Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-11 / 8. szám

1969. január L\ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP O Otven éwel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? A lapok ismertetik az 1919. III. t. c.-t az egyesülési és gyülekezési szabadságról. Eredmény; a jobboldali pol­gári pártok, pártocskák tö­megének fellépése. „Ezután politikával is foglalkozik la­punk — írta a Mezőtúr és Vidéke. — De sietünk kije­lenteni, hogy nem kötjük le egyik politikai párt részére sem... a most szereplő poli­tikai pártok közül csak ket­tőnek van szerintünk tudo­mányosan megalapozott, az ország minden rendű polgá­rának érdekeit tekintetbeve­vő politikája: a szociálde­mokrata pártnak és a polgári radikális pártnak. A Károlyi­párt programját még ma sem ismerjük; a kis gazdapárt (helyesen: kisgazdapárt) csak egy foglalkozási ágnak, a kis­gazdáknak érdekkörét is­meri föl; a keresztyén szo­cialista párt felekezeti szí­nezetű. Aki pedig egy osz­tály vagy felekezet szemüve­gén keresztül vizsgálja a té­nyeket, az sohasem találja meg a politikai igazságot.” A nagy nyüzsgés oka: a 4—5 hét múlva várható vá­lasztások. A kormány ugyan — mint a Törökszentmikló­si Üjság írta vezércikkében — nehezen szánta rá magát, mert még békés kö­rülmények között is sok izgalommal járt. Most, amikor az ország egy része megszállás alatt van, még nehezebb lesz a helyzet. Törökszentmiklós, Tiszaföld- vár, Rákóczifalva alkot majd valószínűleg egy választási körzetet. „Nálunk e héten in­dult meg a választási mozga­lom. Eddig egv hivatalos je­lölt van, Károlyi-párti prog­rammal: Kutas Bálint ref. lelkész. De a szociáldemok­rata párt is készül jelöltet állítani.” A két párt között a hirdetett végcélt tekintve óriási a különbség, de ez „utópisztikus szempont”, a napi politikában teljesen megegyeznek. „Így meg van adva a lehetőség arra, hogy ez a két párt egy jelölt sze­mélyben állapodik meg.” Ha a megállapodás nem jön lét­re, ódiuma azokra az akara­tosokra hárul, akik hajlamo­sak „homousion-homoiusion” harcot vívni, a „Károlyi­párt zászlóbontása”-kor Ku­tas Bálint beszélt: „Ő már régen szocialista; a jogegyen­lőség elve alapján áll. Jel­szava: a suum cuique! Min­den társadalmi osztálynak az öt megillető jogot megad­ni kívánja. Hajlamai, szár­mazása elsősorban a földmí­vesek és a kisgazdák felé vonják, de szivében marad hely az iparosok, kereske­dők és szellemi munkások számára is.A megala­kult Károlyi-párt elnöke Gulyás Flórián polgári is­kolai tanár lett. A koalíció nemcsak a Szolnok megyei politikusok álma. Az SZDP és a polgári pártok együttműködése a legfelső szinten is — a vál­ság ellenére — még érvénye­sül. Egy hír,,, címbetűkből, kiemelten szedve, a Török­szentmiklósi Újságból: „Po­litikai hír. A minisztertanács még nem döntött teljesen. Annyi azonban már bizo­nyos, hogy o szocialistákkal egyesülve helyén marad a kormány.” Karcagon a Kisgazdapárt szervezkedik. Elnöke Csontos Imre, a földet túró munkás­nál munkásabb ember, aki „existenciákat mentett meg az éhenhalástól, amit tíz meg száz karcagi szegény család igazol.” Népgyűlési beszédé­ben kijelentette; „A birtok- politikát illetőleg fontos, hogy idegen honos birtokhoz ne' jusson... Nem akarják a tulajdonjog felrúgását, mert az százszor szent. A tulaj­donjogot csak egy élet árán lehet eldobni...” (Karczagi Hírlap.) De nemcsak a politikai pártok küzdenek egymás el­len. „Az önálló Jászvárme- gye’’ is követeli jogait. „Ja­nuár 8-án a .Gazdasági és Polgári körben kikiáltotta Jászapáti polgársága az ön­álló jász vármegyét, a gyű­lésen dr. Kele József és Zöl­di Márton híres író fejteget­ték a jásznépnek eme jogos kívánságát: az önálló jász vármegyét. A népgyűlés lel­kesedéssel tette magáévá az indítványt” (Jászsági Nép­lap.) A jászok is sietnek le­szögezni, a polgárőrségről, hogy „hangsúlyoznunk kell, hogy ez nem osztályszervez­kedés...’• (a o.) Közben pedig az inter­venciós csapatok egyre na­gyobb területet foglalnak el. „A vasúti közlekedés Vá- mosgyörk—Üjszász vonalon megszűnt mert a cseh invá­zió elől menekített vonatok Jászapáti határáig állnak a sínpáron. (Jászsági Néplap.) (Erdélyből állami gyerme­kek menekülnek. Felkéret­nek azon jószívű családok, kik 25 korona ellenében haj­landó^ gyermekeket vállalni, jelentkezzenek Bárdos Jó­zsefnél és Nagy Margit te­lepfelügyelőknél. (Mezőtúr és Vidéke.) A műbőr csizmák ápolása A műbőrből készült női csizmák nemcsak annak kö­szönhetik népszerűségüket, hogy divatosak, s felveszik a versenyt a hasonló bőrláb­belikkel, hanem annak is, hogy jóval olcsóbbak azok­nál. Ha a műbőr sok tekintet­ben meg is közelíti a ter­mészetes bőr tulajdonságait, egészében nem éri el azo­kat. Például a páraáteresz­tő képessége nem tökéletes, hosszabb viselés után nyir­kossá lesz benne a láb. — Ezért nem ajánlatos egész nap a lábon tartani. Zárt helyiségben különösen egész­ségesebb cipőt hordani. A nyirkosság (hidegérzet) sok­kal kevésbbé tapasztalható, ha műszálas harisnyák he­lyett gyapjú, pamut, vagy flór harisnyát viselünk hoz­zá Az anyag kellemes, pu­kk fogása abból adódik, hogy hármas rétegének egyike rendszerint habosított, szi­vacs-szerű műanyag. A hab­szerkezet érzékeny a gyű­rődésre. ezért nem szabad a csizma szárát élesen meg­törni, mert mély ránc ke­letkezhet rajta. A műbőr kályhánál való szárítása kifejezetten káros. (Nem tűri ezt azonban a bőr lábbeli sem.) Használat után kitömve, száraz, leve­gős helyen szárítsuk és tá­roljuk a csizmát. így nem károsodik az anyag, nem veszti el a formáját sem. A cipőkrém árt a műbőrnek, a vegyianyagok megtámad­ják. A helyes tisztítás egy­szerűen : langyos, szappanos víz. Utána puha ronggyal töröljük s-árazra. Így sokáig megtartja színét, fényét is a kedvelt műbőrcszimánk. B. J» Á hang tengeralatti „országútja A híradástechnikai műhol-' dák térhódítása ellenére sem szűnik meg a világrészeket összekötő tengeralatti kábe­lek jelentősége, sőt, tökélete­sítésükre egyre nagyobb gon­dot fordítanak. A több ezer kilométer hosszú kábelbe meghatározott távolságokban olyan erősítőket építenek be, amelyek a kábelen végigha­ladó jeleket újra és újra élet­re keltik. Az erősítőket úgy kell megtervezni, gyártani és beépíteni, hogy karbantartás nélkül legalább 25—30 évig üzemképesek maradjanak a tenger fenekén, hiszen a ki­emelésük és megjavításuk rendkívül költséges lenne. Az anyagi szempontokon kívül azt is figyelembe kell venni, hogy meghibásodás esetén a kábelek használhatatlansága pótolhatatlan kimaradásokat okozna a hírközlésben­Tíz jubileumi kötet As úttörők nyári tá borókásáért A táborozni szándékozó úttörők száma évről évre növekszik. Ez alapjában véve örvendetes, ugyanakkor azon­ban újabb megoldandó fel­adatokat jelent. Az úttörőtá­borok építése, felszerelése komoly anyagi erőfeszítéseket igényel társadalmunktól. Ezért e. táborok építésének meggyorsítása érdekében a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának titkársága 1968. március 7-én úgy határozott, hogy Ifjúsági Táborozási Sorsjegy-et bo­csát ki. E táborozási sorsje­gyeket az úttörők ez évben január 5-től kezdve árusítják. Egy sorsjegy ára 4,— Ft A sorsjegyek értékesítéséből be­folyt összegek, a Kommunista Ifjúsági Szövetségek megyei bizottságainál maradnak, s itt kerülnek ezek az összegek a járási és városi bizottságok között szétosztásra olyan cél­lal, hogy mindenütt úttörő­táborok építését szolgálják. A járások és városok a tiszta bevételből annak arányában részesülnek, hogy egy-egy te­rületen mennyi sorsjegyet adtak el az úttörők, 5 mennyi az egy-egy úttörőre eső el­adott sorsjegyek átlagos mennyisége. A táborozási sorsjegy fő­nyereményei között egy há­rom. és kétszobás OTP-örök- lakás. (A háromszobás teljes berendezéssel együtt.) Moszk­vics 408, Wartburg de Luxe, Skoda Octavia, Trabant gép­kocsik, 20—25 ezer forintos vásárlási utalványok. Az 50 osztályban pedig osztályon­ként tv-készülék, turistafel­szerelések, camping-sátrak, Jáwa-robogó, külföldi utak, magnetofon, vetítőgépek,, s több száz vásárlási utalvány. A Szolnok városi KÍSZ- bizottság —, hogy a Balaton­szepezden megkezdett úttörő­tábor építését, felszerelését, melyre eddig 700 ezer forin­tot költöttek, befejezhessék, s hogy Szolnokon a Tisza- ligetben újabb tábort is épít­hessenek — nagyban érdekelt abban, hogy minél több sors­jegyet megvásároljanak Szol­nok város területén A leg­több sorsjegyet eladó szolnoki úttörőcsapatnak vagy KISZ- szervezetnek ezért három­ezer, kétezer és ezer forint külön jutalmat tűzött ki a Szolnok városi bizottság. Megje’ent a Nemzetközi Szemle januári száma Tartalomból: V”. Korionoc: a kommu­nisták jelszava az összefogás (Pravda), A lengyel kommu­nisták kongresszusa (Novoje Vremja), M. Posztolovszkij: A szovjet gazdaság és wa­shingtoni. kritikája (Novoje Vremja), C. Sztyepanjan: Mi rejlik a szocializmus „új modellje’’ mögött ? Sz. Asz­talion: a Bonn—Tel Aviv tengely (Mezsdunarodnaja Zsizny), „A világ első anti- kommunista kommunis­ta pártja?” (For­gács Marcell), Basil David­son; Gerillaháború a portu­gál gyarmatokon a fehér ura­lom ellen (Der Spiegel), A. Jazkova: Az imperializmus és a kelet-európai államok (Novoje Vremja), Jurij Zsil­kor: A NATO újjáélesztésé­nek tervei (Pravda), Rupert Lockwod; Ausztrália a kül­földi monopóliumok marká­ban (International Affairs), Günther Rose: A „szellemi offenzíva” (Deutsche Aua- senpolitik), Események nyo­mában. .., Tízféle jubileumi kiadvány készül a Kossuth Könyvki­adónál a Tanácsköztársaság közelgő 50- évfordulójára. Leninnek a magyar tanács­kormányhoz intézett leveleit, táviratait és beszédeinek a magyarországi proletárdikta­túrával kapcsolatos részlete­it tartalmazza „A Magyar Tanácsköztársaságról” cím­mel megjelenő gyűjtemény, amely a miniatűr kötetek sorát gazdagítja, a Tanács- köztársaság idejéből való plakátok gyűjteményét al­bum nagyságú formában ad­ják ki: a 48 művészi plákát- reprodukciót Bíró Mihály, Vértes Marcell, Nemes-Lam- pérth József, Uitz Béla és más jeles kortárs-művészek készítették 1918—1919-ben. A proletárdiktatúra törté­netének első átfogó, minden fontos katonai, diplomáciai, államszervezési részletre ki terjedő tudományos