Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

1969. január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s F ényképezőgéppel a művészfelepen Látogatásunkra útitársként fényképezőgépet vittünk ma­gunkkal, így néztünk be három művész műtermébe. Palicz Józsefet a festőállvány előtt találtak. Legújabb képe az áprilisban nyíló Tavaszi Tárlatra készül. Simon Ferene Is a Tavaszi Tárlatra készíti a képen látható „Álló leány” szobrot. Még ebben az évben leleplezik a kiskunhalasi könyvtár parkjába készített szobrát, március 15-én pedig Ostffyasszonyfán adják át Petőfiről mintázott mellszobrát. „Kórus” című lemezdomborítása, amely a vásár­helyi őszi Tárlaton is szerepelt, az újonnan épült szegedi szakszervezeti székház egyik termébe kerül. INem lehetne olcsóbban ? Százezer dollár Ibuszék „Touriszt” feliratú irodái bármikor megirigyel­hetnék egy „menő” exportőr forgalmát. Legalább ig a ke­mény valutát illetően. Amoda így télen — a pusztán — sen­ki sem fordítja a rudat, illet­ve a volánt. Itt — Keresztes igazgató irodájában — napra beprog­ramozott vendégek járnak. A házi telex, interurbán jelzi jövetelüket, nyakig süpped­nek a plüss fotelekbe, a kü­lönféle „szín”-társulatok: és egy lyukas cent • • Üzletkötések idején Mindig is szerettem a pa­radicsom ivólevet- Örömmel fogadtam, amikor a bolgár mellett a magyar dobozos is megjelent az üzletekben. Csak egy kicsit drágának tartot­tam érte az öt forint húsz fillért. Ügy látszik, mások is, mert nemrég leszállították az árát. De nem is akárhogyan. Minden cég a saját hatáskö­rében — az új gazdasági me­chanizmus szellemében. Szolnokon például a Kos­suth téri fmsz-üzletben há­rom forint lett egy doboz, a Vörös Csillag úti ABC-áru- házban kettőhatvan. A 60-as csemegeüzletben pedig hat forint húszba kerül most. öt­húsz helyett Persze, a vásárlónak nem muszáj a csemegében vásá­rolni. Vegye . az ABC-ben hathqsz helyett kettőhatva­nért. Igen ám, de azért utaz­zon egy fél városnyit? Talán egyszerűbb lelnne, ha a csemegebolt vásárolna egy nagy tételt kettőhatvá- nért az ABC-ből és eladná az eddigi hathúsz helyett kisebb haszonnal. Ez is beleférne az új me­chanizmusba. — egy — nyék egyre magasabbak, a megrendelt termékeket a leg­kisebb részletekig minőségi átvevők, szakemberek vizs­gálják meg, amellett hogy magának a konstrukciónak is kitűnőnek keli lennie, ha nem a megrendelő adja a tervdokumentációt. Az Aprítógépgyár ennek tudatában jelentős munkát és pénzt áldoz a műszaki fej­lesztésre. Kevesen tudják például, hogy a Magnezit­ipari Művek tiszavárkonyi kísérleti üzeme, nemcsak a budapesti, hanem a jászbe­rényi üzem vállal kpzása is. Hozzávetőleg másfél millió forintja fekszik az ott kipró­bálandó berendezésekben. így pl. egy kicsinyített mé­retű forgókemence üzembe­állításával a dolomit nedves és félszáraz kiégetésének technológiájáról, pontosabban egy beiktatott hőkicserélő berendezés használhatóságá­ról óhajtanak tapasztalatokat szerezni. Az elképzelés sze­rint ez a fajlagos hősZükség- let 12—14 százalékos csökken­tését tenné lehetővé. A törökök *,behódolása“ Nyilván, ha beválik a ki. sérlet a gyár prospektusában szerepelni fog ez a berende­zés, s felkelti a külföldi „tisz­teit ügyfelek”, megrendelők figyelmét is. Mert piaci lehe­tőség az van, de csak jó áru­val. Az ismert Haldex (med­dőfeldolgozó) üzemek egyes berendezései után is nagy az érdeklődés. Legutóbb Török­ország két ilyen műhöz adott megrendelést. Becsületbeli ügy ez, indo­kolt vállalati büszkeség is le­het. Mindenesetre az Aprító­gépgyár azok közé az üzemek közé tartozik — a külföldi megrendelések révén is — amelyik nem rendeléshiány­nyal küzd, hanem éppen az okoz problémát, hogyan te­gyen eleget a külföldi és bel­földi igényeknek. mokány kis latinok, szőke angolszászok, pirosbarna ma­rokkóiak... Nyilatkoznak százezer, millió dolláros, már­kás üzletekről, műszaki fel­tételeket szabnak, követelnek és engednek... — Két ^ félszeresére nö­vekedett a tőkés exportunk tavaly, 1967-hez viszonyítva — mondja az igazgató elv­társ — ezúttal olyan érdek­lődőnek, akitől egy lyukas centet sem remélhet. Forint, márka, dollár mindent a verőért E hó végén, 30-án várjuk a Magonyáékat. 1970—71-es szállításra kémek ajánlatot különféle berendezésekre, mintegy húszmillió forint ér­tékben. Egyébként marok- I kóiak, ólom, cink, ezüst ki­lúgozással, illetve feldolgo­zással foglalkoznak... Azután itt van a gumihulladék fel­dolgozó gépsor, helyi terve­zés, szabadalom, Vácott már működik. Február 3—4-ére egy angol cég megbízottait várjuk ebben az ügyben. Százezer dolláros üzletre van kilátás. Régi vevőink a nyu­gatnémetek. A Ration-cég festékipari berendezések ügyében óhajt tárgyalni. Nem első vevőink a Schlöman megbízottai sem. E hó végé­ig tőlük dokumentációt vá­runk. A megrendelés 273 000 nyugatnémet márkára szól. Június végére — igen rövid határidővel — már szállíta­nunk is kell; A panasz nem elég — A többitől sem — erő­síti meg. Ugyanis nem mi vagyunk az exportőrök, ha­nem a termékeinket forgal­mazó külkereskedelmi válla­latok, mint például a Nikex, Chemokomplex stb. Ezek a bizományosaink, mi forintot kapunk tőlük, akár dollárért, akár más valutáért értékesí­tik. ...Csakhát! Aféle becsü­letbeli ügy, hogy az erős vi­lágpiaci versenyben elismer­jék az „Aprítógépgyár, Jász­berény” márkát. S persze a konvertábilis valuta is nép- gazdasági problémákat old meg. — Külön ösztönző, export­prémium, ilyesmi...? — Csak olyan mértékben, amennyiben a vállalat nye­reségtömegével összefügg. — Akkorhát...? — így is Gácsi Mihály müveiből január 11-én kiállítás nyílt To­kajban, ahol több mint harminc rézkarcot és linómetszetet mutat be. A Tavaszi Tárlaton kívül a békéscsabai Alföldi Tárlatra és az év végén nyíló miskolci Grafikai Biennáléra készül. (Foto; Nagy Zsolt) A nyugati piacra nem könnyű beférkőzni. Ez általános vélemény — sőt pa­nasz — az exportálók köré­ben- A minőségi követeimé­A csendes téli puszta így télen ezért is forgalmas, a két nagy jászsági gyár körül. Ilyenkor év elején van az üz­letkötések ideje. — Palatinos cAz izqáqa ember mfínűfóq(a Á vadászokról, a pléhkrisztusról és a szájsebészkedésről Jó, hogy találkozunk szer- szekesztőkém. Maga nem szokott vadászni? Csodálom, mert ez most elég nagy di­vat Nem baj — azért majd csak viszi talán valamire enélkül is. Füleljen ide, van egy oltári vadásztörténetem. Jön az egyik haver a múlt héten és elkezdi nyomni ne­kem a szöveget hogy ígv az úri passzió, meg úgy a Nép­lap ott ahol van... Mon­dom neki mi a balhé, azt nyögd már. ne szövegelj itt rejtvénveket. Var abból elég az újságokban is. Rákezd a haver és előadja hogy egyik este kapott egy nyulat. Azon­mód vitte is haza. hogy lesz most nagy vacsora. Fölvágó­dik a buszra. • de ott min­denki öt nézi. Még suttog­nak is mögötte, hogy ez is olyan lehet nézd csak. Gya- més a népszerűség a fiiinak, Mrde» otthon az asszonyt, hogy ugyan mit kuksiztak annyira ezen a nyúlon, talán ezekbe is beleállt a köröm­nyavalya és tilos a fogyasz­tása? Homlokára csap az asz- szony, — mondja a haver — és elkezd rettenetesen nevet­ni. Nem olvastad még a mai Néplapot? — kérdi a férjé­től — Benne van, hogy le­buktak a vadászok, mert si- kftás, meg hasonló bulik voltak. Azt hitték, hogy a haver is egy ilyen vadász. Oltári. nem ...? ...Ragyogó történet. De ez mind semmi. Amikor megje­lent a cikk. bejött egy nagy darab ember a szerkesztőség­be. a vállán puskával. A szerkesztőt kereste. Nagy hangon előadta, hogy elégté­telt kér. Mert menhurcnlta az újság a nevét Nem igaz, ordította a puskával hado­nászva, hogy tizenkét ezer forintot emelt eí. Csak tizen­egyet. És abból is már hatot visszafizetett. Most a sok paraszt — ezt községének la­kóira értette.