Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-11 / 290. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! E W MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAKA XIX. évfolyam, 290. szám. Ara: 70 finér IMS. december 11. szerda. Az igazi mérce Sorkötelesek mozgalma a KIMSZ megalakulása tiszteletére II lóolaj -gyárfá s a Szolnoki Állami Gazdaságban Hetven holdat betelepítettek — Az új üzemben májusban kezdenek A Bükk egyik legtündéribb táján, Szilvásvárad vendég­marasztaló üdülőjében sétál­tunk a park fái alatt — az üdülővezető vendégeiről be­szélt. Nem az elégedettekről: általában az a többség azzal nincs különösebb probléma. Azokról, akik például kutya - ólnak minősítik a kedves kő­házacskákat, amelyek családi elhelyezést nyújtanak — é/ akik azt mondíák az egykori Keglevich-kastélyra; „Szép, szép, de hol van ez a svájci Davos tói?” A mosolyogni való irreális kifakadás Tuttatta eszembe, mennyi rossz mérce van forgalomban eredményeink mérésére, országosan. Torz mércék — ilyen vagy olyan torzulással. Mert más előjellel is mér­hetünk hamisan. A „svájci” szemmérték, amely Davos luxus-életét és milliárdos forgatagát kéri számon a Bükk, a Mátra, á Bakony kis üdülőfalvaitól, éles irrealitásával jól szem­lélteti, mennyire hamis az az elgondolás, amely a magyar adottságokat teljesen figyel­men kívül hagyja, az évszá­zadok óta gazdag, békében élő, páratlan természeti adottságokkal rendelkező or­szág viszonyait kéri számon hazánktól. Rengeteg a jele az ilyen Igény-licitálásnak. De azok se lehetnek büsz­kék felfogásukra, akiknek hasonlítás! alapjuk mindmá­ig: 1945 vagy 1930. A háború-rombolta, vérző és szegény kis ország persze nemzedékek emlékeiben élő keserves valóság. De ezzel nem lehet ma megindokolni azt, hogy egyes élelmiszer üzletekben szombat délután nem lehet kenyeret kapni. Pedig egy idős eladó — igaz, hosszú vita és a hatodik ve­vő dühös megjegyzése után — azzal próbált indokolni, hogy a vevő „mit csinált vol­na 45-ben?" A múlt ilyen emlegetése azonban mit sein használ mai fegyelmezetlen­ségek, közönyösség és mu­lasztások ellen — mert az a tény, hogy szép és jó kenyeret sütnek és azt eszünk, békeidőben egyálta­lán nem különleges érdem. Csak a hiányát veszi észre az ember — a vásárló, az ál­lampolgár, a szocializmus leg­tisztességesebb híve is. Ugyanígy nem lehet szaka­datlanul a világválság 30-as évelnek emlékével bombázni fiatalemberek tudatát, akik a szocializmusban felnőve nem ismerik a munkanélküliség világát, a földtelen parasz­Szolnok város pártbizott­ságának és tanácsának kül­döttsége, amely Váczi Sán­dornak, a megyei pártbizott­ság titkárának vezetésével látogatást tett Szovjetunió­iul testvérvárosában, Tal­tok nyomorát Arra hivat­kozni, hogy „százezrek vol­tak munka nélkül” történel­mileg igaz — de mai helyze­tünkben ez a hivatkozás nem ad választ a munkakörülmé­nyeire panaszkodó munkás­nak. A háborús áruhiányra vagy a régi szegénységre va­ló utalások pedig semmit sem enyhítenek annak a vá­sárlónak a mérgelődésén, aki a pénzéért most kap silány árut, selejtet, akivel most folytatnak huzavonát egy rossz gyerekcipő cseréje mi­att Nemcsak az a veszélye en­nek a mércének, hogy ha­tástalanul agitál. A másik kár, amit okoz, hogy könnyen hencegéssé vá­lik a múlttal szemben elért eredmények emlegetése. Két­ségtelen ugyanis, hogy remek grafikonokat tudunk készíte­ni: ha például egy város la­kosságáról kimutatjuk, hogy 1930-ban nem vásárolt köny­vet most pedig csak lakoson­ként évi 2 kötetet vesz, ez siker és gyönyörűség Kér­dés, megállhatunk-e ezek- után a kulturális igények fejlesztésével, hogy ezentúl a statisztika népszerűsítésének szenteljük minden energián­kat? Alig elképzelhető. In­kább az, hogy a lakosságra fejenként jutó két könyv száz könyvbarát vásárlásait jelzi — és néhányszáz em­bert, aki még ma sem vesz kalendáriumot sem. A lehe­tőségek teljes kihasználása tehát még csak cél. Tehát ez az igazi mérce. Visszatérve a kenyér-ellá­tás elég sűrűn bírált zökke­nőire; a cél annak a lehe­tőségnek kihasználása, hogy a meglévő korszerű sütőüze­mekben tisztességes és min­dig jó minőségű kenyér ké­szüljön — és a kereskedelem a meglevő szállítóeszközeivel úgy szervezze meg a „szép­séges” kifejezéssel áruteri- tésnek nevezett munkáját, hogy ne legyen bolt, ahon­nan a vevő dühösen és ke­nyér nélkül forduljon ki. Ehhez pedig semmiféle „vi­lágszínvonal” nem kell _ csak saját meglevő eszköze­ink és munkaerőnk ésszerű elosztása és szervezése. Szán­dékkal idézek ilyen kézen­fekvő példát: ilyen minden­napit, mint a kenyér. Mert a fejlődést az ember minden­nap méri, a saját életén. Az iparcikken, amelyet lehet jól gyártani, a munkán, amit le­het jól elvégezni, sőt, benne van a kifejezésben, hogy ’e- het a lehető legjobban. B. P. A KMP és a KIMSZ meg­alakulásának 50. évfordulója tiszteletére az egész országra kiterjedő versenymozgalmat kezdőmén yeztefe az MHSZ gépjárművezetőképző iskolák hallgatói. Ezekben az isko­lákban sorköteles fiatalok is­merkednek a gépjárműveze­téssel. a lövészettel, a katonai renddel ás fegyelemmel A mozgalomhoz megyénk mindazon sorköteles fiatalja csatlakozott, akik vállalták, hogy a napi munka és tanu­lás után esténként elsajátít­ják a gépjárművezetéshez szüksége» tudnivalókat, A városokban és a járási szék­helyeken működő iskolák, „bázisok diákjai” még novem­berben megtartották a tanul­mányi háziversenyeket. A megyei döntőre december 9-én. hétfőn került sor Szol­nokon. A lövészetből. a KRESZ és politikai témájú kérdésekből álló verseny győztese * karcagi „bázis” hallgatója. Tóth Endre lett A további helyezéseken Ban­kó Balázs (Mezőtúr), Fülöp Béla (Jászberény), Czakó Mi­hály (Szolnok) és Zsigrai Fe­renc (Törökszen tjmikiós) osz­toztak. Ök öten képviselik majd megyénk sorköteles és az MHSZ keretein belül, a gép­járművezetést tanuló fiatal­jait Debrecenben, ahol négy megye — Szolnok, Bács- Kiskun, Csongrád és Hajdú — legjobbjai mérik össze tu­dásukat A versenyre decem­ber 14. 15, és 16-án kerül sor. Az első napon, szomba­ton két megye versenyzőit fogadják a szolnokiak, majd innen mintegy 60 gépkocsi­ból álló oszlop indul tovább és a délutáni órákban ér Debrecenbe, ahol az oszlop­vezetési gyakorlaton résztve­vők koszorút helyeznek el az 1919-es emlékműnél, Q Üj üzemágba kezdtek a Szolnoki Állami Gazdaság kö- röstetétleni üzemegységében, illő olajat tartalmazó növé­nyeket termelnek és illő olajat gyártanak. Ez év ta­vaszán és őszén 70 kataszt- rális holdat borsmentával, köménnyel, kaporral, illetve angol és francia levendulá­val telepítettek be. A jövőben angelikát is termesztenek. A levendula évelő növény, a többieket évente kell vetni. Vajon mi vezette a gazda­ság vezetőit, szakembereit, hogy új üzemágat létesítse­nek? Mindenekelőtt a gaz­daságosság. Köröstetétlenen sok a belvizes, homokos, szi­kes terület. Az idei száraz esztendő volt, a belvíz miatt itt mégis 78 katasztrális hold vetetlen maradt. Az üzem­egységben holdanként leg­feljebb 10—11 mázsa búzát, illetve 50—60 mázsa silót termelhettek. Ennek bruttó termelési értéke holdanként 1500—2000 forint, az olajnö­vényeké viszont 21 ezer fo­rint. A telepítést hosszas gaz­daságossági számítás előzte meg. Kitűnt, hogy ezek a növények extenzív körülmé­nyek között Is jól fizetnek. Egy holdról 30—35 kiló ka­porolajat nyerhetnek, mely­nek kilója 350 forint/ — A borsmenta 20—25 kiló olajat ad, ezért 730 forintot adnak küónként. Az angelika-ola- jért literenként 900 forintot kap a gazdaság. A számítá­sokból arra következtetnek, hogy a rossz minőségű föl­deken holdanként 4—5 ezer forint tiszta nyereséget le­het elérni. Májusban már illó olajat, párolnak a köröstetétleni üzemegységben. Erre a célra egy régi épületet alakítottak át. A gazdaságnak segítséget ad a Budapesti Kozmetikai és Háztartásvegyipari Válla­lat, mely feldolgozza az illó olajat. Az új üzemág létesítésé­vel a gazdaság az itt dolgo­zó törzsgárdára is gondolt. Húsz—huszonöt ember a holt­idényben is — novembertől —áprilisig — állandó mun­kához jut. A tervek szerint az illó olaj növények vetésterületét pár év alatt 250—300 ka­tasztrális holdra növelik a Szolnoki Állami Gazdaság­ban. — Kezdeményezésüket csak dicsérni lehet. — m. 1. — Események sorokban Gyár- és lakótelepek épülnek az NDK-ban ma­gyar tervek alapján, -fr A román állami opera- és ba­lettszínház hazánkban ven­dégszereplő együttesének ve­zetői és művészei kedden az operaházban sajtótájékozta­tót tartottak, -fr Székesfehér­várott régi épületek bontá­sa közben apostolokat ábrá­zol 5 XII. századbeli dombor­művet találtak, amely való­színűleg a királyi bazi!ika kapuját díszítette. A Kö­zépdunántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat újabb kedr'ezményt ad a propán­bután gáz felhasználóinak: decembertől térítés nélkül házhoz szállítják a palacko­zott gázt. a Magyar Álla­mi Pincegazdaság badaesonv- vidéki üzeme Gvőrött a fo­gyasztási szövetkezetek Rá- ba-parti sörözőiében börzés árubemutatót rendezett. -V Kajtár György maayarszéki szobafestő és kályhás 18 év alatt 3200 különféle borotva- pengét gyűjtött össze a H- lág minden tájáról Hazautazott a szolnoki küldöttség linnban, kedden hazautazott. A vendégek egy héten át is­merkedtek a tallinni párt- és állami szervek tevékeny­ségével, megállapodást írtak alá a két város további együtt­működéséről. Mi legyen a gyerekből? Milyen pályát válasszon? Ez nemcsak a szülők, hanem társadalmunk gomdja is. Er­ről tárgyaltak a Szolnok megyei Pályaválasztási Ta­nács keddi ülésén is. Cserfalvy Gyula, a megyei tanács munkaügyi osztályá­nak vezetője beszámolójában általános képet adott arról, milyen továbbtanulási lehe­tőségek és pályák állnak azok előtt, akik most végzik az általános iskola nyolcadik osztályát, illetve akik ebben a tanévben érettségiznek. Milyen lehetőségei vannak a Szolnoik megyei fiatalok­nak? A továbbtanulás mel­lett az ipar és a mezőgaz­daság. . Nagy szükség van kőművesekre, lakatosokra, és vízvezeték- és gázszere­lőkre, épület-villanyszerelők­re. Az ilyen szakmák szinte „kihaltak”, mint például á tetőfedő szigetelő, az épület- asztalos, épületbádogos, épü­letüvegező. Nincs elég pék, cipész, kéményseprő, sertés­gondozó, kertész stb. A fenn­álló nehézségeken próbálnak könnyíteni azzal, hogy me­gyei Pályaválasztási Tanács­adót nyitnak januárban, ahol .Verók István pszichológus vezetésével talán az ilyen kevésbé divatos pályákat is meg tudják ismertetni és kedvéltetai a fiatalokkal, Megkezdődtek a mezőgazdasági szaktanfolyamok Megkezdődött a termelő­szövetkezeti tagok téli szak­mai továbbképzése megyénk­ben. A szakmunkás-, a beta­nított munkás- és az egyéb speciális tanfolyamokon, mintegy 1800—2000 tag gya­rapítja ismereteit. A szak­mai továbbképzés tematiká­ját egy-egy gazdaság jellegé­nek megfelelően állították össze. Jászboldogházán pél­dául az Aranykalász Tsz hu­szonhárom tagja, a szarvas­marhatenyésztés tudnivalóit sajátítja el a második évfo­lyamon. A jászapáti Alkotmány Tsz-ben a növénytermesztés gépeinek kezelését tanulják a szakmunkásképző tanfo­lyam második évfolyamának hallgatói. Ahol erre lehető­ség van a speciális képzést körzetesítik, a foglalkozáso­kat két-három. vagy ennél több közös gazdaság tagiai- nak részvételével tartják meg. A háromhónapos, illet­ve hathetes tsz tanfolyamo­kon kívül bentlakásos okta­tás is kezdődik, Jászapátiban és Karcagon. A jászberényi Hűtőgépgyárból a hónap közepéig ezer L-—153 K szállítanak el a Német Demokratikus Köztársaságba Léda hűtő vitrint I

Next

/
Oldalképek
Tartalom