Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-21 / 16. szám
*980. január 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP «0» Zasztava indítása hidegben Hideg időben a nyári olajat cseréljük ki SAE 20/20 olajra. Tekintve, hogy a Zasztava nem zárt hűtőrendszerű a szokásos magyar fagyállóval töltsük fel télen. A motor óvása érdekében a levegőszűrőkön elhelyezett kart fordítsuk úgy, hogy a kipufogócső felületéről kiáramló meleg levegő megfelelő porlasztást biztosítson. És még egy, ami eltér a többi kocsiétól; a motor üzemi hőmérsékletekor a hátsó ülés előtt lévő szabályozókart fordítsuk jobbra, ezzel növeljük a kocsi fűtését. Reggel indulás előtt a sebességváltó kart állítsuk üres helyzetbe, a szívatót teljesen húzzuk ki. Ezután a kuplung lenyomása után indítsunk, de arra vigyázzunk, hogy hosszú ideig ne ■„kínozzuk” az akkut. A Zasztava kocsinál fontos szabály, hogy a gázpedált addig ne nyomjuk le, amíg a motor meg nem indult és nem jár egyenletesen. Amikor a kuplungot felengedjük a szívatót is visszatolhatjuk fél állásba. így alapjáraton melegítsük a motort, indulás után az első néhány száz métert csak az első és második sebességgel tegyük meg. A szívatót csak a motor teljes felmelegedése után toljuk alapállásba. ☆ A Merkur autószalon tegnapi jelentése a gépkocsisorszámok állásáról: Trabant Limousine 21 642 Trabant Kombi 1621 Wartburg Limousine 8604 Wartburg de Luxe 5558 Moszkvics 16 460 Skoda 1000 MB 10 964 Skoda Kombi 837 Skoda 1202-es 254 Fiat 850-es 1973 Kát Coupe 288 Renault 10-es 1455 Volga 732 Együtt a könyvtárakkal Februárban rendezik meg a mezőgazdasági könyvhónapot, amely az idén is a mezőgazdasági szakkönykiadás és gerjesztés nagy seregszemléjének ígérkezik. Ilyenkor az üzletek és a bizományosok igyekeznek minél nagyobb választékot biztosítani, hogy ki tudják elégíteni a szakkönyv iránti igényeket. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Hazafias Népfront és a MEDOSZ felhívta a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetőinek figyelmét, hogy a mezőgazdasági könyvhónap idején igyekezzenek kiegészíteni a gazdaság szak- könyvtárát, vagy ha ilyen nincs, megvetni az alapjait- A központoktól távoli üzemegységekben, brigád- szállásokon volna ennek elsősorban jelentősége, ahol a munkahelyek közvetlen közelében a könyv szinte munkaeszközzé válhatna. Hatezer óra szabadidő Csökkentett munkaidő a Palotást Állami Gazdaságban (Tudósítónktól) Nagy vállalkozásba kezdett megyénkben a Palotás! Állatni Gazdaság. Szolnok megye mezőgazdasági nagyüzemei közül elsőnek életbeléptette a csökkentett munkaidőt. A megye mezőgazdaságának történetében egyedülálló új munkarend bevezetését több hónapig tartó felmérő munka előzte meg. A gazdaság vezetői a dolgozóikkal történt alapos polemizálás után, ágazatonként dolgozta ki a munkaidő heti csökkentésének módozatait. A mezőgazdaságban ugyanis az idénymunkák jellegénél fogva nem lehet egységes sémát alkalmazni. Minden második szombat szabad Az új munkarend szerint a növénytermelés dolgozói a munkacsúcsok idején áprilistól októberig heti 60 órát, novembertől március közepéig pedig heti 44 órát dolgoznak ég minden második szombatjuk szabad. A tehenészetben a heti munkaidőt 54 órában, azaz napi 9 órában határozták meg az eddigi 10 óra helyett A 'csökkentést ebben az ágazatban az osztott műszak bevezetésével biztosították. A gazdaság baromfitenyésztő kombinátjában már a heti 44 órág munkaidő alkalmazását találták indokoltnak. Ebben az üzemágban ugyanis három műszakban dolgoznak a gondozók, ilyen módon a napi munkaidő 7.30 óra, s minden második szombat pihenőnap. A keltető, a húscsirke, a napos. ég pecsenyekacsa üzem dolgozói a munkaidő rövidítésével érdekes módon még hárommal kevesebben is lesznek. A baromfitenyésztő ágazatban ugyanig szocialista brigád dolgozik, amely biztosítja a szilárd, pontos munkafegyelmek Ezen túlmenően az idén befejezik a korábban elkezdett műszaki fejlesztést. A keltetőgépeket a Szolnok megyei Tanács keltetőjének újítása mintájára átépítik, a tojástárolót modernizálják. A Soós-féle baromfi önetető gépek garatjait az Agárdi Állami Gazdaság tapasztalatai alapján megnagyobbítják, a pecsenye- kacsa önetetőket helyi ötlettel nagy méretűekre alakítAutóbusz különjárat Lipcsébe A 7. sz. AKÖV március 7-i indulással 6 napos autóbusz társasutazást indít Prágán keresztül a lipcsei vásárba. Részvételi díj: kb- 1465,— Ft plusz valuta költő pénz. Jelentkezni lehet a jászberényi Volán irodánál és a személyforgalmi osztályon (Szolnok, Verseghy u. 5.) Az egyéni és csoportos jelentkezéseket mielőbb kéri a jak és takarmányszórás gátlókkal szerelik fel. Gépesítik a takarmánytápok szállítását, illetve a be- és kirakodást is. A munkacsúcsok figyelembevételével A traktorosok az új esztendőben szocialista brigádba tömörültek és ez a változás bizonyára kedvezően elősegíti a csökkentett munkaidő alkalmazását a szántóföldeken. A traktorvezetők együttes munkaideje 1963-ben 510 órával csökken, a múlt évihez mérten naponta 1,7 órával dolgoznak kevesebbet. Az elosztás aránya a munkacsúcsoknak megfelelően itt is változó. November 21-től március közepéig heti 44 órát dolgoznak és kéthetenként vehetik igénybe a szabad szombatot. Ez a munka- időbeosztás egyébként megegyezik a javítóműhelyben dolgozók rendszerével. Március közepétől november 20- ig viszont heti 72 órát kötelesek dolgozni, napi 12 órás elosztásban, A társgazdaságok is érdeklődnek Hasonlóképpen oldják meg a rövidített munkaidőt a kombájnvezetők esetében is, azzaj a különbséggel, hogy az aratás ideje alatt dolgoznak naponta 12 órát egyébként a heti 44 órás munkaidőt vezették be. Érdemes megemlíteni, hogy a csökkentett munkaidőt úgy határozták meg! hogy közben figyelembe vették a termelés állandó jellegű fokozását is. Ezért csaknem valamennyi üzemágban új termelési, tenyésztési technológiákat vezetnek be. Számottevően bővítik az egyes munkafolyamatok gépesítését. Az új munkarend alkalmazása többlet bérkiadást jelent a gazdaságnak, ennek tekintélyes részét azonban a szocialista brigádok terven felüli vállalásai fedezik. A palotá- siak úttörőkezdeményezését máris nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a társasgazdaságok, amelyek programjában ugyancsak szerepel a mezőgazdasági munkások munkaidejének csökkentése. Endrész Sándor Vissza a tanyára? Szolnok egyike a nagy tanyás megyéknek. Bár a hatvanas évek elején néhány esztendőn át elég erős elvándorlás indult a tanyákról a községekbe, városokba, még most is hozzávetőlegesen 90 ezren élnek ott és a termelőszövetkezeti tagság között is 30—35 ezer a tanyai. Nincs ezen csodálkozni való, hiszen elegendő egy pillantást vetni a térképre, hogy meg- állaoítsuk: az egyes községek és kisebb mezővárosok közötti jókora térségeken minden létalapja és indoka megvan a tanyáknak. m Jásztelek határa. Körülbelül négyszázan élnek még e nagy kiterjedésű tanyavilágban, mely Jászkisér felé például 14 kilométerre távolodik el a községtől. A tanyai lakosok néhány kivételtől eltekintve középkorú, vagy idős emberek. Vannak azonban fiatal házasok is. Móczó Endréék 10 hónapos csecsemőjükkel több mint 8 kilométerre laknak Jásztelektől. A fiatalember a jászteleki Tolbuchin Tsz növényápolója. Most is gyalogosan vágott neki a nagy' útnak, amely mindenütt bokáig, vagy azon felül süpped. Felvettük a könnyű hintóra, mely a vontatókon kívül szinte az egyedüli közlekedési eszköz a téli határban. — Mindennap megteszi ezt oz utat? — kérdeztem Móczót. — Ősszel és télen csak ritkán jövök be, nyáron azonban mindig. Ha száraz az idő, kerékpárral, vagy motorkerékpárral. — Nagyon rossz lehet olyan messze a „világtól” a kicsivel. Bizony egy rettegés az élet. Ha valami baja lenne és be kellene vinni a faluba, rossz időben szekéren lőhetne kijutni a határból. — Nincs szándékukban beköltözni a faluba? — De igen. Csak élőbb össze kell szedni magunkat. — Az építés sokba kerül... — Állatokat nevelünk a tanyán. Ez jó pénzt hoz. Egyébként mindenki ezt teszi. Magányos, szinte lakatlannak tetsző tanyák előtt visz az út. Szabó János, a Tolbuchin mezőgazdásza jól ismeri a lakóit. Hogyne, amikor még évekkel ezelőtt ebben a tanyavilágban tanított A Jásztelek határában élő emberek most is csak „tanító úrnak” szólítják. — Magányos öreg ember lakik ott, — mutat egy kis házra. — Hiába hívják a gyermekei, nem mozdul. Azt mondta, ott akar meghalni. Konok, kemény emberek a jászsági parasztok. — Ebben a tanyában egy idősebb, beteges asszony meg a tizenhat esztendős fia él. Hogy hogyan? Nehezen, de élnek. Így mentünk végig a 14 kilométeren, és mégiscsak egy töredékét ismertem meg a jászteleki határnak. Sok lebontott tanyát is láttunk, soknak már hírmondója sincs. Búza, „élet” terem a pusztulás, elmúlás felett. 1*1 Közel a községhez, talán másfél kilométernyire (ez a tanyai embernek nem is távolság) a „tanító úr” újra felemelte a karját. — M. D.-ék tanyája. A községben volt egy nagyon rossz kis házuk, eladták és kiköltöztek. Mérgesen ugató kutya fogadott. A házban nem volt senki. Körülnéztünk. * Az ólakban három-négy hízó feküdt, a tanya körül még sok sertés — kisebb-nagyobb — kószált, s rengeteg baromfi kapirgált a közelben . A tanya gazdájával nem, csak a feleségével sikerült találkozni. M. D.-né a jászberényi Hűtőgépgyár autóhűtő üzemében dolgozik. Négy hónapja került a gyárba és egy hónapja elmúlt, hogy autóhűtőt hegeszt. Betanított dolgozó. — Miért mentek ki a tanyára, amikor mások a faluba húzódnak? — Volt egy ócska házunk, amit nem tudtunk volna helyre hozni. Pénzünk nem volt, hogy újat építsünk. — A férje hol dolgozik? — Az útépítőknél. — Mennyit keres? — Két és félezret “ Maga? — Kétezer forint volt az első havi keresetem. — Az a céljuk, hogy most már a tanyán éljenek? — Egy ideig igen. Állatokat nevelünk, annak az árából és a kettőnk keresetéből majd összejön egy házra való. a elnökével járjuk az utcákat. Megmutatja a tanyán élők új, de üresen álló házait. — Ez is. Ez is. E ház tulajdonosának Jászapátiban is van háza. — Megvan a házuk, mensem jönnek be? Hiszen itt villany van, televízió, — Van, aki télen bejön, nyáron visszaköltözik. A legtöbb lakás — több tíz — azonban üresen áll. — Az oka? — A tanyán élők, akik eddig nem jöttek be, már nem is akarnak. Ha házuk van, akkor majd akkor, ha már kint nem bírják erővel. Nagyon sokan vannak azonban olyanok, hogy már idősek ahhoz, hogy itt a faluban építsenek. Ök halálukig ott élnek majd. Különben is tanyán nagyon jól lehet pénzelni az állattartásból. Fi Lázár József a Tolbuchin Tsz elnöke szerint mintegy 200 tanyaépület van a szövetkezet birtokán. Azt mondta, hogy 150 termelőszövetkezeti tag él azokban. — A tanyavilág a termelő- szövetkezet szempontjából nem kívánatos. Jobb lenne a tanyákat felszámolni. Ez azonban csak hiú ábránd. Az ott élők többsége ragaszkodik a portájához. Megfelel nekik, kielégíti az igényüket az az élet, .— mondta Lázár József. IfJ Kisbakonyi Istvánnal jászteleki községi tanács M. D.-ék példája, ha nem is egyedi — mert újabban néhány vidéken a tanyákra való visszaáramlás észlelhető — szerencsére nem gyakori. Akárhogyan is van, azzal kell számolni, hogy legalább húsz év — ha nem több — telik el, ameddig az elszórt tanyák eltűnnek a közös gazdaságok birtokairól. — bognár — Filmszemle Debrecenben, Miskolcon, Pécsett Három filmfesztiválon, szemlén állnak rajthoz 1969- ben idehaza a magyar filmstúdiók alkotásai. A hazai filmszemlék sorát a szinkronfesztivál nyitja meg, amelyet márciusban rendeznek meg, immár hatodik alkalommal. A házi vetítések után a döntő vetítései Debrecenben lesznek, ahol a szemle hagyományos programja az idén érdekes újdonsággal bővül. A versenyfilmeknek egy-egy idegennyelvű részlete s a teljes magyar nyelvű változata pereg majd a zsűri előtt; Májusban Miskolc látja vendégül a hatodik magyar rövidfilm fesztivál résztvevőit. Októberben Pécsett a játékfilmesek találkoznak. 