Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-28 / 22. szám

1969. január 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Tisza Bútorgyár szolnoki gyáregységében a múlt évben állították üzembe a képen léthvó nyugatnémet felületkezelő gépsort. Most azt tervezik, hogy kiegészítik egy gépegységgel, s akkor erezet nyomásra js alkalmas lesz. Egy fürdés meg Szerkesszen velünk.7 Levélben és szóban egyaránt nagyon sok ötletet és tanácsot kapunk olvasóinktól. Sokat fel is használunk azokból. Számtalan érdekes riport született már így, sok közérde­kű kérdésre adtunk választ olvasóink kíván­ságai, javaslatai alapján. Ezt a kapcsolatot szeretnénk tovább erősíteni, ezért ötletpályázatot hirdetünk. Kérjük, írják meg, miről szeret­nének olvasni a Néplapban. Bármilyen köz­érdekű témát kivizsgálunk, s azt megírjuk. Olvasóink kívánságára interjút készítünk közéleti személyiségekkel, a megyénket, vagy a városokat, községeket érintő kérdé­sekről. Várjuk javaslataikat. A legjobb ötle­tet a szerkesztőség havonként ezer forint jutalomban részesíti. Vegyen részt az ötlet­pályázaton, szerkesszük együtt a Néplapot! * Az ötletpályázatra beküldött első levelek már meg is érkeztek. Ezúton nyugtázzuk Szá­lai Sándorné szolnoki olvasónk kérését: „Szeretném, ha kedvenc színészemmel, An- daházi Margittal csinálnának interjút. Főleg azt szeretném tudni, miért látjuk őt olyan keveset a színpadon.” — Kedves Olvasónk! Az interjút rövidesen olvashatja lapunkban. A gáz fogyasztói árának emelkedéséről szeretné hallani Kerékgyártó Lőrinc az Or­szágos Árhivatal illetékeseinek véleményét. Kérését teljesítjük. Kedves Olvasóink! Várjuk a további ötleteket 1 Filmek, színészek, rendezők jut évente a város egy lako­sára. Ez pedig úgy jön ki, hbgy Jászberény ossz lélek­számút- elosztjuk a célt szol­gáló intézmény tizenkét ha­vi vendégforgalmával. Eb­ből az is gyanítható mind­járt, hogy valahol máshol tisztálkodhatnak, mert ez azért mégiscsak kevés. Hogy hol, azt ne firtassuk — lévén mindenkinek ma­gánügye. Ám a fürdő köz­ügy. sőt közteher jelenleg. Négy éves fennállása alatt három gazdát is váltott emiatt: tanácsi kezelésből a fürdő vállalathoz, majd en­nek megszűnése után a Viz­es Csatornaművekhez került. Ez utóbbi vallhatja most büszkén magáénak a megye legszebb, legkorszerűbb, legkényelmesebb ilyen intéz­ményét s természetesen an- ^nak milliós nagyságrendű ráfizetését (gondolom, már kevesebb büszkeséggel). És miért nem vallják ma­gukénak a jászberényiek, legalábbis támogatásukkal? Ki tudja Tény, hogy egye­Felhívós Felhívjuk a lakosság fi­gyelmét, hogy a Gárdonyi Géza u., valamint a Szántó út közvilágítási, valamint épületcsatlakozó kábeleit fe­szültség alá helyeztük. sek már az előcsarnokban elakadnak, mintha a víztől hőkölnének vissza... Van itt egy kis büféablak, kávét, szendvicset, cukorkát adnak ki rajta, és sört ha van. A parányi üzlet egy fő eláru­sítóval kétszer olyan forgal­mat bonyolít le havonta, mint maga a fürdő. Az húsz­ezret, ez negyvenezret árul. Egy szociográfiai tanul­mány azt állítja, hogy a Balaton menti őslakosság 40 százaléka még nem fürdött a tóban, további 20 száza­léka pedig évente egyszer ha megmártózik. Ügy látszik hasonló tünettel kell szá­molni a Jászságban is... Il­letve „kezelni” kell vala­hogy ezt a tünetet. Az új fürdő -4- kisebb, na­gyobb kivitelezési hibái elle­nére is — párját ritkító épí­tészeti alkotás. Az Állami- díjas Zalaváry Jíitűnö érzék­kel varázsolta a budai tö­rök fürdők hangulatát, ter­mészetes megvilágítását a termál 2 kupolájába. Harmo­nikusan, de praktikusan il­leszkednek