Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

1969. január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pártbizottság a tsz-ben Alapszezvezetek ágazatonként Tapasztalatok a megye legnagyobb termelő­szövetkezetéből Szerkesszen velünk/ Levélben és szóban egyaránt nagyon sok ötletet és tanácsot kapunk olvasóinktól. Sokat fel is használunk azokból. Számtalan érdekes riport született már így, sok közérde­kű kérdésre adtunk választ olvasóink kíván­ságai, javaslatai alapján. Ezt a kapcsolatot szeretnénk tovább erősíteni, ezért ötletpályázatot hirdetünk. Kérjük, írják meg, miről szeret­nének olvasni a Néplapban. Bármilyen köz­érdekű témát kivizsgálunk, s azt megírjuk. Olvasóink kívánságára interjút készítünk közéleti személyiségekkel, a megyénket, vagy a városokat, községeket érintő kérdé­sekről. Várjuk javaslataikat. A legjobb ötle­tet a szerkesztőség havonként ezer forint jutalomban részesíti. Vegyen részt az ötlet­pályázaton, szerkesszük együtt a Néplapot! Több mint 1800 mocsár Magyarországon Tavaly az Aranykalász Tsz-szel való egyesülés után, az abádszalóki Lenin Tsz te­rülete 15 500 holdra duzzadt. A szövetkezet így az ország második legnagyobb közös gazdasága lett. Ilyen nagy­ságú üzem összefogása, irá­nyítása sokrétű, bonyolult feladatot jelent A gazdaság korábban üzemegyeségekre tagozódott. Ezek fogták ösz- sze az ottani növényterme­lést, állattenyésztést, sőt a gépesítést is. A pártszerve­zetek szintén üzemegységen­ként működtek. Ágazati irányítás A megnövekedett terület új helyzetet teremtett, vál­toztatni kellett a vezetés módszerein. Az igazgatóság végül úgy döntött, hogy át­tér az ágazati irányításra. Természetesen, a gazdaság pártszervezete is ehhez al­kalmazkodott. A korábbi felépítés hátránya az volt, hogy a különböző munkate­rületeken dolgozó kommu­nisták kissé általános tá­jékoztatást kaptak. Felada­taikat sem szabhatták meg pontosan A pártrendezvé­nyek összehangolása is ne­héz volt. az állattenyésztők akkor dolgoztak, amikor a többeknek már lejárt a munkaideje. Négy alapszervezetet hoz­tak létre (növénytermesztés, állattenyésztés, gépesítés, szőlő-gyümölcstermesztés). A korábbi csúcsvezetőség he­lyett pártbizottságot, párt- végrehajtóbizottságot válasz­tották. Űj típusú felépítés ez a mezőgazdasági üzemek gyakorlatában. Üzemegyeségek továbbra Is maradnak a szövetkezet­ben, ám ezekhez csak a növénytermesztés tartozik. AZ állattenyésztési ágazat hat telep, a gépesítési pedig három csoport munkáját fogja össze. A mammutgaz- daságnak ezeregyszáz dol­gozó tagja van, rajtuk kí­vül több száz a nyugdíjas és járadékos. A kettőszáz­ötvenhét párttag gyakorlati pártmunkáját huszonhat pártcsoport irányítja. — A kommunisták a gazdaság minden munkaterületén dol­goznak. A pártpolitikai mun­ka az ágazatok tevékenysé­géhez kapcsolódik A ren­dezvényeket a munkaidő után, este, az állattenyész­tésben a munkaidő között, a délelőtti órákban tartják. A kollektív bölcsesség szerepe A pártbizottság tagjait az ágazatok dolgozói közül választották, s abban min­den munkaterület képvisel­ve van. Üléseit negyedéven­ként tartja, ahol a gazdaság egészét érintő főbb kérdése­ket vitatják meg. A párt- végrehaitóbizottság kétheten­ként ülésezik, a féléves terv­ben meghatározott témákat tárgyal. A vb tagjai szerint az ülések aktívak, mindenki elmondja véleményét, javas­latait és kollektíván dönte­nek. A taeevűlések is látogatot­tak, azokon a tagság 75—80 százaléka részt vesz. A tá­vollévőknek igazolniok kell, miért hiányoltak. Fegyelmet tartanak, melyet önként vál­lalnak a kommunisták. Po­zitív vonás, hogy a pártcso­portok nagy többsége a szer­vezeti és tartalmi kérdések­ben eleven kapocs a párt­vezetőség, a párttagság és a szövetkezeti tagok között. A pártcsoportok segítik, ellen­őrzik a pártmegbízatások tel­jesítését is. v Részt vettem a gépesítési ágazat nártveze*őségi ülésén. Érlékelték az 1968. évi gaz­dasági- és pártmunkát. A bizalmiakat meghívták erre az ülésre, mert a téma a következő taggyűlés napi­rendjén szerepel. Nemcsak a vezetőség tagjai, a bizalmiak is hasznos javaslatokat tet­tek, melyekből határozat litt. Pl.: tervszerűbben fog- Mkozzanak az új párttagok felvételével; ne csak bírál­janak, dicsérjék is a jól dol­gozókat; jobban segítsék a szocialista brigád munkáját, mely motorja az üzemágnak stb. A tsz-tag nemcsak dolgozó, gazda is A pártmunka célja és tar­talma tavaly az új gazda­sági mechanizmus bevezeté­sével kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdések voltak. A párt vb tagjai elmond­ták: taggyűléseken, üzemi tanácskozásokon, a pártok­tatás keretében és szemé­lyes beszélgetéseken is so­kat foglalkoztak ezzel. A vb javaslatára a gazdaság­vezetőségi ülések határoza­tait a munkahelyek híradó táh'áin is kifüggesztették. Tavaly nagyobb önállósá­got kaptak az ágazatok, üzem­egységek vezetői. Éltek is ez­zel, ám a szövetkezeti demok­ráciáról esetenként megfe­ledkeztek. A pártszervezetek felfigyeltek e káros jelenség­re A tsz-tag nemcsak dolgo­zó, hanem gazda, tulajdonos is. Érvényesíteni kell, hogy a gazdaságvezetők kikérjék az emberek véleményét. A vb kezdeményezésére rendszere­sítették a termelési tanácsko­zásokat a gazdaság egysé­geiben. Megfelelő fórum ez? Bor­só, Gyula, a pártbizottság titkárhelvettése mondta el: Az őszi betakarítás során er­re a gazdaságvezetők is rájöt­tek. Veszélyben forgott, hogy év végén kifizethetik-e a ter­vezett jövedelem 100 százalé­kát. A kommunistákhoz, a szövetkezeti tagokhoz for­dultak. Dányi Imre tsz-elnökhelyet- tes így vélekedik: Annyi csa­ládtag jött dolgozni, hogy egy hét alatt felszedtük a 450 hold cukorrépát. Azóta rend­szeresítettük a termelési ta­nácskozásokat; A Tisza II. és a távlati terv A pártbizottság javaslatára kidolgozták a tsz középtávú fejlesztési tervét. Erre több Egymás után hirtelen halt meg a két tiszaroffi fod­rász. Négyen voltak még borbélyok a községben, most két mesterre maradt az egész 2700 lelkes falu. Bi­zony sort kell várni, mire az ember megborotválkoz­hat. De talán a borbélymű­hely az egyetlen a település­ben, ami megőrzött még va­lamit régi hangulatából. Ma is ráérős beszélgetések ott­hona még. Itt hallottam, hogy jön a színház. A plakáton rajta is volt: jegyek Trigola bor­bélynál válthatók. Trigola György fodrászról igen so­kat hallottam. Afféle komi­kus őstehetség. Azt mond­ják elég volt ha megjelent a színpadon, már dűlt a ne­vetéstől a közönség Ha Tri­gola, a helyi Latabár neve ott volt a kézzel írott mű­sorlapon, már biztos teltház­ra számíthatott a társulat, legtöbbször a Csárdáskirály­nő ment Arról az időről van szó, amikor még önszórakoz­tató volt a falu. Itt Tiszaroffon nagyon hí­res színjátszó csopont mű­ködött. Volt tél, hogy két színdarabot is betanult a csoport. Eljártak vele Tisza- gyendára. Tiszaburára, Abád- szalókra. Kunhegyesre, sőt még a távol; Tiszafüredre is. — Ahonnan természetesen ugyancsak jöttek vendégelő­adásra az ottani műkedve­lők, okból is szükség volt. A kis­körei vízlépcső és öntözőmű építésével az abádszalóki tsz területe 1270 holddal csök­ken. Helyén víztároló, főcsa­torna és egyéb műtárgy lesz. Bár a tsz a Tisza partján fekszik, öntözni eddig alig tudott. Nyilvánvaló, a terület­kiesést belterjesebb gazdálko­dással kell pótolni, felkészül­ni az öntözővíz fogadására. A javaslatból határozat lett, s a tervet elkészítették az illetékes kutatóintézettel. Ez hét évre szóló. Az öntöző­mű felépítésével a tsz 2300 holdat öntözhet. Az idén kor­szerű gépjavíó üzemet építe­nek. A Vörös Csillag Trak­torgyárral kooperálva, itt ja­vítják a magyar traktortípu­sokat, esetleg a környező tsz- ekét is. Az állattenyésztés fejlesz­tése is napirendre került. Harminc millió forintos költ­séggel — a kisgyócsi telepen — korszerű sertésnevelő és hizlalda létesül. A kombinát évente hatezer hízott sertést fog kibocsátani. 197-5-ig en­nek anyagi, tárgyi és szemé­lyi feltételeit is meg kell te­remteni. Közben sor kerül a szarvasmarhatelepek korsze­rűsítésére is. Az abádszalóki Lenin Tsz- ben ezekben a napokban ter­melési tanácskozásokat, párt­taggyűléseket tartanak. Meg­vonják a gazdaság tavalyi mérlegét, értékelik a kommu­nisták és a tsz-tagok helyt­állását. s levonják a szüksé­ges tanulságokat. Az új mechanizmu, első éve siker, re! zárult. A szövetkezet túl­teljesítette éves tervét, s a tagonkénti átlagos jövedelem 19 ezer forint körül lesz. Eb­ben benne van a pártszerve­zetek kezdeményező készsége és a szövetkezeti tagság szorgalma is. A kölcsönös fellépésekkel, szinte kéthetenként jutott egy-egy előadás a téli es­tékre. De más ezenkívül nem is igen volt. Az ak­kor még hosszú teleket, „agyonütötte” a nép. Az ötven esztendőt elhagyott Pazsa Gyula bácsi emlékei szerint: — A durákozás járta té­len. De nem pénzre ám, ha­nem gyufaszálra; meg bab­ra kártyáztunk. így teltek a tanyázások, a téli rokonlá­togatások. Ezeknek a régi időknek az emlékeit fényképalbum őrzi a községi művelődési ház­ban. Van ott felvétel a még három évvel ezelőtt is létező népi tánccsoportról is. De már nincsenek népi tánco­sok Tiszaroffon. A társasági tánc váltotta fel, amit fő­képp az ifjúsági klub est­jein járnak a fiatalok. És nincs már színjátszó cso­port sem. Van ellenben iro­dalmi színpad. Most pél­dául a Tanácsköztársaság évfordulójára készülődnek, mégpedig a munkásmozga­lom tiszaroffi eseményeinek meeelevenítésével Az egykori műkedvelő színjátszó társulat tagjai egyébként a falu iparosai voltak és a kisebb tisztvise­lők. A lakosság nagyrészét kitevő parasztság pedig a befogadó, a közönség. Ámbár ez most is szinte ugyanígy vaifc Az irodalmi színpad A legjobb klub Kedves ünnepséget ren­deztek tegnap délután Tö- rökszentmiklóson a mező- gazdasági gépgyár műve­lődési otthonában. — Az MHSZ megyei vezetősége nem régen értékelte a megyei tartalékos klubok munkáját. A városi és já­rási szervezetek értékelé­se nyomán úgy döntött, hogy a megye legjobb klubját megillető vándor­zászlót a gépgyár Zalka Máté MHSZ tartalékos klubjának adományozza. A zászló átadására teg­nap került sor. Az ünnep­ségre meghívták a hazánk­ban ideiglenesen tartózko­dó szovjet csapatok kép­viselőit. Megjelent az ün­nepségen Vass Lajos, az MHSZ megyei titkára, Horváth Ferenc, a polgári védelem megyei törzspa­rancsnoka, a városi és já­rási pártbizottság és a fegveveres testületek kép­viselői. A baráti hangulatú ün­nepséget Búzás Imre, a megyei MHSZ titkára nyi­totta meg majd Pauszf elvtárs. a klub titkára szá­molt be munkájáról. Is­mertette azokat az ered­ményeket, amelyek alap­ján kiérdemelték a kitün­tető címet. Ezután Vass Lajos, az MHSZ megyei titkára tett eleget kedves megbízatá­sának; átadta a vándor­zászlót és az oklevelet a legjobb munkát végző klubtagoknak. A vendé­gek közül az egyik szovjet alezredes gratulált a zász­ló átadásához és megkö­szönte a meghívást, Expedíció a víz alatt JACQUES PICCARD professzor újabb vízalatti ex­pedíciót jelentett be, a me­leg Golf áramlat tanulmá­nyozására. A különlegesen épített mélytengeri kutató gömböt az áramlat hajtja. Magának a Golf áramlatnak vizsgálatán kívül az expedí­ció részvevői megvizsgálják a plankton rétegeket is ab­ból a szempontból, hogy ezek milyen mértékben jö­hetnek számításba a Föld állandóan növekvő lakossá­gának élelmezése szempont­jából. tagjai ezúttal is tisztviselők, tanácsalkalmazottak és van­nak persze tagjai az Arany­kalász Tsz-ből is, de azok irodisták, legfeljebb a szö­vetkezet ipari tanulói. A be­fogadók, a közönség válto­zása a legnagyobb. Olyany- nyira, hogy még a helybeli vezetőket: Jóvér István párt­titkárt Bodon Béla iskola- igazgatót is meglepte az eredmény. Ök mondták: — Ismerjük a mi falun­kat, de erre azért nem gon­doltunk volna. Az történt, hogy Karko­ván Gyula történelem sza­kos tanár közreműködésé­vel közvéleménykutató la­pokat osztottunk ki az álta­lános iskola VIII/a osztályá­ban. Huszonkilenc gyerek jár ebbe az osztályba s ti­zennyolcnak a szülei fizikai munkások, többségükben ter­melőszövetkezeti tagok. — A gyerekeknek feltett kérdé­sek között szerepelt ez is: — Mivel töltik el szüléi­tek az estéket? Mintha összebeszélt volna a VIII/a A válaszok sor­ra. rendre: „Szüleim estén­ként rádióznak, tévéznek, ol­vasnak beszélgetnek”. „Az én szüleim rádiót hallgat­nak. tévét néznek esténként.” Kis eltéréssel ugyané tartal­mú majd minden felelet. A huszonkilencből három vála­szában nem szerepel a tévé­nézés. Csak egyben nem a rádiózás, hatban nem az ol­Honfoglaláskor az ország síkvidéki területeinek egy- harmadát borították mo­csarak, s nagy részük a XVIII. századig fennmaradt. A régi okiratok szerint Deb­recen közelében, Hortobágy vidékén, a békési és jász­sági területeken ma is Nagy­árok. Árkuspatak és számos helyen ördögárok néven is­mert csatornák még a XIII. és XIV. században épültek a mocsarak lecsapol ására. A középkori várak nagy része azonban elárasztással erősí­tette védelmét, tehát mo- csarasított. A Báthoryak is ez­zel a vízi munkával sietették ecsedi új váruk környékén az ecsedj lápvilág kialaku­lását. így csak az utóbbi két évszázad hozott lényeges vál­tozást. Az 1800-as évek kö­zepéig 100 kilométer hosz- szú lecsapoló csatorna épült, amely a századfordulóig M -’méternyire bővült, s jelenleg már mintegy 30 ezer kilométeres belvíz-le­vezető csatornahálózattal ren­delkezünk. A sok ezer négyzetkilométe­res mocsárvidékeket már fel­vasás. És csak két gyerek írta, hogy szülei beszélgetni mennek a szomszédba este, vagy onnan jönnek ugyané céllal. Durákozás, kártyázás egyetlen feleletben sincs. Szerzett élményeim ugyan­erről győztek meg. Ha va­laha csendesek voltak télen a falusi utcák, akkor most igazán azok. Este 8 után már lélek se jár rajta. Azon az estén, amikor a tévében a Kabos-film ment, szétnéz­tem az itteni zenés-táncos étteremben. Tizenheten vol­tunk összesen. Hatan tisza- buraiak, akik hivatalos dol­gukat intézték délután, s estére ittragadtak Mid Béla muzsikáját hallgatni. — A tanácsháza két gépíró kis­asszonya táncolt, két MÄV- AUT egyenruhás férfi csend­ben üldögélt, nyilván a leg- kKzoiohbi járatig töltötték idejüket. — S csak a töb­biek voltak tiszaroffiak. Benéztem a művelődési otthon tévétermébe is Ott kevesen voltak. Másnap hal­lottam: — A kultúrba csak a cigá­nyok járnak. Kiss András postamester kimutatásai szerint minden negyedik tiszaroffi család­ban van csak televízió ké­szülék. De... Dúr Zsigmon­diaknál tízen-tizenketten té­véznek esténként. Botos Sán- doréknál az alvégen nyolcan- tízen. Pazsa Gyuláéknál ha- tan-nyolcan összejönnek. — Szomszédok, utcabeliek így nézik a műsort. A 965 tiszaroffi család. 790 rádió tulajdonosa és 1097 újságot, napilapot, folyóira­tot fizet elő. Már a cigány­soron is van két tévé ké­számoltuk, de a kisebbekkel még nem végeztünk. A víz­ügyi kutatók több mint egy­éves munkával összeállítot­ták a vizenyős, lápos terü­letek országos kataszterét. Kiderült, hogy az apróbba­kat — az öt hektárnál ki­sebbeket — nem számítva még mindig 1824 mocsár ösz- szesen 1200 négyzetkilomé­ternyi területet takar az or­szágban. Ennek csak kis tö­redéke az a 12 500 hektáros terület, amelyen teljesen járhatatlan hatvan mocsár és ötvenkettő pedig nehezen, de átlábolható. A Duna— Tisza között maradt fenn a legtöbb mocsár. A legna­gyobb azonban az eliszapo­sodott egykori Bama-tó, — amely Keszthelytől délnyu­gatra, Sármellék, Zalavár, Vörs, Balatonmagyaród és Fönved környékén tizenkét szakaszon összesen 5220 hek­tárnyi területet ural. A má­sodik 4918 hektárral a Mo­sonmagyaróvár és Tárnok­réti, Rábcakapi község kö­zötti összefüggő mocsaras te­rület. szülék. S még a gödörben meghúzódó putrikban is szól a tranzisztoros rádió. És Kiss László útőr, idősebb ember Tolsztoj Anna Karenináját olvassa. Szemüveggel és las­san. És ha végzett vele, a Háború és Békét kéri ki a könyvtárból, amelynek fél ezernél több beiratkozott ol­vasója van, tehát minden ötödik tiszaroffi lakos. — A Háború és Béke hosszú lesz magának Laci bácsi. — Nem baj. Kitelik az időmből. Egy este dr. Győri Mikló- sékhoz menet eltévesztettem a házat, az előtte lévőbe ko­pogtattam be. A gazda olyan elmerülten mélvedt az új­ságba, hogy csak akkor vett észre, amikor előtte álltam. Orvos Tóth Péter bácsi, a Néplapot betűtől-betűig ki­olvassa, minden lapszámot félrerak, hogy egy érdeke­sebb cikket később is előve­hessen. Nem tagadom meg- illetődöttségemet. mikor be­lekóstoltam a Tisza menti kisközség téli estéibe. Ez persze inkább, az idő­sebb generáció. És hogy tel­nek el a fiatalság estéi? Ha­jai. Az ifjúság kirepült in­nen. Amikor megismeri°m az adatokat, hogy még 1960- ban is 3274 lelkes volt a mostam 2744 lakosú község, igazat kellett adnom az Adv verssort átformáló párt­titkárnak : „Ügy elfogy Tiszaroff, mintha nem lett volna ’’ ■ Folytatjuk.) Börzék Lajos Máthé László TISZAROFFI TÉLI NAPOK I. # Út a Csárdáskirálynőtől Anna Karenináig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom