Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-12 / 291. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 391. szám. Ára: 70 fillér 1968. december 12., csütörtök. Eves reform-mérleg a szakszervezetekben Mi lett a televízióban elhangzott interpellációk sorsa Interjú dr. Kuti Györggyel Jumus végén, július elején közvetített a Magyar Televízió műsorsorozatot Szolnok megyéből. Az egyik műsorban a megye lakóinak iiiterpellációs kérdéseire adtak választ a képernyő előtt a megye vezetői, ill. ígérték, hogy a beküldött kérdésekre levélben válaszolnak. Valóban megkapta mindenki a választ? Milyen ügyek kerültek elintézésre a tv-műsor nyomán? Többek között e kérdésekkel kerestük fel dr. Kuti Györgyöt, a Szolnok megyei Tanács vb-titkárát. — A Magyar Televízióhoz annak idején 167 interpellá- ciós kérdés érkezett — mondta beszélgetésünk kezdetén dr. Kuti. — Ezeket mi megkaptuk, átnéztük, átvizsgáltuk, majd 117-et továbbítottunk a járási, a városi és a községi tanácsokhoz, mivel intézésük az ő hatáskörükbe tartozik. így többek között a jászberényi járási tanácshoz hatot, a törökszentmiklósihoz hetet küldtünk. Legtöbb kérdést a szolnoki városi tanács kapott, szám szerint negyvenhetet. ötven kérdésre a megyei tanács szakosztályai intézkedtek, illetve válaszoltak. — A válaszok? —• Mindenki megkapta azt Természetesen voltak, akiknek számára azok nem voltak kedvezőek. Az interpel- lációs kérdések közül ugyanis több olyan akadt, amely csak évek múlva, folyamatosan teljesíthető. Ezek közé, tartozik Jászberény város ivóvíz-ellátásának megoldása, amely megkezdődött már ugyan, de évekig tart, amíg a megfelelő vízmű, illetve vízhálózat kiépül. Ide sorolható a szolnoki lakásgondok megoldása is. — Milyen problémákat tettek szóvá legtöbben? — A legtöbb panasz és javaslat közlekedési témákkal foglalkozott De több a művelődésüggyel, az egész ségüggyel, az ivóvfzhálózat- bővftéssel, a lakáshelyzettel és a kereskedelemmel foglalkozó kérdés is volt I — Mondana néhány példát? — Többen szóvá tették, hogy miért nem nyilvánítják gyógyfürdővé Cserkeszöllőt. Ennek elintézése sajnos nem olyan egyszerű. Ahhoz, hogy egy hely gyógyfürdő legyen, a jó vízen kívül sok minden kell még; szálloda, étterem, orvosi rendelő, közművek és így tovább, összegben több mint 100 millió forint, Eny- nyi most nincs erre a célra. Természetesen a kérdést napirenden tartjuk és a távlati célkitűzéseink között szerepeltetjük Cserkeszöllő gvógyfürdővé nyilvánítását Kengyelről két interpellá- lónk a községi főutca útburkolatának kiépítését kérte. Jövőre egymillió forintos költséggel 800 méter utat építünk ott Többen nyomói- cső beszerzéshez kértek segítséget Tervosztályunk megkereste az Azbeszt-Ce- mentcsövet Gyártó Vállalatot amely teljesítette a kérést Az interpellálók levélben köszönik meg gyors közbenjárásunkat — Feltűnt, hogy a televízió műsorában sok egyéni panasz hangzott el és különösen sok szó esett a szolnoki Kárász utcai kisajátításokról, A közelgő év vége külön is aláhúzza a Szakszervezetek Országos Tanácsa szerdai ülésének fontosságát. Az év utolsó néhány hete alkalmas arra, hogy számvetést készítsünk a mögöttünk lévő tizenkét hónap eredményeiről, tanulságairól. Az eredményes vizsgálat szövi át a SZOT elnökségének jelentését az üzemi és szakszervezeti demokrácia helyzetéről, a vállalati. üzemi intézményi szakszervezeti szervek tevékenységéről, a hatáskörök gyakorlásának tapasztalatairól. Közismert, hogy a szak- szervezetek XXI. kongresz- szusának határozata az egyik legfőbb feladatként jelölte meg a vállalati, üzemi, intézményi szakszervezeti szervek munkájának erősítését, az üzemi és szak- szervezeti demokrácia fejlesztését, hogy hatékonyabban védjék a szakszervezeti tagság, a dolgozók törvényes jogait és elősegítsék kötelességeik teljesítését. — Bár a • célkitűzések teljes megvalósítása hosszabb folyamat, és a messzemenő következtetések levonására a kongresszus óta eltelt Idő még nem elegendő, bizonyos tanulságok máris kínálkoznak. Kétségtelen tény, hogy az egész szakszervezeti mozgalom dicséretesen cselekvő módon vett részt az új gazdaságirányítási rendszer előkészítésében és bevezetésében Méltán állapította meg a SZOT elnöksége, hogy a gazdasági éle* legkülönbözőbb területein működő szak- szervezeti aktivisták felelősséggel és nagy odaadással tevékenykedtek a konkrét tennivalók kidolgozásában, széleskörű ismertetésében és megvalósításában. A szak- szervezeti mozgalom tervszerűen készült fel arra is, hogy vezető-irányító tevékenysége az új gazdasági mechanizmus követelményeihez igazodjék. Nagymértékben megnövekedett a különböző szakszervezeti szervek önállósága, hatásköre ég jogköre, s a korábi- nál lényegesen nagyobb szerepet kapott a szakszervezeti tagság a helyi kérdések eldöntésében. Ilyenformán tovább bővült az üzemi és szakszervezeti demokrácia érvényesülésének lehetősége és feltétele. Aki akárcsak ebben az esztendőben fokozott figyelemmel kísérte közéletünk alakulását, kétségkívül tapasztalhatta az egészséges közhangulatot, a közösség ügyei iránt megnyilvánuló figyelmet, érdeklődést. Éppen ezért nem is meglepő, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa ülésén talán a • legtöbb szó az üzemi és szakszervezeti demokrácia érvényesülésének tapasztalatairól hangzott el. Általános vélemény, hogy az új gazdaságirányítási rendszer első esztendeje során a dolgozókban tovább erősödött a tulajdonosi szemlélet, nőtt érdekeltségük és felelősségük saját társadalmunk alakításáért, mindnyájunk ^lőbbrehaladásáért, Az idei tapasztalatok közé tartozik a többi kozott az is, hogy éppen az anyagi érdekeltség erősödése miatt megnőtt a gyárakban, üzemekben, a vállalatoknál dolgozók egymásra utaltsága. Ez abban is megnyilvánult, hogy a gazdasági vezetők jobban igényelték a dolgozók kezdeményezéseit, ezek viszont nagyobb érdeklődést mutattak a vállalat ügyei iránt, hiszen keresetük függ a vállalati eredményektől. Természetesen hiba lenne elhallgatni azt, hogy akadtak vélemények, amelyek szerint az üzemi és szakszervezeti demokrácia kiterebélyesedé- se némelykor lassítja a munkát, nem mindig lehet összeegyeztetni a korszerű vezetési követelményekkel. A SZOT elnökségének jelentése határozottan szembeszóllt az ilyen álláspontokkal, hangsúlyozva, hogy ezek a nézetek leszűkítik az üzemi demokráciát a már eldöntött termelési kérdések ismertetésére s a dolgozók számára legfeljebb annyit „engedélyeznek”, hogy azok megvitassák a végrehajtás módjait. Ezzel szemben az üzemi demokrácia helyes gyakorlata feltételezi, hogy a feladatok kitűzésébe, a termelési-, fejlesztési koncepciók kialakításába,' a döntésekbe is bevonják a kollektívát, helyt adjanak a vitának, az eltérő vélemények kifejtésének. Mindez ugyanis elősegíti a helyes döntést, gondolkodásra, kezdeményezésre serkenti a széles tömegeket, értékes segítséget jelenthet a gazdasági vezetőknek. Ha megkívánnék határozni röviden, csupán néhány mondatban, hogy miben látta a SZOT tanácskozás az üzemi és szakszervezeti demokrácia gyakorlatának lényegét, azt mondhatnék, hogy a társadalmi és az államigazdasági szervek összehangolt tevékenységében. A szakszervezeteknek fel kell lépniök, állást kell foglalni- ok minden — a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő — kérdésben, mert ezt várják tőlük a munkások. így tudnak hozzájárulni a párt politikai célkitűzéseinek megvalósításához. Ugyanakkor tevékenységük minden formájával serkente- niök kell a dolgozók kezdeményező készségét, felelősségét, aktivitását A gazdasági vezetőknek pedig semmiképpen sem helyes lemondani a szakszervezet ségítségéről, hanem velük együttműködve kell megoldaniok az új esztendőben rájuk háruló feladatokat Tudjuk, hogy 1969 még több lehetőséget kínál, mint a most mögöttünk levő esztendő, következésképpen mind a szakszcvezetekre, mind a gazdasági vezetésre — együtt a dolgozók széles tömegeivel — több munka is vár. S természetesen ennek megfelelő nagyobb erkölcsi és anyagi elismerés. (KS) — Valóban így volt Akkor megígértük, hogy egy hónap múlva mindenki megtudja, sor kerül-e házának kisajátítására még ez évben Az ígéretet teljesítettük. A 18 kisajátított ház lakói már beköltöztek új gázfűtéses, összkomfortos lakásaikba. — Ha már a pénzről van szó: Vajon mennyibe került a szolnöki városi tanácsnak a 18 ház, illetve a telek igénybevétele? — A tulajdonosoknak ösz- ezesen mintegy hárommillió forintot fizetett ki a tanács, ezenkívül összesen 41 lakást kellett adnia a lakóknak és a háztulajdonosoknak. Ez /mit ér? Egy lakás építési kéltsége 260 ezer forint. — Az interpellációs műsorban kevesebb szó esett a lakosság szélesebb rétegeit érintő közérdekű kérdésekről. — Ezt annak idején mi is sérelmeztük. Meg kell mondanom, több közérdekű témáról szerettünk volna beszélni. így például a szolnoki vásárcsarnok építéséről, amely a jövő évben elkezTegnap délután Szolnokon, a Barátság klubban nyitotta meg az IBUSZ első országos vándorkiállítását. Tablókon, képeken mutatják be, hogy a vállalat milyen bel- és külföldi utazásokat bonyolított le, egyúttal képekkel illusztrálják az egyes országok legszebb tájait, amerre az IBUSZ-cso- portok jártak. A meghívott vendégeket, az érdeklődőket Tóth Lászdődik. Vagy arról, milyen nagy gond nálunk a megyei kórház túlzsúfoltsága, közismert, hogy az országban legrosszabbul Szolnok áll kórházi ágy ellátás tekintetében. Sajnos, ézekre nem jutott időnk. Véleményem szerint a televíziónak a jövőben jobban kellene szelektálnia, milyen problémákról beszéljenek e műsoraikban. — Nem szólva arról, hogy az új gazdaságiránvítási rendszerben megváltozott a tanácsok hatásköre. A megyei tanács nem szólhat abba bele. hogy például Török- szentmiklóson épüljön-e sportpálya, vagy sem. A város megkapja az állami dotációt. s hogy mit épít abból a pénzből, azt ott döntik el a lakosság kéréseinek figyelembe vételivel. Lenne még egy javaslatom is: a legközelebbi interpellációs műsoroknál jó lenne, ha a kérdések ismeretében a televízió a felügyeleti hatóságoktól is választ kérne. Például arra. hogyan segíti az Egészség- ügyi Minisztérium a kórházi ágyak számának növelésében a megyéket. I — összegezve: hasznosnak tartja a televízió interpellációs műsorait? — A közérdekű kérdések többségét a tanácsok jól ismerik, hiszsn azokról beszélnek a lakossággal jelölő gyűléseken, tanácstagi 'beszámolókon és a kérdések teljesítését napirenden tartják fejlesztési terveikben, mégis • hasznosnak tartom. ló, a megyei IBUSZ iroda vezetője üdvözölte. Megnyitó beszédet Nyíri Béla, a Szolnok megyei Tanács V. B. i elnökhelyettese mondott. Beszélt arról, hogy az IBUSZ fennállásának 66 esztendeje alatt milyen jelentős utazási irodává, idegenforgalmi vállalattá lett. Ismertette, hogy a Szolnok megyei IBUSZ közreműködésével csupán ebben az esztendőben hatezren egyéni útA megyei pártbizottság ülése Ma kibővített ülést tart az MSZMP Szolnok megyei bizottsága. A kibővített ülés a munkaterv szerinti napirendeket, valamint az MSZMP Központi Bizottsága 1968. december 4-i ülésének anyagát tárgyalja. Ma: Magvetők ☆ Hajtóerő a haszon... Mínusz 8 fok * Sándorkát protezsálom & \ Két gyerek mérget vett be levéllel utaztak különböző országokba, s mintegy ezerötszáz csoportos külföldi utazást bonyolítottak le. A megnyitón néhány érdekes ajánlatot is hallottunk a következő esztendőre. így például januárban és februárban hatnapos utakat indítanak repülőgéppel, kedvezményes áron (1700—2100 forintért) Moszkvába, illetve Leningrádba. Már n megnyitó!* sok vendég tekintette meg M IBUSZ kiállítását. Varga Viktória Hűséges utitárs — IBUSZ Kiállítás utazásokról