ehhez a kiegé­szítő, előkészítő helyiségek és a minden igényt kielégí­tő modern előcsarnok. Nem ^életlen ihlette meg a „Ti­los a szerelem” c. film ren­dezőjét is. Még mindig a legnevesebb vendégek között tartják számon a lármás stábot, a rendezői utasítás­ra egész nap fürdő Avar Istvánt, Darvas Ivánt, Koncz Gábort és Pécsi Sándort. egy fél Ők a gázsiért tették, a herényi polgár még némi juttatások árán sem. Pedig a négy forintos belépődíj most azt jelenti, hogy hoz­závetőleg ugyanannyit kap még a vállalattól a kedves vendég értékben. Szó van arról, hogy az idén, a reklám erejével meg­törik ezt a közönyt. A járási székhelyen és a környékbeli városokban diafilmet vetíte­nek a mozikban — bemutat­ván a természetes gyógyvi­zet. Készült többezer pél­dányban nagyon ízléses prospektus is, melyet viszont azon szépen el is kell dobni, mert bontóján tisztasági fürdővé degradálta az intéz­ményt. Holott gyógyvíz. Az elismertetése most van fo­lyamatban s az SZTK be­utaltaknak, kezelésre szoru­lóknak modern eszközökkel felszerelt gyógyászati helyi­ségek állanak rendelkezé­sükre. Alkáli hidrokarboná- tot tartalmaz a 804 méter mélyről felszökő forrás. Egy nagyvonalú reklámso­rozat remélhetőleg felhívja a helybeliek figyelmét is a város természetes kincsére. Előbb-utóbb csak túl jutnak majd az előcsarnokon, illet­ve a büfén. Ha nem, akkor tegyék a fürdőt a büfé mel­léküzemévé. r. l Városiasodík az ország Bár első városias telepü­léseink már az első Árpád­házi királyok idején kialakul, tak, a nagyobbmérvű urbani­záció csak a múlt században, bizonyos vonatkozásokban csak az utóbbi évtizedekben indult meg hazánkban­Egyes kereskedelmileg fon­tos vagy hadászati szempont­ból jelentős helyek már az évezred első századaiban ki­rályi kiváltságokat nyertek ég városokká fejlődtek. Vá­rosok keletkeztek a változó királyi székhelyeken, vala­mint az érseki és püspöki székhelyeken is. (Esztergom, Veszprém, Pest, Győr, Sze­ged, Szolnok, Székesfehérvár.) A XIII. században a kirá­lyi hatalom támogatásával fejlődik a kereskedelem, a kézműipar és a bányászat. Az ilyen alapon kiváltságolt köz­ségek közül mintegy 30 fej­lődött igazi várossá és nyerte el a szabad királyi város jel­leget. Ezek közül 15 van a mai országhatárok között. A sok háború, s elsősorban a másfélszázados török ura­lom visszavetette városaink fejlődését. Ez alól csak ritka kivételek voltak, mint Kecs­kemét és Debrecen, melyek bizonyos szabadságjogokat és különleges vásárjogot élvez­tek, s így aránylag jobban fejlődtek. Debrecennek a XVII. században több lakosa volt mint Budának és Pest­nek együttesen. A városiasodás a 67-es ki­egyezés után, a kereskede­lem, az ipar és a közlekedés fellendülésével párhuzamo­san indult meg nagyobb lép­tekkel. A századforduló ide­jén a falusi lakosság aránya már csak kétharmados: az összlakosság 66,5 százaléka, 1910-ben már csak 64,4 száza­léka. Folyamatosan nő a vá­rosok száma is, miután a nagyobb települések egyre inkább városias jelleget ölte­nek. így vált várossá leg­utóbb Sárospatak, Sárvár és Siófok. Ezt megelőzően Szi­getvár, Gödöllő és Tiszasze- derkény. Ma már 71 Városunk van az 1938. évi 56-tal szem­ben. Akkor még csak három városunk volt százezer lako­son felül; Budapest, Szeged, Debrecen. Ma már közéjük emelkedett Miskolc és Pécs is. A következő százezres vá­rosunk valószínűleg Győr lesz. Ma már az ország 10 275 000 lakosából 4 572 000, tehát 44,5 százalék a letele­pült városi lakó. Minthogy többszázezerre tehető a fa­lun lakó, de városok­ban dolgozók száma, joggal mondhatjuk, hogy az ország lakosságának fele városlakó elem. Minthogy ez a folya­mat tovább erősödik, nincs messze az időpont, amikor a lakosság nagyobb része lesz városlakó; Az elmúlt esztendőben Budapesten és vidékén 169 egész estét betöltő játékfil­met mutattak be a mozik. Ez hozzávetőlegesen azt je­lenti, hogy két-három na­ponként egy-egy új filmet őthatott a közönség. Ter­mészetesen a premierek többséee a küföldi alkotá­soké volt. pontosan 148. A világ csaknem valamennyi országának filmgyártása képviseltette magát 1968 film­műsorában. Érdeke« képet mutat a filmek műfaji meg­oszlása. Legnagyobb szám­mal (75) a drámai alkotások vezetik a statisztikát, amely a további műfajokban a kö­vetkezőképpen alakult: víg­játék 25, zenés-film 13, sza­tíra 8. kalandos történet 9, bűnügyi 14. klasszikus iro­dalmi mű filmváltozata 6, történelmi 3. ifjúsági 5. me­se 1 valamint 7 egyéb té­májú szórakoztató és 3 egész estét betöltő dokumentum film. összegezve tehát az első látásra kicsit soknak tűnő 75 drámával szemben áll a 94 úgyis mondhatjuk többségében szórakoztató té­májú film. A számok tükrében vizs­gáljuk a bemutató naptár magyar filmjeit: műsorra került 19 egy részes és az Egri csillaeok című kétré­szes játékfilm. Egy alkotás a Bolondos vakáció című film román—magyar koop- rodukcióban készült. A 21 film 18 rendező és 12 opera­tőr alkotása. Két-két filmet rendezett ugyanis Makk Ká­roly. Keleti Márton és Vár- konyi Zoltán. Fiimiének forgatókönvvét maga írta il­letve résztvett megírásában nyolc rendező. A legnépsze­rűbb színész Latinovits Zol­tán volt. TISZAROFFI TÉLI NAPOK II. # Munkát kér a falu A történet mindent el­mond Tiszaroffról. Szeptem­berben megindult végre az Aranykalász Termelőszövet­kezet festékcsomagoló üze­me. Nem hirdettek rá mun­kásfelvételt, s nem is kellett, hiszen hónapokkal előtte számontartotta már a falu. Juhász Sándor elnökhelyet­tes írta össze a jelentkező­ket. A festékcsoma golóba harminc asszony mehetett. Pályáztak százötvenen. Sőt. tulajdonképpen kétszázan, mert az ide hétkilométernyi­re lévő Tiszaburáról is át­jött három asszony; hallot­ták, hogy itt munka lesz, ők akár hólnap reggel ötvened magukkal itt vannak. A tiszaroffi vezetők meg­hökkentek. Minek alapján, hogyan döntsék el, ki le­gyen a harminc szerencsés ember? Már olyan gondolat is megfordult, kisorsolják. Végül abban maradtak: a csomagol<j£>an csak tiszarof- fiak és csak tsz-tagok, vagy azok feleségei lehetnek. A valósághoz még az is fcjBzátartozik, hogy valami­revaló munka esetén ennél sokkal többen is jöttek vol­na. A festékcsomagolás vi­szont piszkos, és egészségte­len foglalkozás. Olyannyira, hogy csak csökkentett mun­kaidővel dolgozhatnak. Jár­tam a darálóépületből üzem­mé előlépett két teremben. Az asszonyok bekötött száj­jal dolgoznak., A húsvéti to­jásfestékeket zacskóztak. Az egész ország idei húsvétjára tervezett, majd másfél millió csomag tojásfesték itt készül Tiszaroffon. A napi norma egy munkásnak 14 ezer zacs­kó megtöltése, vagy lera- gasztása lenne. De ezt még nem tudják teljesíteni. A havi kereset 700—1100 fo­rint. Molnár Sándor, szövetke­zeti elnököt keresve azt a választ kaptam: — Fenn van Pesten az anyavállalatnál. Vagyis a budapesti Élelmi­szer és Vegyicikkeket Cso­magoló Vállalatnál. Ez pat­ronálja a tiszaroffi Arany­kalász Tsz-t. Közös elhatá­rozásukból telepítette a cég a fetékcsomagolót Tiszarofí- ra. Ne szépítsük a valóságot, azt a munkát adta le, — amelyre a fővárosban nem kapott munkást. Itt Tisza­roffon pedig, mint a mes­siást, úgy várták már a kis üzemecskét. Ahány emberrel beszéltem a községben, mind reménykedve szólt arról, hogy februárra már itt lesz ugyané vállalat klórcsoma­goló ja is, s később pedig, ha minden jól megy, a sót is Tiszaroffon csomagolhatják. Az emberek százai azért vándoroltak el Tiszaroffról az utóbbi esztendőkben, mert itt nem jutottak munkához, kenyérhez. Kétszázötvenen itteni lakosok eliárnak dol­gozni máshová. Kovács Ist­ván tanácselnök legalább kétszázra becsüli a semmi­lyen munkát nem kapó hely­beliek számát. Péntek Fe­renc tsz főkönyvelővel szám­vetést csinálva pedig kide­rült, újabb kétszázra tehető azoknak a szövetkezeti ta­goknak a tábora, akiket csak tavasztól őszig, tehát csak az esztendő felében tud fog­lalkoztatni a közös gazdaság. Azokról van szó, akik a szántóföldeken dolgoznak, — ősztől kényszerpihenőre mennek. Roppant méretű gond ez. Pedig az átalakulással járó természetes gond is. Egysze­rűen arról van szó, a fel- szabadulás előtt két — mai szemmel génnek se nevez­hető — traktor volt csupán Tiszaroffon. Most csak az Aranykalász Termelőszövet­kezetnek 49 korszerű erőgé­pe van, hozzá a sok munka­gép, de már megkezdődött az állattenyésztés gépesítése is. És a gépesítésről nem mondhat le a termelőszövet­kezet. Csakhogy már most csupán — harmada ember elég a határban a felszaba­dulás előtti, vagy akár a kollektivizálás előtti lét­számnak. S mi legyen a többiekkel, a feleslegessé vált emberek­kel? A pillanatnyilag legjár­hatóbb útnak a mezőgazda- sági termékek helvi feldol­gozása. vagy legalább is rész­beni feldolgozása látszik. És olyan termelési szerkezet kialakítása, amely jövedel­mező is. meg sok embert is leköt. Ilyen növény a dohány. Valaha a tiszaroffi dohány nagy szó volt. Az itteni do­hánybeváltó az első világhá­ború idején is, az ország harmadik ilyen üzemének számított. — Már 1900-ban megalakult itt a Szociálde­mokrata Párt, s úgy tudják Szolnok megyében itt ünne­pelték meg az első máius elseiét. Tény, hogy 1917-ben az üzem háromszáz munká­sa négy napos sztrájkot szer­vezett, a bérkövetelésével az utcára vonult. Akkor hang­zott fel a sztrájkoló dohány­gyári munkások dala: „Legyen kérges annak is a tenyere. Aki miatt nincs a népnek kenyere”. Szolnok megye munkás- mozgalma történetében so­sem halványodhat a tisza­roffi dohánygyári munká­sok megmozdulásainak em­léke. De a dohánybeváltó hal­vány árnyéka már csak az egykori önmagának. A honi dohánvtermes7tés egyre el­tolódott az egykori nehéz dohánvfaíták rovására, — a könnvű dohány javára. S ez az átalakulás kihúzta a ta­lajt Tiszaroff alól. Az ötve­nes években pedig — nyil­ván ésszerűen — Szolnokra került a dohányfermentálás. Közelről bepillanthattam a ti­szaroffi dohánybeváltó éle­tébe lévén hogy vendégszo­bájában kaptam szállást. — Naponta hat asszonnyal ta­lálkoztam. az üzem mai tel­jes munkásgárdájával, Emiatt afféle csendes há­borúság is folvik a dohány­ipar és a falu között. A köz­ség vezetői már néhány éve követelték, a dohánybeváltó teremtsen munkaalkalmakat.. Ellenszolgáltatásul az itteni terme1 őszöve‘kezet száz hold dohánv termesztését is fel­ajánlotta. A dohányipar ve­zetői nem sokat tudtak ten­ni. Azt hiszem erre is vá­lasz. hogy 1969-től az Arany­kalász egy hold dohányt sem termel. — Képzelheti, mit kapok a főnökeimtől — mondta ke­seregve Végh Tibor, a do­hánybeváltó üzem Bulgáriá­ban tanult vezetnie. — még azt sem tudom e'érni. hogy a helyi tsz termelőnk legyen. Az maid real* a? jd-m de­rül ki. miléen hatása lesz a tiszaroffi válosznak. Miszen tavaly még ötven embert le­kötött a szövetkezetben a dohány. Mi lesz most ezzel ez ötven emberrel? (Folytatjuk) Borzák Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom