Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-31 / 25. szám
1969. január 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP .5 KRISTALYOSODOBAN... A Magyar Cukoripar hazánk egyik legnagyobb vállalata. Az országban 11 gyára van. Állandó dolgozóinak száma meghaladja a tízezret, a kampány alatt összesen 12—13 ezer embert foglalkoztat a cukoripar. A nagyvállalati rendszer sajátosságainak megfelelően a kollektív szerződést nem gyáregységenként kötik meg. A Magyar Cukoripart a vezérigazgató, a tízezer' dolgozót a nagyvállalati szakszervezeti tanács képviseli a szerződés aláírásakor. Ezt az aktust megfelelő előkészítő munka előzi meg. Az 1969—70-re érvényes kollektív szerződés tervezetét már összeállították, s az üzemi demokrácia elveinek megfelelően vitára bocsátották. A szolnoki cukorgyárban nyolc dolgozóval beszéltünk a kollektív szerződés előkészületeiről. Az ügyek az emberekre bízzák sorsukat... Korányi István, a szakszervezeti bizottság tagja: — Hol tartanak az előkészítő munkával? — Az iparági kollektív szerződés tervezetéből 150 példányt osztottunk szét a műhelyek között. Szakszervezeti bizottságunkhoz eddig 46 javaslat futott be. Szerintem ennél majd több is lesz, mert a dolgozók most ismerkednek még a tervezettel. Az iparági előkészítő bizottságban gyáregységünket Szatmári István szb-titkár és Bíró Antal képviseli. A szerződés helyi függelékének kidolgozásával több munkabizottságot bízunk meg. Bartha Szaniszló főfűtő: — Szóba került már a kazánházban az új kollektív szerződés? — Nem. Hiszen amióta véget ért a kampány, még nem voltunk bent együtt. A tavalyiról azt tartjuk. hogy gyakorlatban kiállta a próbát. Azt hiszem, 1970-ig nyugodtan meghosz- szabbíthatnánk áz életét. De hát az a rendje-módja, hogy újat kell csinálni. Ahogy futólag átnéztem a tervezetet, bizony megvan 70 oldal. Eny- nyi szabályt átrágni, megemészteni. én mondom, nem könnyű. Ahhoz idő kell. Czéh Péterné, az üzemi nőbizottság titkára: — Hogyan vélekednek a nők a kollektívről? — A nőbizottság felhívta arra az asszonyok, lányok figyelmét, hogy most csak a tervezetet kapták meg, tehát bátran javasolhatnak különböző módosításokat. Eddig azonban még nem kaptunk javaslatokat. A mi véleményünk az, hogy a szerződés tervezetben a nőknek megadható előnyöket, jogokat a törvényes keretek között biztosították. A legnagyobb vívmány a már egyébként bevezetett, s hat hónapon át érvényben maradó szabad szombat rendszer, amelyet a kollektívben is megerősítenek majd. Az asszonyok ezt az óriási kedvezményt leírhatatlan örömmel fogadták. A Néplap is megírta már, hogy január 27-től július 27-ig minden hét végénk szabaddá vált. Ez így lesz jövőre is. Kovács Mihály gépkocsi- vezető. Garázs. — Mi a véleményük a béren kívüli juttatások tervezett szabályozásáról? — Azok általában megfelelnek az érdekeinknek. Kivéve a munka és védőruha kihordási idejét, mert azt szerintünk rosszul határozták meg. A gépkocsivezetők ugyanis motorszerelői munkát is végeznek, fgv a ruháiuk eléggé hamar tönkremegy. Éppen ezért azt kívániuk. hogy a négyévi kihordási időt háromra mérsékoliék. A sofőr bundáét 84-ről 72 hónapra vegyék le. Javasoltuk, hogy 5 tehergépkocsi-vezetőknek bőrcsizmát is juttassanak. Ök a téli sapkáról viszont önként lemondanak. Egyébként hogy őszinte legyek, a tervezetet még nem böngésztem át alaposan. Özvegy Kelemen Jenőné, portás; — Megismerkedett már az új tervezettel? — Nekem még nem mutatta meg senki. Igaz, én sem érdeklődtem iránta. A tavalyit elolvastam annak idején. Semmi bajom nem volt vele, ebből gondolom, hogy jó volt. bevált. Mit is mondhat mást egy özvegyasszony. Örül annak, hogy tisztességesen megkeresheti a kenyerét, s megél valahogy. Dolgozni mindenkinek kell, akár van szerződés, akár nincs. Gajdos Pál. az üzemi KISZ vezetőség titkára: — Hogyan vesz részt az ifjúsági szervezet az előkészítő munkában? — A mi gyárunkban kétszázötven fiatal dolgozik, közülük nyolcvanöt tagja a KISZ- nek. Ebből kitűnik, hogy szervezetünknek nemcsak a KISZ-esek érdekeit kell képviselnie, hanem valamennyi ifiét. A kollektív szerződés tervezetét vezetőségünk hamarosan megvitatja, módosító javaslatainak elbírálása, illetve kiegészítése a taggyűlésre vár. a vezetőség a fiatalok érdekeit képviseli majd a gyáregységi függeléket kidolgozó munkabizottságokban. Az egész cukoriparra vonatkozó szerződéshez fűződő véleményünket és javaslatainkat eljuttatjuk a nagy- vállalati szakszervezeti tanácshoz. Markó István szakszervezeti bizalmi. Gépműhely. — A gépműhely diolgozói milyen javaslatokat tettek? — A munkaruha kihordási ideiével, valamint a külszolgálatot szabályozó pontokkal nem értünk egyet. Mi sokszor sárban, vízben dolgozunk. Javasoltuk, hogy a munkaruhák kihordási idejét ne másfél, hanem egy évben állapítsák meg a szerződésben. Azt is kértük, hogy ne külszolgálati átalányt biztosítsanak számunkra. hanem rendes napidíjat. Azt is szeretnénk kivívni, hogy az utazással eltöltött időre eső órabérünknek ne csak a felét fizessék ki, hanem a 100 százalékot. Kubik imréné, szocialista brinádvezető. Cukorcsomagoló: — Milyen problémák foglalkoztatják a brigádot a kollektív szerződést illetően? — Mindenek előtt az úgynevezett be- ugrásos munkarenddel nem vagyunk kibékülve Ez azt jelenti, hogy a vasárnapi munkáért hétköznapon adták ki a pihenőt, és az hol hétfőre, hol szerdára, hol péntekre esett. Ez hátrányos nekünk. Azt javasoltuk tehát, hogy a kollektív szerződésben általában a vasárnapi munkaszünetet adják meg. Jól tudjuk azonban, hogy ez a kérésünk például holtidényben nem mindig teljesíthető. Ugyanis, hogy menynyi cukrot kell becsomagolnunk, az mindig a megrendeléstől függ. így előfordulhat, hogy vasárnap is dolgoznunk kell. Ez nem baj. Azonban ragaszkodnánk ahhoz, hogy ilyen esetben mindig a hétfő legyen a szabad napunk. ☆ Tízezer cukoripari dolgozónak van most lehetősége arra, hogy beleszóljon a vállalati ügyek intézésébe, részt vegyen a kollektiv szerződés kimunkálásában. Mi a kilencszáz dolgozót foglalkoztató szolnoki cukorgyárban arra kerestünk választ, hogyan élnek a lehetőséggel, élnek-e a jogaikkal, s választott képviseletük hogyan szerezhet érvényt sajátságos érdekeiknek. A kilencszázból csak nyolccal beszéltünk. Nem állíthatjuk tehát, hogy nyolc ember véleménye pontosan kifejezi az egész kollektíváét. Mégis úgy véljük, a „tengerből’’ vett cscppben valamit láttattunk a tengerből is. A tengerből, amelyből kikristályosodik kilencszáz, majd végsősoron tízezer cukoripari dolgozó akarata. Köztük a vezérigazgatóé is. Tűzhetünk ki bármily jól megfogalmazott s reális célokat, bonthatjuk azokat egymásból következő feladatok rendszerére. Teremthetünk anyagi alapot; beruházás, felújítás, működtetés... Van egy harmadik tényező, ami nem kevésbé fontos. Az ember szerepe az adott feltételek, viszonyok között A kitűzött célokért tevékenykedő ember kiválasztása, felkészítése, beszámoltatása s munkájának értékelése. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága 1966. szeptember 6-i ülésén, majd ezt követően a népművelési munka irányítására vonatkozó téziseiben ezért fogalmazta meg: „Tudatosabbá s tervszerűbbé kell tenni e téren is a kádermunkát!” 0 Megyénkben különböző szervek, szervezetek, intézményekben több mint háromszáz főhivatású népművelő dolgozik. A népművelésben tevékenykedők többsége 35 éven aluli. A KISZ-tagok aránya 80 százalék, a párttagok aránya pedig 30 százalék körül mozog közöttük. A népművelőknek több mint a fele nő. A községi könyvtár- vezetők például csaknem kivétel nélkül lányok, asz- szonyok. Még 1967 tavaszán megyei, ezt követően pedig járási és városi pártaktíva ülés tárgyalta meg mindenütt a népművelés iránvításának soronkövetkező legfőbb tennivalóit megyénkben. Ennek során a kulturális munka eszmei, ideológiai irányításának, e téren a párttagság rendszeres tájékoztatása megszervezésének szükségessége került a figyelem középpontjába. Szó esett ekkor az anyagi eszközök koncentrálásának módjairól, lehetőségeiről. A társadalmi és tömegszervezetek sajátos, e téren jelentkező feladatkörének kijelölése is megtörtént mindenütt. Körvonalazódott az erről való beszámoltatás rendszere is. És végül, de nem utolsó sorban, a népművelés káderhelyzetével való rendszeres foglalkozás szükségessége szerepelt az aktíva-ülések napirendjén ekkor. Az, hogy a népművelésben dolgozók káderhelyzetével való foglalkozásra az egész megyében mindenhol sikerült ráirányítani a figyelmet, s hogy ennek a folyamatnak vizsgálata, ellenőrzése rendszeressé vált, meg is hozta gyümölcsét. A járási, városi pártszervek s pártalapszervezeteink is az elmúlt két évben többet foglalkoztak ilyen természetű kérdésekkel, mint azelőtt esztendőkön, vagy éppen egy évtizeden át. Megnőtt megyénkben a népművelők erkölcsi és anyagi megbecsülése. Csak egyetlen bizonyíték erre a sok közül; a pártépítés rendszeressé vált a népművelők körében is. (Azelőtt gyakran „kiesett” a figyelem köréből e szakmai réteg.) És a nyolcvanöt kommunista népművelő között negyvenöt azoknak a száma, akik párt-, állami, tömegszervezeti választott vezető testületnek, szervnek tagjai valahol. Jelentős a változás tehát a népművelők társadalmi státuszában. Ennek ellenére — úgy tűnik — a káderhelyzet még most is egyik akadálya a népművelés továbbfejlesztésének. Ezért a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya 1968. december 11-én intézkedési tervet készített, mely a következő időszak tennivalóit összegezi. Az elmúlt két év során sikerült elérni, hogy a népművelőknek 89 százaléka már közép- és felsőfokú szakképzettséggel rendelkezzék. Ugyanakkor azonban a vezető beosztásban dolgozó népművelőknek csak 38,3 százaléka szerzett marxizmus—leninizmusból igényesebb felkészültséget dokumentáló bizonyítványt. Népművelési intézményeink némelyikében „a jó A hazai szabadtéri játékok programja az idén bővül: Szeged, a gyulai vár, a szombat- helyi lseum után tervbe vették azt is, hogy a szentendrei piactéren kiképzett színpadon rendeznek szabadtéri előadásokat. A tervek szerint az első magyar operát szándékozzák színre hozni, amelynek furcsa címe így hangzott: ,,Pikko herceg és Jutka perzsi”, s nem mindennapi volt a műfaj meghatározása sem: „szomorú-víg opera". Ezt a darabot, amely első operai előadásként került színre az első magyar színtársulat előadásában, Budán 1793. május 6-án, a kor neves színházi zenésze, az olasz származású, de Pozsonyban, majd Pesten megtelepedett Chudy József 1 szerezte. Chudy a XVIII. század végén Erdődy János gróf szakember” s a „politikai és világnézeti kérdésekben jártas” fogalma ma még — egészen anakronisztikusán — elszakad egymástól. A kádermunkával szemben támasztott hármas követelmény egysége is — többféle okok miatt — a népművelés területén nem mindig érvényesül teljességgel és elég hatékonyan. A tanulásra kötelezetteknek fele még ma sem tanul, vagy nem kezdte meg tanulmányait Népművelők képzésére társadalmi ösztöndíjat például egyedül csak Túr- keve adott. Máshol nem éltek ezzel a lehetőséggel serre A művelődési otthonok igazgatói körében még mindig nagy a fluktuáció. Az igazgatók 52, az otthonokban dolgozó előadóknak pedig 87,4 százaléka nincs még két esztendeje, hogy egy helyen dolgozik. Sok pedagógus oklevéllel is rendelkező népművelő megy visz- sza évről évre tanítani. Éppen ezért a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya hatékonyabbá kívánja tenni a népművelésben dolgozók kiválasztásának, felkészítésének. képzésének, továbbképzésének, valamint munkájuk ellenőrzésének és minősítésének folyamatát. A művelődésügyi osztály öt évre szóló szakmai és ideológiai továbbképzési tervet is készít. Ez a terv kiterjed a Verseghy könyvtár, a megyei moziüzemi vállalat, a megyei múzeumi hálózatban dolgozók s a Szigligeti Színház vezetőinek továbbképzésére. Ugyanakkor az osztály javasolja a járási, városi osztályok vezetőinek is ilyen, öt évre szóló terv készítését. Fokozott figyelemmel kísérik a jövőben a járások, városok népművelési kádermunkáját. Társadalmi ösz- töndíiak létesítését is szorgalmazni fogják, ahol csak erre szükség és lehetőség van. Ezenkívül rendszeresen elemzik majd mindenütt a népművelők lakás- és életkörülményen, a nénművelők munkája minősítésének, elbírálásának egész mechanizmusát. ☆ Az ügyek az emberekre bízzák sorsukat... Éppen ezért kell e téren is — politikánknak szerves részeként — a célokért küzdő s a feladatokat megoldó emberekkel való foglalkozást szüntelenül javítani, fejleszteni. Császtvai István galgóczi kastélyában volt zenekarvezető, később a pozsonyi színház karmestere lett, s innen került előbb a pesti német, majd a budai magyar *zinház- hoz, hogy néhány év múlva újra a pesti német színháznál tevékenykedjék. A Magyarországon színre került első opera szövegkönyve meg van a Széchenyi Könyvtárban, a zenéje azonban ismeretlen helyen lappang, s most, hogy tervbe vették bemutatását, megindult a nyomozás Chudy muzsikájának felkutatására. A nyomok Pozsonyba vezetnek, itt remélik megtalálni a zenetörténet érdekességét. Amennyiben még sem sikerülne, az egykori szövegkönyvhöz valamelyik magyar zeneszerző komponál majd korabeli hangulatú muzsikát. Szöveg: F. P. Foto: N. Zs. Elárvuló padsorok Eddig hét nyolcadikosról tudnak, aki ez év szeptemberében be akar iratkozni az első osztályba. Pedig a „terület” nem olyan nagyon kicsi- Öcsödnek és Mesterszállásnak együttesen van vagy nyolcezer lakosa. Az ember hajlamos arra, hogy dűledező, megkopott épületnek képzelje az elnépKöxös igaxgatás alatt Általáno^ iskolának készült ez az épület 1962-ben — kezdi az igazgatóhelyettes- Tizenhárom iskolaépület van szétszórva a községben, mindegyikben egy-két tanterem. Felekezeti iskolák voltak valamikor. Az új épületben nyolc tanterem van, ezzel az általános iskolások gondjait jórészt Csökkenő létsxám Az 1966—67-eg tanévben érettségiztek először Öcsödön. Akkor 110 volt a gimnázium tanulóinak a száma. Azóta lassan, de biztosan csökken- A következő évben 107 volt a létszám, jelenleg 104. A csökkenés nem túl nagy, mégis riasztó, mivel az iskola minden jelentkezőt felvesz, kettessel, hármassal is. Sok a bukás- Az 1963-ban indult 40 elsős közül például csak 28-an érettségiztek. Ismét bejárás 1963-ban részben éppen azért hívták életre a gimnáziumot, hogy tehermentesítsék a kunszentmártoni középiskolát. A tanulók legnagyobb része ugyanis oda járt. Most ismét a bejárás vár az öcsö- di diákokra. Közben megjavult a buszközlekedés, nem Akik jól A községben szétszórt osztályok j<5 része ismét beköltözik az új épületbe Megszűnik a délutáni tanítás, a tanároknak is kevesebbet kell szaladgálni az óraközi szütelenedő iskolát, nyikorgó deszkapadlóva] és megöregedett tanárokkal. Öcsödön egészen más fogadja a látogatót. Sok színűre festett vaskerítés, modem csupa- ablak épület. Belül a szünetben lárma és sok-sok tanuló, igaz, inkább általános iskolások. megoldották volna- 1963-ban azonban gimnáziumi osztályt indítottak. Pedig középiskolai tanárok sem voltak még akkor Öcsödön. A közös igazgatású gimnáziumban az általános iskola tanárai tanítottak. Közben jött néhány gimnáziumi tanár és a helyiek közül is elvégezték egy páran az egyetemet. A környéken sok jó hagyományokkal rendelkező középiskola van, Kunszentmárton- ban, Mezőtúron, Tiszaföidváron. Most is- van öcsödi tanuló mind a három középiskolában. Ha összejön annyi jelentkező, az idén még megindítják az első osztályt a gimnáziumban. Jövőre már semmiképpen sem. A mostani gimnazisták természetesen még leérettségizhetnek kell nagyon korán kelniük. A tanároknak sem okoz sok gondot az iskola megszűnése- Néhányan, akik megtelepedtek a községben, az általános iskola tanárai maradnak, a többieket átveszik a környező középiskolák. járnak netekben, egyik iskolaépületből a másikba. A felszabaduló helyiségeket fenntartják. Üttörőszoba, műhely lesz bennük. Bistey András A nyomok Pozsonyba vezetnek Nyomozás egy opera után
