Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-03 / 1. szám
1969. január 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Cél: a proletáríorradalom A szervezett munkások elitje már az őszirózsás forradalom „másnapján” tiltakozott a burzsoá konszolidáció ellen, amely a régi osztályviszonyokat akarta konzerválni. Elmúlt az őszirózsás lelkesedés, a köztársaság kikiáltásának ünnep: hangulata szertefoszlott, a látszat forradalmiság helyett — Például a címek és a rangok eltörlése —. igazi forradalmi módon akart változtatni helyzetén a tömeg. A KMP megalakulása, gyorsan növekvő népszerűsége. programjának óriási mozgósító ereje hamarosan előkészítette a proletariátust a hatalom átvételére. Decemberben, de különösen január elején, a munkások és a bányászok akciókat szerveztek a reakciós igazgatók eltávolítására, a termelés munkás- ellenőrzésónek bevezetésére, sót a munkásigazgatás megvalósítására. A Ganz-vagon- gyár, a Ganz-villamossági gyár, a Ganz-hajógyár, a Fegyvergyár, a Schlick, a Lipták, a Wolfner, és a Csepeli-töíténygyár munkásai cselekedtek is. A Vörös Űjság így írt például a Ganz-villamossági gyárban végbemenf forradalmi akcióról: a munkások „erővel behatoltak az irodákba, élcsapták, kidobták az összes igazgatókat és Hajcsárokat, azután pedig kijelentették, hogy átveszik a gyárat.” a Fegyvergyárban munkástanács alakult s innét nemcsak a vezérigazgatót űzték el, hanem az antiszociális tőtisztviselőket is. Ezt követően új igazgatóságot választottak. s ebben helyet kaptak a munkások képviselői is. Hasonló folyamat ment végbe a bányászok körében is. Brennbergből fegyverrel kergették el az igazgatót Salgótarjánban 1919. január 3-án a bányászok kijelentették, hogy a bánya az övék és új igazgatóságot neveztek ki. Peyer szénkormánybiztos egy ellenforradalmi érzelmű zászlóaljjal leverette ezt a mozgalmat: 16 személy meghalt. és a statáriális bíróság folytatta a vérengzést. Erről a Vörös Űjság így számolt be: „Salgótarjánban mintegy száz embert kivégeztek és ezt Peyer kormánybiztos úr a sajtó útján kürtölte világgá, hogy a rend helyreállott...” Ami a parasztság forradal- masodását illeti, ennek első szakasza még 1918 októberében zajlott le. A falu népe bosszút állj; kínzóin és visszavette a gabonaraktárakiból, az urasági istállókból és a vidéki depókból amit a magáénak érzett, ami szükséges volt élete fenntartására. Falunként és járásonként változott e forradalom jellege, módja és hevessége. 1919-ben azonban, már az év elejétől, ismét fellángoltak a parasztmozgalmak, amelyek február végén, március elején érték él tetőpontjukat, a tömeges föld- foglalásokkal. Rohamosan bebizonyosodott. hogy a munkás- és paraszt-érdekeket lábbal tipró burzsoé konszolidáció fából vasikarika. Ez a tény jutott el aztán végkifejletéig 1919. március 20-án, amikor a burzsoázia kénytelen volt letenni a fegyvert.-» F. M. Hegállt a jég a Tiszán A szokatlanul hideg idő beköszöntővel a borsodi patakokat és egyes nagyobb folyók vizét jégpáncél takarja. Csütörtök reggel a Tisza felső szakaszát 2—5 -centiméter vastag jég fedte, s megállt a jég a Sajón is, az országhatártól egészen Kazincbarcikáig. A Hernád erősen zajlik, jelenleg csupán a Bodrog jégmentes. A biztonságos helyen megkezdték az uszályok és vontatók szokásos téli nagyjavítását, a tiszalöki kikötőben pedig készenlétbe helyezték a jégtörő-hajókat. Az alkatrész vásár sikere Az Agroker Vállalat december 1-től 20-ig nagyszabású alkatrész vásárt rendezett Szolnokon. Átlagosan több mint 50 százalékos engedménnyel árusították, mintegy 300 géptípus különböző alkatrészeit. Többek között 14 erőgéptípus — Zetor család, DT-k, Sz—80- as, 100-as, U 28-as, RS—09- es — alkatrészének árát csökkentették. Év vége felé — a zár- számadási mérleg elkészülte előtt — takarékoskodnak a vásárlással a termelőszövetkezetek. Most mégis szinte valamennyi vásárolt. Az értékesített alkatrészek nyilvántartási értéke egymillió 575 ezer forint, s ezekért csak 703 ezer forintot kellett fizetniök. A megtakarítás tehát meghaladja az 50 százalékot. Borika mennyegzője Öltöztetik a menyasz- szonyfc Amíg készülődik, tessék foglaljanak helyet — invitálta a vendégeket a terített asztalhoz Egri Miklós- né. Aztán elfordult, s lopva megtörölte a szemét. Nem akart sírni, örült hogy végre révbe jut Borika, Mégis peregtek a könnyei. Négy év alatt úgy megszerette a kislányt, mintha annak idején ő hordta volna a szive alatt — Bori sebzett lelkű, makacs kislány volt, amikor négy évvel ezelőtt hozzánk került. Dehát csoda ez? Szegénykét dobálta a sors egyik helyről a másikra. Mi voltunk a harmadik nevelőszülei. Nálunk családtag lett _ mondta meghatottan az ős zhajú asszony. — Így igaz — bizonyította Fodor Julianna, a kisújszállási gyermekvédelmi felügyelő az asszony szavait. Ö maga 12 éves kora óla egyengette a kislány sorsát. Figyelemmel kísérte tanulását segített az elhelyezkedésében, s mellette állt most is, amikor az új élet küszöbére lépett. — Többen igyekeztünk pótolni a szülői szeretetet, amit a sors megtagadott Borikától. A keresztapja is. — Magányos, öreglegény vagyok Nem vehettem magamhoz a kislányt, de amikor csak időt szakíthattam, meglátogattam, segítettem; Nyugtattam, hiszen tudtam, hogy a nevelőszülőknél jó soxsa van — így beszélt a keresztapa Szabó István. — Az eljegyzésre kosztümöt és 2000 forintot kapott Bori a keresztapjától — újságolta Egriné. — S a nászajándék? — Már az is megvan. — Együtt vettük meg a kislánnyal, egy 15 800 forintos szobabútort — válaszolta a keresztapa. — Itt a mi lányunk — hívta fel a figyelmet a belepő menyasszonyra a családfő örömteli hangja. A talpig fehérbe öltözött bájos lány mosolyogva lépett nevelőszüleihez. Megpróbáltam magam elé képzelni a vézna, mindenkivel szemben bizalmatlan, zárkózott serdülő lánykát, de az emlékezetemben a mostani kép rögződött: a bizalmas mozdulat, amellyel kezét nevelőanyja karjába fűzte, a sugárzó mosoly, amellyel vőlegényét köszöntötte, s a hálás tekintet, amellyel keresztapját megkereste;:. ... A zsúfolásig megtelt házasságkötő teremben Farkas Lászlóné anyakönyvvezető előtt mondta ki a boldogító igent Szabó Borbála és Tóth László, a fiatal kisújszállási munkás. A gratulálok között ott voltak a faipari vállalat nő dolgozói, Borika munkatársai, Patkós Gyula, a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatója, több állami gondozott, az ismerősök, jóbarátok. — Sokan eljöttek az esküvőnkre .:. Szeretnek.. - — mondta később meghatottan Borika — Az igazgató bácsi ajándékot is hozott. Paplant huzattal. A keresztapámtól szobabútort kaptam és azt az ígéretet, hogy hamarosan megveszi a konyhabútort is. Nevelőanyám törülközőt/ konyharuhát adott. A tollat pedig az én keresetemből vettük meg. — Berendezett szoba vár bennünket. Igaz, hogy nem a saját házunkban, de az is lesz majd nekünk, ugye Bo- rikám — szólt közbe a fiatal férj. — Borika révbe jutott. December 27-én ünnepelte 18. születésnapját, s másnap hűséget esküdött szíve választottjának. Az ifjú asz- szonyt a Tóth család szeretettel fogadja Ez tükröződött a fiatal férj 80 éves nagymamájának egyszerű szavaiban is: Bori is unokám lett! Nagy Katalin Árrendszer, árformák, árváltozások 1969 ben Az MTI munkatársa tájékoztatást kért az Országos Anyag- és Árhivataltól arról, hogy 1969-ben milyen változások várhatók az árrendszerben, a termelői és fogyasztói árakban. A gazdaságirányítási reform első évének tapasztalatai bebizonyították — hangzott a válasz —, hogy a reform nem nélkülözheti az ármechanizmus rugalmasságát, vagyis azt, hogy az árformák, az árak egyre inkább alkalmazkodjanak a termelés-értékésesítési viszonyokhoz. Ezért 1969-ben tovább kell csökkenteni az árakkal kapcsolatos kötöttségeket. A hatósági áraknak is követniük kell a piaci viszonyokat, különben a fix, vagy maximált árakat alkalmazó ágazatok hátrányos helyzetbe kerülnének a szabadabb árformákat alkalmazókkal szemben. A szükséges árintézkedéseket összhatásuk figyelembevételével készítettük és készítjük elő. Az 1969. évi népgazdasági tervhez kapcsplódó ártervezési munka mind a termelői, mind a fogyasztói áraknál felmérte az indokolt változások hatásait, s a kormány ennek alapján hozta meg döntéseit. A hatósági termelői árak közül mindössze néhányat módosítunk. Mintegy 20 százalékkal fel kell emelni a fenyő fűrészáruk termelői árát, mert a növekvő igényeket a szocialista országokból származó importtal ma már nem tudjuk kielégíteni. A bőráruk termelői árát viszont mintegy 10 százalékkal csökkentjük, mivel a világpiacon is olcsóbb lett a nyersbőr. Ez az intézkedés várhatóan a cipők és egyéb bőripari termékek fogyasztói árának némi csökkenését is magával hozza. Árarány módosításra kerül sor a tüzelőanyagoknál is. Tekintve, hogy hazánk egyre több szénhidrogénnel rendelkezik, most már nem indkolt, hogy fenntartsuk a gyengébb minőségű szenek felhasználására ösztönző árarányokat. — Ami a fogyasztói árakat illeti, a múlt évi tapasztalatok azt igazolják, hogy újabb lépéseket tehetünk a tár» sadalmi ráfordításokhoz közelítő árak alakításának útján. Jóllehet ez a folyamat még meglehetősen hosszú időt, 10—15 évet is igénybe vesz. Amikor a múlt évi tervet kidolgoztuk, azzal számoltunk, hogy a fogyasztói árszínvonal egy-két százalékkal növekszik, az emelkedés azonban ennél jóval szerényebb, 0.5—0.6 százalékos volt. 1969-re ismét egy-két százalékos árszínvonal-emelkedést tervezünk, az 1969. évi népgazdasági terv a reáljövedelmek növekedését már ennek megfelelően vette figyelembe. A tervezett árintézkedések négy csoportba sorolhatók: 1. Egyes rögzített és maximált árak módosítása; 2. Az importált fogyasztási javaknál eddig érvényesített kivételek és kedvezménye^ csökkentése, vagy megszüntetése; 3; A forgalmiadó-rendszer egyszerűsítése; 4. A szabadáras fogyasztási termékek bővítése. — A központilag elrendelt árintézkedések, az emelkedés és a csökkentés kiegészítik' egymást, az árszínvonal a hatósági árucikkeknél változatlan marad. A rögzített és . maximált árak változásai közül a legjelentősebb a belföldi és nemzetközi postaszolgáltatások díjának emelkedése volt. Várható további intézkedések: a fűrészáruk termelői árának módosítását egyes fatermékek fogyasztói árának igen kis mértékű növelése követi majd, a motorbenzin minőségének javításával arányosan a normál benzin ára magasabb lesz. Az év folyamán az állami dotáció csökkenése következtében egyes vendéglátó- ipari árak változásával is számolni kell. A feóyőfű- részáruk árának és az építőipar termelői árának emelkedése nyomán a lakosság építkezései 4—5 százalékkal lesznek drágábbak. Hogy az emelkedés ennél ne legyen nagyobb, a vállalati kivitelezésben megvalósuló lakossági építkezéseket nagyobb állami dotációval támogatják. Több cikk ára csökken. A hazai brikett 20, a tüzelőolaj 30 százalékkal lesz olcsóbb, alacsonyabb lesz a tűzifa ára is. A baromfi ugyancsak olcsóbb lesz, mint tavaly. A szabadáras fogyasztási cik1969-ben: 26 milliárd forint társa dalombiztosí tási szolgáltatásokra Jóváhagyták a társadalom- biztosítás 1969. évi költség- vetését, amely lényegesen nagyobb az 1968. évinél. A növekedést mindenekelőtt a munkavállalók számának és az átlagkereseteknek egyaránt mintegy 2—2 százalékos várható emelkedése indokolja. A Társadalombiztosítási Főigazgatóság 1968-ban 18 058 millió forintot fordított, 1969-ben 19 389 millió forintot kíván fordítani a különböző szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásokra. Ehhez hozzászámítva a kórházi, rendelőintézeti és körzeti orvosi ellátás várható kiadásait is, jövőre összesen 26 milliárd forint kiadással lehet számolni. A terhességi-gyermekágyi segély 1968-hoz képest 60 millió forinttal emelkedik. A gyermekgondozási segély előirányzata sue 1968. évinek a kétszerese. A csa- ládipótlék-előirányzat 120 millió forinttal több, mint 1968-ban volt. Nyugdijak, járadékok folyósítására 770 millió forinttal terveznek többet, ez az összeg 8,8 százalékos növekedésnek felel meg. Koós János, Hofi Géza és Toldi Mária nyerte az 1968. évi Slágerkupát A televízió műsorában az óév utolsó napján,, a szilveszteri műsor keretében került sor a Slágerkupa döntőjére. Először Kovács Kati és csapata lépett színre. Utána a Hofi—Koós—Toldi együttes. Végezetül is négy zsűri (a Magyar Ifjúság 8:3, Hegesztők vizsgáztak Mezőtúron A Nagykunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, a megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya és a Mezőtúri Mező- gazdasági Gépészképző Felsőfokú Technikum hathetes ív- és lánghegesztő tanfolyamot rendezett Mezőtúron. A huszonkilenc résztvevő zöme termelőszövetkezeti tag. Előadásokat a technikum tanárai tartottak, a gyakorlati munkára is a technikum műhelyében készültek a hallgatók. A napokban mindannyian sikerrel vizsgáztak és betanított munkásbizonyítványt kaptak. a pécsi Dunántúli Napló 9:2, a Szolnok megyei Néplap 8:3, a miskolci Észak-Ma- gyarország 6:5 arányban) az előbb színre lépő csapatnak, négy zsűri pedig (a Magyar Hírlap 1:10, a Hétfői Hírek 0:10, a nyíregyházi Kelet- Magyarország 4:7 s a győri Kisalföld 3:8 arányban) az utóbb porondra lépett csapatnak juttatta szavazatait. Szepesi György, a Hétfői Hírek zsűrijének elnöke tartózkodott a szavazástól, ezért csak tíz szavazatot adtak le összesen. Ezt követően hirdette ki a zsűrik zsűrije végül a kamerák előtt az összesített eredményt; 49:39 arányban a Koós—Hofi—Toldi csapat győzött, s ők nyerték meg az 1968. évi Slágerkupát. kék aránya 23-ról 30—33%- ra növekszik. Mint ismeretes, a termelői és fogyasztói árakat a termékek nagyobb részénél számottevő forgalmiadé, kisebb részénél pedig árkiegészítés kapcsolja össze. A forgalmiadó — illetve az árkiegészítési rendszer egyszerűsítésével lépésről lépésre közelebb hozzuk a ráfordítási költségeket és az árakat. Az 1968-as árreformhoz kapcsolódva bevezettük a termékcsoportok szerinti kulcsos adóztatást. Az idén a forgalmiadókulcsok száma körülbelül a felére csökken. A legjelentősebb forgalmiadó változás a ruházati cikkeknél lesz. Különböző szövetek, kötött és hurkoltáruk. Rövidáruk, ruházati cikkek eddigi 600 adókulcsát körülbelül 175 helyettesíti majd. Ezzel kapcsolatban plusz—mínusz 15 százalékos határon belül ármozgások várhatók. Nagyobb mértékű ármozgásra csak kivételes esetekben kerülhet sor. A íorgalmiadó-nivellálás a járműalkatrészek, centrifugák, lemezjátszók, egyes festékek, fotóvegyszerek, továbbá a sportszerek és papírcikkek árát is érinti. Kisebb mértékben emelkedik egyes pálinkák és likőrök ára. A változásokra a korábbi évektől eltérően nem január 1-én, hanem az év különböző időpontjaiban kerül sor. Ezen a területen is szakítani akarunk a régi merev módszerrel. A változásokra olyan időpontokban kerül sor, amelyek a különböző gazdasági és piaci meggondolások alapján, erre a legalkalmasabbak. (MTI.) KÖZLEMÉNY A TGSZV Szolnoki Föld- gázszolgáltató Üzemegysége közli az igen tisztelt Fogyasztókkal, hogy 1969. január 1-től kezdődően az eddigi 7200 kcal fűtőértékkel számított díjtételek helyett az 1968. augusztus hó óta szolgáltatott magasabb fűtőértékű (8600 kcal) gázdíjtételét fogja alkalmazni. A pontos díjtételről minden fogyasztó külön értesítést kap. TGSZV Szolnoki Földgázszolgáltató üzemegysége. Az Első Szolnoki Hulladék és Helyianyagfel- dolgozó Javító Ktsz Szolnok, Szabadság út 8.) elnevezését 1969. január 1- től kezdődően Szolnoki Textil és Bőr- feldolgozó Kisipari Termelő Szövetkezet elnevezésre változtatta. Felveszünk háromműszakog üzemünkbe női segédmunkásokat illili Szolnoki Tejüzem
