Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

1969. január 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 NE CSAK A „SZAKMÁNAK“ U'ószó egy k állításhoz A múzeumoknak az anyag­gyűjtési. tudományos feldol­gozó és muzeológiai tevé­kenysége mellett van egy igen jelentős, kevesebbet em­legetett feladata — a népmű. velési tevékenység. Ez pe­dig nemhogy elhanyagolha­tó funkció, de éppen a sok­oldalú. tájékozott, művelt embertípus kialakításához, az ideológiai, kulturális ne­veléshez szervesen hozzátar­tozó feladatkör. Hogyan fe­lelhet meg ilyen sokoldalú igénynek a múzeumi szerve­zet? Nehéz probléma, mivel köztudott, hogy a kiadvá­nyokon (tudományos, isme­retterjesztő munkák, kataló­gusok. vezetők stb.) mellett a kiállítások jobbára egy szakág anyagáról nyújta­nak tájékoztatást, például a régészeti. néprajzi, művé­szettörténeti bemutatók spe­ciálisan saját eszközeikkel, sajátos anyagukkal ismertet­nek meg. így a komplex tá­jékozódás lehetősége leszű­kül. Hogyan tartalmazhat mégis ideológiai mondani­valót. hogyan segíthet a vi­lágnézet kialakulásában pél­dául egy néprajzi vagy kép­zőművészeti kiállítás? Ezek­kel a problémákkal a Dam­janich János múzeum muzeo­lógusainak is meg kell küz- dául egy néprajzi vagy kép- nia. Tudományos igény és népművelési követelmény Ezért kell példaként visszatérni az 1968-as esz­tendő egyik kiállításához, mert megoldotta a fenti problémákat, többé kevésbé eleget tett minden olyan kívánalomnak, amelyet nem­csak a tudományos igény, de a múzeummal szemben támasztott népművelési, sőt pedagógiai követelmények előírnak. A múzeum két fiatal mu­zeológusa. Szabó László nép­rajzos és Szabó István újkortörténész forgatóköny­ve már éleve újszerű. Az ember* és » munkát össze­fűző kapcsolatot választot­ták alapul, s ezt a kapcsola­tot. ennek alakulását mutat­ják be a gyermekkor, ifjú­kor. felnőttkor és öregkor élet szakaszain keresztül, A négy résztémát négy év mú­zeumi hónapja alkalmával rendezett kiállításon fej­tik ki. A* elmúlt esztendőben a Gyermekkor életszakasza ke­rült bemutatásra. Már ab- t«m is figyelemkeltő volt a kiállítás, hogy komplex mó­don közelítette meg a té­mát. a néprajz, történettu­domány, régészet és művé­szettörténet segédletével. Az eleven szemléltetési módsze­rei!, a kapcsolódó programok szinte a kiállítás aktív ré­szesévé tették a látogató­kat. Az első rész az 1945 előtti állapotokat, az anyá­val. a gyermekkel kapcsola­tos intézkedéseket, törvénye­ket mutatta be. születéstől az iskolás korig. Megeleve­nedett a látogatok előtt a bábák tevékenysége, a falu­si , szülőanyák „gyermek- ágya”, a keresztelő, majd a gyermek részvétele a mun­kában, először ' „kényszerű teherként”, majd maga is tevékeny dolgozóként. A lá- , togatók betekinthettek a ' régi falusi iskolákba, láthat­ták az iskolaszereket, köny­veket, játékokat. A rende­zők színes megjelenítő mód­szerével szinte benne érez­hette magát a nézó a régi kor gyermekvilágában. — A kiállítás másik része ugyan­csak a gyermek szerepét, helyzetét mutatta be. de mai társadalmunkban. Ugyan­azokat az eseményeket lát­hatták a látogatók, mint az első részben, de a mi rend­szerünk rendelkezései, tör­vényei között. A munka és az ember A munka és az ember kap­csolata, itt már a gyermek­korban is egészen más. mint a megelőző társadalmi rendszerben. A gyerekek munkára nevelése Itt didak­tikus játékokkal, politechni­kai oktatással, a képességek kifejlesztésével történik. A könyvtárak, játszóterek, óvo­dák. s az iskola a többolda­lú érdeklődést fejleszti ki a gyermekben, hogy később maga választhassa ld azt a pályát amelyen szívesen és hasznosan tevékenykedhet A bemutatott ezerfajta já­ték, ízléses gyermekrubák, a berendezett könyvtár, is­kola. a ma gyermekének ál­Kő vetkezik: S most térjünk vissza ar­ra, miért óz a kiállítás szá­mítható a Damjanich Mú­2 é s 3 mm-es síküveg korlátlan mennyiségben kapható a csongrádi ÁFÉSZ üveg- és porce­lán szaküzletébenj Csongrád, Felszabadulás l. 16. sz. alatt. TeL: 222. (alános helyzetét állították a szemlélő elé. A két muzeológus terveze­tében azonban nemcsak a kiállítás kivitelezése szere­pelt. Rendszeres tárlatveze­tésekkel, módszertani kiad­ványokkal hívták fel a fi­gyelmet a bemutatott, szem­léltetett téma mélyebb ér­telmére. a látványos felszín mélyebb összefüggéseire. — Emellet a gyermekeiket aktív résztvevőként is bevonták, gza valóversennyel, hangver­sennyel, fogalmazási verseny­nyel színesítve a programot. A rajzverseny anyagából vá­logatva. az utolsó teremben kis kiállítást láthattak a látogatók. az ifjúkor zeum legsikeresebb múltévi rendezvényének. A látogatók számára könnyen és élveze­tesen bizonyította a két rend­szer közötti éles különbsé­get — mindnyájunk számára fontos témán, a gyermekek életén keresztül. Tehát úgy politizált, úgy szolgálta . az ideológiai nevelést. hogy közben a múzeum lehetősé­geit, eszközeit alkalmazta. A pedagógiai feladatokat maga a kiállítás, de a kapacsoló- dó tárlatvezetések, rendez­vények, előadások oldották meg. S azzal, hogy régésze­ti anyag, néprajzi tárgyak, őjkori dokumentumok és képzőművészeti munkák együttesen fejezték ki a végső tartalmat — ez a kul­turális nevelés szempontjá­ból is többet adott, mint egy szűkebb körű, csak szak­mai érdeklődésre számítha­tó kiállítás A G vermekkor kiállítás forgatók ön wíróit és rende­zőit, a Művelődésügyi Mi­nisztérium Múzeumi Főosz­tálya dicséretben részesítette. Kíváncsian várjuk az 1969. évi Múzeum Hónap követke­ző életszakaszt bemutató kiállítását, az Ifjúkort. Egri Másür Algyő ... Felfüggesztették a szolnoki ▼adasztársaság önkormányzatát Január 7-i lapszámunkban „Ellőtték a becsületet” cím­mel beszámoltunk arról a vizsgálatról, amelyet a Szol­nok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tartott a szolnoki Építők Vadásztársaságnál, s ott alapszabállyal ellentétes tevékenységet tapasztalt, a pénz- és vagyongazdálkodás­ban súlyos visszaéléseket tárt fel. A NEiB vizsgálat bizo­nyítékai szerint, s az azóta kialakult helyzetben a va­dásztársaság vezetői nem tudták biztosítani a társaság törvényes működését. A MA VOSZ megyei választmá­nya január 8-án megtárgyal­ta az ügyet és kérte a va­dásztársaság önkormányzatá­nak felfüggesztését. Dr. Ka­sza Béla, a Szolnok megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezési osztályának veze­tője január 9-én felfüggesz­tette a vadásztársaság ön- kormányzatát társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett sikkasztás és más bűntettek alapos gyanúja miatt. A vadásztársaság vezetésé­re a megyei osztályvezető felügyelő biztost nevezett ki Munkácsi István személyé­ben. Dr. Kasza Béla eltekin­tett a vadásztársaság műkö­désének felfüggesztésétől, mivel ez veszélyeztette volna a társaság anyagi alapjait, nem tudták volna teljesíteni a már megkötött szerződéses kötelezettségeiket és a tár­saság becsületes vadászait sújtotta volna. A mezőgaz­dasági és élelmezési osztály határozata a MAVOSZ me­gyei választmányát kérte fél a fegyelmi vizsgálat megin­dítására. Ezenkívül pedig mint cikkünkből ismeretes, a megyei NEB az ügyészségen tett feljelentést December 19-én, reggel fél nyolckor elszabadult a pokol az algyői olajmezőn. A 168-as számú kútból iszonyú erővel tört ki, majd lángralobbant a gáz. A Föld tüdeje százöt­ven atmoszférát meghaladó nyomással táplálta a kút szá­ja fölött lebegő hatalmas, sárgásvörös tűzgolyót... 1. A kút megmentéséért és megfékezéséért vívott gigá­szi küzdelem huszonegyedik napján érkeztem meg Algyő- re, az olajháború hadszínte­rére. A mentőosztagok főhadi­szállásán elsőként Pápa Ala­dárral. az olajtermelő válla­lat főmérnökével találkoz­tam. Nyúzott arcát, többna­pos szakáll borította. Citro­mos cukorral gyógyítgatta a féktelen dohányzás miatt égő torkát. Ilyen kimerültnek so­ha nem láttam. De ennyire elszántnak sem. — Jöjjön, elviszem a kút­hoz. Bokáig érő olajkátyúban caplattunk a metsző hideg­ben. Az elemi erővel tombo­ló, bömbölő olajos gázku­pola már messziről is ijesztő volt. Nedves vattát nyom­kodtunk a fülünkbe. Minél közelebb értünk a mesterségesen kiképzett olaj- tavak közepén örjöngő kút­hoz, annál kevésbé értettük egymás szavát — Tátott szájon át ' léle­gezzen! — kiáltott rám a főmérnök. A kohósalakból épített ide­iglenes úton katonákkal,, tűz­oltókkal, az olajtól átázott munkásokkal találkoztunk. A zaj egyre elviselhetetlenebbé vált Igazán célszerű volt vattát tenni a fülűnkbe. Köz­vetlenül a kút mellett egy darus teherautó állt Annak csigáján lógott az öt tonna súlyú elzáró szerkezet 2. Az embereket vízfüggöny- nyel védték, és szakadatla­nul locsolták a darut, a kút száját is. Egyetlen szikra lángralobbanthatta volna a gázoszlopot Egy újabb rob­banás beláthatatlan követ­kezményekkel járhat ilyen­kor. a Föld mélyéből napon­ta háromszáz—négyszázezer köbméter gáz lövellt ki. Az aknában dolgozó ma­gyar és szovjet munkások védőruháját egyre vastago­dó jégpáncél borította, hi­szen a mínusz 18 fokos hi­degben szinte azonnal meg­fagyott a víz. Az elzárószer­kezetet pokoli nyugalommal, óvatossággal illesztették rá a termelőcsőre. A kitörő gáz Itt már olyan lármát csapott, amihez ha­sonlót csak négy-öt szuper- szónikus vadászgép tudna csinálni. Lerajzoltam a leve­gőbe egy nagy U betűt és egy kérdőjelet Pápa Aladár meg­értette a szándékomat rámu­tatott az egyik munkásra, ö az. Újvári Béla. Pillanatra elkaptam tekintetét Természetesen .szó sem le­hetett a beszélgetésről. Türe­lemmel ki kellett várni, amíg az aknából feljönnek „olvadni”, ruhát váltani. Göcz Tibor, a tröszt fúrási főosztályának mérnöke segí­tett hozzá ahhoz, hogy UJ- váriékkal találkozhassam. Amikor kibotorkáltak a kútaknából, úgy néztek ki, mintha az Antarktiszról ér­keztek volna. A „gőzmosodá­ig” szótlanul mentek. Ott aztán a forró pára darabok­ban vágta le róluk a jeget — Csak ez a rohadt locso­lás ne lenne! — fakadt ki Újvári. Aztán rám mordult — Maga mit akar? Nem vagyok beszédes kedvemben. Göcz megnyugtatott, bíz­zam rá a dolgot Teázás köz­ben majd könnyebben megy a dolog. 3. Az öltözőben Sanyi bácsi, az öreg olajbányász vetkőz- tette le őket Apás, gyengéd szeretettel, kedvesen. Teát Rendőrségi Értesítjük a községek és városok lakosait, hogy a vá-- rost, járási rendőrkapitány­ságok 1969 január 2-án meg­kezdték az 1969. évben ér­vényességük miatt lejárt személyi igazolványok kicse­rélését A rendőrkapitány­ságok minden érdekelt sze­mélyt Írásban értesítenek, hogy személyi Igazolványuk kicserélése végett mikor és hol kell megjelenniük. Kérjük a lakosságot, hogy a torlódások elkerülése, a munkák gyors elvégzésének biztosítása végett az értesí­Sntött mindenkinek. Való­sággal babusgatta a munká­sokat. — Nehéz, gyerekeim? No. hamarosan túl lesztek rajta — mondta Leginszki István­nak, akinek széles vállai még egy jókora tölgyfaajtót is eltakartak volna. — Veszélyes ott áz akná­ban? — fordultam Újvári­hoz. — Egy kicsit. — Megéri ez a kút...' ­— Mindent megér, dpf kell termelnie, ahogyan ml akarjuk, nem ahogyan 6. Rendnek kell lenni! Haragos, kemény ember. Leginszki egészen halkan ennyit mondott; — Ne féljen a Bélától. Aranyszívű, jólelkű, csak kicsit mogorva. Ilyen szálkás a természete. El, hal a szakmáért. — És maga? — Mit gondol, ha nem csi­nálnám? Láposi Lászlót mindannyi­an kedvelik a vidámságáért — A szovjetek azt hiszik, húsvét van, azért locsolnak annyira. Nevetnek. Újvárinak meg sem rezdült az arca. A kútnál megtudtuk, hogy amióta eljöttünk, már a má­sodik karvastagságú csavart is megerősítették a zárószer­kezeten. Még tizenkettő hát­ra volt A szovjet mentőbrigádot felhívták az aknából, a fo­tóriporterek nyomban fény­képezni akarták őket Erre némán hátatfordítottak. Ivan Gyenyiszovics Olej- nyikov, a brigádvezető vala­mit mondott a tolmácsnak... (Folytatjuk) Fábián Péter közlemény lésben meghatározott időben és helyen pontosan jelenje­nek meg. Vigyék magukkal; — lejárt személyi igazol­ványukat, — 1 db zöldnyomású la­kásbejelentő lapot kiállítva, — 2 db személyi igazol­vány fényképet, — 1 db 10.— Ft-os illeték- bélyeget — ha időközben a szemé­lyi adatokban változás tör­tént akkor az új adatokat igazoló iratokat „Emlékező“ gép az aktatáskában Ketten dolgoztak rajta, a két újító, Jánosi Tibor és Pintér László, de igazán magáénak az előbbi vallja. Az alig arasznyi magas és körülbelül 40 centiméter hosszúságú dobozban lévő műszer, az „újítás tárgya” mindent tud. Mindent, amit egy háztartási hűtőszekrény­ről tudni kell. Nemcsak megtudja, hanem mutatja is azt amire „kiváncsi” volt. — Egy szokványos hőfok­mérőt alakítottunk át e cél­ra — mondta Jánosi Tibor, a jászberényi Hűtőgépgyár szaktechnikusa — csakhogy az eredeti műszer dobozába háromszor annyi alkatrészt építettünk be, elsősórban félvezetőkből. — Mit tud a műszer? — Méri a hálózati feszült­séget, a hűtőgép környezeti és belső hőmérsékletét, szám­lálja a kapcsolások számát. (A megfelelő számú kapcso­lás jellemző a hűtőgép kifo­gástalan működésére.) Mind­ezen adatokat egy regisztrá­ló készülék papírszalagra rögzíti, különböző színű tin­tával. — Mire használható? — A műszer kezelését le­egyszerűsítettük, azért az a hűtőgép szerviz ellenőrző te­vékenységét rendkívül meg­könnyíti, — elsősorban erre szolgál — a kért adatokat pedig az „emlékezetébe” vé­si. Érintésvédelmi szemoont- ból egyenértékű a hűtőgép­jén, Előnye még ezenkívül, Jánosi Tibor adatokat „kérdez” a csodadoboztól. Fejlődik az országos mentőszolgálat Az országgyűlés az idei költségvetés tárgyalása során a tervezetten kívül 15 millió forintot bocsátott az Orszá­gos Mentőszolgálat rendelke­zésére gépkocsik vásárlására. Dr. Bencze Béla, a szolgálat főigazgatója ezzel kapcsolat­ban elmondta: — Jelenleg 524 gépkocsi látja el a szolgálatot az or­szágban. Egy-egy járműre át­lag legalább 55 000 kilométer évi teljesítmény jut A men­tőszolgálat évente mintegy 150 gépkocsit „fogyaszt”. Az országgyűlés segítsége most 165 új kocsi vásárlását teszi lehetővé és ezzel az idén számításaink szerint várható egymillió kétszázötvenezer mentőfeladatra és 30 millió körüli kilométerre kellően fel tudunk készülni, a 165 új gépkocsival együtt két újabb úgynevezett rohamko­csit a helyszínre vihető am­buláns rendelőitek megfelelő Robur nagy autót is vásáro­lunk. Remélhetőleg sikerül beszereznünk négykerék meghajtású terepjáró mentő­kocsikat Is. amelyekkel a ne­hezen megközelíthető he­lyekre, a tanyavilágba is minden időben eljut a men­tőszolgálat hogy egy aktatáskában ma­gával viheti a szerviz szak­embere a mindenttudó kis gépet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom