Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-14 / 293. szám

968. december 14. S40LISUK MLültl MSrLAP •i Győzzön a jobb! Drámai hangvételű ri­portban leplezte le a közel­múltban egyik központi na­pilapunk, miért kellett be­zárni, megszüntetni egy ta­nácsi vállalat Diesel-adago­lókat javító üzemét. Azért, mert a tsz elcsábította a munkásokat. Nem az írással akarok vi­tatkozni, értelme sem vol­na. A sorozat nem volt rosszindulatú, azt pedig én is elismerem, hogy a tsz- melléküzemágak lombosodé fáján akadhatnak vadhajtá­sok. Egyébként is nevet­séges volna a tsz-ek „egyéb” tevékenységétől népgazdasági méretekben félteni milliár- dokkal dolgozó állami, ta­nácsi és ktsz üzemek ke­nyerét Ebben az anyagban azon­ban már felcsillant valami, aminek később jelentősége lehet. A szerző ugyanis megem­líti, hogy a részleget, többek között azért is szüntették meg, mert nem volt mun­kája. A tsz kezdetlegesebb üzemében pedig van meg­rendelő, nihcs panasz a ki­javított alkatrészekre. Ez már nem lehet a csábítás következménye, A megren­delőt ugyanis nem a cég­tábla érdekli, hanem a mun­ka rpinősége. Vagyis a tanácsi vállalat a versenyben, a konkurren- cia-harcban maradt alul. — Furán cseng még fülünkben egy ilyen mondat. A gondo­latot azonban meg kell szoknunk. Van verseny a régebben működő cégek és az új tsz- vállalkozások között? Van bizony! Jómagam például na­gyon szeretem a birkapör­költet Ha az ország egy bizonyos részén járok, min­dig gondosan elkerülöm a fogyasztási szövetkezet bir­kacsárdáját és 15 kilométer­rel odébb, a tsz kisvendég­lőjébe megyek. Mert ott jobban főzik és nagyobb ka­nállal adagolják kedvenc ételemet. A hasonló példákat ma még szűk területről válo­gathatjuk, de már találunk. Nem kevés az olyan városi háziasszony, aki háromszor végignézi az önkiszolgálóbolt gondoláit, amíg a keresett — tsz márkájú — savanyú­ságot, tarhonyát, vagy saj­tot megtalálja. Mert az jobb. Azután akadnak helyze­tek, amikor a nagyság hát­rány, a kicsiség előny. Só­der kell például egy épít­kezéshez. Kétségtelen, az ál­lami bánya ezt modem gép­sorokkal és kisebb önkölt­séggel termeli. Lehet azon­ban, hogy a primitív kis tsz-murvagödör közelebb van. Tehát a szállítási költ­ségeket, a sok utánjárást és várakozást is számítva az építkezés akkor kerül keve­sebbe, ha a tsz-től vásárol­nak. És onnan rendelnek akkor is, ha a nagy bánya megsértődik Gyakran fordul elő, hogy bútort kell szállítani egyik faluból a másikba. — Az AKÖV-nek erre a célra ki­épített hálózata, olajozott gépezete van. Csakhogy mi­re az állami teherautó a városból a rakodás helyére ér. a számla már több, mintha a tsz szállítóeszkö­ze bonyolítja az egész fu­vart. Nyilván, aki költözik, ilyen esetben a tsz-hez for­dul. Érvényes ugyanez fordítva is. Biztos bukás elé néz az a tsz melléküzemág, amely a nagyvállalatokkal olyan területeken akar versenyez­ni, ahol azok igazán otthon vannak. Nyilván senki sem fog az istállóban szövőszé­ket felállítani, vagy a paj­tában kerékpárt gyártani, mert a versenyben irgalmat­lanul alul maradna. Maga a verseny ténye, megjelenése azonban örven­detes. Néhány területen túl­jutottunk már a hiánygaz­dálkodáson, akadnak cikkek, amelyek eladása során a vevő kegyeit kell keresni. Keressük tehát minőséggel, új megoldásokkal, ötletek­kel, új típusokkal. Ne te­remtsünk erőszakolt nyu­galmat monopolhelyzetek osztogatásával. Mert az „eszi-nem-eszi*’ szemlélet nem csupán a fogyasztóra káros. Árt a népgazdaság­nak, sőt magának az elké­nyelmesedés veszélyének kitett monopol-vállalatnak is. A tsz-melléküzemágak hi­vatása, hogy segítségükkel növeljék a tagság foglalkoz­tatottságát, egyébként kár- bavesző terményeket dol­gozzanak fel, hasznukból mezőgazdasági beruházáso­kat valósítanak meg és rossz adottságú körzetekben emeljék a parasztság élet- színvonalát. Miközben azon­ban ezt teszik, áldásos ha­tással lehetnek a piac élén­külésére ÍSj A Minisztertanács éppen a közelmúltban állapította meg, hogy egyes területeken „még igen lassú a gazda­sági verseny — a konkur- rencia-kibontakozása”. Mi­vel ez a jelenség elképzelé­seinkre káros, üdvözölnünk kell minden apró mocca­nást is, amely a merevséget feloldja. Nem a tsz-ek és a válla­latok versengése lesz itt a fő erő, amely a mozgást hozza. De a tsz-ek is tehetnek va­lamicskét ennek érdekébe. Élvezve az ebből származó hasznot, vállalva a reájuk is vonatkozó kockázatot, ver­senyezzenek csak, ahol tud­nak. És akkor: győzzön a jobb! r. b. Megjelent f a Pártáiét decemberi száma A folyóirat „Érdemes volt küzdeni magasan, leng a Z'í"~Tó!” címmel közreadja Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának november 2"-i, ünnepi ülé­sén elhangzott beszédének szövegét. November 13-án egészna­pos aktívaülést tartott a Ko­márom megyei pártbizott­ság. Az ülésen mng jelent és felszólalt Nyers Rezső elv­társ, a KB titkára, a Párt­élet most rövidített formá­ban közli Nners elvtársnak ez alkalommal elmondott fel­szólalását. Kárpáti Sándor, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség titkára „ötvenéves a ma­gyar kommunista ifjúsági mozgalom’’ című írásában emlékezik a KIMSZ megala­kulására. Katona István „Sajtónk mérlege az 50. évfordulón” címmel egyrészt a Vörös Új­ság fél évszázaddal ezelőtti megjelenéséről emlékezik, másrészt a tömegtájékozta­tás jelenlegi eredményeit s időszerű kérdéseit vázolja cikkében. Közli a folyóirat a párt Központi Bizottsága titkár­ságának a MTA Filozófiai Intézetének s Szociológiai Kutatócsoportiának helnzeté- ről közölt állásfoglalását. Mi, a folyóirat Szolnok megyei olvasói, különös ér­deklődéssel olvastuk Mihók Sándor cikkét, amely „A tár­sadalmi munka tapasztalatai és feladatai Szolnok megyé­ben” címmel annak tanulsá­gait elemzi, hogy a társadal­mi munkának különböző formái és egész rendszere alakult ki megyénkben. A társadalmi munka, — mutat rá a cikk — a párt alapvető céljaival egyetértő, de világ­nézetileg különböző embere­ket tömörít. Megnyilvánulá­sa szövetségi politikánknak is. A társadalmi munkások körében megtalálhatók az önkéntes véradók, rendőrök, tűzoltók, a polgári védelem tagjai, a sportvezetők, a ta­nácstagok stb. Legtöbbje már annyira megszokta a közösségi munkát, hogy szin­te mindennapi életéhez tar­tozik. Ugyanakkor sok tár­sadalmi munkás kifogásolja, hogy tevékenységéért még elismerő szót sem kap, vagy nem attól kapja, akitől azt elvárja. A folyóirat hírt ad a Né­met Kommunista Párt éle­téből, a lengyel Zycie Partii (Pártélet) szerkesztőségében lezajlott ankét eredményei­ről s a pártélet többi idősze­rű eseményéről. (Cs.) Életben tartani a koraszülötteket Kétnapos anya—csecsemővédelmi ankét Szolnokon A Szolnok megyed tanács vb egészségügyi osztálya Bács. Békés, Csomgrád me­gyék és Szeged megyei jogú város részvételével december 13-án és 14-én anya-csecse­mővédelmi ankétra hívta meg a gyermekgyógyász és szülész professzorokat, egyetemi ta­nárokat. szakorvosokat, védő­nőket. A kétnapos előadásso­rozaton a négy megyéből és Szegedről kétszázhatvanain vesznek részt. A tudományos előadások célja a korszerű terhes- és csecsemővédelem, a szülésze­ti és gyermek ellátás legjobb módszereinek ismertetése, el­terjesztése.-— A csecsemőhalandóság egy ország kulturális és szo­ciális színvonalának igen jel­lemző adata. A Magyarorszá­gon elhalálozott csecsemők legnagyobb százalékát az alig életbentartható koraszülöttek teszik ki. Ez az ankét azért is nagy fontosságú, mert a koraszülöttek életbentartásá- nak nagyon nehéz problémá­jával foglalkozik — mondta munkatársunknak dr. Katona János, a Szolnok megyei kór­ház gyermekgyógyász főor­vosa. A négy megye hasonló fekvése, éghajlata és a ha­sonló anya-csecsemővédelmi problémája, valamint a sze­gedi egvetém vonzást-ör» ad magyarázatot arra, hogy e kétnapos tudományos tanács­kozásokat évente rendszere­sen megtartják. Szolnok me­gyében a csecsemő-elhalálo­zási arányszám rendkívül kedvező és a koraszülöttek életbentartásának is nagy ha­gyományai vannak. Többek között ennek köszönhető, hogy e tapasztalatcsere jel­legű ankét megrendezését, — tavaly Csangrádon tartották — mi kaptuk. A kétnapos ankétet dr. Büttner Károly megyei főor­vos nyitotta meg tegnap dél­előtt fél 10-kor. Az első nap két — nagy érdeklődésre számottartó — előadását dr. Szontágh Ferenc szegedi szü­lész nőgyógyász professzor és dr. Boda Domokos, a szegedi gyermek-klinika professzora tartotta. A két nap alatt 36 előadás hangzik el a Ságvári Endre művelődési ház elő­adótermében; 1 bj «■ \ Magtárból — nagyüzem — Bocsánat, az igazgató úrral szerelnénk beszélni... A két fiatalember az iro­da előtt, az utcán lépett elénk — a gyáregységvezetővel éppen az üzem felé indul­tunk. A munkalehetőségről, órabérről érdeklődtek — gép­lakatosok — mert szívesen átjönnének a ktsz-től. Bövid tárgyalás; még gondo’kodnak rajta, s jövő hónapban je­lentkeznek. A kis közjáték jól illusz­trálta a Zsérczi Istvánnal folytatott beszélgetésünket. Éppen arról van szó, hogy pár hónapja létesített üzeme — a Híradástechnikai Válla­lat karcagi . gyáregysége — milyen nagy vonzerővel hat az emberekre. A vidéki ipar- telepítés jegyében hozta lét­re a pesti anyavállalat a karcagi városi tanács segít­ségével. — De ne lepődjön meg, ha nem az a látvány fogadja, amit vár; egyelőre csak a magja van meg a leendő üzemnek — készített fel még útközben Zsérczi István. Valóban, ahová megérke­zünk, kívülről inkább családi háznak tűnik, mint üzemnek. — Két ilyen épületünk van. Tényleg családi házak. Most még elférünk benne, mert csak hetvenen vagyunk, ,s ab­ból is csupán negyvenhét a produktív munkás. A termek belül sem keltik egy üzem illúzióját; semmi gépzaj, csak az asszonyok vi­dám beszélgetése hallatszik. Közben azért fürgén mozog a kezük. Antennákat szerel­nek. Az egyik terem a rali- tár, legalábbis ott látom a késztermékeket felhalmozva. Egy pillanat alatt meg lehet állapítani a gyártmánylistát: tető, szalag és teleszkópos antennák. Az igazgató meg is erősíti. — Valóban ez a profilunk — egyelőre, mint ahogy ideiglenes n. hely, ahol ideiglenesen kevés munkáslét­számmal dolgozunk, éppúgy a1 tevékenységünk is ideigle­nes. — Milyen lesz tehát a lö­vendő gyáregység? — Említettem. hogy a vidé­ki ipartelepítési program alapján jött létre az üzem. A cél tulajdonképpen az, hogy kialakuljon Karcagon egy kis ipari centrum, s ezzel a munkaerő felesleget meg­felelően lekössük. Az üze­münk létszámát szeretnénk két éven belül hatszázra emelni. Természetesen ehhez megfelelő terület is szüksé­ges. Most épül egy kétemele­tes, háromszárnyas épület — valamikor magtár volt —. amelybe jövőre költözünk be. Azonkívül rendelkezésünkre áll egy hatalmas terület, ame­lyet hamarosan szintén be fogunk építeni. — A profil is megváltozik? — Természetesen. Most az anyavállalattól kapott félkész termékeket, alkatrészeket sze­reljük össze. Ez elsősorban kézügyességet igénylő, manuá­lis munka, — ezért is dolgoz­nak vállalatunknál 80 száza­lékban nők — úgyhogy ko­moly gépi berendezésünk nincs is. Jövőre már — a modern gépekkel felszerelt új üzemben magunk állítjuk elő az alkatrészeket is, s az antennn csak egy lesz a sok­féle termék között. Ha alapul vesszük, hogy ez „ jelenlegi, kis létszámú munkásgárdával dolgozó ,házi” üzem két hó­nap alatt egymillió forint ér­tékű árut hozott létre, gyor­san ki lehet számítani, ha­marosan milyen nagy jelentő­ségűvé fejlődik. Az üzemlátogatás után visszatértünk az irodába. Az utunk az épülő új üzem mel­lett vitt el. A magtárból gyár lesz... Van benne vala­mi szimbólum: Karcag ipa­rosodik. D. M. Üj rendelkezés a tsz-tagok családi pótlékára Te'e*en étkezett Pénteken reggel a Techni­ka Házában megkezdődött a Magyar Kémikusok Egye­sületének 15. analitikai an- kétja. A két napos tanács­kozásnak a célja, hogy a vegyi elemzés legkorszerűbb módszereiből tájékoztassa a szakembereket. Dr. Erdey László akadémikus, egyete­mi tanár megnyitója után dr. Cornides István kandi­dátus, a Bányászati Kutató Intézet tudományos főmun­katársi tartott előadást. ☆ A Kertészeti Kutató In­tézet szentesi kísérleti állo­másán kinemesített zöldség­újdonságot, a szentesi alma­paprikát az idén még csak kis területen termesztet-, ték. A konzervipar öröm­mel fogadta az alma-alakú sárga-fehér paprikát, amely­ből — az üzemi tapasztala­tok szerint — a legzamato­sabb — savanyúság készít­hető. Ize fűszeresen csípős, húsa 5—6 milliméter vas­tag és savanyítva is megőr­zi eredeti világos színét. Az új paprika-fajta egy-egy holdon 180—200 mázsát te­rem, tehát 1969-ben leg­alább 100 000 mázsa alma­paprikát termeszthetnek már a nagyüzemi kertészetek; * Nagyszabású építkezések kezdődtek Zalaegerszegen. Az építési program kiemel­kedő szakasza a belváros ősi főutcájának a rekonst­rukciója. Itt építik meg Za­laegerszeg legnagyobb, 126 lakásos házát A hatalmas épület földszintjén üzletsort alakítanak ki. Szomszédsá­gában további 40 lakásos OTP lakóházat emelnek. A város régi negyedét az új városrészekkel összekapcsoló nagy park szélén megkezd­ték a magasházak építésé­nek előkészítését. Itt 13 szintes lakóépületeket emel­nek, amelyekben egyenként 80 lakást rendeznek be. A hat toronyházból álló utca­rész első épületét a tervek szerint 1970-ben adják át az építők. A város keleti ré­szén, megkezdték a jelenleg még a fővárosban székelő kozmetikai és háztartás-vegy­ipari vállalat több mint 100 millió forintos költséggel épülő új gyáregységének alapozási munkáit. Az 1963 végén elkészülő gyáregység körülbelül 400 új munkahe­lyet biztosít a városnak. Ebben az évben sok gon­dot jelentett, hogy azok, akik 1967 második felében, vagy az év végén léptek be a termelőszövetkezetekbe, nem kaphattak családi pótlé­kot. A közelmúltban megje­lent egy új kormányrendelet, amely megnyugtatóan ren­dezte ezt a kérdést. Eszerint kaphat családi pótlékot az a termelőszövet­kezeti tag, aki az év máso­dik felében lépett be a ter­melőszövetkezetbe, ha; A belépés évében szerzett munkanap alapján a követ­kező évben annyi hónapra jogosult családi pótlékra, ahányszor tíz (nőknél hét) munkanapot dolgozott. Ez volt egyébként a régi sza­bály is. Űj azonban, hogy ezt követően legkorábban jő- lius 1-től ez év hátralévő ré­szében továbbra is jogosult annyi hónapra, ahányszor tíz (nőknél hét) munkanapot tel­jesített január 1 és június 30-a között Például: egy férfi 1967. no­vember 1-én lépett be a ter­melőszövetkezetbe és ez év végéig 30 munkanapot dol­gozott. Ezért jogosult 1968. január, február és már­cius hónapra családi pót­lékra. Ezután 1968. január 1-től június 30-ig 50 munkanapot dolgozott, tehát jogosult továbbra családi pótlékra 1968. júliustól no­vemberig. Ha legalább hathavi csa­ládi pótlékra igényt adó munkaviszonya van és ez­után közvetlenül belép a ter­melőszövetkezetbe, a belé­pést követő év június hó 30- ig jogosult családi pótlékra, a munkanapok számára te­kintet nélkül. Ez volt eddig a régi szabály. A rendelőt módosítása szerint előző munkaviszonyból átlépő tag ezt követően július 1-től az év hátralevő részében to­vábbra is jogosult családi pótlékra, annyi hónapra, ahányszor tíz (nőknél hét) munkanapot teljesített, ja­nuár 1 és június 30-a között. Vagyis; a férfi 1967. no­vember l-én lépett be a ter­melőszövetkezetbe és igazol­ta a hathavi családi pótlék­ra igényt adó munkaviszonyt Akkor jogosult 1968. ianuár- tól iúniusig családi pótlékra. Ezután 1968. íanuár 1-től iú- nius 30-ig 45 munkanapot dolgozott a szövetkezetben, ezért 1968. júliustól októbe­rig kaphat családi pótlékot. A kormányrendeletet 1968. július 1-től kell alkalmazni. tehát azoknál is, akiket az idén elutasított az igazgató­ság, mert a korábbi jog­szabályok voltak érvényben. A családi pótlékot vissza­menőleg viszont csak akkor lehet kiutalni, ha a tag igénylése legkésőbb 1969. feb­ruár 27-ig beérkezik a tár­sadalombiztosítási igazgató­sághoz. Ezt követően már csak az általános elévülési szabály alkalmazásával, az igénybejelentés beérkezésétől visszamenőleg három hónap­ra utalható ki a családi pót­lék. a három hónapba a be­érkezés hónapja is beszámít A társadalombiztosítási igazgatóság kéri azokat a termelőszövetkezeti tagokat, akiket az új szabály érint, hogy haladéktalanul keressék fel termelőszövetkezetük tár­sadalombiztosítási ügyintéző­jét, akitől megkaphatják a részletes felvilágosítást és akinél benyúlhatják a csa­ládi pótlékra járó visszame­nőleges igényt. Jubileum Ma este tartja jubileumi hangversenyét a jászladá- nyi ktsz — fmsz kórus. A vegyeskar tíz évvel ez­előtt alakult, fennállása óla szép sikereket ért el. Az 1966-ban és 1968-ban rende­zett országos minősítő hang­versenyen Ezüstkoszorút és Diplomát szerzett. Az Al­kotmány Ünnepén miniszte­ri dicséretben részesült. — Két alkalommal szerepelt már a rádióban is, átélt, sodró erejű előadásmódjukat az egész országban ismerik. A ma esti gálaműsor előtt, amelyet a jászladányi Jó­zsef Attila művelődési ott­honban rendeznek, megnyit­ják a kórus 10 éves munká­járól készült kiállítást is. Gépkocsi­szere1 őt felvészünk, — órabér megegyezés szerint Jelentkezni lehet Allat- forgalini Vállalat Szol­nok, Beloiannisz u. 8Í. . ___________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom