Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-18 / 40. szám

XX. évfolyam, 40. szám, Ara: 70 fillér 1969. február 18., kedd Többet költhetett a lakosság A jövedelem és felhasználása megyénkben 1968. január 1-én hazánk gazdasági életének új sza­kaszához érkezett: megkez­dődött az új gazdaságirányí­tási rendszer, melynek fő célja gazdálkodásunk job­bá, intenzívebbé tétele, to­vábbá a dolgozók életszín­vonalának állandó, folyama­tos növelése. Ennek megva­lósítása a következőképpen sikerült: 1968-ban megyénkben 10.7 százalékkal nőtt a lakosság készpénzbevétele, mely meg­haladta az országos átlagot. Ezen belül a munkások és alkalmazottak munkabére összességében 7,7 százalék­kal emelkedett. A nagyobb bérkifizetés elsősorban ab­ból következett, hogy az iparfejlesztés hatására a munkások létszáma növeke­dett. Az átlag bérek csak kismértékben nőttek. Ez részben azzal magyarázható, hogy a vállalatok jobbára kisebb szakképzettségű mun­kaerőt vettek fel — keve­sebb fizetéssel — az eltávo­zottak helyére, részben pe­dig azzal, hogy a munkaidő­csökkentés több helyen ked­vezőtlenül érintette a ter­melést és a termelékenysé­get. Nőtt a parasztság jövedelme A dolgozó parasztság be­vétele az elmúlt évben erő­teljesen nőtt. A kifizetett jövedelmek 17,7 százalékkal voltaic magasabbak, mint 1967. évben. örvendetes, hogy a termelőszövetkezeti parasztság átlagjövedelme mindinkább eléri a munká­sokét, sőt egyes helyeken túl is szárnyalta azt. A készpénzjövedelem je­lentős növekedése következ­tében a megye lakosságának 1968-ban több jutott fo­gyasztásra. illetve megtaka­rításra, mint egy évvel ko­rábban. Annál is inkább, mivel az árszínvonalat ki­fejező fogyasztói árindex alig érzékelhetően változott. A lakosság kiadásainak döntő hányadát megyénkben is a kiskereskedelmi forga­lom teszi ki. Ez lényegében a készpénzjövedelmek emel­kedésének megfelelően nö­vekedett. Korántsem volt azonban azonos mértékű a főbb cikkcsoportonkénti el­adás alakulása. Élelmisze­rekből jóval (10.4 százalék­kal) többet vásárolt me­gyénk lakossága az előző évinél, mint ruházati cik­kekből (5,5 százalék) és ve­gyes iparcikkekből (5 száza­lék). Örvendetesen módosult a táplálkozás összetétele, mivel nőtt a tej és a tej­termékek iránti kereslet és a zsiradék fogyasztás fokoza­tosan csökkenő tendenciát mutat. heresiet a tartós fogyasztási cikkek iránt A munkás-alkalmazott ré­teg ún. „fogyasztói kosara” átlagban ugyan kb. két szá­zalékkal többe került, mint tavaly, de ez az áremelkedés csaknem kizárólag a maga­sabb jövedelműekre hárul, akiknél viszont a nominál­béremelkedés bizonyos mér­cékig fedezte a többlet- kiadást. Az alacsonyabb jö­vedelmű munkás-alkalmazot­tak életszínvonala ezzel szemben határozottan javult, és így bizonyos, nivelláló­dásnak, szintkülönbség-csök­kenésnek lehettünk tanúi. 1968-ban — mint említet­tük — többet költött a la­kosság ruházkodásra, mint egy évvel korábban, de ez nem jelenti azt. hogy any- nyival több ruhaneműt is szerzett be, mivel az év vé­gén a ruházati árucsoportok közel felében öt százalék­nál nagyobb volt az árszín- vonalemeíkedés. Továbbra is élénk kere­set mutatkozott a tartós fo­gyasztási cikkek iránt. Az 1967. évinél jóval több hű­tőszekrényt, kismotort és robogót, rádiót, tv-t vásá­roltak a dolgozók, elsősor­ban a leszállított árak, vagv a kedvezményes fizetési fel­tételek miatt. Ugyanakkor más tartós fogyasztási cik­kek — háztartási villamos- tőző- és sütő készülékek, többfaj la villany vasaló, mo­sógépek stb — áremelése csökkentőleg hatott forgal­mukra. Tekintve, hogy az 1968. évi készpénzbevételek mint­egy 5 millió forinttal ha­ladták meg a kiadásokat, nőttek az év során a lakos­ság pénztarlalékai. Ez a ta­karékbetétállomány 15,4 szá­zalékos emelkedésében is tükröződik. 'takarékoskodik a lakosság A lakosság egyre inkább valamilyen konkrét céllal takarékoskodik, általában tartós fogyasztási cikkekre gyűjt. Ezt mutatja az áruvá­sárlási kölcsönigénylések 34,2 százalékos és — köz­vetve — a gépkocsinyere- mény-betétkönyvek állomá­nyának 28,6 százalékos nö­vekedése is. A magánlaká­sok építésére folyósított hi­telek összege kb. tíz száza­lékkal csökkent 1967-hez képest, noha 4,9 százalékkal többen vették igénybe. Eb­ben már megmutatkozik azoknak az intézkedéseknek a hatása, amelyekkel a közelmúltban jelentősen megszigorították a lakásépí­tési kölcsön igénylésének, fo­lyósításának és visszafizeté­sének a feltételeit. Összefoglalva: lakosságunk 1968-ban jobban élt, többet költhetett, mint az előző év­ben. Juhos Attila Jfla Guderian pisztolya As étlap megkísérlése I áddissnók a focipályán Virág helyett elbocsájtás A madarast kisokos Fagyos pillanatok Évről évre jelentős károkat okoz a belvíz megyénkben. Ellep földeket, clönt házakat. A hatásosabb védekezés érde­kében a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság korszerűsíti télstabil szivattyúállásait. Képünkön azt a pillanatot örökí­tettük meg. amikor a vízügyi munkások a Tápió lecsapoló csatorna végéir levő télstabil belvízátemelő szivattyút próba­üzemelésre készítik elő. 9 Magára talált a szolnoki Másfél milliós nyereséggel zárták az esztendőt Héttőn tartolta zárszám­adó küldöttgyűlését -a szol­noki MÉK. A megye 40 termelőszövetkezete és ugyancsak 40 ímsz-e tagja az értékesítő társulásnak. — Küldötteik előtt Csengeri Bálint, a MÉK igazgatósá­gának elnöke adott számot 1968-ról. Bejelentette, hogy — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍRtíí — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK ­Óriásteherautót gyárt Győr A győri Magyar Vagon- és Gépgyárat több mint ötmilli- árd forintos beruházással fej­lesztik. A többi között idén átadják, a világszínvonalú gé­pekkel és gyártósorokkal fel­szerelt Diesel-motorgyárat, amiből a nyugatnémet MN és a francia Kenault-cég 110 millió frank értékkel veszi ki részét. A gyár berendezkedik a 10 tonnán felüli tehergép­kocsik, kamionok és nyerges­vontatók gyártására­2,50 az ezüst Üjabb — az eladni szándé­kozók szempontjából pozitív —■ változás lépett életbe hét­főn az ,,ezüst-fronton”. Mint ismeretes az ezüst hazai fel­vásárlási árát a világpiaci ár határozza meg. Ez az utóbbi napokban emelkedett, ezért hétfőtől az átvevőhelyek az eddigi 2 forint helyett 2,50-et adnak az ezüst grammjáért. Autóbaleset érte Lollobrigidát Orvieto: /Gina Lollobngi- íLat, a világhírű olasz ülmszí­nésznőt, vasárnap, Rómától 100 kilométerre északra autó­baleset érte. Franco Zeffirelli- nek, az ismert rendezőnek Rolls Royce gépkocsiján uta­zott, amikor a kocsi a firen­zei bevezető országúton meg­csúszott és az utat szegélyező korlátnak ütközött. A kocsi négy utasa közül kettő csak könnyebb sérülése­ket szenvedett. Lollobrigidát térdkalácstöréssel. Zeffirellit pedig zúzódásokkal szállítot­ták az orvietói kórházba. Az orvosok szerint Gina körülbe­lül négy hét múlva elhagy­hatja a kórházat. Népfrontküldöttség Jugoszláviában Belgrád A jugoszláv dolgozó nép szocialista szövetsége szövet­ségi választmányának meg­hívására hétfőn reggel hat­napos jugoszláviai látogatás­ra Belgrádba érkezett a Ma­gyar Hazafias Népfront kül­döttsége, dr. Szabó Kálmán­nak, a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem rektorának, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa El­nöksége tagjának vezetésével. A delegáció tagjai- Nagy Jó­zsefné, a Kelenföldi Textil­művek igazgatója, az országos tanács tagja és Horváth Lász­ló, az országos tanács főelő­adója. A küldöttség tanulmá­nyozni fogja a szocialista szö­vetség szerepét a jugoszláv gazdasági életben és a felső­oktatásban; termelőüzemeket, tudományos intézményeket tekint meg, s találkozik a szo­cialista szövetség és más ju­goszláv társadalmi-politikai szervezetek vezetőivel. A magyar népfrontküldött- ség a jugoszláv fővároson kí­vül a Vajdaságba is ellátogat. Ma délután játszók le a Sturm Graz—Vasas mérkőzést Hétfőn délelőtt történt megállapodások szerint a va­sárnap elmaradt Sturm Graz —Vasas KK visszavágót feb­ruár 18-án, kedden 14 órai kezdettel játsszák le a grazi pálván. A mérkőzés játékve­zetője a jugoszláv Horváth lesz. A kedden délután Grazban sorrakerülő Sturm Graz—Va­sas KK visszavágót. 15 órától közvetíti a Petőfi Rádió. Dráma Bordeux-ban Megdöbbentő drámával végződött a botrányairól köz­ismert André Fourquet zsaro­lási kísérlete, hogy elvált fe­leségét visszakényszerítse Bordeaux környéki házukba. Tizenöt napon át tartotta ma­gát két kiskorú gyermekével elbarrikádozva a házban és a rendőrség közeledésére min­den alkalommal azzal fenye­getőzött, hogy erőszak esetén megöli gyermekeit, és agyon­lövi magát. Miután a hatósá­gok hiába tárgyaltak Four- quet-vel, hétfőn reggel tak­tikát változtattak és két lánc­talpas jármüve] megközelítet­ték a házat, amikor azonban a járművekből kiugró rend­őrök megrohanták a házat három lövést hallottak és fel­szólításukra: „Fourquet. add meg magad!” nem kaptak választ- Néhány gránáttal fel­robbantották az ajtót és be­hatoltak az épületbe. Odabent a földön fekve találták a vér­ző apát és két gyermekét Fourquet, aki homlokon lőtte magát, még nyöszörgőit, de néhány percen belül meghalt a két súlyosan sérült gyerme­ket azonnal kórházba szállí­tották. a tervezett 1 200 000 forintos nyereség helyett másfél mil­liós nyereséggel zárták a múlt évet Mindezt annak köszönhe­tik, hogy éltek a gazdasági reform lehetőségeivel. Nem­csak azzal foglalkoztak, hogy felvásárolják a gyümölcsöt,, zöldségféléket, a burgonyát és továbbítsák a nagykeres­kedelemnek. hanem maguk is kiépítették saját kiskeres­kedelmi hálózatukat. Egy év alatt 24 boltot nyitották, s 52 helyen létesítettek bi­zományos elárusítást. I Ez a MÉK gazdasági érdeke volt, nagyon ta­lálkozott a lakosság igé­nyeivel. Mutatja, hogy egy év alatt 512 vagon burgonyát, gyü­mölcsöt, zöldséget adtak el e helyeken Tavaly 3233 vagon árut vásároltak fel a megyében. Ez a tervezett mennyiség53 százalékát jelenti csak. Az ismert nagy szárazság első­sorban az általuk forgalma­zott termékekből okozott nagy kiesést. Nyereséges gazdálkodásukhoz hozzájá­rult viszont, hogy szolnoki kirendeltségükön 50 vagonos befogadóképességű savanyító üzemet építettek, amelynek terméke — sav any ú káposzta — export minőségű. Nagy változásként emlí­tette Csenger; Bálint — s ezt méltatták sorban a kül­döttek is —. hogy a terme­lőszövetkezetek és a MÉK több helyen közös vállalko­zásba kezdtek. Átalakult a szerződéskö­tési rendszer is. A szol­noki yík tavaly 61 ter­melőszövetkezettel. 18 fmsz-szel, 2 állami gaz­dasággal, tf az erdőgaz­dasággal kötött termclé­| si és értékesítési szcrző- I dést. Ám minden szerződés más­más elemet tartalmazott, a két üzletkötő sajátosságai­nak megfelelően foglalta ma­gában a kölcsönös előnyö­ket. Mint Bodócs István, a kungyalui Zöldmező Tsz el­nöke felszólalásában elmond­ta, nagyon örültek, hogy’ négyszeri-ötszöri megbeszé­lés, alapos megfontolás után került már sor tavaly a szerződéskötés aláírására. A küldöttgyűlésen kiala­kították az idei üzletpoliti­kai elképzeléseket is. Első helyen a MÉK. a termelő-, szövetkezetek és az fmsz-ek a növényvédelem megszerve­zésére fognak össze. Tavaly a felvásárolt termékek ex­portaránya 40 százalékról a felére esett vissza. Több mindenen kívül nagyban köz­rejátszott a fertőzöttség. — Svédországból például hat vagon Szolnok megyében fel­vásárolt cseresznyét dobtak vissza tetűt'ertőzés miatt A moly kártétele odáig fajult, hogy míg 1967-ben 27 va­gon sárgabarackot exportál­tak a megyéből, tavaly már csak 250 mázsát. Az idén 4 ezer vagon áru forgalmazását ter­vezi a MÉK. Újszerű vállalkozásai között sze­repel, hogy hozzákezd a baromfi és a tojás felvá­sárlásához Is. Tovább korszerűsíti és bő­víti saját kiskereskedelmi hálózatát. Ugyancsak 1869- től előnyöket biztosít tag­szövetkezeteinek, például a göngyöleg használati díjában 20 százalék engedményt ad- A szövetkezeti küdöttek felszólalásaikban dicsérték a szolnoki MÉK-et, mint el­mondták, magára Utóit h gazdasági reform első . esz­tendejében. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA HaBgg

Next

/
Oldalképek
Tartalom