Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-25 / 20. szám

fILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA n^^irSRTBiZOTTSÁG XX. évfolyam, 20. szám. Ara: 70 fillér I960, január 25., szombat. Két céget eladtak Fővárosi vevők — Egymilliós »nászajándék" Évenkénti törlesztéssel Ha valaki vásárolni megy — legyen egyszerű há­ziasszony, vagy vállalati be­szerző —, és a listára föl- jegyzett húsz cikk közül akár csak egyet-kettőt is nem talál meg, a hiány miatt érzett bosszúsága százszorta nagyobb, mint elégedettsége, hogy csak- hern minden szükségeshez hozzájutott Ez egészen ter­mészetes, arról nem is szól­va, hogy a hiány esetleg a megszerzett áruk jó fel- használását Is kérdésessé teheti. Ezeket azért bocsát­juk előre, nehogy bárki is túlzottnak ítélje, amit a szükségletek szerinti ter­melésről, a vállalatok úgy­nevezett piacérzékenységé­ről ma, egy esztendővel a reform bevezetése után, el­mondhatunk. Tagadhatatlan, hogy akár a fofvesztési cikkek, akár a termelőeszközök, beruházási áruk kínálata jelenleg lé­nyegesen közelebb áll a ke­reslethez, mint az elmúlt években. A reform tehát, amint vártuk, miközben megszüntette a kötelező vál­lalati tervszámokat, jóval arányosabb, tervszerűbb népgazdasági fejlődést indí­tott el, mint amilyet a gaz­dasági irányítás korábbi rendszere lehetővé tett. A cél azonban nyilvánva­lóan az, hogy az említett ,.,,húsz” közül az az „egy-két” hiány is mielőbb megszűnt jön, és a vállalati termelés a legmesszebbmenőkig a mindenkori kereslethez al­kalmazkodjék. A piac töké­letes ha+á-át a vállalati ter­melőmunkára számos té­nyező. körülmény korlátoz­hatja. Itt csupán néhányra térünk ki, a legfontosabbak közül. A legtöbb nehézséget az elmúlt esztendőben e té­ren egynémely termelői ár okozta. Ezekben a kezdeti termelő^ árakban ugyanis igen sok esetben annyi nye­reséget kalkuláltak bele — vagy legalább is, ez derült ki utólag — ami már ér­dektelenné tette a vállala­tokat, hogy újabb, kereset­tebb cikkek gyártásába fog­janak. s általában tüzete­sebben kutassák, mi iránt növekszik különösebben a kereslet. Ez a laza árukal­kuláció nagyon is alkalmas arra. hogy eltompítsa a ter­melők niac -ránti érzékeny­ségét különösen, ha olyan pénzbőséggel párosul, ami­lyent a vállalatok — a kez­deti biztonság érdekében — tavaly élvezhettek. Az idén azonban — amint a pénz­ügyminiszter is (ecsetelte az országgyűlésben — már lé­nyegesen változik a helyzet, a vállalatoknak, az újabb intézkedések összhatásakép­pen. keményebben és figyel­mesebben kell dolgozniuk a nyereségért, sokkal érzéke­nyebben kell reagálniuk a kereslet minden rezdülésére. Egyik esetben a csökkent érdeklődés miatt, a másik­ban a vevő megtartása ér­dekében nyúlnak majd a vállalatok az árcsökkentés eszközéhez, vagy — hasonló meggondolásból — újabb, vonzóbb termékek gyártásá­nak megkezdéséhez, amelyek jobb árral, több nyereség­gel kecsegtetnek. A hang­súly az erősödő gazdasági írCriyszeren van, amely é’­Undo velejárója, ösztönzője lesz a vállalati munkának. Ilyen értelemben szoktuk volt magyarázni egyes ap­róbb fogyasztási cikkek, tö­megáruk krónikus hiányát, mondván: rossz áruk van, ezért nem érdemes velük a gyáraknak foglalkozni. Csak­hogy ez az