— úgy néz rám, mint. egy bűnözőre — mond­ta. Ez is jó, igaz...? ... Oltári. De szerkesztő­kém, maguk mit mondtak az ürgének? Jó, a töltőtoll nem nagy csavarkulcs, de valami „nyomós érv” csak van ilyen­kor kéznél? Remélem olajra léptették a pasast? Tudja, amióta így dumcsizgatunk egymással, kezdem megis­merni ezt a tollforgató szak­mát. Maguknál is könnven meg lehet szerezni a beutalót a gumifalú szobába. Ide a bökőt nem sokan bírnák cér­nával azok közül, akik olyan sokszor dumálnak, hogy így a Néplap, meg úgy Hanem szerkesztőkém' Nagy újság van. Már leve­leznek is velünk. Képzelje kiszagolták, hogy én vagyok az az izgága manusz, akinek a szövegeit maga megírja. Had olvassak fel az egyik le­vélből; „Duma, porhintés a szemekbe, meg sóder a nép­nek — az ürge próbálja át­venni a mi stílusunkat, szer­kesztőkém — amit maguk firkálgatnak. Klassz srác maga kedves Izgága bará­tom, meg a szerkesztő ha­verja is, csak nem mernek odavágni. Nem szövegelni kell itt, hanem cselekedni. Bele a közepébe, hogy ijed­jenek meg.. .*» és ígv to­vább. A lényeg az. hogy az agyunkat akarja fűteni az ürge. Uszít. Persze névtele­nül. Tudia mi az én külön be­járatú véleményem erről’Ne nézzen bennünket melósokat senki sem verébnek. Esváb­ként Ismeri szerkesztőkém a mondást, horv mi lár a foga- datlan prókátornak? Ieaza van. nemcsak a szála. Vala­mi más is Nagvon nem jók nálam az ilven hansik. Mert tudia kedves barátom, úgv vagyok én ezzel a hőrönsés- sel. vagv ahogv maga mond­ja izgágasással, hosv ami az envém, ahol én otthon va­gyok. arról véleményt is mondhatok. De ha ilyen sö­tétszándékú palik helyettem, vagy helyettünk akarnak szö­vegelni. olyan alapon, hogy a kibicnek semmi sem drága, akkor én a proletár csend- rendelet híve vagyok ... Nem tudja mi az? Ez még olyan negyvenhetes módszer. De mindig beválik. Van egy öreg haver, ő szokta mondani, hogy ha én egyszer fölszó­lalok — nála ez nem ám szövegelést jelent! — a pléh- krisztus is leszakítja a jobb­kezét a szögről, hogy tiszte­leghessen előttem Ennyit a kibiceknek. De várjon, ne menjen még. Had adjak egy jó tippet is. Gáz van megint a gázzal. Fölemelték az árát. mert ma­gasabb fűtőértékű lett Rend­ben van. de azért megkér­dezném, hogy megmérte-e azt valaki a lakásokban, a csö­veknél. Ténvleg annvi a ka­lóriaszám. mint amennyiről a szöveg szól? Mert van ne­kem egy gázos hansim. Az csak nevet az egészen. Azt mondia. hosv etetés ez, mert úgv számolták, ahogvan a csőbe préselik, nem úgv aho­gyan a fogvaszló kapja Csak meg kellene ezt nézni szer­kesztőkém. Meg a számlázást is. Mert figyeljen csak és számoljon. Az áremelés ja­nuár 1-től érvényes. De a novemberi, decemberi fo­gyasztást is most számlázzák le egyeseknek. Vegye elő drá­ga szerkesztőkém a számlát, amit majd kap. Kuksizzon csak bele, mennyit fizet a ja­nuár l. előtt fogyasztott gázért? Be is fejezem a szöveget. Van még egy gyerek történe­tem, magának fenntartva. Az este keményen verjük a blattot a havernál, egyszer csak iön a fia. Hét éves. El­kezdi. hogy most jó lesz a suliban, mert ez a szigorú ta­nítónéni hosszabb időre el­megy. Szülni fog. mondja a srác. A fateriában elállt az ütő. de azért megkérdezte, honnan tudod te ezt, kölyök. Már nagyon látszik rajta, hogy terhes — feleli. Na. ezt csak azért meséltem el, mert olvastam a lapiukban, hogy az a főszájsebész nem látta meg ugyanezt a műtőaszta­lon fekvő betegén. Na, vi­szontlátásra ... ...Viszontlátásra. Varga József

Next

/
Oldalképek
Tartalom