Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-28 / 22. szám
1969. január 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Tisza Bútorgyár szolnoki gyáregységében a múlt évben állították üzembe a képen léthvó nyugatnémet felületkezelő gépsort. Most azt tervezik, hogy kiegészítik egy gépegységgel, s akkor erezet nyomásra js alkalmas lesz. Egy fürdés meg Szerkesszen velünk.7 Levélben és szóban egyaránt nagyon sok ötletet és tanácsot kapunk olvasóinktól. Sokat fel is használunk azokból. Számtalan érdekes riport született már így, sok közérdekű kérdésre adtunk választ olvasóink kívánságai, javaslatai alapján. Ezt a kapcsolatot szeretnénk tovább erősíteni, ezért ötletpályázatot hirdetünk. Kérjük, írják meg, miről szeretnének olvasni a Néplapban. Bármilyen közérdekű témát kivizsgálunk, s azt megírjuk. Olvasóink kívánságára interjút készítünk közéleti személyiségekkel, a megyénket, vagy a városokat, községeket érintő kérdésekről. Várjuk javaslataikat. A legjobb ötletet a szerkesztőség havonként ezer forint jutalomban részesíti. Vegyen részt az ötletpályázaton, szerkesszük együtt a Néplapot! * Az ötletpályázatra beküldött első levelek már meg is érkeztek. Ezúton nyugtázzuk Szálai Sándorné szolnoki olvasónk kérését: „Szeretném, ha kedvenc színészemmel, An- daházi Margittal csinálnának interjút. Főleg azt szeretném tudni, miért látjuk őt olyan keveset a színpadon.” — Kedves Olvasónk! Az interjút rövidesen olvashatja lapunkban. A gáz fogyasztói árának emelkedéséről szeretné hallani Kerékgyártó Lőrinc az Országos Árhivatal illetékeseinek véleményét. Kérését teljesítjük. Kedves Olvasóink! Várjuk a további ötleteket 1 Filmek, színészek, rendezők jut évente a város egy lakosára. Ez pedig úgy jön ki, hbgy Jászberény ossz lélekszámút- elosztjuk a célt szolgáló intézmény tizenkét havi vendégforgalmával. Ebből az is gyanítható mindjárt, hogy valahol máshol tisztálkodhatnak, mert ez azért mégiscsak kevés. Hogy hol, azt ne firtassuk — lévén mindenkinek magánügye. Ám a fürdő közügy. sőt közteher jelenleg. Négy éves fennállása alatt három gazdát is váltott emiatt: tanácsi kezelésből a fürdő vállalathoz, majd ennek megszűnése után a Vizes Csatornaművekhez került. Ez utóbbi vallhatja most büszkén magáénak a megye legszebb, legkorszerűbb, legkényelmesebb ilyen intézményét s természetesen an- ^nak milliós nagyságrendű ráfizetését (gondolom, már kevesebb büszkeséggel). És miért nem vallják magukénak a jászberényiek, legalábbis támogatásukkal? Ki tudja Tény, hogy egyeFelhívós Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a Gárdonyi Géza u., valamint a Szántó út közvilágítási, valamint épületcsatlakozó kábeleit feszültség alá helyeztük. sek már az előcsarnokban elakadnak, mintha a víztől hőkölnének vissza... Van itt egy kis büféablak, kávét, szendvicset, cukorkát adnak ki rajta, és sört ha van. A parányi üzlet egy fő elárusítóval kétszer olyan forgalmat bonyolít le havonta, mint maga a fürdő. Az húszezret, ez negyvenezret árul. Egy szociográfiai tanulmány azt állítja, hogy a Balaton menti őslakosság 40 százaléka még nem fürdött a tóban, további 20 százaléka pedig évente egyszer ha megmártózik. Ügy látszik hasonló tünettel kell számolni a Jászságban is... Illetve „kezelni” kell valahogy ezt a tünetet. Az új fürdő -4- kisebb, nagyobb kivitelezési hibái ellenére is — párját ritkító építészeti alkotás. Az Állami- díjas Zalaváry Jíitűnö érzékkel varázsolta a budai török fürdők hangulatát, természetes megvilágítását a termál 2 kupolájába. Harmonikusan, de