okoskodás rész­ben tévesnek bizonyult, az új ármechanizmus sem szün­tette meg egy sor ilyen cikknek a hiányát. Egysze­rűen azért nem, mert az ár önmagában még nem teszi vonzóvá egy új cikk gyártá­sát az üzem / számára, ha adottságai egyébként nem teszik erre alkalmassá; mert esetleg amit nyer a réven, elveszíti a vámon. Ahogy azonban majd az új mecha­nizmus mind teljesebb ér­vényesülésével rugalmasabbá lesz az egész termelő-appa­rátus, mindegyre kiválnak majd azok a termelői egy­ségek, amelyek a legalkal­masabbak egy-egy valóban keresett új, vagy nem is új termék gyártására. Sőt, na­pirendre kerülhet új szö­vetkezeti, tanácsi üzemek alapítása és egy-egy na­gyobb gyár új leányvállala­tot alapít határozottan azzal a céllal, hogy bizonyos, jól felmért szükségleteket ki­elégítsen. A szocialista vál­lalkozásnak ez a fajtája ugyan még a jövő zenéje, de a jelek szerint már a közelebbi jövőé. Az említett érzékeny- I ség a piac, a fogyasztó vi­selkedésére azonban, a gaz­dasági ösztönzők kifogásta­lan működése mellett sem teljesen spontán folyamat eredménye; mint sok egyébé­re erre is föl kell készül­ni, meg kell teremteni hoz­zá a szükséges szervezeti és személyi feltételeket. — A piac szüntelenül változó jel­legzetességei nem olvasha­tók ki a meteorológiai je­lentésekből — bár nem ér­dektelen azokat sem tanul­mányozni — a szükséges piacismeret megszerzése ma már igen fejlett, sokágú tu­domány és gyakorlat, amelyet el kell sajátítani, majd helyesen alkalmazni kell. Es ez még csak az egyik fele a dolognak, hi­szen nem kevésbé fontos a piac befolyásolása, amely­nek korszerű eszközei épp­úgy bonyolultak és változa­tosak. Mindez nélkülözhetet­len a korszerű -szocialista vállalat hatásos fegyverze­téhez, amely hozzáértő al­kalmazással fokozatosan még teljesebb egyensúlyt teremt­het a népgazdaság vala­mennyi szektorában, persze nem statikus, hanem szünte­len mozgásban lévő, dinami­kus egyensúlyt. Az a körülmény, hogy a reform már az első esztendőben számos terüle­ten növelte ezt az egyen­súlyt, semmi esetre sem lebecsülhető eredmény. Hát még ha a felsorolt — és fel nem sorolt — tényezők, eszközök is erőteljesebben érvényesülnek majd — ak­kor fog csak igazán kibonta­kozni szocialista gazdasa­gunk igazi ereje, életrevaló­só p-s A Szolnoki Ruházati Vál­lalat az utóbbi esztendőkben nehezen boldogult. Elsősor­ban azért, mert a termelőbe­rendezései elavultak, így a termelékenység meglehetősen alacsony szinten mozgott A vállalat emiatt állta mind ne- hezebben a versenyt a kon- kurrens cégekkel. A tavalyi termelési és gaz­dálkodási eredményekről (de tnár évközben is) arra lehe­tett következtetni hogy a vál­lalat saját eszközeiből 1970- ig csak kisebb beruházásokat valósíthat meg, legfeljebb egy-két gépet szerezhet be, illetve a meglevők felújításá­ra futhatja a pénzéből. A kapacitás, tehát jelentékenyen nem bővíthető, a termelé­kenység csak minimális mér­tékben fokozható. Ugyanakkor kedvező lehe­tőség kínálkozott a fenti problémák végérvényes meg­oldására. A budapesti Május 1. Ru­hagyár hajlandónak mutat­kozott a vállalat mcrlegbe- olvasztásos átvételére. A megyei tanács vb részint gazdasági, részint az előb­Különös látványt nyújt most a Dunába torkolló óbu­dai hajógyári öböl. Jégpáncél tartja rabságban a kényszer- pihenőre ítélt hajókat, úszó­darukat A partfalnál és a sólyatéren azonban zajlik az élet. A külföldi megrendelés­re épülő hajókon a szabad­ban végzik munkáíukat a kovácsok, a szerelők, s vé­gezték akkor Is, amikor a hőmérő higanvszála mínusz 16 fokot mutatott. A hajók belső helyiségeit gőzzel fűtik, ott könnyebb elviselni a hi­deget. de a fedélzeten csak a védőital — tea. feketekávé —, s a. vastag vattakabát nyúlt némi vigaszt Az itt épülő, de majd a szibériai vizeken közlekedő halóknak „előtrénlng” csu­pán ez az időjárás. Az újtí­pusú toló-vontatóhaió család harmadik, negvodik tag'a ké­szül most. elődeik a múlt év­ben már bemutatkoztak Szi­béria folyóln. 1970-ig össze­sen 32 Ilyen hajó épül s va­lamennyi 2000 lóerős lesz. A hajóipar eddigi gyártmányai­Németh István főagronó- mustól kaptuk a hírt: meg­tartotta zárszámadó közgyű­lését a Rákóczi Termelőszö­vetkezet is Törökszentmikló- son, méghozzá tagjai megelé­gedésére. Annak ellenére, hogy a szövetkezetükben is 5 millió forintra tehető az aszálykár, a tervezett 42 fo­biekben- vázolt meggondolá­sokból, valamint á foglalkoz­tatottság javítása érdekében hozzájárult a szolnoki üzem átadásához. A Május l. Ru­hagyár 1.2 millió forintot ka­pott „nászajándékba” azért, hogy a szolnoki vállalat gép­parkját a lehető leggyorsab­ban kicserélhesse. Mint a megyei tanács vb ipari osztályán megtudtuk, a fővárosi gyár már nagyon sok gépet hozott le Szolnokra. Mi a helyzet a jövőt illetően? Hosszabb távra azt tervezik, hogy a Il-es szá­mú Irodaházat fokozatosan kiürítik és abban majd tel­jes egészében a Május 1. Ruhagyár szolnoki üzeme rendezkedhet be. Ez természetesen azt is je­lenti hogy a fejlesztéssel arányban a mostaninál jóval több munkaerőt foglalkoztat­hatnak, főként nőket. A mérlegbeolvasztásos fú­zió január 1-el lépett ha­tályba. Egy másik vállalat meg­szűnésének körülményeiről is informáltak bennünket. A ben épülnek, a szibériai fo­lyók hajózási viszonyainak megfelelően héjazatukat vas­tag lemezből állítják össze, hogy jeges vízben is közle­kedhessenek. A 44 méter hosszú, 11.60 méter széles hajók merülése két méter, s két, egyenként 5000—7000 tonnával megterhelt uszáíy vontatására, illetve tolására képesek. Az újtípusú hajók első da­rabjai sikerrel tették meg a próbaútjukat Szibéria vizein. A szovjet szakemberek elé­gedettek a magyar konstruk­cióval. Jól Ismerik e hajótí­pus előző változatát, a dunai hajózásra készült 2000 lóerős toló-vonta tóhai/í*. amely ugyancsak a Magyar Hajó- és Darugvárban készült, nagy sorozatban. Ennek továbbfej­lesztett változataként szüle­tett meg a szibériai haió- család. amelvnek tagjai nemcsak a Szovjetunió leghi­degebb részén, hanem a Vol­gán. a Donon, a Donyecen és a Dnyeszteren is közleked­nek majd a jövőben. o* Itt.) rintos munkaegység 45 forin­tot'ért, sőt a különböző ré­szesedésekkel együtt 50 fo­rint 80 fillért Egy szövetke­zeti tag átlagos évi jövedelme ’4 ezer forint A közös gaz­daságban nagy eredménynek tartják, hogy a múlt évben minden száz holdra esően 131 mázsa húst értékesítettek. jászberényi székhelyű Szol­nok megyei Asztalosipari Vállalatot jászárokszállási telepével együtt megvette a Budapesti Bútoripari Válla­lat. A cég az állóeszközök ér­tékét — kivéve az épületet — évi 400 ezer forintos részle­tekben téríti meg a megyei tanácsnak. A későbbiek so­rán pedig komoüy gyáregysé­get akar kifejleszteni Jászbe­rényben. Mi indokolta a vállalat át­adását? Az, hogy a jelenlegi telephelyén nem bővülhetett volna, sőt a városrendezési terv értelmében előbb-utóbb el is kellene költöznie onnan. A gazdasági számítások sze­rint a vállalat viszont saját anyagi forrásaiból még húsz év alatt sem tudott volna annyit összehozni, amennyi egy új Szem fel­építéséhez kell. Ezért döntött úgy a megyei tanács vb. hogy a vállalatot, a már említett feltételek mel­lett, január 1-el átengedi a BUBIV^nak, Hétfőtől ötnapos munkahét a cukorgyárban A szolnoki cukorgyárban ja­nuár 27-től bevezetik a 40 őrá* munkahetet. Nem egész even át marad ez így. hanem csak július 27-ig. Félévig te­hát csak öt napot dolgoznak a eukorgy áriak. Általában minden szombat, egyes üzem. részekben azonban a hétfő lesz szabad. Tekintettel arra. hogy jú­lius 27-e után a kampányra vájó előkészületek a leginten­zívebb szakaszba lépnek, és szeptemberben megkezdődik a cukorgyártás; visszatérnek a rendes, heti 48 órás mun­karendre. A cukogyártás alatt a szokásnak megfele­lően vasárnap is dolgoznak. Az ekkor munkában töltött időt túlórában számolják el. Események sorokban Megkezdődtek az előkészü­letei az 1970-ben megrende­zésre kerülő 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállításnak. Harminc­ezer négyzetméterrel bővítik a szabadtéri területet. s így lehetőség nyílik arra i$, hogy az üzemek, vállalatok önálló bemutatót is tartsanak. Mezőkövesden az idea is megrendezik a híres matyó népművész, Kis Jankó Bori emlékére kiírt országos hím­zőpályázatot és kiállítást. Ebben az évben már felemelt díjazásban részesülnek a leg­jobb alkotók. A harmadik ötéves tervben háromezer állami és szövet­kezeti lakás épül Kecskemé­ten. Népek Barátsága elnevezés­sel alapítványt létesítettek abból a célból, hogy minél több külföldi vehessen részt a nagyhírű pécsi nyári egye­temen. Hétfőn nyílik az Ady Endre halálának 50. évfordulójára készített vándorkiállítás. A nyitás utáni néhány napon alkalmi bélyegekkel és bé­lyegzővé! ellátott postahivatal Is működik a helyszínen. Pannonhalmán orgonatör­téneti múzeumot rendez­nek be. A Kőbányai Könnyűfém­műben munkába állították as Angliából vásárolt fólia-hen- gerállványt. Ezzel az automa­ta berendezéssel megkétsze­reződik az alumínium csórna-- golóanyagok gyártása. Ady versek és illusztrációk A Hazafias Népfront Szol­nok megyei Bizottsága és a Damjanich Múzeum a szol-* noki Szigligeti Színház elő­csarnokában január 26-án, vasárnap délelőtt 11 ófakor nyitja meg Ady Endre halá­lának 50. évfordulója alkal­mából rendezett ..Ady versek és illusztrációk” című kiállí­tását. A megnyitáskor ünne­pi beszédet mond Szurmay Ernő, a Tudományos ismeret- terjesztő Társulat Szolnok megyei elnöke. Nem fog többé unatkozni h. előfizet N E P L A P-re Magyar bajók Szibériában Ax új csatád, sikere — Kétexer lóerő Uszályok, kétexer tonnával tői nW&rt5. kivinni kivitel­Jól zári a törökszentmiklósi Rákóczi Tsz B Egy-kettő a húsz közül

Next

/
Oldalképek
Tartalom