Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-18 / 14. szám
1SW. Január 1*. SZOLNOK MEGYH NÄP1.AP 5 „Ki fűd főbbe! az 50. évfordulókról ?“ — vetélkedő a postán A Postások Szakszervezete és a Postavezérigazgatóság az 1918-as polgári demokratikus forradalom győzelme, a KMP megalakulása és a Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából háromfordulós jubileumi vetélkedőt rendez. Az első vetélkedőn minden postás részt vehet. Ezeket a tuljadonképpeni elődöntőket a járási szakszervezeti bizottságok január 26-án, illetve az önálló szakszervezeti bizottságok január 27-én rendezik. A második találkozóra februárban kerül sor Debrecenben. Ezen azok a versenyzők mérik össze tudásukat. akik az első fordulóban az első három helyet szerezték meg S végül a döntő Budapesten lesz, márciusban. Minden fordulóban j utalnia zzák a helyezést elérőket Az anya, a vőlegény és az apa (Hegedűs Ágnes, Kránitz Lajos és Kürtös István) A menyasszony és Leonardo (Gyöngyösi Kati és Huszár László) mm Ofven éwel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? Nálunk néznek legtöbben művészi filmeket A Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat egy éve A Karczagi Hírlap a Kisgazdapártba igyekszik tömöríteni a földműves lakosságot és közben találóan — bár a forradalommal szembenálló elfogultsággal — jellemzi az ország helyzetét. Az ország zilált helyzetét mindjárt felhasználja arra is, hogy a kommunizmus, a szervezkedő kommunista párt ellen uszítson, kifejezve a polgári körök félelmét a helyzettel elégedetlen tömegek mozgalmával szemben: „Kiáltvány az ország földművelőihez — A tatárjárás és törökdúlás idején sem volt nagyobb veszedelemben Magyarország, mint ezekben a sötét napokban. Szakadozik hazánk teste s éhínséggel küzködik színmagyar Alföldünk. Az állam kasszája a esőd szélére jutott, s a gaz- dasáqi élet vérkeringése megállással fenyeget. Most már nem csupán az országról, hanem családi tűzhelyeink, gyermekeink, megélhetésünk mentéséről van szó! A kül- ellenségnél is veszedelmesebb belső ellenség lénett föl, kommunista és bolseviki eszmékkel, amely Isten és haza után a családnak sem irgal- maz, mert meg akaria szüntetni a családi tulajdont s az állam neve alatt saiát igájába akar fogni mindannyiunkat! Messze Oroszországban még füstölögnek a felgyújtott falvak és folynak a véroatakok! Földmívelő testvérek! Nem engedhetjük, hogv a magvar falvakat is tűzvész eméssze és ártatlanok vére fesse oirosra?!” örvendetes hír. hogy a Kisgazda és a Földmíves oárt egyesült és ígv már elég erős, hogv a parlamenten többséget szerezzen. Főidet akar adni mindenkinek, de nem arénáéba. Árendások és állami iobbáevok helyett minél több, független, szabad kisgazdát akarunk látni ebben az országban ... Nem az,ért váltjuk meg a nagybirtokot. hogy az állam béreseivé váliatok... A falu néoét nem szabad a város és az állam robotosává tenni-..” A szociáldemokrata vezetők. a oárt hivatalos politikája teljesen átveszi, néha túl is licitálta a polgári állásfoglalást. Garamték nem szállnak szembe a csődbe jutott polgári irányzattal, inkább vállalták a munkásellenes együttműködést, mint hogv — félve a munkásforradalomtól — veszélyeztessék bársonyszéküket: „A politika hírei hői. a súlvos bélés kiiloolit'kai helvzet a Károlyi-kormányt lemondásra kényszerítette. A vátság nyomán bekövetkezett tanácskozások ...' során az utóbbi napokban az az álláspont érvényesült, hogy sem a polgári pártok, sem a szociáldemokrata párt — egyik a másik nélkül — nem vállalhatják a felelősséget az ország kormányzásáért, .. koalíciós kabinet álljon az ország élére... A Nemzeti Tanács Károlyi Mihályt a nemzetgyűlés összehívásáig felruházta a magyar köztársaság elnöki tisztével... Garami Ernő... rámutatott a szélsőséges kommunista agi- tációra, mely bomlással fenyegeti a szociáldemokrata pártot és megsemmisítőleg hathat a forradalom eddigi vívmányaira.’’ „Népgyűlést tartott f. hó 12-én, azaz vasárnap délelőtt 11 órakor a szociáldemokrata párt. A központ kiküldöttje Beke Miklós volt, aki hosszú beszédbén élénk színekkel ecsetelte a múltnak bűneit; rámutatott a forradalmi vívmányok fontosságára s figyelmeztette a hallgatóságot arra, hogy a forradalmi vívmányokat két ellenség fenyegeti: a polgári ellenforradalom és a bolse- vizmus(Mezőtúr és Vidéke.) A kommunistaellenes uszítás során még a mártírok emlékét sem kímélik. Ugyancsak a Mezőtúr és Vidéke tudni véli, hogy Liebknecht „eltűnése után” egv házkutatás során különböző német bankokra szóló 6 millió márkás bankbetétjét találták meg a lakásán (cím: Milliomos kommunista vezér.’’) Pedig az igazi ellenséget a polgári beállítottságú Haladás is bemutatia: „Polgárszövetség Szolnokon. —• Január 4-én nagy külső siker és látszólagos lelkesedés mellett határozták el. hogy meg foeiák alakítani Szolnokon a Polgárőrszövetséget... A dologból ma sincs semmi. F.Henben megalakult a Polgári Kör. Azaz nem menala- kult. hanem átalakult a Munkapárti Körből. Elnöke és díszelnöke a Munkapárt letűnt nagyjai... Hát már Szolnokon is elérkezettnek látja a munkapárt az időt arra. hogv más céoér alatt ugyan, de feltámadjon?’’ Az egyszerű emberek forradalmi lendületét azonban csak fokozzák a polgári mesterkedések és a szociáldemokrata vezetők árulása. ..Zendülés Jászkiséren — Vármegyénk egyik legyírág- zóbb községe Jászkisér... Szinte mintakéné a tökéletesen gondolkozó. paraszt városoknak, mert intelligens osztálya nemcsak állandóan érintkezik a néppel, de fenn is tartja velük a barátságot. Annál szomorúbban lepett meg bennünket, hogy kedden katonai '■jgítséget kértek Szolnoktól, mert a község csőcseléke fosztogatott és rabolt. Azonnal ki is szállott oda a szolnoki nemzetőrség egy kis csapata és helyreállította a rendet. A csőcselékből három egyént lelőttek, többeket pedig megsebesítettek a rabló munkájuk közepette.” (Haladás I. 19. és Törökszentmiklósi Újság I. 24.) De a spontán megmozdulásokon túlmenően, vannak akik tisztán látják az elvi kérdéseket is. A Mezőtúr és Vidékében jelenik meg Pap Mihály levele válaszul egy cikkre, amely a Búza—Barna-féle földreformot ismertette: „Felelet — Érdekes cikket olvastam íme a földosztásról a »Mezőtúr és Vidéke« újságban, melyet Hosszú Lajos írt... Meg kell mondani az igazat, hogy a mai helyzetet a burzsoázia még mindig könnyen ítélve, csak a maga malmára szeretné hajtani a vizet... Tudjuk, hogy a föld kérdésnél két tábor áll szembe egymással ... Az egyik a millió számban élő földtelen és a kevés földdel bíró nép, a másik a csekély számban élő burzsoázia.” Arra a javaslatra, hogy a földosztás bankkölcsön útján történő megváltás alapján történjék, ez Pap felelete: „Így aztán mi, szegény földtelenek és pénztelenek... egy szép szomorú napon búcsút mondunk a szép lakásnak és otthagyjuk a földdel együtt a banknak. Mert hiszen, ha ott nem hagyjuk, kitessékelnek, mert nem bírjuk fizetni azt a nagy adót és a tőkét is törleszteni... És így lassan megint olyan nagy birtokok lesznek, mint mostan vannak, sőt még falu is lesz rajta és minden a banké lesz. Mert azt jól tudjuk. hogy a bankok a burzsoázia kezén vannak, ők meg nem buknak így soha... Köszönjük mi az ilyen földosztást, az ilyenből mi nem kérünk. Sajnos, hogy az úri osztály úgy véli, hogy csak ő nekik van olyan jó politikájuk, amivel ezt a kérdést az ő hasznukra meg lehetne oldani. De mi erre azt feleljük, azért, hogy . valamikor az ő juhnyájaikat és gulyáikat őriztük és nem volt időnk iskolába járni, mégis van olyan politikánk nekünk is, amivel belátjuk, hogv ez nem más, mint egy újabb politika a dolgozó tömegek elnyomására.. És a munkás- • és szegény- paraszt-politika képviselője, a kommunista párt szervezkedni is kezd Szolnokon. Az SZDP szónoka ekkor még — kényszerűségből — egvütt tart gyűlést Vágó Bélával, a KMP, kiküldöttévé1 és — mint a korabeli tudósítás a Haladás-ban hírt ad róla — féltékenyen vigyáz arra, hogy pontosan annyit beszél/ jen, mint ő. Á polgári Haladás természetesen erősen torzítva adja vissza Vágó Béla beszédét és kiforgatja azokat az elveket, amelyet meghirdetett. „Vágó és Vince. — a kommunisták gyűlése Szolnokon. — Izgatott volt a hangulat a múlt hét végén Szolnokon. Híre terjedt, hogy itten járt Kun Béla kommunista agitátor, ki úgy a polgárság körében, mint a katonai laktanyákban népgyűlést akar tartani. A kommunisták röpcédulákat osztogattak a múlt szombaton és gyűlésüket tényleg meg is tartották a városháza előtti téren, hol a polgárság különféle, politikai párt- állású elemeit több ezer ember képviselte, izgatott volt a hangulat és csak egy szemernyi szikrát kellett volna eldobni, hogy robbantson, melyből kiszámíthatatlan bonyodalom és vérfürdő származhatott volna. A katonaság is kivonult felfegyverkezve és körülzárta a teret. Dicséretes eszméjük támad a budapesti szocialista intézőknek, amidőn a kommunista Vágó pártvezér kíséretében leküldték Vince szociáldemokrata vezért, kik együttes gyűlést tartottak... Vágó az elragadtatás hevével beszélt az orosz bolsevikekről és büszkén jelentette ki, hogy az ő elvük, a kommunizmus teljesen azonos a bolsevizmussal. A pénznek azonnali felosztását követeli és nem kívánja az országban a tanítást, az iskoláztatás fejlesztését (? valószínűleg a szocializálásról beszélt és az oktatás privilégiumának megszüntetéséről! B. M.) Vince szocialista vezér hatalmas és általános tetszést aratott beszédében ledorongolta Vágó egész beszédét, foszlányokra fosztotta és szétmorzsolta azt... A szocialisták, mint mondá, a munka, nem pedig a rablás révén kívánnak jóléthez jutni (a magántulajdon szent! B. M.) ...Hála legyen a polgárság józan magatartásának, nem történt semmi incidens...” Ezzel a gyűléssel a KMP megkezdte Szolnokon szervezeteinek megalakítását. Tavaly 32 323 előadást tartottak a megyében, összesen 3 252 212 néző előtt. A mozik kihasználtsága átlagosan 43,3 százalék A számok önmagukban nem mondanak sokat. Ha választ keresünk arra a kérdésre, hogy a megyében milyen a film és a közönség kapcsolata, tovább kell vizsgálódnunk. A legközelebbi összehasonlítási alapnak a múlt év eredményei látszanak. 1967- ben 35 879 előadásra 3 715 900 néző vett jegyet, s a mozik kihasználtsága 44,3 százalék volt. Az összehasonlításból azonnal kitűnik, hogy minden területen rosszabb eredmény született 1968-ban, mint egy évvei korábban. A nézők „eltűnése” világjelenség, a folyamat természetesen Szolnok megyét sem kerüli el. Megállapítható azonban, hogy a nézők számának csökkenése nem túlságosan jelentős, körülbelül arányban van a ráfizetéses és ezért megszüntetett előadások számával. A tényleges változást a mozik kihasználtságában bekövetkezett egy százalékos csökkenés jelzi a legreálisabban. Végérvényesen csak egyetlen mozi szűnt meg a megyében, Rákócziújfalun viszont újabb épült és jelenleg is épül kettő. Tiszaigaron és Rákóczifalván. Huszonöt keskenyvásznú mozit alkalmassá tettek szélesvásznú filmek vetítésére. Művészi filmek sikere A filmeket három kategóriába sorolják, s a kategóriákat A, B, C-vel jelölik. Az A kategóriában az eszmei és művészi szempontból kiemelkedő filmeket sorolják, a C-be a kommersz, a kalandfilmeket ég a krimit. A B-be azt, ami a kettő között van. A Művelődésügyi Minisztérium Film Főosztályának felmérése szerint Szolnok me* gyében forgalmazták a legsikeresebben az A kategóriás filmeket az elmúlt évben. Egy-egy ilyen filmet, egy előadáson átlagosan 109-en néztek meg. Ezt a számot akkor tudjuk igazán értékelni, ha megjegyezzük, hogy a C kategóriás filmek nézőszáma is csak 130, előadásonként, pedig sok, közönségsikert aratott film tartozik ide. Nagy siker, nagy bukás Nagy sikert aratott az ősz- sze( indított filmsorozat, amelynek valamennyi darabja az MKP történetének egy- egy korszakát ábrázolja. Az Álmatlan évek, a Puskák és galambok, a Pár lépés a halár és a Razzia alkotta a sorozatot amelyre 20 ezer bérletet adtak el. Az A kategóriás filmek közül A haza hú fiai és a Ha szereted hazádat című szovjet dokumentumfilmek aratták a legnagyobb sikert 30 000, illetve 24 500 nézővel. Az egy előadásra jutó nézők számát tekintve a Kortársaink című szovjet film vezet 249-el. Ezt a filmet még játsszák a megyében. Sajnálatos viszont, hogy az A kategóriás filmek közül néhánynak a látogatottsága igen kicsi. A Falaké 63, a Csend és kiáltásé 67, a kritika által szintén kedvezően fogadott bolgár Kitérőé 59 előadásonként. Néhány „sikerfilm” elérte a várható nagy közönségsikert, a Fantomas a Scotland Yard ellen-t, ég a Kasztíliai sólyom című filmet 60, illetve 42 ezren látták. A Budapesten hónapokig műsoron tartott Kánkán című amerikai film viszont, megbukott megyénkben, összesen nem egészen hatezren nézték meg, egy előadásra 47 néző jutott. B. A. Hogy könnyebb legyen választani... Bár a jelentkezési lapok beadási határideje csak márciusban jön el, az iskolákban már hetek óta igen nagy munkát végeznek a tanárok, osztályfőnökök, igazgatók, hogy a lehetőségek szerint megkönnyítsék a nyolcadikosok pályaválasztási gondjait. A pedagógusok már a novemberi szülői értekezleteken ismertették a „Szolnok megye pályaválasztási tájékoztatója” című kiadványt, s azóta is, fogadóórákon és azon kívül válaszolnak a szülők kérdéseire. A Tanácsadó néhány részlete már elavult, javításra, kiegészítésre szorul. A középiskolák és a szakmunkástanuló intézetek Szolnokon a városi tanács művelődésügyi osztályára küldik el a tájékoztatójukat és onnan kapiák meg az általános iskolák. Januárban újabb szülői értekezleteket tartanak s ezeken elsősorban ismét a pályaválasztásról lesz szó. Változatlanul a lányok továbbtanulása a legnehezebb probléma. Az iskolákban arra hívják a szülők figyelmét, hogy igyekezzenek helyben elhelyezni a gyerekeket, s főleg a szakmák felé irányítsák figyelmüket Ezt segítik elő a karácsony előtt vásárolt dia-' filmekkel is. amelveket már kikölcsönözhetnek az iskolák. N°fv szakmáról vannak már diák. ezeket osztályfőnöki órákon mutatják be a nyolcadikosoknak. TEGNAP MUTATTA BE A SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ FEDERICO GARCIA LORCA „VÉRNASZ- ClMÜ 3 FELVONÁSOS DRÁMÁJÁT SZÉKELT GABOR RENDEZÉSÉBEN
