Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-10 / 7. szám
1WJ9. Január Kt. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Képzőművészet és népművelés (Tudósítónktól) Előzetes felmérések, tájékozódás alapján nyugodtan elmondhatjuk, hogy megyénk képzőművészeti általános műveltsége, az általános ismeretanyag sajnos igen alacsony színvonalú. (Természetesen ez nemcsak Szolnok megyére jellemző). Igaz, hogy felszabadulásunk óta közkincs a képzőművészet, a műgyűjtemények, a könyvtárak, hogy a megyei múzeumok állandó és időszaki kiállításai nagymérvű propagandával próbálják becsalogatni a város közönségét, hogy tárlatvezetésekkel, kiadványokkal, katalógusokkal, vezetőkkel kísérlik közelebb hozni a közönséghez a szépművészeteket — mégis az eredmény csak nagyon lassan mutatkozik. A megye- székhelyen, és néhány múzeummal rendelkező városban — (például: Karcagon, Jászberényben, Túrkevén, Tiszaföldváron) összehasonlíthatatlanul jobb a helyzet De már községi színvonalon szomorú a statisztika. Azokon a helyeken, ahol a fiatalok előképzésben részesültek, összehasonlíthatatlanul nagyobb az igény a művészeti előadásokra, kiállításokra, mint ott, ahol erre egyáltalán nem volt lehetőség. Hiába van a könyvtárakban szép kiállítású, ismeretterjesztő, könnyebb igényű — képzőművészeti könyv, ha nincs meg iránta az érdeklődés. Hiába rendeznek a művelődési házak kiállításokat, ha — ismeret híján — nem tekinti meg senki azokat. Hiába tartunk TIT keretében művészeti előadásokat, ha a hallgatóság a legminimálisabb ismeretanyaggal sem rendelkezik, és értetlenül áll még a magyar művészet közkincseivel szemben is, A probléma egyre égetőbb, mivel korunk egyre bonyolultabb művészetet szül, megértésük még a hozzáértők számára is új és új talányokat vet fel. Hogyan lehet kívánni attól, aki rendszeresen soha nem foglalkozott művészettörténettel, — hogy értő közönséggé váljék? Pedig a művészet élvezete csodálatos ajándék. Van akit a zene tökéletesen megnyugtat, mások egy irodalmi alkotás olvasása közben pihenik ki a napi munkát. Egy színházi est élmény a hozzáértőknek. Ugyanúgy egy tárlat, egy-egy különösen át- érzett műalkotás sokszor hosszú időre, ritkán egy életre élményt adhat. Ezért kellene szélesíteni a „vájt- fülűek” táborát. A szép élvezetére megtanítani azokat is, akik ha értenék, talán örökre vonzódnának ahhoz, ami nekik szól. Szolnokon működik az ország egyik legrégibb művésztelepe. Hagyományaiból kifolyólag is legerősebb oldala a táj festészete, a közvetlen környezet, a földek, a dolgozó ember megjelenítése. Egy-egy tárlaton szinte kitárul egész valójában az Alföld, az itt élők világa. Ha éppen ennek a vidéknek szülöttei nem értik meg ezt a művészetet, ugyan kik lennének hivatot- tabbak erre? A Ságvári Endre művelődési ház, mint népművelési központ igen figyelemre méltó tervet szándékozik megvalósítani az elkövetkezendő években. Néhány községben kísérletet akar végezni abból a szempontból, hogy bebizonyítsa, milyen eredményeket érhet el a. helyi művelődési ház a művészeti nevelésben, ismeretadásban, rendszeres, alapos tevékenységgel. Elsősorban a kijelölt községekben felmérik a jelenlegi állapotokat, a képzőművészeti műveltség fokát, az érdeklődés fokát, az ismeretanyagot, s azt, hogy milyen az a legoptimálisabb színvonal, ahol a foglalkozásokat még mindenki számára érthetően el lehet kezdeni. A felmérés után elsősorban kiderül, hogy kik azok a községen belül, akikre számítani lehet gyakorlati és elméleti