feldolgo­zását adiák közre Hajdú Ti­bor tollából „a magyarországi Tanácsköztársaság” címmel; Hetés Tibor munkája a „A magyarországi forradal­mak krónikája”, amely az 1918—1919-es események vé­tó, \ || n A képén látható, angol la­boratóriumokban készülő erő­sítő egységek minden kis al­katrészét arannyal vonják be, s a kábelbe való beépítésük után a kiszorított levegő he­lyét nemesgázzal töltik ki, hogy a korróziót tökéletes biztonsággal távol tartsák. A szakemberek a sebészeti mű­tőkre emlékeztető sterilitás mellett végzik munkájukat zető politikusainak írásait beszédeit, visszaemlékezéseit, valamint a külföldi kortárs - politikusok megnyilatkozásait tartalmazza. Münnich Fe­rencnek a Magyar Tanács- köztársaságról szóló könyve anyagát felesége gyűjtötte össze és Liptai Ervin had­történész előszavával rendez­ték sajtó alá. Érdekes fejeze­te lesz a gyűjteménynek a proletár osztályhadseregről szóló tanulmány, amelyet Münnich Ferenc 1921-ben írt Berlinben. „Internacionalisták a Ta­nácsköztársaságért” címmel Kővágó JJtszló arról számol be, hogy az orosz, cseh és szlovák, osztrák, délszláv, olasz és más nemzetiségű forradalmárok miként siet­tek a Magyar Tanácsköztár­saság segítségére 1919. már­cius 21-e után. „A legendás 133 nap’’ mottóval képes al­bum készül a Tanácsköztár­saság eseményeiről — fő­ként diákok részére, olcsó kiadásban. Népszerű törté­nelmi sorozatát a Kossuth Kiadó a Tanácsköztársaság népbiztosainak 1920-as peré­ről szóló könyvvel gazdagít­ja. Magyar—román kulturális megállapodás Budapesten a Művelődés- ügyi Minisztériumban pénte­ken aláírták a magyar—ro­mán kulturális és tudomá­nyos együttműködés 1969— 1970. évekre szóló munkater­vét, valamint a két ország között egyetemi és főiskolai hallgatók, aspiránsok cseré­jéről szóló egyezményt. Az okmányokat magyar részről Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes, román részről Vasile Gliga külügy­miniszterhelyettes írta alá. Az aláírt új együttműkö­dési munkaterv jelentősen bővíti a kulturális és tudo­mányos kapcsolatokat a Ro­mán Szocialista Köztársaság­gal. Tovább bővül a felsőok­tatási intézmények közvetlen kapcsolata. Sor kerül színházi együtte­sek vendégszereplésére és reprezentatív kiállítások kölcsönös bemutatására. A két ország felszabadulásá­nak 25. évfordulóját kölcsö­nösen több kulturális rendez­vénnyel ünnepük meg. Az egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint aspirán­sok cseréjéről szóló egyez­mény lehetővé teszi ösztön­díjas hallgatók cseréjét kép­zés céljából, s előmozdítja az együttműködést a tudóskép­zésben és tudományos foko­zatok megszerzését egymás országában. A tárgyalásokon elvi meg il- lapodás született arról, hogy a közeljövőben a felek egyez­ményt kötnek, amelynek alapján kulturális központokat lé­tesítenek a két ország fő­városában. Az aláírás után Mo)n"" János a városligeti Gund°l étteremben ebédet adott a Vasile Gliga vezette román küldöttség tiszteletére. llku Pál művelődésügvi miniszter pénteken hivata­lában fogadta Vasile G’>a külügyminiszterhelyettest Ugyancsak fogadta a romá i delegáció vezetőjét dr. Ros­ta Endre, a kulturális kan- csolatok intézetének ügyve­zető elnöke. Este Dumitru Turcus, bu­dapesti román nagykövet — a két ország közötti új kul­turális munkaterv aláírása alkalmából a nagykövetsé­gen koktélt adott,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom