágcsendéleteken, szép színekben fürdő tájakon — utólérthe- tetlen erényeket csillogtat. Tény, hogy ezeket az erényeket élete végén műkereskedői szempontok, arisztokratikusan tinomkodó szemlélet, kemény népi drámákat feledő finomko dás bágyasztotta. A raffinált szalonképek, a bravúroskodó históriai jelenetek egy önmagát elvesztő művészről beszélnek csv.nán. De ezek a lassan feledésbe süllyedő Munkácsy-képek a művészet- történetre, a tudományra tartoznak ma már. A jubileumon a festőnek-ember- nek friss, az igazán nagy Munkácsy Mihályra emlékezünk. as. a. Ez év február 9-én a községi tanács ülésén Kőszegi János' pedagógus, a kultúr- ház vezetője számolt be az elmúlt évben végzett munkáról. Olvasom a beszámolót. Nyolc estén ifjúsági előadássorozatot terveztek. Na- gyobhrészt elmaradt. Háromnégy előadásból álló sorozat aktuális politikai kérdésekről, elmaradt. Nők akadémiája, 12 előadás, elmaradt. Három egészségügyi előadás nők részére, a körzeti orvos elfoglaltsága miatt elmaradt. A háztáji kertek elhanyagoltak, gondozásukról előadást hirdettek, de érdektelenség miatt elmaradt, pedig a szemléltető filmeket is megrendelték. Motorosok részére nevelői szakkör; hely és felszerelés hiányában „elhalasztották”. Igazságtalan lennék, ha csak azt jegyezném meg, ami elmaradt Szerveztek MHSZ lövészés modellező szakkört, a szülők részére, három előadást pedagógiai témákról, fotókiállítást az NDK életéről, (a tiszafüredi művelődési ház segítségével) és tánctanfolyamot. iskolaigazgatóhoz, a községi rendelkezésekről, kommunális intézkedésekről a tanácselnökhöz, az áruellátásról a fogyasztási és értékesítési szövetkezet ügyintézőjéhez lehet kérdéseket intézni. Olvasom a terveket. író—olvasó találkozó, bélyeggyűjtők köre, egészség- ügyi előadások filmvetítéssel, szakmai továbbképző tanfolyam, öregek klubja, filmankétok, könyvkiállítás, műkedvelő színjátszó csoport, egyes tévé műsorok megvitatása. Szép terv, sokszínű kulturális életet ígér. Mégis pesszimista vagyok. A tavalyi terv is ígért ugyanennyit. 1*1 A beszámoló az idei terveket is sorra veszi. Incze Árnád feiből tudja az egészet. kisegít, ha valami nem világos a szűkszavú felsorolásból. — A mi célunk inkább a rendezvények támogatása — mondja. — Mi saját rendezvényi; nem nagyon tartunk. — A Népfront Vitafórum, azonban mégis ilyennek ígérkezik. — Kéthetenként tartjuk, de lehet, hogy sűrűbben is sor kerül rá. A vitaesteken a község lakosságát közvetlenül érintő kérdésekről lesz szó. Mindenki előállhat közérdekű javaslataival, kérdéseivel. Lehetőleg előre, írásban kériük a ké^dáee- ket, de lebet szóban is. Minden vitaesten eev-eev témakör kerül elő. Az első a termel ösvövo+kezet és a háztáji gazdaság kaocsolata. A kérdésekre a tsz-elnök ad választ. A továbbtanulásról az Mészáros Mihály a községi pártszervezet titkára, az általános iskola igazgatója. Kiteríti az asztalon az új művelődési ház tervét, s lelkesen magyarázza, mi hol kap helyet. — A községnek 142ö lakosa van, tulajdonképpen nem is kultúrház lesz az új épületben, hanem úgynevezett klubkönyvtár. Dehát ez csak a név. — Miért nem valósulnak meg a szép tervek Tiszaiga- ron? összehajtja a papírt. — Mindenki szervez rendezvényeket, de elvárja, hogv közönséget a művelődési ház igazgatója szervezzen. Esetleg a pedagógusok. Dehát mi csak tizenegyen vagyunk és mindenki benne van egyébként is valamilyen szervezetben. — Kevés emberre sok munka hárul. Szétforgácso- lódnak az erők. Kevesebbet kellene szervezni, azt jobban győznék erővel, idővel a társadalmi munkások. — Igaz, de azért ne higy- gye, hogy itt az emberek teljesen érdektelenek a kultúra iránt. 275 rádió, 80 televízió. 215 napilap, 181 Szabad Föld, 219 egyéb heti és havi folyóirat van, illetve jár a községbe. — Ha meglesz az új művelődési ház, talán a magunk erejéből is többre futja. — Ezzel még nem lehet vitatkozni, meg kell nézni egy év múlva. Bistey András meg különben sem volt megfelelő.