ismeretadás szempontjából. Ezek után rajzszakkört, mintázó, vagy díszítő művészeti szakkört indítanak, és emellett folyamatos előadássorozatot, a képzőművészet történetének, a technikáknak megismertetésére. Egy rövid időszak eltelte után kiállítások rendezésével, tárlatvezetésekkel (Szolnokon és Budapesten) mutatják be élő anyagon az előadásokon elhangzottakat. Ezenkívül több szórakoztató kapcsolódó programot terveznek, vetélkedőket, versenyeket, stb. amelyek egyrészt serkentik a hallgatóságot, másrészt bizonyítják az előrehaladást. Egri Mária Lengyel vesével él egy magyar lány Varsóban, a Nowogrodzka utcában van az első számú belgyógyászati és az első számú sebészeti klinika, ahol egy 21 éves budapesti lánynak visszaadták egészségét. A fiatal lány évek óta súlyos vesegyulladásban szenvedett, állapota egyre romlott. Tavaly áprilisban már az úgynevezett veseelégtelenség állapotába került, amikor a betegek élete vagy rendszeres művesekezeléssel, vagy veseátültetéssel menthető meg. Az egyes számú belgyógyászati klinika, élén Orlov- szkd professzorral, haladéktalanul vállalkozott arra, hogy a beteget előkészíti a veseátültetésre. Áprilistól szeptemberig kellett azonban várni megfelelő vesére. Ez alatt az idő alatt a beteget rendszeres művesekezeléssel tartották életben, míg szeptember 25-én egy baleset következtében elhunyt lengyel veséje alkalmasnak bizonyult az átültetésre. A műtétet a sebészeti klinikán Nielubowics profesz- szor és fiatal munkatársai végezték el, s a baleset áldozatának másik veséjét egy lengyel lányba ültették át. Ezzel a műtéttel egyidejűleg a betegek saját veséjét M eltávolítottak, hogy azok az átültetett vese működését ne veszélyeztessék. Egyébként a fiatal magyar lány a klinika tizenötödik veseátültetett betege, a megoperáltak közül tíz életben van és jól érzi magát A veseátültetéssel foglalkozó lengyel orvosok eredményeit külföldön is számon tartják. Érdeklődő orvoskollégák látogatnak el hozzájuk Angliából, a Szovjetunióból, Amerikából és más országokból is. Vísshálóxat a lakosság segítségével — CSAKNEM 100 ezer forinttal járult hozzá a lakosság, a termelőszövetkezetek és a vállalatok a vízhálózat fejlesztéséhez Mezőtúron. — Így tavaly 782 folyóméterrel bővült a vízhálózat. A korábban megrendelt, — s hiányzó eternit csöveket a vállalat decemberben leszállította, s ezzel az idei vízhálózat fejlesztés is biztosítva van) Műtárgyak 240 ezeréit Az ó-évben csaknem 240 ezer forint értékben vásárolt műtárgyakat — a Magyar Nemzeti Múzeum újkori osztálya. Az új szerzemények között van például az a kasmír-kendő, amelyet 1844- ben Szendney Júlia ajándékozott barátnőjének Dra- vetz Magdolnának. Az új szerzemények listáján szerepel Görgey Arthur szab- lyája és egy fényképalbum, amelynek címe „Görgey Arthur baráti és családi körben 1898-tól fogva”. Az album 27 fényképet tartalmaz, a felvételeket Görgey rokona. Latinovits Endre készítette. Különlegesen szép a múzeum tulajdonába került XVIII. századi Erdélyben készült csecsemő fő- kötő. Baranyai Ibolya betegségéből felgyógyulva tegnap újra átvette a Mona Marie címszerepét. Képünk a darab egyik jelenetét álvázolja Baranyai Ibolyával és Újlaki Lászlóval. Szanálási bizottságok a veszteségesen gazdálkodó szövetkezetekben Megyénk termelőszövetkezetei — összességükben — eredményesen gazdálkodtak 1968-ban. Az előzetes adatok szerint 3,8 millió forint halmozott termelési értéket produkáltak, mely több az előző évinél. A tsz-ek árbevétele is magasabb lesz, mint 1967-ben volt. Am az elemi csapás és egyéb okok következtében kilenc közös gazdaság átmenetileg fizetésképtelenné vált. Bevételeikből a legszükségesebb kiadásaikat sem tudják fedezni. A veszteséges szövetkezetek szanálásáról a 29/1968. (X. 25.) PM— MÉM sz. együttes rendelet intézkedik. A veszteséges tsz-ek problémáit az állam segítségével rendezik. — Az MNB-4Ő1 több évre szóló szanálási hitelt kapnak kiadásaik fedezésére, de csak költségvetési óvadék mellett. Ezt a szövetkezeteknek saját erejükből kell kigaz- dáikodniok. A megyei tanács végrehajtó bizottsága kinevezte a szanálási bizottságok elnökeit és azok tagjait. A bizottságokban mezőgazdasági és pénzügyi szakemberek vannak. Részükre tegnap délelőtt Szolnokon, a megyei tanács székházában Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese tartott eligazítást, tájékoztatást. A bizottságok az érintett közös gazdaságokban a napokban munkához láttak. Megbízatásuk felelősségteljes, hisz őszintén, befolyástól mentesen kell elemez- niök e szövetkezetek helyzetét és kell javaslatot ten- niök a problémák megoldására. A veszteséges szövetkezetek nagy többsége korábban közepesen gazdálkodó egység volt Az anyagi csődjüket minden bizonnyal nemcsak az aszály okozta. A vezetés hibái, a helytelen vetésszerkezeti változtatások is hozzájárultak jelenlegi helyzetük kialakulásához. Úgyszintén a reálisnál magasabb személyi jövedelmek is. mélyet a biztonság, a felhalmozás terhére osztottak több éven át. A bizottságok feladata, hogy feltárják a veszteség okait, elemezzék azokat és a helyi adottságoknak megfelelően javaslatot dolgozzanak ki a gazdálkodós javítására, a pénzügyi rendezésre: egyszóval a helyzet megváltoztatására. A szanálási bizottságok január végén, február elején fejezik be munkájukat. Jelentésüket a megyei tanács végrehajtó bizottsága is megtárgyalja, s dönt a szanálási hitelek nagyságáról, folyósításáról. Hogyan jutunk a Holdra ? Érdekes, sokat ígérő előadás kezdődik ma este 13 ' órakor a Fiatal Értelmiségiek Klubjában (Szolnok,' Kossuth tér 4.). A klub vendége, Nagy István György mérnök, az Élet és Tudomány munkatársa tart előadást a holdkutatás legújabb eredményedről és távlatairól. Tiszai aratás Jégpáncél borítia a megyénket átszelő folyókat. A Tisza mintegy 180 kilométernyi megyei szakaszának 8o százalékán 6—16 centiméter vastag a jég. A jég-: mező összefüggő, csupán néhány helyen szakad meg, ahol viszont erősen zajlik. Egyelőre jégtörésről nincs szó. A folyó különben is teljes hosszában apad. Szolnoknál például mínusz 35 centiméter a vízállás. A Zagyva teljes nyugalmi állapotban van. A 84 kilométeres megyei szakaszon végig 10—16 centiméteres jég alatt foljjdogál. Csakúgy mint a Körös. Kölcsön gyárépítéshez Selyp Heves megyében van, Hatvan fölött. Van cukorgyára, cementgyára, s idén épül ott egy azbesztcementcső gyár is. Mindez annyiból érinti megyénket, hogy a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a csőgyár építési költségeihez 2 millió forint kölcsönnel járul hozzá. A vállalat igazgatóját, dr. Polónyi Szűcs Lajost megkértük, mondja el, mi ennek a patronálásnak a háttere. — Ott kell kezdenem, hogy tavaly év végén alakult egy országos egyesülés, amely az ország tanácsi víz- és csatornamű vállalatait fogja össze, s a neve: Tanácsi Víz- és Csatornamű Vállalatok Anyag- és Gépbeszerzési Egyesülése. Körülbelül 28— 30 megyei és városi vállalat a tagja. Az egyesülés célja, hogy a beszerzési feladatokat a vállalatok helyett elvégezze, hiszen — különösen importtermékeknél — nagyobb tételekre könnyebb szerződést kötni. így egyúttal biztosított a nehezen beszerezhető anyagok — mint például a betonvas, cement, valamint pvc-azbesztcement, acélcsövek — igazságos elosztása is. — Főleg az utóbbiak jelenthetnek állandó problémát; amikor egy-egy vízvezetékhálózat építése félbemarad, a víz- és csatorna- művek általában a nyomócsövek hiányára hivatkozik. — Valóban, tavaly csupán 65 százalékban tudtuk a megyében a tervezett csatornázást elvégezni. A szükséges 70 helyett csak 40 kilométernyi csövet kaptunfc — Tehát a selypi azbesztcementcső gyár építését mint érdekeltek segítik? — Pontosan. Az előbb említett országos egyesüléshez tartozó vállalatok, s közöttük mi is, hozzájárulunk a beruházási költségekhez — ki-ki csőigénye szerint. — Mi kétmillió forintot ajánlottunk fel kölcsönképpen, s ezért évente 500 tonna csövet biztosítanak majd számunkra. Ezzel megoldódnak a csőellátási gondjaink, természetesen csak a gyár felépülésével. — Az idén milyen lesz a csőellátás? — Sajnos, a tavalyihoz hasonló. A tervek szerint 67 kilométer vízhálózatot építünk ki, de az első negyedévi csőmegrendeléseinket eddig még csak 20 százalékban igazolták vissza. Az időjárás, illetve a vastag jég kedvsz a ..téli aratásnak”. Jelenleg háromszázötven munkás vágja a rozsét. A jövő héten ennek duplája dolgozik majd a befagyott folyókat szegélyező füzesekben. A most levágott rozsét a nyáron a folyamszabályozási munkáknál használják fel. A kitermelt fa pedig a II. vízlépcső balparti tározó töltéséhez kell. Ehhez a munkához már ebben az évben hozzáfognak. A téli időszakban mintegy 240 ezer kéve rozsét vágnak le, illetve csaknem 32 ezer köbméter fát termelnek ki. D. M. Gázrobbanás Szolnokon Egy haláos áldozat Az abonyi úti olajos-lakótelep egyik lakásában, ahol a gázrobbanás történt, este hat órakor csak az IKV és a földgázszolgáltató vállalat helyszínre sietett szakembereinek zseblámpái világítottak. A gyér fénynél is borzalmas látvány tárult a riporter szemei elé. A két és félszobás lakás minden ablaka kitört, a bútorok, felszerelési tárgyak tönkrementek. A kisebb szobában, ahol a robbanás történt, a falon meg- szenesedett polcok feketéllet- tek. Rajtuk a felismerhetet- lenségig eltorzult színes műanyag játékok álltak. Az udvaron két heverő roncsai feküdtek. Ezek égtek a legnagyobb lánggal. Elsőnek a szomszédék fia, ifjú Perger Béla hatolt be Oczella Ferenc lakásába, aki a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat építési üzemvezetője volt. — A robbanás körülbelül háromnegyed 4 és 4 óra között történt. Egyebet nem láttam, csak azt, hogy a borzasztó, házrengeiö robbanás után óriási láng csapott ki Oczelláék szobájának ablakán — mondta Pérger Bé- láné, aki még a történtek után két órával sem tért egészen magához. — Ügy, ahogy voltam, ingben átrohantam Feri bácsi-. ékhoz — mondta ifjú Perger Béla. — A kitört konyhaablakon keresztül hatoltam a lakásba. Csak a konyháig jutottam, mert az előszoba és a kis szoba lángokban állt. Ekkor a szemben levő ben- zinkúttól hoztak egy poroltót és azzal eloltották az előszoba füzét, a szőnyeget kidobtuk, de a kis szobában csak a tűzoltók tudták az égő bútorok füzét eloltani. A 38 éves Oczella Ferenc, aki két gyermek apja, a gázrobbanás következtében életét vesztette. A robbanás okának megállaDÍtását a rendőrség a földgázszolgáltató vállalat szakembereinek bevonásával folytatja. 5? bognár -m
