Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-04 / 2. szám
19*9. január 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Otven évvel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? „Felhívás szőlőtelepítésre Elsőrendű, garantált filoxe- ramentes NOVA-féle hazai Magántermő gyökeres szőlővessző eladás kedvezményes áron. Készlet kettő millió. Mindenütt telepíthető. Jó siker várható. Nagybani telepítésekre, elhanyagolt, kipusztult régi szőlők újjá telepítésére, valamint hiányok pótlására ajánlható. NOVA féle fehér és külön vörösbort termő fajokban kaphatók. Ara igen dús, erős gyö- kérzetű, szavatolt első osztályú minőségben ezer drb. 300 K... Aki jó és sok bort óhajt kevés költséggel termelni az már most rendelje meg szükségletét... Az uradalmi szőlők részére is igen nagy mennyiség rendeltetett... Cím: Nova szőlővessző és, szőlőoltvány-telep kezelősége, ARAD, Szabadság-tér 10.” (Hirdetés több lapban). Szolnokon polgármesterválasztás volt. Mezőtúr volt polgármesterét, az egykori huszárkapitányt, az ügyvédet, dr. Spett Ernőt választották meg a város közigazgatásának vezetőjévé. A polgárok máshol is felélednek. A Mezőtúr és Vidéke közli Takács Sándornak, a Munkástanács vezetőjének nyilatkozatát, amelyben tiltakozik az ellen, hogy a Munkástanács utasította volna vissza az u. n. Iparostanáccsal való együttműködést. „A kisiparost* közül vannak is a Munkástanács tagjai... ha nem is vesznek részt a működődben, hogy miért? ezt a múltban kell keresni... Az ilyen különböző alakulatok nem szolgálhatják azt a munkát, hogy biztosítsa minden ' munkásember jólétét a jövőben” — írja .a nyilatkozatban. Érr dernes ehhez visszalapozni a múlt heti tudósításra és néhány mondattöredéket kiragadni belőle: „Iparostanácsot alakítottak a helybeli kisiparosok... — Molitorisz Gyula indítványára kimondották, hogy ők ugyan szocialistáknak vallják magukat, de a kommunizmust megvalósíthatatlannak vélik... a magántulajdont a jövő társadalmi> berendezkedés alapjául elfogadják... nem azonosítják magukat a kommunista elveket valló Munkástanáccsal... —A polgárság úgy látszik, elég erősnek tartja magát már ahhoz, hogy a szociáldemokraták ellen is frontális támadást indítson — legalább is Szolnok megyében. A Haladás a SzDP újévi naggyűlé- sérői írt tudósításában még a szociáldemokrata kormánybiztos, Darvas Ferenc beszédét is támadni meri: „Kunfi miniszter elvei alapján mutatott ő is irányzatot. Ostorozta a szocialista tábor egy kis részenek túlkapásait és elítélőleg nyilatkozott róluk; kik alatt bizonyára a kommunista tábort értette... A népgyűlés kizárólag a szociális eszmék körül mozgott és egyetlen hang sem hangzott el az ország szomorú sorsáról... áriái, hogy az ország területének 75°,'0-át megszállva tartják... hogy békességben éljenek és karöltve fáradozzanak a polgári pártokkal... Talán a jövőben másodrangú kérdésnek fogják tartani a pártpolitikát és legelsősorban a vörös szalag helyett a magyar nemzeti színű jelvényt tűzik a kalapjukhoz és csak azután a másikat...” Vezércikkében pedig egyenesen egyenlőségjelet tesz a szociáldemokrata kormány- biztos és a menesztett főispán közé: „A forradalom vívmányai — Erről beszél a köztársasági korszakban mindenki... Annál inkább különböznek abban, hogy ki mit ért ezek alatt a vívmányok alatt... Bizonyos... hogy Lovászy mást ért a forradalom vívmányai alatt, mint Kunfi. Az sem szenved kétséget, hogy Kunfi sem nem azt vallja a forradalom eredményeinek, mint egy kommunista agitátor. Bennünket ezek... talán nem is érdekelnek. Am annál inkább keressük a forradalom vívmányainak közvetlen megnyilatkozását vidéki életünkben... Keressük, de nem találjuk. Merthogy minden maradt a régiben. Csak a közbiztonság nem. Na meg Szapáry György vagy Kusz- ka helyett Darvas... És ez így van az egész vonalon. A rendszer nem változott. A személyek is alig. Aki távozott, azt sem az új rendszer söpörte el, hanem a nép haragja. A munkapárt vezérei ma is dominálnak a közéletben...” Hasonló módon támadja az új közigazgatást a Törökszentmiklósi Üjság is. Azt írja, hogy a képviselőtestület zömében az újból előbújt régi urakból álL ' „Ez a képviselőtestület igazán megérett arra, hogy eltűnjön, mert előbb-utóbb végelgyengülésben pusztulna eL” — Persze a támadás, amit a polgári pártok és lapok indítanak kétirányú: nemcsak a szociáldemokraták és a kommunisták, hanem a monarchikus-feudális arisztokraták ellen is irányul. Céljuk: a forradalom konzerválása polgári szinten. Jellemző a Karczagi Hírlap, a Kisgazda Pánt hivatalos lapja vezércikkének alapgondolata: ...nem érzi a furulya azt, hogy szépen fújják, ö azt dudálja, amit belefújnak, de ő maga belül egészen üres. Ilyen furulyapárti politika kezd napjainkban lálbrakapni. Polgártársak és polgártársnők! Legyetek óvatosak! Ki ne fu- rulyálják hangzatos szép szavakkal, csilingelő idegen dallamokkal szivetekből e szent haza földjének a sze- retetét. E föld a Ti tulajdonotok, a miénk és mindany- nyiunké volt, legyen és lesz is. Nem csak bérlői akarunk’ lenni, hanem örök tulajdonosai... Sokféle pártalakulással lesz találkozástok, tisztelt polgártársaink és polgártársnőink, de az ígéret földére csak az a csoportosulás vezethet, mely azt hirdeti, hogy a föld örök tulajdonjoggal azé legyen, aki azt míveli, munkálja.” A polgárt lapoknak — ha nem is csak olyan értelemben, mint ők írják — igazuk van abban, hogy sok minden változatlan maradit az új rendszerben is. A Mezőtúr és »Vidéke két mérleget közöl: A Mezőtúri Központi Takarékpénztár Rt. mérlege szerint a 300.000 koronás alaptőke utáni nyereség 62045 K, amin felül személyi járandóságként — elsősorban persze az igazgatóknak és vezető tisztviselőknek — 25.358 K-t fizettek ki; a Mezőtúrt Népbank Rt. pedig a 25.159 K fizetésen és felügyelőibizottsági díjon felül 113.222 K nyereséget hozott a 800.000 koronányi részvénnyel rendelkező tulajdonosoknak. — Változatlan például a támadás a női egyenjogúsítás ellen is: „Minek a női kereskedelmi iskola?” címmel írja a Haladás: „Néhány év óta a fiatal serdülő lánykák igen nagy része képezi magát tovább a négy polgári iskolánál. Ennek mozgató rugója a női kereskedelmi iskolai szaktanfolyam, de mozgató rugói a feministák ügybuz- gósága is... Ezrével járnak, kelnek állás és kenyér nélkül a hivatalnoknők... Minek tehát a női kereskedelmi iskola?... Ma 500 korona és koszt a havi fizetése a mosónőnek, de nem kívánhatjuk, hogy az íróasztal mellé nevelt leánykák mosónők legyenek, mert akkor 12 éves koruk óta kellett volna szoktatnunk őket.” — Megoldás: meg kell szüntetni a női kereskedelmi szaktanfolyamot. És — ezt ugyan nem merik leírni, de logikusan következik — 12 éves koruktól szoktassuk őket ahhoz, hogy mosónők legyenekCSIPKE BLÚZ Az Egri csillagok — Gárdonyi regénye filmen — Anyaga gyöngyperié, vagy más sodrott szálú fonal. — Megfelelő selyemmel alábélelve alkalmi kiskosztümhöz, vagy kis bársony szoknyával fiatal lányoknak tánchoz is nagyon csinos. Mintája: 1. sor: 6 láncszemből gyűrűt zárunk, a gyűrűbe 12 rövidpálcát öltünk. 2. sor: 5 láncszem — 1 két- ráhajtásos pálca a következő rövid pálcára, 2 láncszem — ismételjük, s végül kapcsoljuk a kezdő 5 láncszem harmadik láncszemébe. 3. sor: Ívközépbe bemegyünk 4 láncszem, 1 kétrá- hajtásos pálca ugyanoda, — 4 láncszem 2 kétráhajtásos pálca a következő ívbe — ismétlés, végül 4 láncszemet kapcsolunk a kezdő negyedik láncszemhez. 4. sor: Rövid-pálcasor Az ívekbe 5, a pálcákra 1—1 pálca. 5 sor: 2 rövid pálcával átmegyünk az ívközép harmadik rövid pálcára — 1 rövid pálca, 9 láncszemet rövid pálcával leöltünk a következő ív középső rövid pálcájára, — ismétlés. 6. sor: — 11 rövid pálca a 9 láncszemes ívbe, a következő ívbe is, a következőbe 3 rövid pálca, 9 láncszeNagy regény, nagy nekibuzdulás, nagy nevek, sok pénz... S nagy film? Az alapmű Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye nagy mű. Az ebből készített film sokkal szerényebb, csak hosszú. Erős lojalitás kell ahhoz, — és tisztelet az alkotói szándék iránt, — hogy alcímünket egyáltalán így írjuk le: „Gárdonyi regénye filmen”. A történelem szemléletben! torzítások, az met az előző ív harmadik rövid pálcájára öltünk és visszafelé behorgoljuk 13 rövid pálcával és az otthagyott 3 pálca mellé még 8 rövid pálcát öltünk, — ismételünk. A csillagokat a képen jól látható módon kapcsoljuk minden oldalon egyszer az ötödik; rövid pálcánál és a csúcsokon a hetedik rövid pálcánál, összeállítás után körülhorgoljuk a cakkokat, — alul, a karöltőnél és a nyakánál — 7 láncszemes ívvel, rövidpálcás leöltéssel mindig a középső rövid pálcára leöltve. Az íveket 11, illetve 8 rövid pálcával behorgoljuk. Szegedy Béláné mm egyes, rosszul értelmezett jelenetek, a félre játszatott alakok miatt bizony any- nyira eltér ez a film Gárdony} örökszép regényétől, hogy inkább mondjuk így: Gárdonyi regényéből készített film. Filmünk forgatókönyv írója, Nemeskürty István any- nyira igyekezett elkerülni a veszélyt, hogy ne a regényt fényképezze az operatőr, hogy az, Szécsényi Ferenc, hellyel-közzel tényleg nem az eredeti Gárdonyi regényt fotózta, hanem a rosszul értelmezett „filmes szempontok” szerinti változatot. Sajnos, felesleges kalandokba viszi a forgatókönyv a regénybeli hősöket, eltorzítja jellemüket, megmásítja Gárdonyiról leírt elképzeléseit. Indokolatlanul pár- bajoztat a forgatókönyv, lásd: francia történelmi kalandfilmek, szerény, csendes jellemeket vérengzővé tesz, ... sorolhatnánk még. Gárdonyitól idegen motívumok ezek. Annál is inkább feltűnő mindez, mert az alaptendenciában érezhető: minden néző olvasta Gárdonyi regényét! — erre alapoznak a film alkotói. Fogadjuk el, hogy igazuk van, — annál rosszabb, — mert méginkább kiderül: az író mérnöki pontosságú munkája kikezdhetetlen. Minél inkább ismerjük Gárdonyi regényét, annál jobban el kell marasztalnunk a forgatókönyvet, amelyikből a film készült. A forgatókönyv hiányosságait méginkább aláhúzza a forgatási miliő veszedelmes szegénysége. Igaz, hogy hosz- szú ideig mindenki Egervárát' ostromolhatta, akinek szándékában állt — nos, a monstre film így is messzi áll a nagy szovjet és amerikai filmek remek kiállításától. A makettek szinte kiabálnak: sok pénzbe kerültünk nagyon, de az igazitól messzi járunk! Ebben a környezetben bizony m ndent el kellett követniük a színészeknek, hogy maszkjaikban hitelessé váljanak. Alig némelyiküknek sikerült ez maradéktalanul. Igazán emlékezetes alakítást csak Sinkovits Imrétől kaptunk, ak} remek Dobó István. Sajnos a film másik főszereplője Bornemissza Gergely, Kovács István alakítja, alig mutat valamit. Nem az ő hibája, megint csak a forgatókönyvet kell kárhoztatnunk: akiről a regény leginkább szól, Gergely, alig mutatkozik a filmen. Menyasszonya, Venczel Vera, igazán bájos; a véres menyasszonyi jelenetben szerencsére nem azt játszotta el, amit kértek tőle. Így tudott Cecey Éva maradni. Az ország legjobb színészeit láttuk az Egri csillagoknak, ha máshogyan nem, egy-egy epizódban. Van akiről rögtön tudjuk, hogy igen, ő az, egri várból, még Gárdonyitól ismerjük, míg mások arra a sóhajra késztetnek bennünket, hogy „pedig milyen jó színész...” A rendező Várkonyi Zoltán, félelmetesen nagy munkát végzett amíg ezt a filmet elkészítette. A munka tiszteletet érdemel, és biztos, hogy Várkonyi évek óta ebben a gigászi feladatban égett. A mozinéző azonban kegyetlen és a produktumról mond véleményt. És itt egy kis kitérőt: leendő „néző” ismerősöm megkérdezte, megnézze-e azért ezt a filmet? Okvetlenül! Nagy veszteség lenne nem látni, annak ellenére is, hogy nem erre az Egri csillagokra gondoltunk, amikor vártuk a bemutatót. — ti — Jogszabálymódosítás A személyi igazolványokról szóló. 15 évvel ezelőtt született jogszabályt módosította a belügyminiszter most megjelent rendelete, amely szerint ideiglenes lakásba való jelentkezés a kijelentkezés időpontjáig érvényes. Azokban az esetekben azonban, ha az ideiglenes lakóhelytől távol maradás időtartama meghaladja a 30 napot; ki kell jelentkezni az ideiglenes lakásból. A korábbi gyakorlat szerint az ideig lenes bejelentkezés csak Kát hónapig volt érvényes. Mivel országosan évente mintegy félmillióra tehető az ideiglenes be-, illetve kijelentkezések száma, a meghosszabbítási kötelezettség eltörlése sok utánjárástól kíméli meg az érdekelt állampolárokat, ugyanakkor tetemes adminisztrációtól mentesíti a ren- dőri szerveket is. V. SZTROXGIN: Foci és fokozat Kevés ilyen boldog nap akad az ember életében. * A Tudományos Minősítő Bizottság egyhangúan a műszaki ’ tudományok kandidátusává nyilvánított. Hamarjában úgy éreztem magam, mint egy, a boldogságtól megkergült kisfiú, s hogy boldogságom teljesen kiélvezzem, valami azt súgta, rohanjak ki a focipályára, vágjak ki egy jó rajtot, s rúgjak egy hatalmasat a duzzadó bőrbe. Gyermek- és diákkoromban szenvedélyesen szerettem a labdarúgást, sőt elsőosztályú focista voltam, de későbbi munkám a tudományos kutatóintézetben, aztán meg a levelező aspiran- tura... Egyszóval, ég veled sport!... Ma azonban nem ismertem lehetetlent. s határozottan a gépgyár sporttelepe felé vettem utamat, ahol az intézet előtt magam is dolgoztam, mint V. kategóriájú esztergályos. — Maga mit akar? — kérdezte az edző. — Focizni szeretnék, — feleltem. — Maga? — kérdezte mégegyszer az edző, s gyanakodva méregette a mokaszinomat. — Én bizony. — Hogv jutott eszébe? — Tudja nagy öröm ért ma, nagy esemény..'. — Mióta ünnepük a nagy eseményeket a sportpályán?... Aztán, beletalá! a labdába? — Bele! — szóltam elszántan. — Hát, akkor rúgja, — nevette el magát az edző, s arcán olyasfajta vi- gyor jelent meg. mint a nézőkén szokott, akik Raj kin fellépését várják. Bár izgultam egy kicsit, mégis magabiztosan pöccintettem előre a labdát,, s egy picit előré futva, felséges rúgással lőttem a kapu jobb felső sarkába. A kapus meg se’ moccant. — Kicsoda maga? — kérdezte az edző. s cseppet sem leplezte csodálkozását. — A műszaki tudományok kandidátusa! A választ harsány röhejjel fogadtál; a bennünket lassan körülvevő focisták. — Csak semmi nevetés! — Négy évig írtam a disszertációmat. — Minek? — vonta meg a vállát az edző, — mikor ilyen jó rúgása van?! — Biztos azért, hogy sokoldalúan fejlessze magát... jegyezte meg az egyik játékos. — Na, ezen a téren nálunk minden rendben van, — szólt a másik. — A múlt héten cirkuszban voltunk, tegnap a Beatleseket hallgattuk meg. holnap meg meglátogatjuk munkahelyünket a ' gyárban. — Nálunk sokat tanulnak, — folytatta az edző. — A múltkoriban legjobb csatárunkat még a főiskolára is felvették. Igaz, nemigen volt más választása; egy súlyos térdoperáción esett át. ...Végülis rámhúzták a szerelést és elfoglaltam helyem a csatársor tengelyében. — Bravó, kandidátus! — kiabált a tréner, miközben a focipálya komi nyargalászott. — Ilyen cselekkel még akadémikus is lehetsz! — Hány éves vagy? — kérdezte a tréning után. — Huszonnyolc. — Harminc alatt... Biz ez egy kicsit sok... Na. azért még két évig elrúg- dosol. Az is lehet, hogy elmegy háromig, ha nem nagyon hízol el. — Nem fogok nagyon... — Akkor beállítjuk Fiija helyére. A feladatot tudod. Tavasszal meg edzőtábor... — De nekem tavasszal szimpóziumom van Lausanneban! — Ne izgulj, — tette váltamra kezét az edző, — elengednek. Az edzőtáborba mindenkit elengednek. A gyár igazgatója is szurkoló. Minden meccsre kijön. Inkább megnyúz bennünket, de a megyei kupát nekünk kell megnyerni. Majd téged is meggyúrunk a gyár ízlése szerint. — Először csak V. kategóriájú esztergályos leszel. A többi aztán már csak tőled függ. — S még hozzátette: — Ha jól játszol, mérnök is lehetsz, sőt még az a... tudod, ott nálatok... a műszaki tudományok kandidátusa. Molnár Sándor fordítás*
