Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-07 / 287. szám

1968. december 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s • • Qtven évvel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? A forradalom lángja ma­gasra csapott. A szegénypa­rasztok sok helyen birtokuk­ba vették a földeket, elker­gették a polgári kormánytól védelemben részesülő jegy­zőket, régi közigazgatási tiszt­viselőket. A polgárok két­ségbeesetten keresték a rend­szerük létét fenyegető tömeg, mozgalmak leszerelésének módozatait. Bűnbakot állí­tottak és ugyanakkor vissza­csempészték a régi urakat a közigazgatásba. Az egyszerű munkásokból álló nemzetőr­séget leszerelték, illetve tisz­tekkel, rendőrökkel, csend­őrökkel töltötték fél. Külön­féle szervezetekbe, „taná­csokba” tömörültek a szer­vezett munkásokkal szemben, akiket jobboldali pártveze­tőik is igyekeztek mellékvá­gányokra terelni; „Szolnok város tanácsa fel­jelentést tett és fegyelmit kért dr. Harsányt Gyula polgár­mester . és Hegedűs Jenő he­lyettesített városgazda ellen, mert... a 'polgármesteri szo­bában lévő pénzszekrényből állítólag nagyobb összegű pénzt értékeket és hivatalos iratokat vittek el november 20-án éjjel.” (Haladás). A Nagykunság „Nyílt tér” ro­vatában Sz. Tóth Kálmán volt polgármester tiltakozik az ellen, mintha a nála tartott házkutatás során lefoglaltak volna „32 zsák nullás lisztet, több láda cukrot. bödönökben mézet, több száz csomag gyertyát s egyebeket. Ezzel a légből kapott állítással szem­ben tény az, hogy a nálam járt katonák ítélete szerint háztartásomban felesleges és így lefoglalható egy zsák búza, tíz zsák csöves tengeri, két hizó és harmincnégy da­rab gyertya:’ — Egy hír a Mezőtúr és Vidékéből: ^Fo­gyatékosságok a közfogyasz­tási cikkek forgalmában” —« ír gyufától kezdve, m zsíron keresztül a gabonáig megold­hatatlan m közellátás problé­mája. Közben Szolnokon Zrumee. fei főjegyző „egy heti beteg­ség” után visszatért oltásába. Sári Zoltán számvevő pedig „most, amikor a városházán már kissé tisztul a levegő, visszakívánkozik, el szeretné foglalni elhagyott állását, sőt a főjegyző személyében e te­kintetben már akadt erre nézve pártfogója is.-” (Hala­dás.) Mezőtúron szervezkednek a kisbirtokosok. Bódi István javaslatára 20 tagú Kisbirto­kos Tanácsot alakítottak. Szó esett politikai párt szervezé­séről is, de ebben a kérdés­ben nem döntöttek. — Meg­alakult a Református Ta­nács is. Jelszavuk: „Szeresd Istent, szeresd felebarátodat, mint magadat! — Szabadság, egyenlőség, testvériség!” A felolvasott programot Csányi László szocialista iparos úgy aposztrofálta, hogy az „nem csak a református egyház érdekeit szolgálja, hanem a szocializmus érdekeit is elő­mozdítja.” — A Szociálde­mokrata Párt 1-én Mezőtúron a Kossuth téren pártszervező népgyűlést tartott, amelyen Andorka György, budapesti küldött „a progresszív pol­gári pártokkal való együtt­működést ajánlotta a hallga­tóknak,” és méltatta az uj rendet. (Mezőtúr és Vidéke.) — Törökszentmiklóson a szoc. dem. párt .a községháza nagy tanácstermében a ter­met és „ karzatot megtöltő és a folyosón i<, elhelyezkedő hallgatóság előtt népgyűlést tartott. melyen Nyisztor György n központi pártszer­vezet egyik gagitátor népszó­A félelem százalékai Két amerikai nagyváros meghatározott körzeteiben kérdőíveket bocsátottak ki a közbiztonság felmérésére A válaszok: a megkérdezettek 43 százaléka éiszaka rém megy az utcára, mert fél. hogy megtámadják; 35 szá­zaléka nem áll szóba isme­retlenekkel ugyan ezért: ?i wazaléka éjszaka nem hasz­noké 2 órán keresztül ismer­tette lendületes hévvel elmon­dott beszédében a politikai helyzetet...” (Törökszentmik­lósi Újság.) A munkások nem Andor­ka György tanácsát és Csá­nyi László megállapításait teszik magukévá. Az orosz- országi példa nyomán létre­hozzák saját hatalmi szerve­zeteiket. „Munkástanácsol alakítottak folyó hó 3-án a mezőtúri Szociáldemokrata Párt tagjai Árvái István el- nökelete alatt. Alelnök lett 2!oltán Gábor, jegyző Prok Zsigmond. Intéző bizottsági tagok: Fejes Antal, Hegyi Károly, Herbály Mihály, Deb­receni Benjamin, Nyitrai Ist­ván, Szalai István, Szilágyi Bálint. Mihály Bálint, Csányi Sándor, Fórizs János, Cs. Nagy Antal, Egei Lajos, Ta­kács Imre, Kállnai Károly, Balog Károly, Szakács Albert, Molnár János, Balog Ferenc, Korponai Gyula, Papp Sán­dor, Bíró Sándor, Csősz Sán­dor,” (Mezőtúr és Vidéke.) A burzsoázia retteg. A Tö­rökszentmiklósi Újság közli a kormány kiáltványát, amely- nék a lényege: kerüljük az összeütközést és a vérontást; a Mezőtúr és Vidékében meg­jelenik a belügyminiszter rendelet«: „Fosztogatni nem szabad!” — A Nagykunság hírt ad arról, hogy a Nagy­szebeni Katonai Határrend­őrség 40 katonája a románok elől menekülve a városba ér­kezett és a város vezetői szí­vesen vennék. ha karhatalmi jelleggel Karcagon maradná­nak. Az alakulat meg is kezdte „ toborzást sorai ki­egészítésére. — A Haladás javasolja, hogy a Duna—Ti­sza csatorna építését kezdjék meg és az építkezésre vigyék ei a hadifogságból hazatérő katonákat. — De javasol a Haladás mást is (amit ké­sőbb Horthyék valósítottak meg): „Államosítsuk a rend­őrséget... sürgős azért is. mert a vidék, vagyis az ország belső rendjét csak ezekkel lehetne helyreállítani. A leszerelt vagy le nem szerelt katona képezi a nemzetőrséget, de már közöttük sincs meg az a fegyelem, mely feltétlenül kívánatos. Egy kalap alá kel­lene venni az egész ország rendőrségét,... mégpedig olya- tén képpen. hogy más város­beli és más községben egyé­nek alkalmaztassanak... A csendőrség mintájára kellene szervezni a „ rendőrséget,... máskülönben képtelenek le­szünk a felbomlott rendet helyreállítani, képtelenek le­szünk az élet- és vagyonbiz­tonságot megoldani.” „Statá­riumot. mert nagy baj lesz", javasolja a megyében eköve­tett gyilkosságok ürügyén, de kimondja követelésének tény. leges okát is: „Hetek óta azon vitatkoznak. hogy ki le­gyen Szolnok vármegyében a kormánybiztos és nem gondol­nak arra. hogy egyes bizony­talan existenciák önhatal­múan dúskálnak n mások va­gyonában, önhatalmúlag mint diktátorok rendelkeznek és rendelkezésükben nem meri őket meggátolni senki sem, mert töltött revolverrel. Man- licherrel járnak;... fittyet hánynak a katonákból alakí­tott nemzetőrségre; fittyet hánynak magára a Nemzeti Tanácsra is...” És egy hír a Szolnok me­gyei sajtóról: Sipos Orbán és dr. Füredi Ferenc lapja, a Károlyi-párt sajtóorgánuma, a Függetlenség, anyagiak hiánya ..és a munkabérek ret­tenetes emelkedése” miatt két hete megszűnt nálja személygépkocsiját, mert fél a bűnöző bandáktól; 20 százaléka más lakónegye­dekbe költözött, mert félti a biztonságát. Ezeket a helyi megíigvelé- seket országos méretekben lefolytatott vizsgálat is meg­erősítette. Az Isteni színjáték filmen Képernyőn a Lovashadsereg A Babéi film bemutatása elé Franco Zeffirelli, a híres olasz filmrendező olasz— szovjet koprodukcióban meg­filmesíti Dante Isteni színjá­tékát A koreográfiát Igor Mojszejev készíti. — Egész sor filmet szándé­kozom a Szovjetunióban for­gatni szovjet művészek köz­reműködésével — mondotta Zeffirelli. — Az Isteni szín­játékban a balett eszközeivel visszük filmre a dantei motí­vumokat. Egyszóval koreog­ráfiával illusztráljuk Dante művét Zeffirelli következő terve: Csehov Három nővér című színművének filmrevitele. A legutóbbi olasz—szovjet koprodukcióé film 1964-ben készült. A „Derék emberek az olaszok” című filmet Giuseppe de Santis rendezte. Ugyancsak koprodukcióban forgatják a Szovjetunióban a Waterloo című látványos szuperfilmet, amelyet Bon- darcsuk, a Háború és béke rendezője fog rendezni. A filmben a szovjet hadsereg 12 000 gyalogosa és 1500 lo­vaskatonája statisztál, termé­szetesen korabeli jelmezben. Napóleont Rod Steiger, Os- car-díjas amerikai filmszí­nész játssza, Wellingtont az angol Peter O’Toole. A Waterloo 1970-ben ké­szül el. Sok külső felvételét Franciaországban, Olaszor­szágban és a Kaukázusban forgatják. Forgatókönyvét az olasz Vittorio Bonicelli, az angol Henry Craig és a fran­cia Jean Anouilh írja. „Első elbeszéléseimet Gorkij közölte. Gorkij rendkívül fontos dolgokra tanított meg, de mikor kiderült, hogy két- három elviselhető ifjúkori próbálkozásom csupán vélet­lenül sikerült, hogy bámulatra méltóan rosszul írok, s hogy az irodalom terén semmi eredményt nem érhetek el, — Alexej Maximovics az em­berek közé küldött.” — írja önéletrajzában Iszaak Babel, a világhírű szovjet író. Megfogadta Gorkij taná­csát. Hamarosan Bugyonnij generális lovas hadseregében rázza a kozák ló. Feltöri a nyereg, szemüvege le-lecsú- szik az orráról, de figyel, mindent az emlékezetébe vés. Emberfeletti szenvedéseket él át az edzett, vad frontkato- nák között, — és a polgár- háború egykori álkozákja be­lovagol a halhatatlanságba... 1924-ben már — 30 évesen — a legjelentősebb szovjet írók egyike. Novellái óriási vitát kavartak, sőt megbot­ránkozást váltottak ki. Bu- gyonnij generális egyenesen katonái meggyalá zásának vette Babel novelláit. Felhá­borodottan támadta azokat Visnyevszkij, az Optimista tragédia szerzője is. Gorkij megvédte: „Rosszul olvasta el Bábelt, nem értette meg mi itt „ lényeg!” A Lovashadsereg vitája év­tizedekig tartott. A kérdést erősen kihangsúlyozofctan, úgy tette fel a szenvedélyes polé­mia. hogy a noveüás kötet a forradalom meggyalázása, vagy felmagas ztal ása-e ? Felületesen, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom­ról és a polgárháborúról al­kotott, berögződött, álroman­tikus szemlélettel olvasva vagy nézve Bábelt, bizony megdöbbentő a kép. Vér, az asszonyok meggyalázása, az apa lemészárolja a fiát, az öccs az apát, szifilisz, éhha­lál, feketézés, szenny... Babel perc-eseményeire bontotta a forradalmat; a rosszban, a lelki szennyben a jobbért, a nemesebbért küzdő ember cselekvéstöre­dékeit írta meg. Három­négyoldalas novellái történeti egységet adnak; a legember­telenebb halálból is megtisz­tító líra tör felszínre, amely körüllengi a forradalom győ­zelmét. Ez a Babel-i „csoda”: himnusz dalol a mocsok fe­lett. Aki egy kicsit is meg­érzi azt, amit az író le sem írt, — lehetetlen nem meg­érezni; ez Babel művészeté­nek egyik legnagyobb vará­zsa — fenmkölten tiszta vilá­got kap. Kerül minden pá­toszt, az emberi elítélés ha­tárán cselekvő hősei felma­gasztosulnak. Ábrázolásmód­jának nagyszerűségében rej­lik, hogy a borzalom is szép­séggé válik írásaiban. Nem naturalista, nem is dehe- roizáló. Attól is távol áll, hogy hideg tárgyilagossággal csak a látottakat rögzítse. — Mindig emberi viszonylatokat jelez, néhány mondattal hely­zetet teremt montázsai félel­metesen merészek, metafó- rás jelző technikával. „Kelet Hemingwary-je” —• egyes nyugati értékelői így is emlegetik. Látványos meg­fogalmazás. nem ig teljesen alaptalan, hiszen miniatűr­jeikben, amelyet nagyjából egyidöben írnak, sok a ro­konság; mindketten ismeret­len emberi világot fedeztek fel. De a kifejezésmódjukban már nem azonos utat járnak. Abban is kell „még” vitat­koznunk az előbb említett megfogalmazással, hogy nem „Kelet Hemingway-je”, ez a nagy szovjet író, hanem az egész világ Babel-ja... Három évvel ezelőtt a Thália Színház bemutatta Alkony című színdarabját, a múlt hónapban pedig Mária című drámáját. Mindkettő megrázó színházi élmény, annak ellenére, hogy Babel-t, mint színpadi szerzőt ma is vitatják egyes kritikusai. Nem tartják maradandónak. A Mária című drámája vi­szont világsiker. Európa leg­nagyobb színházai tűzték már műsorukra. Kétségtelen, hogy Bábel legértékesebb munkája a Lo­vashadsereg novellagyűjte­mény. amelyből a Magyar Televízió új filmje, A kezdet készült. A „négyszemű” — maga az író — látásán ke­resztül tárul fel a polgárhá­ború kegyetlen hősiessége, az új korért való küzdelem min­den borzalma és szépsége. Döbbenetesen nyers tv-film A kezdet. — S egyben igé­zőén szép líra. Ez az egybe­fonódó kettősség igazolja ta­lán legjobban, hogy sikerült alkotásról van szó. Babel csaknem 50 évvel ezelőtt raj­zolt képei, az új művészet, a teflevízáó formanyelvén naigyon ki fejeződi, s azokat a narrátor — a szemüveges — szavai móginkább meggon- dolkoztató tartalommal töl­tenek meg. ■ Babel novelláit Hámori Ottó írta televízióra, a ren­dező Dömölky János. az operatőr Kocsis Sándor. A kitűnő szereplőgárdából is kiemelkedik Sinkó László, — de talán egy kicsit medi- tatívabb Babel-nél — Mada­ras József, a kemény Áfonyka Rida és Szirtes Adám, Dől- gusov megformálója. A filmet ma 21,50-es kez­dettel közvetíti a televízió, a ,.művész filmek” rangos mű­soridejében, ami nem vélet­len... — ti — Subaszőnyeg — subapárna Subaszőnyeg, takaró, pár­na, a lakás kellemes szín­foltjai. Ilyen — egyéni ízlé­sünknek megfelelő színű és méretű — kézimunkákat házilag is könnyen és vi­szonylag gyorsan készíthe­tünk kongré alaponyagon, szőnyegfonal, vagy más pa­mutmaradékok felhasználá­sával. Nagyobb méretű falisző­nyeghez vastag fonál való, az anyagot azonban, a szük­séglet felmérése végett, csak a minta kiválasztás^ után célszerű beszerezni. A minta sokszor azt is meghatároz­za, hogy a simább sodrású Téma, vagy a gyapjasabb, lazábban sodrott Jereván fo­nalat vegyük-e. A vastag fonalat 10—12 centis, vagy tetszés szerint hosszabb darabokra vágjuk és a kongré anyag minden második-harmadik szálke­reszteződésébe behurkoljuk. (1. számú rajz.) Vékonyabb fonálból, fino­mabb szövésű anyagra var­rással készítünk hurkokat, amelyeket utólag felvágunk. A sorokat balról jobbfelé haladva, szálöiltés módjára öltögetjük, minden második öltésnél hurkot képezve. (2. számú rajz.) Nagyon érdekes bordás hatású faliszőnyeg készül­het vonalzó segítségével; a pamutot egyenletesen, lazán, a szálakat egymás mellé fel­tekerjük. (Az anyagon a felvarrás vonalát grafit ce­ruzával előre megjelöljük.) A vonalzót azzal a szélével, ahol a számokat jelölték, rá­illesztjük a vonalra. Tűbe fűzött erős cérnával, vagy hímzőfonállal egyszálanként, vagy több szálat egybefogva levarrjuk. A varrás jobbról balra haladva, gépöltéssel történik. A már rögzített hurkokat a vonalzóról sza­kaszonként letoljuk, a vonal­zó másik végénél pedig a pamutot folytatólag felteker­jük és így haladunk a sor végéig. F. I. A szerelmes robot Nem tudományos-fantasz­tikus történetről, hanem reá­lis tényről van szó: az ame­rikai General Motors cég laboratóriumának elektroni­kus robotgépe, Rcby váratla­nul makrancoskodni kezdett. A rendszerint szorgalmas és engedelmes robot időnként megtagadta a munkát, vagy rengeteg hibát követett el. A tudósok minden tőlük tel­hetőt megtettek, hogy kide­rítsék ennek a furcsa maga­tartásnak az okát. Robyt szétszerelték, minden alkat­részt, minden csatlakozást gondosan ellenőriztek benne, de hiába. Amint ez gyakran történik, egy véletlen segített a rej­tély megoldásában. Az egyik technikus észrevette, hogy Roby mindig akkor kezd makrancoskodni, amikor a laboratórium egyik csinos munkatársnője elhalad mel­lette. Nyilvánvaló volt, hogy a kisasszony varázsa hatott Hosszas ellenőrzések után végül is kiderült, hogy a szerelmes robotot, jobban mondva a robot érzékeny fényelemeit, a csinos mun­katársnő száj rúzsa hozta iz­galomba. A furcsa esetet a szakér­tők megtárgyalták, s( úgy döntöttek, hogy a munka­társnőnek a jövőben más rúzst kell használnia. Ez a megoldás olcsóbb, mint Roby fényelemeinek kicserélés«. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat Szolnok, Pf. 86. felvételre keres anyaggazdákodási gyakorlattal rendelkező v géoész és építész technikusokat Fizetés gyakorlattól függően, kollektív szerződésünk szerint. Jelentkezéseket írásban részletes életrajz benyújtásá­val kérjük, fenti c.ímre élj uttatni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom