Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-29 / 23. szám

1969. január 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s At i F|KÉPERNVdJE tu ELŐTT Ady-est r így élnek az öcsödi fiatalok Az öcsödi Kossuth Tsz-nek 1100 tagja van, az átlag élet­kor 42 év. A tagságból két­százan KISZ korosztályúak, közülük százhuszonheten tag­jai az ifjúsági szervezetnek, tizennyolc KISZ-es egyúttal párttag is. Kecskés György, az alap­szervezet titkára mondja az adatokat. Megyeszerte híre van, hogy az öcsödi Kossuth mennyit ad a fiataloknak. — Annyit adunk, amcny- nyit bírunk — szól közbe a párttitkár. — Amit meg tu­dunk adni, azt megadjuk. — Néha már szégyellünk kérni. A Kossuth Tsz-ben A szociális és a kulturális alap együtt felül van a mil­lión és körülbelül fele-fele arányban oszlik meg. Per­sze amit ebből vesznek, az nem mind csak a fiataloké. Balatoni üdülő, országjá­rás, külföldi út, kétheten­ként bérelt busszal utazás Szolnokra a színházba, éven­ként Pestre a mezőgazdasági kiállításra. — Saját buszunk még nincs — mondta a párttitkár, de úgy mondta, hogy abból érezni lehetett, ha jól men­nek a dolgok, talán nemso­kára az is lesz. A fészekrakók támogatása Kint a brigádoknál klub- helyiségeket rendeztek be, rá­dióval, televízióval, az 1-es brigádnál mozi is van, azt a MOKÉP tartja fönn, de a tsz vett filmvetítőt 17 ezer fo­rintért. 1968-ban négy lakást épí­tettek fel a fiataloknak, az idén nyolcat akarnak, eset­leg tizenkettőt, ha lesz rá pénz. Ezt az akciót addig folytatják, amíg az évente felépített nyolc lakással ki nem elégítik a jogos igény­lőket. Jelenleg hatvanan van­nak. Mind fiatalok. Majd harmincegyezer fo­rintot költöttek a zenekar felszerelésére. A zenészeknek méretre készítettek ruhákat, külön még hétezerért. De a felsorolásnak még nincs vége, igaz, most már kisebb tételek következnek. Tízezer forintért felszerelés a sportegyesületnek, húsz­ezer a szállítási költség, 8300 forint készpénz a KISZ alap­szervezetnek, a 18 tagú MHSZ lövész szakosztály tá­mogatása. Ezenkívül segély minden­féle címen, esküvőre, bevo­nulásra, leszerelésre.... Ti­zenhat ösztöndíjast taníttat a szövetkezet. Állatorvostól — szakmunkásig mindenféle foglalkozásra készülők van­nak közöttük. Amit a fiatalok adnak Akármennyire is szeretik a fiatalokat az öcsödi Kos- suth-ban, aligha adnának ne­kik ennyit, ha nem látnák, hogy a rájuk költött összeg nem kidobott pénz. Mit adnak tehát a fiata­lok a szövetkezetnek? Először is adják a munká­jukat, á szaktudásukat. Többségük gépen dolgozik, szakmával rendelkezik. Van két ifjúsági szocialis­ta brigádjuk. Az egyik lánybrigád. Ennek a tagjai már hat éve együtt dolgoz­nak. Két KISZ-tag marxista esti egyetemre jár. Az alap­szervezet eddig két televí­ziót kapott a KICZ megye­bizottságtól, az akcióprogram sikeres végrehajtásáért. A KISZ-tagok is elismerik, hogy az alaoszervezet a jó munka érdekében többet kap' kívülről, a szövetkezettől, mint amennyit saját erejéből produkál. Nincs igazi klubélet. A klubhelyiséget igen gyakran igénybe veszik másfajta ren­dezvényekre. Nincsenek elég érdeklődést kiváltó előadá­sok. tanfolyamok. Nehézkes a KISZ-munka. A legutóbbi tagösszeírás­kor 102 fiatallal beszélgettek az alapszervezet vezetői. Szóba kerültek a gondok is, de javaslatok is születtek a megoldásra. Általános vélemény, hogy túl nagy az alapszervezet lét­száma, ez teszi nehézkessé a szervezést és a kitűzött programok megvalósítását Ha taggyűlést tartanak, le­állnak a gépek, megáll a munka a szövetkezetben. A korkülönbségek is nagyok. 14—26 év közötti fiataloknak nehéz olyan programot ad­ni, amely egyformán érdekel mindenkit. Féltik az egységet A legkézenfekvőbb meg­oldás a decentralizálás, leg­alább három alapszervezet alakítása, amelybe életkor, vagy munkahely szerint ke­rülnének a fiatalok. A párt- szervezet hasonló gondjait ia így oldották meg. Olyan ja­vaslat is született, hogy min­den párt-alapszervezetnek le­gyen egy KlSZ-alapszerveze- te, amellyel szorosabb kap-« csolatot tart. Ellenzéke is van a decent­ralizálásnak. Vannak, akik a szövetkezet fiataljainak egy­ségét féltik a felosztástól és azt mondják, ha a vezetőség jobban igyekezne, össze le­hetne tartani egy ilyen nagy alapszervezetet is. Azt hiszem, mindenkinek van egy kis igaza. Ésszerűen kialakított alapszervezetek­kel, a vezetőség (és nem csak a vezetőség) jobb igyekeze­tével hamar el lehetne ér­ni, hogy az öcsödi Kossuth Tsz fiataljai az önmaguk ere­jéből is többet érjenek el. Bistey András Pipagyűjtemény a Nemzeti Múzeumban Értékes pipagyűjteményt őriznek a Magyar Nemzeti Múzeumban. Több mint ezer db különféle tajték, csibuk gyökér, bronz, üveg, porce­lán és vasból készült pipát gyűjtöttek össze az utóbbi évtizedekben. A ritkaságok történelmi emlékek között található Deák Ferenc, Batthyány Lajos kedvenc pipája. A katalógusban minden egyes darab történe­te, származása szerepel, ami­ből kiderül, hogy egy-egy különleges példány egész generációkat kiszolgált, apá­ról, fiúra szállt örökségként a család kedvence volt. A címeres, faragott és egyéb érdekes módon díszített pi­pák mellett különleges szip­kákat, dohányszelencéket is őriznek, ezüst, arany burnó- tos zenélő dobozok is van­nak köztük. A régi pipák most ismét di­vatba iöttek. Elég magas áron kelnek el. díszítésük és patinájuk dönti el mennyit érnek az eladónak és a ve­vőnek. Egy-egy szép pél­dányért 800—1000 forintot is kérnek. A Magyar Nemzeti Múzeum világhírű pipagyűj­teménye ajándékozás útján növekedik. Idős férfiak, el­árvult özvegyek szívesen adják a múzeumnak a dúsan faragott, pirosra sz’Vott taj­tékpipákat, emlékül a köz vagyonába. A költő halála 50. év­fordulójának előestéjén lát­hattuk, s minden túlzás nél­kül mondhatjuk: illett az ünnepi alkalomhoz és mél­tó volt Ady emlékéhez is. A verseket Koczkás Sándor válogatta s összeállítása nyo­mán a teljesebb Ady-kép bontakozott ki előttünk. — Minden edd'ginél nagyobb méretű költői est volt _ 26 vers^ és 3 dal. A közremű­ködő művészek száma csak­nem ennyi, s valamennyien az élvonalból válók Előadá­sukban olyan versek is meg­szólaltak. melyek ritkán, vagy egyáltalán nem kap­tak pódiumot a közelmúlt­ban. Egy-egy vers az újra felfedezés örömével is szol­gált. Például, a Szeretném ha szeretnének Latinovits szuggesztív megszólaltatásá­ban, vagy az Imádság há­ború után, amelyet Básti La­Majd elválik, hogy a szom­bat este megnyílt az A Tv galériája tartalmában az lesz-e; színhelye a kortársi képzőművészet kérdései rendszeres megvitatásának. Papp Gábor szerkesztő újabb ötlete és a tévé meg. a Kép­csarnok közös vállalkozása mindenképpen életképes — Régen esedékes lett volna mar egy olyan lehetőség, ahol a képzőművészet iránt érdeklődő néző kérdezhet is. Annyira még soha nem jöttek ki az izgalmakban bővelkedő kerületek közötti vetélkedőkön, mint a leg­utóbbin. A szép versenyzés arculatát csaknem elcsúfítot­ták. Pedig valóban imponá­ló küzdelem folyt, fej-fej melletti, harc a másodper­cekért. Ilyen gyorsan vála­szok még eddig nem hang­zottak el a rendelkezésre álló idő alatt, kérdés-rekord született. De ilyen szoros sem volt még a verseny a megelőző összecsapások fo­lyamán: a győztest mind­össze 28 másodperc válasz­totta el a vesztestől S ha a VI. kerületiek vesztenek raj­ta Nagy Ignáczon, az ő ne­vét nem sikerült csak hosz- szas keresgélés után megta­lálniuk, akkor az eredmény „Borsosz Mateosz” újabb kalandjai Szent Dimitrij éj­szakáján, a Bors című ka­landfilm második része iga­zolta a reménykedőket: ösz- szefogottabb, egységesebb volt az első résznél. Humo­ra is jobban érvényesült. Tiszaroffon nem nagyon épülnek az új házak. 1965- ben például kettő épült ösz- szesen. A legtöbb új épüle­tet 1945 és 1943 között húz­ták fel, amikor a falut kö­rülvevő hét kastélyt és az uradalmi épületeket úgy széthordta a nép, hogy a ké­sőbb megalakuló termelőszö­vetkezet már semmit nem örökölt belőle. Sok az üres telek. Még nem is 1943-ből, hanem 1924-ből. A hírhedt Nagyatádi földreform során elég sokan, legalább 200 csa­lád kapott egy-másfél holdat w „proletárföldekből” és még többen jutottak házhelyhez megváltás ellenében. Ezt a Boszorai részen osztották. De a Boszorai telkekből legalább i80 azóta is beépítetlen ma­radt. Tiszaroffon kevés a pénz. Nem arról van szó, hogy szű­kölködik. aki dolgozik. de nem is él úgy, mint mun­kája után megilletné, vagy ■Int másutt élnek az em­jos mondott el megrendí- lően, ritkán tapasztalható átéléssel. Az igazi Adyt hall­hattuk tőlük. Ez a hang szólt az A Gare de l’Est-en című versben is, ahogyan Gábor Miklós elmondta. Azonban nem minden vers előadása érte el ezt a magas színvo­nalat. Akadt rutinos, kiszá­mított produkció is, s he­lyenként ott kísértett a mo­dorosság. (Major Tamás, Ke­res Emil. Horváth Ferenc). A fejezetekben megkompo­nált, a megtett költői út ívét is elővillantó televí­ziós költői est ennek elle­nére, az évfordulóra rende­zett Adv-ünnepségek leg- rangosabbiai közé számít. Megismétlése indokolt len­ne. Legalábbis olyan idő­pontban, amikor a fiatal lá­nyok és ifjak szívéhez is jobban eljuthat. Nos, a havonként jelentke­ző új képzőművészet} mű­sor erre teremt majd alkal­mat. Beszélgetni a kiállí­tott képekről meghitten, köz­vetlenül, baráti környezet­ben. Találkozni a kiállító művésszel. Ha ez megvaló­sul, a Derkovits terem, ahol a televízió galériája felütöt­te tanyáját, alighanem az ország legkeresettebb és a kamerák segítségével a leg­nagyobb kiállítóterem lesz. talán fordított is lehetett volna. Egyébként az is nö­velte a verseny izgalmát, —■ a képernyő előtt ülő néző­re is ráragadhatott —, hogy többször is cserélődött a sorrend. Hol az egyik csa­pat, hol a másik kerül előnybe. Léhet-e még töké­letesebbé tenni, vagy fokoz­ni a keresés technikáját? — vetődik fel bennünk. Vetél- kedőről-vetélkedőre jobban működik ez a mechanizmus. (Néha túlságosan is ez az oldala domborodik ki!) Ép­pen ezért kissé érthetetlen, hogy amikor boszorkányos ügyességgel versenyeznek a kerületek, a televízió kis­ördöge akkor keverjen csak­nem bajt a bizonytalankodó zsűri jóvoltából; A Halló, fiúk! Halló, lá­nyok! megismételte önma­gát. Lassan egyeseknek ki­bérelt helyük van ebben a műsorban. Mikor lesz már ébresztő Hallóéknál? i Valkó Mihály berek. Télire segélyt, a cigá­nyokat leszámítva — mind­össze 1 olyan embernek jutta­tott a községi tanács, aki enélkül fázott, éhezett volna. Téli ruházati segélyt is csak cigánygyerekek kaptak az iskolában, s mint mondták, a magyar lakosság el se fo­gadna ilyet. A már említett iskolai közváleménykutató lapon tudakoltam egyebek között. „Hány disznót vágtatok a télen?” A válaszok szerint a leg­több családban kettőt. Azt is megkérdeztem: hányszor étkeznek naponta? Ezt azért volt fontos tudnom, mert közismert, hogy nem is olyan régen a magyar falvak nagy többségében téli napokon csak kétszer evett a nép, mondván, rövidek a napok, télen nem dolgoznak, nem is éheznek meg. A való ok ter­mészetesen nem ez volt. Na­gyon megnyugtatott, hogy a 29 válaszból egyetlen gyerek Ki miben tudós? A megyei döntő eredményeiből A KISZ Szolnok megyei bizottsága és a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tálya vasárnap a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázi­umban rendezte meg a „Ki miben tudós?” versenyek megyei döntőjét. Most biológiából, történe­lemből és matematikából mérték össze tudásukat a megye legjobb diákjai. A versenyt általában jó szín­vonal jellemezte. Biológiából Urbán László, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanulója győzött, a megszerezhető 60 pontból 45-öt kapott. Tanára Bozsó János. Történelemből Csengeri János, a kunszentmártoni József Attila Gimnázium ta­nulója szerezte meg az első helyet 33 ponttal, tanára Kovács Irma. A matematika versenyt Fekete István, a törökszent­miklósi Bercsényi Gimnázi­um tanulója nyerte 28 pont­tal. Tanára Szokolai György. A versenykiírás szerint minden tantárgy első he­lyezettje bejut az országos döntőbe, rajta kívül a pont­számok alapján esetleg a második, harmadik helye­zettek. Ez esetben, ez csak biológiából valószínű, ahol elég magasak a pontszá­mok. A verseny többi helyezett­jét is figyelembe véve, kitű­nik, hogy a legjobban felké­szült tanulókat a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázi­um, a törökszentmiklósi Bercsényi Gimnázium, a karcagi Gábor Áron Gimná­zium és a kunszentmártoni József Attila Gimnázium küldte. Rajtuk kívül a kisúj szállási és a jászberényi diá­kok szerepeltek még jól. Minden tantárgy első öt helyezttje könyvjutalmat ka­pott és elnyerték á KISZ KB dicsérő oklevelét is. Nívódíj a Szabó­családnak Dr. Kiss Kálmán, a Ma­gyar Rádió és Televízió el­nökhelyettese kedden foga­dást adott a Szabó család című műsor alkotóinak, a szűkebb családot megszemé­lyesítő színművészeknek és a műsor gondozóinak tiszte­letére az 500. adás alkalmá­ból. A fogadáson részt vett Tömpe István az MRT elnö­ke is. A júniusban immár 10. évfordulóját ünnenlő Szabó család meghívott kép­viselőit a rádió elnöksége nívójutalomban is részesítet- tes sem jelölt háromszori étke­zésnél kevesebbet. Sőt egy válasz szerint egyetlen csa­ládban hatszori napi étkezés divatos. Ezt persze kétkedve fogadtuk, s valószínű, hogy a gyerek a tízórait, az uzson­nát is hozzászámolta. De az kitűnt a válaszok­ból, s arról meggyőződtem a látottakból Tiszaroffon se nem éhezik, se nem fázik, se nem rongyoskodik senki. Csakhogy az is igaz, pénz­ben sem bővelkedik a nagy­többség. Kovács István köz­ségi tanácselnök beszélte, milyen nagy baiban van a tanács. A községfeilesztés a legtöbb faluban már 300 fo­rint. Náluk 200. Régóta ese­dékes lenne, hogv felemel­jék. de nem teszik. — Nem szabad feszíteni a hangulatot Igen ám. de a pénz meg nagyon kellene a községnek. Még legalább 80 lakásban — elsősorban a Boszorai újte­lepen — nincs villany. És kevés a járda,. és nincs bel­vízlevezető rendszer. Igaz, 1945-ben is még nyárfapal­lókból állt nagyon sok járda. De ez sem lehet ma már mérvadó. A roffiaknak is jo­guk lenne ugyanolyan sár- talan utcákon járni, mint más falvakban közlekednek. És egyáltalán a tiszaroffiak is szeretnének olyan módban élni, mint más települések­ben élnek az emberek. • Tudni kell, hogy a helyi termelőszövetkezet gyenge tsz. Immár nyolcadszor egy­másután nem tudja fizetni még az alacsonyan tervezett jövedelmet sem. Ott jártam­kor is éppen az volt a fő téma. az Idei zárszámadáson beváltódik-e az ígéret. Tájé­kozottak szerint kis híjával, rle most sem lesz meg. Egv- mást követő tiszai árvizek, rossz gazdálkodás vetették vissza a szövetkezetét. Hosz- szú idő után még a mostani zárszámadás mutat is vala­mit. Minden tízórás munka­napra 45 forint kereset iut. (összehasonlításul a iásztélki zárszámadáson 100. az alaty- tvánin 90 forint volt ez az összeg.) A falu lakosságának több mint kétharmada a terme­lőszövetkezetből él. Ma még úgy pontos a kifejezés, hogy a termelőszövetkezetből és a háztájiból. Az se túlzás, ha azt mondjuk, a többség na­gyobb jövedelmét még min­dig a háztáji adja. A közös ^ordasáétól várható egv sze­mélyre eső évi jövedelem most 9 és fél ézer forint. Az világos, hogy ebből nem le­het meeélni. Csakhogy ez az átlag úgy jön ki. hogy az a nyolcvan gépesítésben, állat­tenyésztésben dolgozó ember, akik a szövetkezet törzsét al­kotják, megkeresik a havi kétezer forintot, vagy ennél is többet. A többiek pedig az otthoni jószágtartásból pó­tolják. Ez a ma valósága, de ez a holnap útja Is. Már mint az állattenyésztés, főkép­pen a szavasmarhatenvész- tés. Elkényeztetetten sosem éltek itt az emberek, a Tisza szeszélveinek ki tetten. de úgy éltek, volt idő. amikor három hatalmas tehéncsorda járt ki a lesel ökre. Most jó, hg egy ilyen' csordára való tehén van a faluban, bele­értve a szövetkezet állomá­nyát is. A tiszaroffi termelőszövet­kezet akkor ültette el magát, amikor a Tisza menti majd másfélezer holdat kitevő ka­szálókat legelőket felszán- tatta és szántóföldi művelés­be vonta. Ami ritkán sike­rült, viszont helvette nem volt se kaszáló, se legelő, s nem lehetett valamire való szarvasmarha ten vészt és sem. Keserves kínlódás után most jutottak oda, hogy fordított műveletben visszacsinálják ezt. Tudniillik, elkezdődött a Tisza menti földek betelepí­tése pillangósokkal, füves ka­szálókkal. És vele párhuza­mosan a szarvasmarha-állo­mány felfuttatása is halad. És itt a nagy mezsgye. Ha a termelőszövetkezetnek si­kerül felfejlesztenie szarvas- marhaállománvát. megerősö­dik a közös gazdaság. Ha az megerősödik, megváltozik a falu lakói kétharmadának sorsa. A fennmaradó egv- harmad helvzetén pedig mégiscsak könnyebb változ­tatni. Nem kevesebbről van ugyanis sző. mint hogy a következő esztendőkben a már most is lelkesítőén tar­talmas tiszaroffi téli esték után megváltozzanaka a ti­szaroffi téli napok is. Borzát Lajos Uj Fórum? A technika széptől Röviden TISZAROFFI TÉLI NAPOK III. % Tar a s% váltja mindig a telet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom