Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-19 / 15. szám
1969. január 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ii BEMUTATJUK A SCOTLAND YARDOT Stuart Mária udvarában kezdték * Scotland Yard. Maga a név Skócia-Udvart jelent. Temze parti Whitehall Place 4. számú házában állította fel 1829- besn a parlament az átszervezett modem londoni rendőrség székházát, de a rendőrök rendszerint a hátsó bejáratot használták, a(.Great Scotland Yard felől jártak be az épületbe. Régen, amikor a skót királyok vendégségbe jöttek az angol udvarhoz, ebben a palotában szálltak meg, innen a Skócia Udvar hév. Az utolsó skót uralkodó, aki itt lakott, a tragikus sorsú Stuart Mária volt. Húsz emelet Ma már Scotland Yard nem a történelmi épületben, hanem a város másik szögletében a Victória-pályaudvar- hoz és a Westminster székes- egyházhoz közel fekvő Broadway utcában működik. A húszemeletes vasbetonüveg irodaház két éve ad otthont a Yardnak. Két éve költözött ide szigorúan titkos költözési „hadműveleti terv szerint a Yard bűnügyi nyilvántartója, amely legalább 10 millió ujjlenyomatot rejt magában. Az évi körülbelül 210 000 bűntett minden részlete itt válik aktává. mikrofilmmé, corpus de. lictivé. Nem mondhatjuk, hogy Anglia a világ legbecsületesebb országa, a bűnözők száma körülbelül »egymillió, ami az 54 milliós lakossághoz elég „szép” szám. Ä magas bűnözési statisztika cáfolja azt az eléggé elterjedt elméletet, hogy a drákói szigor egymagában becsületességre neveli az embereket. Európában sehol sem volt. olyan szigorú a törvény büntető keze, mint a középkor és a későbbi századok Angliájában. Ha röviden áttekintjük a Scotland Yard elődjeinek történetét, vértengert és akasztófaerdőt látunk. Az első angol rendőrséget II. Henrik szervezte 1164- ben. Egyszerű volt az eljárás: a király valódi vagy vélt ellenségeit a Tower várbörtönben nyakazták je, vagy akasztották fel, a közönséges bűnözők (tolvajok, pénzhamisítók) jobbkezét pédig tőből lemetszették, sőt sokszor a lábukat is. A halálbüntetés később már apróbb lopásokra is kiterjedt Vérpad, bitó Vili. Henrik vérengzései mér az őrület határát' súrolták: a XVI, században uralkodó szörnyeteg nemcsak több feleségét, hanem korának nagy gondolkodóit, Fixher bíborost és Morus Tamást is vérpadra küldte, hogy csak a két legismertebbet említsük. Később, az eredeti tőkefelhalmozás idején, a kapitalizmus hajnalán már nyúllopásért is akasztófa járt. Míg a franciák a XVIT. században csak hatféle bűntettért szabtak ki halálos ítéletet, Angliában 232 vétségért járt kötél, de a bűnözés tovább burjánzott, mert a földjükről elűzött parasztok inkább a kínhalál kockázatát, mint az éhhalál bizonyosságát választották. A XIX. században a világ legnagyobb városszörnyetege, a dickensi London egyszersmind a legbűnösebb város is volt; minden 9. polgára bűnözésből, vagy prostitúcióból élt. Sehol a világon nem ütköztek ki annyira a korai, „klasszikus” tőkés társadalom irtózatos fekélyei, mint Londonban. Csak hivatásos betörőből 30 000 lakott a Tem- ze-parti metropolisban. Ebben a korban, amikor a leghirhedtebb kocsmák padlóján csapóajtók nyíltak, hogy örökre a Temze olajos-iszapos vizébe süllyesszék az átmetszett torkú, kifosztott áldozatokat, szükség volt a korszerű rendőrségre. Az első Bobby Robert Peei belügyminiszter, aki korábban az ír szabadságharcosok gyilkolásában és üldözésében szerzett nagy tapasztalatokat, s mellesleg a Tory párt egyik alapítója volt, a parlament döntése alapján megszervezte a Scotland Yardot, hivatalos nevén: a metropolis rendőrséget. Százharminckilenc évvel ezelőtt, 1829 őszén jelentek meg az első kék frakkos, fehér nadrágos, cilinderes rendőrök, a londoni sikátorokban, Robert Peel beceneve, a Bobby még máig is rajtuk ragadt Azóta sok víz folyt le a Temzén, a Scotland Yard öregebb lett, de meg is fiatalodott A korszerű kriminalisztika, elektronika, távközlés minden vívmányát latba veti a bűnözők, „a korona ellenségei” ellen. Egyikük megy a másik jön Mint gyermek mozdonyvezető szeretett volna lenni Richard Nixon és a Santa Fe expresszel akart keresztül-kasul utazni az országon. Tizenkét éves korában elhatározta, hogy inkább jogász lesz és mint egy nagy igazságosztó, győzelemre segíti majd a jogot a jogtalansággal szemben. Hogy a szegény kiskereskedő család gyermekéből 55 éves korában a, világ legnagyobb hatalma, az Egyesült Államok 37. elnöke lesz — aligha álmodta a fiatal Nixon. Holnaptól elnök. S ha a mozdonyvezetésen túl voltak komolyabb álmai is, megvalósíthatja, vagy legalább is megkísérelheti megvalósítani azokat. De voltak-e?' Van-e az Egyesült Államok 37. elnökének valamilyen körvonalazott, megfogalmazott programja? Tud-e alternatívát állítani mindazzal az olykor már gyötrő, de mindenképpen sürgős megoldást váró problémával szemben, amely az USA bel- és külpolitikáját terheli? A személyiség ? Fiatal korában úgy tartották, hogy a fanatikusan vallásos ifjú ég az ambíciótól és fáradhatatlan a buzgalma, ha munkájáról van szó. E tulajdonságait megőrizte — noha elég „változatos” volt az élete, fellépéseinek tartalma, iránya ahhoz, hogy valamilyen markáns politikus arcéle kibontakozhatott volna. Harminchárom éves korában került a képviselőházba, s egy vizsgálat során elnyerte a „buzgó demagóg” jelzőt kritikusaitól. A választási harcban nagyon ügyelt arra, hogy sem barátai, sem ellenfelei ne találják meg benne az „igazi Nixont”: a javíthatatlan, önmagán uralkodni nem képes és megnyilvánulásaiban károsan mértéktelen politikust. Számosán úgy ismerték és jellemezték — korábbi pályafutása alatti magatartása miatt joggal — mint az antikommunizmus fanatikus bajnoka. Mindezzel szemben a választási hadjáratban inkább egy szürke, jellegtelen politikus képét mutatta, ellentétben korább; önmagával. Ha mégis elárult valamit magáról, igyekezett a magabiztos, önuralommal rendelkező, a szenvedélyek helyett a szakszerűségre apelláló államférfinak mutatkozni. Választási taktika volt ez — de csak részben. Inkább annak bizonyítása, Gitáros gyerek lesz az elnöl< Az időseket el kell égetni lizennégy éves fiatalok kerülnek az VSA élére? Az Egyesült Államokban a nemzedékek közti ellentétek igen kiéleződtek. Az ifjúság tiltakozik és lázong, új kultúrát új divatot alakít ki, nagy élvezettel fogyasztja a kábítószereket, és mind gátlástalanabbá viszonyul a nemi élethez. A fiatalok azt mondják, hogy nem akarnak olyan társadalomban élni, amit az idősebbek hoztak létre, ehelyett olyan társadalmat akarnak, amit majd maguk irányítanak. Vajon milyen lesz ez az új társadalom? Az Egyesült Államokban nemrég megjelent egy regény, melynek szerzője. Maria Mannes arról ír, hogy milyen lesz a jövő társadalma. A regényíró szerint a jövő társadalmában a legfontosabb dolog, a szórakoztató zene lesz, továbbá, a kábítószer és minden más, ami már ma is érdekli a fiatalságot. Az ipar elektron agyak és automata gépsorok segítségével működik. A fogam-«—'díjtalanul osztogatják majd. A házasságot minden öt évben fel kell újítani, mint ahogy manapság megújítják a lakásbérleti szerződéseket! Igen könnyű lesz kieszközölni a válást, csak a gyerekek eltartásáról kell gondoskodni. Elavulnak a régi társadalmi értékek A fiatalok igen kegyetlenek lesznek az idősebbekhez. Mindazokat, akik elérik ötvenedik életévüket, gyűjtőtáborokba telepítik, és megtiltják, hogy érintkezzenek a fiatalabbakkal; elektronagyak segítségével rendszeresen ellenőrzik a gyűjtő táborok lakóit; a 65 évesnél idősebbeket kivétel nélkül kivégzik A fiatalok a jövő társadalmában — a regény szerint — teljesen eltávolodnak a mai társadalom alapvető értékeitől — a művészettől, a jótékonyságtól, a törvényektől, az erkölcstől és a vallástól. Maria Mannes sajtóértekezleten a jövő társadalmáról a következőket mondta: — Tulajdonképpen nem vagyok túlságosan borúlátó a jövőt illetően. Szerintem remélhetőleg mindent sikerül szerencsésen rendezni. Meggyőződésem, hogy lesznek nehéz óráink, éspedig azért, mert társadalmunk téves úton halad. Hátat fordítottunk ugyanis sok alapvető, értéknek. Meg kell értenünk, hogy a világ nem ma jött létre, hanem már réges rég léteznek azok az alapvető értékek, amelyek a múltat egybeffizik a jelennel és a jövővel. Egyébként nemcsak az említett regény tükrözi azt az aggodalmat, amely az amerikai középkorúaknái a fiatalok érthetetlen viselkedése miatt tapasztalható. Egy képregényben is megsejthető a félelem, hogy az ifjúság, ha egyszer hatalomra kerül, kíméletlenül leszámol az idősebbekkel. A1 Cap, a szerző egy krematóriumról beszél, amelyben a fiatalok elégetnek minden harminc évesnél idősebb embert, ha hatalomra jutnak. A krematóriumnak a Mario Savio nevet adta arról a fiatalemberről, aki kijelentette: senkinek sem kell hinni, aki 30 évesnél idősebb. Ha verekedni tudsz szavazhatsz A vadak az utcán című filmben is bemutatják, hogy milyen lesz Amerika akkor, amikor majd az ország ügyeit az ifjúság irányítja. A film szerint az USA elnökévé egy 23 éves gitáros énekest választottak, aki a fi-t-ü'cirúság határát rögtön 14 évre szállította le jelszava: ha elée idős vaev ahhoz, hogy verekedj, akkor szavazhatsz is ha viszont harminc évesnél idősebb vagy, véged van. Washingtont suhancbandák, a kábítószerfogyasztók és táncrajongók fellegvárává változtatja. A Fehér Házban és a Capitol- ban szórakoztató zenei rendezvényeket tartanak. A gitáros elnök elrendeli a 30 évesnél idősebbek nyugdíjazását és a 35 évesnél idősebbek gyűjtőtáborba helyezését. Ebben a tekintetben nincs kivétel: gyűjtőtáborba kerül az elnök anyja is, akinek szerepét a filmben Shelley Winters közismert színésznő alakítja. Jis amikor már tíz év lesz a felső korhatár A film szerint azonban nemsokára az elnöknek is befellegzik. Egyszer akaratlanul is akadályozza a gyerekek játékát. A gyerekek fellázadnak, a rendszer ellen és törvényt hoznak, amely szerint a 10 évesnél idősebbeket eltávolítják a hivatalokból és a közszolgálatból. ígv tehát a fiatal elnök. aki különféle rendél- kezésekkel a társadalomból kirekesztette az összes idősebbeket. maga is távozni kényszerül a nála fiatalabbak parancsára. A Titicaca titka Argentínában számos helyes óriási gombákat fedeztek fel, ■ ebből a lakosság Ismét arra következtet, bogy Ismeretlen eredetű repülő tárgyak, azas repülő csészealjak szállnak le az ország területén. A gombák először Santa H tartományban, Buenos Alrestől északra jelentek meg, nemrégen pedig Necocbeában, az ország fővárosától 500 kilométerre délre. Legutóbb egy polgári pilóta észlelt Ilyesmit a kifutópálya közelében. A pilóta értesítette az ismeretlen eredetű repülő tárgyak kivizsgálásával foglalkozó bizottság tagjait és velük, — valamint néhány katonával együtt ismét felkereste azt a helyet. A bizottság megállapította, hogy 1 méter átmérőjű területen, ahol a repülő csészealj „leszállt”, a föld teljesen kiégett. A kör belsejében nyolc fehér gombát találtak, amelyek közül a legnagyobb átmérője SÍ centiméter, magassága pedig 15 centiméter volt. Hivatalos és tudományos körök még nem magyarázták meg ezt a jelenséget, amelyet egyes lapok földön kívüli sugárzásnak tulajdonítanak. Az ismeretlen eredetű repülő tárgyak állítólagos gyakori megjelenése és azok különleges hatásai egyre nagyobb érdeklődést keltenek. Olyan hírek is keringenek Limában, amelyek szerint a repülő csészealjak támaszpontja a Titicaca tó mélyén van. A tó partján lakó emberek azt áUitják, hogy a repülő csészealjak minden alkalommal a tó irányába repülnek és ott eltűnnek. hogy ő az alkalmas személy, aki a hatalomért versengő monopolista csoportok között koordinálna — ha mégoly jellegtelenül is — vezetési stabilitást biztosítani képes. Ismeretes, hogy az amerikai választási hadjárat mögött a két nagy tőkés csoport , versengése kezdődött meg: a hagyományos, Wall Street-i csoportosulás és az új trónkövetelők texasi csoportja. Nixonról tudni vélik, hogy inkább egy harmadik csoport, a mindkét „nagy” köreiben érdekelt banktőke embere. Ez a háttér is utal arra, hogy jellegtelen, szürke kormányzat és elnök felel meg ma a hatalmon levő monopolist . csoportok érdekeinek Az összes jelölt közül Nixonról volt a legfeltételezhetőbb,. hogy nem fogja olyan egyéni ambíció szülte eredeti elképzelésekkel „zavarni” a monopoltőkés csoportérdekeket, mint Roose- welt vagy épnen a megboldogult Kennedy — hisz ő maga is beismerte, hogy hiányzik belőle a „vezetőkből kiáradó ragyogás és fény”. Nem Ve vés aond, megoldásra váró probléma várja a Fehér Ház új urát." Nemzetközi színtéren: terhes örökségként rá marad a vietnami kérdés rendezése; szembe kell néznie a nyugati világ ezideig csak elodázott, de sürgősen megoldandó valuta krízisével; meg kell „rendszabályozni” néhány engedetlen NATO- partnert; és ezen túl még mindig marad a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, Kínával való viszony kérdése, a közel-keleti válság stb. Ami a belpolitikát illeti, meg kell oldani a szegénység és a faji problémák miatti mind nagyobb feszültséget, ugyanakkor csökkenteni a költségvetési deficitet, hogy csak a legégetőbb feladatokról szóljunk. Hogyan fog ez sikerülni? A távozó Johnson beiktatása óta mintegy száz beszédben, ötven kongresszusi üzenetben és több mint ötven sajtóértekezleten beszélt az USA bel- és külpolitikájáról. Mindennek ellenére maradt minden a régiben, egyetlen lényeges társadalmi kérdés nem oldódott meg. Mert — mint egyszer szomorúan bevallotta — az USA elnökének sokkal kevesebb hatalma van, mint amennyit tulajdonítanak neki. Történtek tehát a dolgok a monopoltőkés rendszer öntörvényei szerint. Így lesz ezután is, noha előfordulhat, hogy a Fehér Ház új ura talán kevesebb beszédet tart, s valamivel több konkrét lépést tesz a bel- vagy külpolitikai problémák megoldására. A közelmúltban kettőszázezer dollárra — a kétszeresére — emelték az elnök fizetését Ez sem jelenti ásd, hogy a politikai döntésben is ilyen arányban nőtt az önállósága az USA elnökének — ha esetleg képességei, ambíciói erre elhivatottá is tennék. Az elnöki sakkjátszma lehetséges lépésvariációit a háttérben meghúzódó nagymesterek dolgozzák ki ezután is, — T —