7. sz, AKÖV DALLAM Az erdők messze voltak, soha sem látták a tengert, de minden este elküldték üzenetüket a széllel. A tenger megborzongott az üzenettől, s vele együtt a hosszútörzsü pineák is, melyek a barátai voltak és a dombtetőről hajók után kutattak e messzeségben. Megborzongott 6 is a lesz&llnl készülő alkonyat hűvösségétől, s a mozdulat felébresztette. Kicsit nyújtózkodott, átfordult a másik oldalára, azután lassan felült s értetlen- esodálkozón körülnézettElső pillantása a tengerre esett, amely fölött már vörösbe ment át a napfény, csak azután fordult hátraNem szóltam neki, szerettem volna, ha még tovább tart ez a félig öntudatlan ébredés, amelyben a mozdulatokat még nem az ész kormányozza, hanem valami sokkal őszintébb. Védtelen kis állat volt ebben a pillanaban, a két tenyerem közé szerettem volna venni és rálehelni, mint félig fagyott madarakra leheltem havas téli reggelekenÉszrevett és elmosolyodott■ — Sokat aludtam? — Csak néhány percet. — Miért nem ébresztettél föl? — Látni akartam, milyen vagy, mikor alszol— Milyen vagyok? — Mint egy •. • macska, Nevetett, — Ez akkor jutott eszembe, mikor felébredtél. — Mit csináltál, amíg aludtam’ — Néztem a tengert. A hullámok mind nagyobbak lettek, gerincükön fehér taréj jelent meg, mint hegyek csúcsán a hó. A karomra tette a kezét— Nézd a Napotl Vörösen izzott, fele már a vízbe merült. Egy pillanatig arra gondoltam, hogy mindent elborító fehér gőzfelhő tör majd elő és az izzó korong lassan elfeketedikMozdulatlanul néztük. Mi voltunk a vörös napkorong, a hullámok állandó szabályos loccsanása, a sósízű szél és a lehűlt homok bársonyossága• De felriasztott a didereatető esti szél, melynek útjából hajlongva próbáltak kitérni a karcsú törzsű pineák, a nap, a tenger, a fény barátai. Két karját összekulcsolta, láttam, hegy didereg- A2 ajka már kék volt és a fogai összekoccantak. — Menjünk— Tudom, hogy egyedül még nem mennél, de ti jobban bírjátok a hideget. Előreszaladt néhány lépést, ő ért ki először az országútra- Már félhomály volt, — Nálatok gyakran esik a hó? — Igen— És meg is marad? — Néha megmarad hetekig és minden fehérbe borul— Én még csak kétszer láttam havat. Öt éve esett nálunk, de rögtön el is olvadt, azután tavaly is láttam, mikor apámmal felmentünk a hegyekbe. Az igazi hó volt- Sietni is megpróbáltam, de majdnem eltört a lábam- Három napig bicegtem utána. A sötétben hirtelen száz meg száz lámpa villant fel előttünk és a hátunk mögött, végig a parton- A lám- pafűzér benyúlt a tengerbe is a mólón és megduplázódva ringott a vízen. Az úton egyetlen kocsi sem jött- A partrafutó hullámok loccsantsa volt az egyetlen zaj. Azután mesz- sziről, a móló mögül motorzúgás hallatszottEgy darabig erre figyeltünk. — Motorkerékpár — mondta ás a hang irányába nézett■ — Valami más. A zúgás hirtelen megerősödött, motoros halászbárkák kanyarodtak az öböl vizére. Lámpáik a parti fényeknél erősebben világítottak, de a hullámverés miatt bizonytalanul bukdácsoltak egymás nyomábanA motorok zaja egy darabig erősödött, azután a bárkák a nyílt tengerre fordultak. Lámpáik sora átrendeződött, fényük elhalványult, zúgásuk is egyre gyöngébb lett— Hallod — mondta hirtelen — énekelnek. — Nem hallom— De igen! Figyeld! Egy dallam. Dúdolni kezdett, tekintetével a bárkák fényeit követte, amíg olyan messzire nem értek, hogy már nem tudta megkülönböztetni őket a csillagoktólRistev András §iif&’inotar