praktikusan illeszkednek ehhez a kiegészítő, előkészítő helyiségek és a minden igényt kielégítő modern előcsarnok. Nem ^életlen ihlette meg a „Tilos a szerelem” c. film rendezőjét is. Még mindig a legnevesebb vendégek között tartják számon a lármás stábot, a rendezői utasításra egész nap fürdő Avar Istvánt, Darvas Ivánt, Koncz Gábort és Pécsi Sándort. egy fél Ők a gázsiért tették, a herényi polgár még némi juttatások árán sem. Pedig a négy forintos belépődíj most azt jelenti, hogy hozzávetőleg ugyanannyit kap még a vállalattól a kedves vendég értékben. Szó van arról, hogy az idén, a reklám erejével megtörik ezt a közönyt. A járási székhelyen és a környékbeli városokban diafilmet vetítenek a mozikban — bemutatván a természetes gyógyvizet. Készült többezer példányban nagyon ízléses prospektus is, melyet viszont azon szépen el is kell dobni, mert bontóján tisztasági fürdővé degradálta az intézményt. Holott gyógyvíz. Az elismertetése most van folyamatban s az SZTK beutaltaknak, kezelésre szorulóknak modern eszközökkel felszerelt gyógyászati helyiségek állanak rendelkezésükre. Alkáli hidrokarboná- tot tartalmaz a 804 méter mélyről felszökő forrás. Egy nagyvonalú reklámsorozat remélhetőleg felhívja a helybeliek figyelmét is a város természetes kincsére. Előbb-utóbb csak túl jutnak majd az előcsarnokon, illetve a büfén. Ha nem, akkor tegyék a fürdőt a büfé melléküzemévé. r. l Városiasodík az ország Bár első városias településeink már az első Árpádházi királyok idején kialakul, tak, a nagyobbmérvű urbanizáció csak a múlt században, bizonyos vonatkozásokban csak az utóbbi évtizedekben indult meg hazánkbanEgyes kereskedelmileg fontos vagy hadászati szempontból jelentős helyek már az évezred első századaiban királyi kiváltságokat nyertek ég városokká fejlődtek. Városok keletkeztek a változó királyi székhelyeken, valamint az érseki és püspöki székhelyeken is. (Esztergom, Veszprém, Pest, Győr, Szeged, Szolnok, Székesfehérvár.) A XIII. században a királyi hatalom támogatásával fejlődik a kereskedelem, a kézműipar és a bányászat. Az ilyen alapon kiváltságolt községek közül mintegy 30 fejlődött igazi várossá és nyerte el a szabad királyi város jelleget. Ezek közül 15 van a mai országhatárok között. A sok háború, s elsősorban a másfélszázados török uralom visszavetette városaink fejlődését. Ez alól csak ritka kivételek voltak, mint Kecskemét és Debrecen, melyek bizonyos szabadságjogokat és különleges vásárjogot élveztek, s így aránylag jobban fejlődtek. Debrecennek a XVII. században több lakosa volt mint Budának és Pestnek együttesen. A városiasodás a 67-es kiegyezés után, a kereskedelem, az ipar és a közlekedés fellendülésével párhuzamosan indult meg nagyobb léptekkel. A századforduló idején a falusi lakosság aránya már csak kétharmados: az összlakosság 66,5 százaléka, 1910-ben már csak 64,4 százaléka. Folyamatosan nő a városok száma is, miután a nagyobb települések egyre inkább városias jelleget öltenek. így vált várossá legutóbb Sárospatak, Sárvár és Siófok. Ezt megelőzően Szigetvár, Gödöllő és Tiszasze- derkény. Ma már 71 Városunk van az 1938. évi 56-tal szemben. Akkor még csak három városunk volt százezer lakoson felül; Budapest, Szeged, Debrecen. Ma már közéjük emelkedett Miskolc és Pécs is. A következő százezres városunk valószínűleg Győr lesz. Ma már az ország 10 275 000 lakosából 4 572 000, tehát 44,5 százalék a letelepült városi lakó. Minthogy többszázezerre tehető a falun lakó, de városokban dolgozók száma, joggal mondhatjuk, hogy az ország lakosságának fele városlakó elem. Minthogy ez a folyamat tovább erősödik, nincs messze az időpont, amikor a lakosság nagyobb része lesz városlakó; Az elmúlt esztendőben Budapesten és vidékén 169 egész estét betöltő játékfilmet mutattak be a mozik. Ez hozzávetőlegesen azt jelenti, hogy két-három naponként egy-egy új filmet őthatott a közönség. Természetesen a premierek többséee a küföldi alkotásoké volt. pontosan 148. A világ csaknem valamennyi országának filmgyártása képviseltette magát 1968 filmműsorában. Érdeke« képet mutat a filmek műfaji megoszlása. Legnagyobb számmal (75) a drámai alkotások vezetik a statisztikát, amely a további műfajokban a következőképpen alakult: vígjáték 25, zenés-film 13, szatíra 8. kalandos történet 9, bűnügyi 14. klasszikus irodalmi mű filmváltozata 6, történelmi 3. ifjúsági 5. mese 1 valamint 7 egyéb témájú szórakoztató és 3 egész estét betöltő dokumentum film. összegezve tehát az első látásra kicsit soknak tűnő 75 drámával szemben áll a 94 úgyis mondhatjuk többségében szórakoztató témájú film. A számok tükrében vizsgáljuk a bemutató naptár magyar filmjeit: műsorra került 19 egy részes és az Egri csillaeok című kétrészes játékfilm. Egy alkotás a Bolondos vakáció című film román—magyar koop- rodukcióban készült. A 21 film 18 rendező és 12 operatőr alkotása. Két-két filmet rendezett ugyanis Makk Károly. Keleti Márton és Vár- konyi Zoltán. Fiimiének forgatókönvvét maga írta illetve résztvett megírásában nyolc rendező. A legnépszerűbb színész Latinovits Zoltán volt. TISZAROFFI TÉLI NAPOK II. # Munkát kér a falu A történet mindent elmond Tiszaroffról. Szeptemberben megindult végre az Aranykalász Termelőszövetkezet festékcsomagoló üzeme. Nem hirdettek rá munkásfelvételt, s nem is kellett, hiszen hónapokkal előtte számontartotta már a falu. Juhász Sándor elnökhelyettes írta össze a jelentkezőket. A festékcsoma golóba harminc asszony mehetett. Pályáztak százötvenen. Sőt. tulajdonképpen kétszázan, mert az ide hétkilométernyire lévő Tiszaburáról is átjött három asszony; hallották, hogy itt munka lesz, ők akár hólnap reggel ötvened magukkal itt vannak. A tiszaroffi vezetők meghökkentek. Minek alapján, hogyan döntsék el, ki legyen a harminc szerencsés ember? Már olyan gondolat is megfordult, kisorsolják. Végül abban maradtak: a csomagol<j£>an csak tiszarof- fiak és csak tsz-tagok, vagy azok feleségei lehetnek. A valósághoz még az is fcjBzátartozik, hogy valamirevaló munka esetén ennél sokkal többen is jöttek volna. A festékcsomagolás viszont piszkos, és egészségtelen foglalkozás. Olyannyira, hogy csak csökkentett munkaidővel dolgozhatnak. Jártam a darálóépületből üzemmé előlépett két teremben. Az asszonyok bekötött szájjal dolgoznak., A húsvéti tojásfestékeket zacskóztak. Az egész ország idei húsvétjára tervezett, majd másfél millió csomag tojásfesték itt készül Tiszaroffon. A napi norma egy munkásnak 14 ezer zacskó megtöltése, vagy lera- gasztása lenne. De ezt még nem tudják teljesíteni. A havi kereset 700—1100 forint. Molnár Sándor, szövetkezeti elnököt keresve azt a választ kaptam: — Fenn van Pesten az anyavállalatnál. Vagyis a budapesti Élelmiszer és Vegyicikkeket Csomagoló Vállalatnál. Ez patronálja a tiszaroffi Aranykalász Tsz-t. Közös elhatározásukból telepítette a cég a fetékcsomagolót Tiszarofí- ra. Ne szépítsük a valóságot, azt a munkát adta le, — amelyre a fővárosban nem kapott munkást. Itt Tiszaroffon pedig, mint a messiást, úgy várták már a kis üzemecskét. Ahány emberrel beszéltem a községben, mind reménykedve szólt arról, hogy februárra már itt lesz ugyané vállalat klórcsomagoló ja is, s később pedig, ha minden jól megy, a sót is Tiszaroffon csomagolhatják. Az emberek százai azért vándoroltak el Tiszaroffról az utóbbi esztendőkben, mert itt nem jutottak munkához, kenyérhez. Kétszázötvenen itteni lakosok eliárnak dolgozni máshová. Kovács István tanácselnök legalább kétszázra becsüli a semmilyen munkát nem kapó helybeliek számát. Péntek Ferenc tsz főkönyvelővel számvetést csinálva pedig kiderült, újabb kétszázra tehető azoknak a szövetkezeti tagoknak a tábora, akiket csak tavasztól őszig, tehát csak az esztendő felében tud foglalkoztatni a közös gazdaság. Azokról van szó, akik a szántóföldeken dolgoznak, — ősztől kényszerpihenőre mennek. Roppant méretű gond ez. Pedig az átalakulással járó természetes gond is. Egyszerűen arról van szó, a fel- szabadulás előtt két — mai szemmel génnek se nevezhető — traktor volt csupán Tiszaroffon. Most csak az Aranykalász Termelőszövetkezetnek 49 korszerű erőgépe van, hozzá a sok munkagép, de már megkezdődött az állattenyésztés gépesítése is. És a gépesítésről nem mondhat le a termelőszövetkezet. Csakhogy már most csupán — harmada ember elég a határban a felszabadulás előtti, vagy akár a kollektivizálás előtti létszámnak. S mi legyen a többiekkel, a feleslegessé vált emberekkel? A pillanatnyilag legjárhatóbb útnak a mezőgazda- sági termékek helvi feldolgozása. vagy legalább is részbeni feldolgozása látszik. És olyan termelési szerkezet kialakítása, amely jövedelmező is. meg sok embert is leköt. Ilyen növény a dohány. Valaha a tiszaroffi dohány nagy szó volt. Az itteni dohánybeváltó az első világháború idején is, az ország harmadik ilyen üzemének számított. — Már 1900-ban megalakult itt a Szociáldemokrata Párt, s úgy tudják Szolnok megyében itt ünnepelték meg az első máius elseiét. Tény, hogy 1917-ben az üzem háromszáz munkása négy napos sztrájkot szervezett, a bérkövetelésével az utcára vonult. Akkor hangzott fel a sztrájkoló dohánygyári munkások dala: „Legyen kérges annak is a tenyere. Aki miatt nincs a népnek kenyere”. Szolnok megye munkás- mozgalma történetében sosem halványodhat a tiszaroffi dohánygyári munkások megmozdulásainak emléke. De a dohánybeváltó halvány árnyéka már csak az egykori önmagának. A honi dohánvtermes7tés egyre eltolódott az egykori nehéz dohánvfaíták rovására, — a könnvű dohány javára. S ez az átalakulás kihúzta a talajt Tiszaroff alól. Az ötvenes években pedig — nyilván ésszerűen — Szolnokra került a dohányfermentálás. Közelről bepillanthattam a tiszaroffi dohánybeváltó életébe lévén hogy vendégszobájában kaptam szállást. — Naponta hat asszonnyal találkoztam. az üzem mai teljes munkásgárdájával, Emiatt afféle csendes háborúság is folvik a dohányipar és a falu között. A község vezetői már néhány éve követelték, a dohánybeváltó teremtsen munkaalkalmakat.. Ellenszolgáltatásul az itteni terme1 őszöve‘kezet száz hold dohánv termesztését is felajánlotta. A dohányipar vezetői nem sokat tudtak tenni. Azt hiszem erre is válasz. hogy 1969-től az Aranykalász egy hold dohányt sem termel. — Képzelheti, mit kapok a főnökeimtől — mondta keseregve Végh Tibor, a dohánybeváltó üzem Bulgáriában tanult vezetnie. — még azt sem tudom e'érni. hogy a helyi tsz termelőnk legyen. Az maid real* a? jd-m derül ki. miléen hatása lesz a tiszaroffi válosznak. Miszen tavaly még ötven embert lekötött a szövetkezetben a dohány. Mi lesz most ezzel ez ötven emberrel? (Folytatjuk) Borzák Lajos