Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-23 / 18. szám
1909. Január 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Velemi Endre portréjához Jászapátín utca őrzi emlékét, nagy termelőszövetkezet viseli nevét. Mártírhalálának körülményeit is örökíti az emlékezés; a falu szélén, a jászberényi út mentén egy kukoricásban ölték meg... Velemi Endrének azonban nemcsak halála példázza a munkásosztály ügyéhez való hűséget, hanem élete is. Édesapja lakatos volt a községben. Fia előbb mellette tanulja a mesterséget, majd amikor Endre fiú — több testvérével együtt — elveszíti apját, s árván marad, egy másik mesternél szabadul. Ügyes kezű lakatos. Budapesten dolgozik ezután, tagja a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak. Olvasó, művelt munkás. A Tanácsköztársaságnak, a proletárdiktatúrának egyik legtehetségesebb helyi vezetője volt 1918—1919-ben megyénkben. Körültekintő, felelősségteljes döntései, gazdaságszervező tevékenysége, emberismerete különleges helyet biztosít számára mindazok sorában, kik községi, járási szintű vezetésben tevékenykedtek. A Szolnoki Állami Levéltár által őrzött s az 50. évforduló alkalmából rendezendő kiállításon is majd szereplő dokumentumanyagból teszünk közzé lapunk hasábjain néhányat. A sárgult iratok sejtetni engedik s bizonyítják is egyben Velemi nek különleges vezetői képességét s tudatosságát Egy 1919. március 28-án Budapestre küldött táviratnak Jászapátín maradt másolata. A címzett Varga Jenő népbiztos, Budapest- A távirat szövege: „Tisztelt Varga elvtárs. Járási népbiztos vagyok... a munkanélküliség levezetésére elrendeltem a községek közmunkáinak felvételét, községi üzemek helyrehozását és további építését. A tisztviselő elvtársak fizetésének folyósítására is gondolnom kell. A járásban lefoglaltunk vagy 9— 10 kisebb pénzintézetet. Ezen ügyekhez pénz kell. a pénzintézetek készleteiből fogom folyósítani a költségeket. Sürgős direktívát kérek telefonon Jászapáti 1. szám, szolgabírói hivatal” Aláírás: Velemi Endre járási népbiztos. Budapestről az április 1-én feladott, s a reá következő nap Jászapátira érkező távirat pedig válaszként tudatja: „Táviratában közölt intézkedései helyesek. Továbbra is belátása szerint járjon el, ha szükséges, hívjon fel telefonon.” Aláírás: Varga Jenő pénzügyi népbiztos. Velemi Endre valószínűleg erre újabb táviratot küldött, amelyben vázolta, milyen közmunkákat szervez s indított meg, a helyi iparnak milyen fejlesztését tervezi. Április 9-i keltezéssel ugyanis Velemi Endre járási megbízott címére érkezik egy géppel írott lévél, amelynek szövege a következő: „Varga Jenő pénzügyi népbiztoshoz intézett, folyó hó 4-én kelt táviratára válaszolva értesítjük, hogy intézkedtünk, miszerint a Hazai Bank K. 25 000-t és a Magyar Bank és Kereskedelmi rt. K. 25 000-t posta- fordutával küldjön a kívánt címre.” Olvashatatlan aláírás és a „Magyarországi Tanácsköztársaság Pénzintézetek Direktóriuma” körpecsét. Velemi Endre első intézkedései közé tartozott, hogy a községben otthon tartózkodó Vágó Pál festőművészt közfunkcióval bízza meg. A Szolnoki Állami Levéltárban olvasható a Velemi Endre keze írásával lejegyzett rendelet-fogalmazvány. A rendelkezés szövege a következő: „A Jászapáti Munkás ég Katonatanács kinevezi Vágó Pál festőművészt a község szépészeti népbiztosának, feladata a község utcáinak, tereinek, fejlődésének felügyelete és a szükséges rendezéséhez tervek, tanácsok előterjesztése, a Munkás és Katonatanács jóváhagyó határozata után annak keresztülvitele.” Az ügykezelés dátumbélyegzője jelzi; a fogalmazvány 1919. március 29-én kelt. ír A közzétett dokumentumok az első két hét néhány intézkedésének tükrében mutatják meg a jászapáti járási megbízottnak vezetési stílusát. Az akkor harminchárom esztendő, Velemi Endre a békés építésnek, a gazdaság- szervező munkának is kiváló egyénisége, igazi „guvema- mentálisan” gondolkodó helyi vezető politikusa volt. Császtvai István Növények — múzeumban Két nagy gabonanövény „veteránja” van — helyesebben csak volt — a magyar mezőgazdaságnak: a Fleischmann-féle 481. búza és a Fleischmann-féle rozs. A legnagyobb magyar növénynemesítő által előállított fajták 50 éven át tartották magukat A rozsot 1918-ban ismerték el és 1924-ben törzskönyvezték, a búza négy évvel később került köztermesztésbe. Olyan múlt ez, amellyel világszerte is csak nagyon kevés szántóföldi növény dicsekedhet. A két gabona hivatalos minősítését néhány héttel ezelőtt végleg visszavonták — ezzel be is fejeződött rendkívüli karrierjük. Nedvességigényük minimális volt, dacoltak az Alföld nagy szárazságaival és fittyet hánytak a legzordabb télnek is. Fénykorukat a 30-as, 40-es években élték, a bánkúti 1201-es „magyar” búzával, a lovászpatonai és a német eredetű rozzsal együtt — A Fleischmann-fajtákat leginkább az jellemezte, hogy az országnak azokon a vidékein is megéltek, ahol a csapadék az átlagosnál 150— 200 milliméterrel volt kevesebb. A Fleischmann-féle búza és a rozs — bár végérvényesen eltűnik a köztermesztésből — még sem múlik el nyomtalanul. Az Országos Agrárbotanika; Intézetben — ebben a növénymúzeumban — kis területen továbbra is termesztik majd. Nem lehet tudni ugyanis, hogy a nemesítőknek nem lesz-e egyszer szüksége olyan fajtára, amely feltűnően jó szárazságtűrő tulajdonsággal rendelkezik. A mesterséges agy és a gépember egyaránt izgalmas témáiról részletesen ír a Delta új száma. Az idegrendszer és az önszabályozó gépek hasonlóságait felhasználva idegsejt- és neuronhálózatos modellek készültek s a kutatókat már a teljes agymodellek megalkotásának kérdése is foglalkoztatja. A gépemberek: robotberendezések, nem hasonlítanak az emberre, de nagyonis hasznos segítőtársaink. Üj tudományos eredmények: légkondicionálás lámpafénnyel és testmeleggel, a nemesgázok trónfosztása árán vegyülésre kényszerített xenon, a tenyérvonalakban felismert örökletes jegyek felhasználása az orvostudományban, a fényképezőgébekben alkalmazott miniatűr komputerek részletes ismertetése mellett a Delta ír a férfidivat történetéről, a korszerű raktározás kérdéseiről. Űj magyar találmányok közül beszámol a vízhatlan sportpályákról, számos tudósítást, információt közöl és új „háztáji” rovatában összefoglalja a legfrissebb tudományos híreket Képes lexikon, száznál több — nagyrészt színes — fotó mellett tudomány- történeti érdekesség, humor egészíti ki a lap legújabb számát AZ UDVARIAS PILÓTA Sikeres zárszámadás a jászberényi Kossuth Tsz-ben A biztonsági alapra 5 2 millió forintot tettek Tegnap délelőtt Jászberényben a Déryné művelődési ház nagytermében tartotta zárszámadó közgyűlését a helyi Kossuth Termelőszövetkezet A vezetőség sikeres évről számolhatott be a szövetkezet szorgalmas tagságának. A közös gazdaságban tavaly 10 százalékkal növekedett a bruttó termelési érték, nagyobb lett a szövetkezet jövedelme is. A szövetkezet közös vagyona megközelíti a 43 millió forintot A sikeres gazdasági év befejeztével 5 271 000 forintot tettek a biztonsági alapra, s az egy dolgozó tagra jutó évi átlagos jövedelem meghaladja a 24 ezer forintot r Ártalmas jószívűség Ügy három, vagy négy esztendővel ezelőtt egy Tisza menti kis falu termelőszövetkezetének zárszámadó közgyűlésére hívtak meg. Akkor mérleghiányos közös gazdaságban történt ez. viharos zárszámadás volt Az emberek nem kapták meg a járandóságaikat, s akiket ezért vétkesnek találtak mindent mondtak nekik, csak jót nem. A pódiumon ott ült a főkönyvelő is. Volt mit nyelni neki is. A főkönyvelő olyan hanyagul végezte munkáját hogy abból a tsz károsodott. Tulajdonképpen fegyelmivel kellett volna elbocsátani. De felettesei úgy voltak vele, nem törik ketté életpályáját, vegye szépen a kalapját és önként távozzon. Mindéit akkor sem tartottam valami igazságos eljárásnak, de már el is felejtettem volna az esetet... Ám a minap egy másik járás, másik Tisza menti szövetkezetében vezetőségi ülésen vettem részt a legvitatottabb ügy a főkönwelő fé- gvelmiie volt a főkönyvelő olyan hanyagul végezte munkáját, hogy azzal kárt okozott a közösnek. Többek között nem utalta át időben a szövetkezet tartozásait, emiatt a vállalatok, élve törvényes jogaikkal késedelmi pénzbüntetést fizettettek a szövetkezettel, több tízezer forintot. S még ehhez, egész éven át nem volt rendben a könyvelés, nem tudták pontosan követni a tsz pénzügyi helyzetét, túllépték a kiadásukat, pénzzavarba került év végén a szövetkezet Mindez a közös gazdaságban nagy meglepetést keltett. Bennem nem. A főkönyvelő egy és ugyanazon személy mindjét esetben. Szép- szerével eljött az előző helv- ről, s ugyanaz lett a vége itt is a dolognak. Sőt egész pontosan majdnem ugyanaz lett Amikor hanyagsága kiderült ugyanis fegyelmi vizsgálat indult el ellene. A fegyelmi bizottság * úgy döntött, azonnali hatállyal mondjanak fel neki. A tsz elnöke meg is szövegezte, sőt ki is kézbesítette a fegyelmi határozatot Aztán visszavonta. Közben az történt hogy a járás vezetőivel is egyeztetve álláspontjukat megsajnálták a főkönyvelőt Nem akarták tönkretenni. Megegyeztek vele, vissza az egész, sőt még jó véleményt is adnak róla, maga keressen helyet, mondjon fel, vegye a kalapját és távozzon szépszerével. Ebben állapodtak meg. Ám a főkönyvelő az ígért határidőn belül nem helyezkedett el. Erre elfogyott a türelem. Pontosabban más is közbejött A termelőszövetkezet választott vezetőségének tagjai egymásután úgy foglaltak állást; igenis indítsák meg újra a fegyelmi eljárást, s ha a főkönyvelő vétkessége bebizonyosodik, nincs joga senkinek jószívűségből útjára engedni. Mert a főkönyvelő megy, de a szövetkezet ma^ad, s ahová megv, ott újabb szövetkezetnek, újabb bajt csinálhat. A bölcs kollektíva úgy foglalt állást: felelten mindenki mulasztásáért. Mindez már biztosítéknak látszik arra. hogy az ügy törvényes medrében folyik le. Mégis elgondolkoztató eset. A jóindulat, a jószívűség, a jótakarás, szép emberi tulajdonság. Meggyőződésem, hogy a szóbanforgó szövetkezet vezetőit, és másokat is valóban a jószándék vezetett. De arra nem gondoltak, hogy amíg a főkönyvelő iránt jóS^ÍVII^V. a sj7o»T|_ ben könnyelműek, (borzák) Irány: az integráció III. Erősödő poziciók a világgazdaságban Nemrégiben az amerikai gyárosok egy csoportja Kelet-Európába látogatott. Többségük most járt először szocialista országban. Róluk mesélik, hogy Lengyelországban meglátogatták a varsói Kasprzak rádiógyárat. Az egyik műhelyben több Grundig magnetofont láttak, amelyek az általános vélemény szerint felülmúlják a világ más gyárainak termékeit. Az egyik látogató megjegyezte kísérőjének: „Biztos sok dollárt adtak ki ezekre a készülékekre”. „Ezekre egyetlen centet sem. uram” — hangzott a meglepő válasz. Évekkel ezelőtt licenc-szerződést kötöttünk egy Grundig márkájú magnetofon család gyártására. Akkor kifizettük a licenc árát- s most már összesen hat típust gyártunk, lámpás és tranzisztoros változatban. A tervek szerint 1970-ben már 100—150 ezer készüléket állítunk elő.” Egy svájci cég marógépeket ad el a világpiacon. Bolgár—olasz gépeket, s a nagytekintélyű cég is közös érdekeltség. * Az Officine Meccaniche Gaetano Zocca olasz és a Masinoexport bolgár vállalat hozta létre az új kereskedelmi egyesülést Svájcban, az alaptőkében való azonos részesedéssel. Az egyesülés feladata, hogy eladja azokat a gépeket, amelyeknek egyes alkatrészeit Bulgária gyártotta, majd az olaszok, saját gyártmányú alkatrészeiket is felhasználva, összeszereltek. bi szocialista ország nemzeti jövedelme csaknem kétszer olyan gyors ütemben 1966 1967 KGST országok együttesen: 493 538 Bulgária 755 872 Csehszlovákia 380 408 Magyarország 410 445 NDK 412 440 Lengyelország 544 581 Románia 724 824 Szovjetunió 500 548 Mongólia 507 547 Ez a gyorsütemű fejlődés tette lehetővé, hogy a KGST országok, amelyek a világ népességének 10, területének pedig 18,4 százalékát alkotják- a világ ipari tér melésének 31 százalékát állítsák elő. Egyes cikkekből emelkedett, mint a fejlett tőkés országoké. Szélesebb időszakot tekintve érdemes egymás fnellé állítani a KGST és a Közös Piac országai ipari termelésének növekedését mutató számokat, amelyek összevetésénél az 1950-es szintet 100-nak vesszük: 1966 1967 Közös Piac országok együttesen: 296 298 Belgium 194 196 Franciaország 242 247 Olaszország 363 396 Luxemburg 160 160 Hollandia 251 263 NSZK 335 325 külön. is tekintélyes részt fedeznek a KGST-államok. Barnaszénből és lignitből a világ termelésének 74,8, elektromos energiáb ü 20.4 kőszénből 27,5, olajból 17,5, acélból 27,5, műtrágyából pedig 29,5 százalékát. Az ENSZ statisztikája A szocialista országok ál- ban. Hivatalos ENSZ statisztáiéban megerősítették po- tika szerint 1967-ben pélzícióikat a világgazdaság- dául a Szovjetunió és a töbA „két nagy" versenye Az egyes országok fejlődése, a szocialista országok nagyobb részesedése a világ ipari termelésében- összességében javítja a szocializmus helyzetét a kapitalizmussal folyó gazdasági versenyben. E tekintetben persze a „két nagy”, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vetélkedése sokat nyom a latba. Nos, ezen a téren is a szocializmus javára dől el ez az összehasonlítás. A Szovjetunió ipari termelése 1951 és 1967 között évente átlagosan 10,5 százalékkal nőtt, míg az Egyesült Államoké 4,5 szá-roj pLlr n 1 Hogy mit jelent a KGST a békés verseny szempontjából, azt jól szemlélteti Bulgária és Görögország összehasonlítása. S ez egyben tükrözi a KGST együttműködés és az imperialista „segítségnyújtás” közötti különbséget is. 1955 és 1966 között Bulgáriában az ipari termelés 13,6, a mezőgazda- sági 5-4 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi forgalom 17,2 százalékkal bővült. Görögország hasonló adatai 7,5, 4,6 ill. 10,1 százalékot mutatnak. A világpiac legdinamikusabb részei A békés verseny szempontjából nem mellékes az sem, hogy a háború utáni időszakban a KGST- tagországok bizonyultak a világpiac legdinamikusabb részének. Az országok ösz- szes külkereskedelmi forgalma 1967-ben az 1950. évinek 5,5-szeresére növekedett, a világkereskedelemben pedig hétszeresére nőtt a részvételük. Ez köznapi értelemben például azt jelenti, hogy a KGST országok az utóbbi 10 évben csak egymásnak egyebek között több mint 205 millió tonna szenet, 1,5 milliárd méter szövetet, 240 millió pár cipőt szállítottak. A két rendszer gazdasági vetélkedése közepette a KGST országok fenntartják és erősítik a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat a világ nem szocialista részével. Egy év alatt például 17 kormányközi megállapodás született szocialista és kapitalista országok között tudományos. technikai és ipari kooperációról. Pálos Tamás (Következik: Megbízható szállító, biztos piac)
