Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-07 / 287. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK HEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 287. szám. Ára: 70 fillér 1968. december 7., szombat. Jogos korlátok A beruházást, építkezést általában pénzkérdésnek tartják. Az igaz, hogy ingyen nem adnak berendezéseket s fizető eszközök, biztosított hitel nélkül nem , köt szerződést sem a tervező sem a kivitelező... Néha azonban még akkor sem, ha az anyagiak rendelkezésre állnak. Az építkezéshez ugyanis a fizetségen kívül sok egyéb kell: többek között munkás, gép s a legfontosabb alapanyagok. Forintban számolva nyolcszáz millióra tehető az az összeg, amit a megyei építőszervezetek magasépületeikben vállalni tudnak, legyen bár másfélszerese vagy kétszerese ennek, amit ajánlani tudnak nekik a terjeszkedni, gyarapodni akaró vállalatok. Ezekben a napokban, amikor már mindenhol a jövő évre gondolnak — az idén képződött fejlesztési alapok ismeretében — különösen nagy a nyomás. kérelem. Majd minden tehetősebb üzemnek kellene egy-egy új épület, irodabővítés vagy alapos felújítás legalább. Az idén — előzetes számítások szerint — csaknem másfél milliárd lesz a beruházások pénzügyi teljesítése, a tervezettnek 103—105 százaléka (magas- mélyépítmények, gépek. berendezések, áthúzódó munkák befejezése együtt). Jövőre még több kellene, de nem lehet több. Szükségképpen ilyen álláspontra helyezkedett a Minisztertanács: az 1968-as év színvonalán kell tartani a beruházásokat 1969-ben, a népgazdasági összefüggések s lehetőségeink korlátokat szabnak az igényeknek. Mi is lenne, ha az új mechanizmus első évében képződött néhány százezer vagy egy-két millió „farin tocskák- ból” most ezernyi „mini” beruházást indítanánk? Hihetetlenül szétforgácsolódnának az erők s a vélt pillanatnyi vállalati érdekek végső soron komoly népgazdasági problémákat jelentetnének. Emellet a reális helyzet, az, hogy az építőipar kapacitásának növeléséhez első lépcsőként az építőanyagipart kell kibővíteni. Megyénkben is ez a legfőbb gond, egyben legimponá- lóbb ipargazdasági eredmény is. A befejezés stádiumában járó épületelemgyár, a szomszédos polygon üzem tekintélyes mértékben, a legkorszerűbb termékekkel gazdagítja a kivitelező és szerelőipar anyagbázisát. A hagyományos tégla, cserép és kisméretű falazóblokkok gyártása egyelőre inkább még csak a gondokat jelenti. A megyei Tégla és CserépAz egységes elbírálásért Az Állami Biztosító kétnapos orvosszakértői konferenciája — igazságügyi orvosok, traumatológusok, a biztosító főorvosainak részvételével — pénteken reggel kezdődött Budapesten. Az Állami Biztosító évente mintegy 180 ezer balesettel kapcsolatos olyan biztosítási Cspet rendez, amelynek egy ipari Vállalat az év három negyedében 3—4 millió egységnyi égetett téglával, a 9—10 millió nyerstéglával gyártott kevesebbet saját programjánál. Ezen különösen nem is lehet csodálkozni, ha arra gondolunk, hogy a vállalat üzemei jórészt özönvizelőiti módszerrel készítik termékeiket, működésüket befolyásolja eső. fagy, a dolgozók bizonyos idő után igyekeznek szabadulni a rendkívüli fizikai erőt kívánó és nenéz körülmények között végzett munkától. A létszámhiány így szinte áilandá A megoldás itt is kibontakozóban van. és méghozzá igen bíztató. A kunszentmártoni üzemben a műszárító kiküszöböli az időjárás befolyását, az égetési mód pedig folyamatos üzemet biztosít A másik új üzem Kisújszálláson épül 44 millió forintos költséggel. Itt 109 méteres utat tesz meg a tégla a gázégős alagútban s mire a végéhez ér kész, jóminőségű termékként hagyhatja el a gyártó sort, jóformán emberi kéz érintése nélkül. Míg a régi gyártási módszerrel csaknem hat emberre jutott egy millió tégla, itt a technológia szerint három letmber „készít” egymillió téglát. Egy műszak alatt a bánya földjéből égett termék lesz, tégla, vágy a présgép nyílásának szabályozásával különféle válaszfal építőanyag falazó biotok. A modem új gyár a tervek szerint a jövő év közepétől kezdve már termel s az időjárás viszontagságaitól függetlenül _ a d olgozóknak kényelmes munkahelyet biztosítva — évi húszmillió tégla egységgel gazdagítja az építőipart Ugyancsak itt a gazdasági elemzés stádiumában — foglalkoznak a keramzit gyártásának gondolatával. Ennek a felhasználásával 0,6 fajsúlyú könnyűbeton készíthető, mely könnyebb a víznél. tehát úszik rajta. Ebben szinte korlátlan üzleti lehetőség rejlik, minden mennyiségre igényt tart az építőipar. A kínálkozó technológia ebből a modem építőanyagból (betonkavics helyett használják) selejtmentes gyártást biztosít ugyanis a képződő seiej- tet az egyébként kövér bányaagyag soványítására használják. Építőanyagi párunk tehát biztató jövőt ígér. Talán azt is, hogy néhány év múlva a kivetelezők korlátozás nélkül vállaljanak munkát s a vállalatok fejlesztésre szánt eszközeiket megfelelő indokkal, a mostaninál szabadabban használhassák fej építkezésre, P. I. részénél a rokkantság elbírálására is szükség van. A konferencia napirendjén most az orvosi felülvizsgálat egységes gyakorlata, a sérülések elbírálásának általános szabályai, egységes megítélése szerepel. A szakemberek, a különböző orvosi testületek elbírálási szempontjait igyekeznek közelíteni egymás&e*» Kádár János levele a sajtó dolgozóihoz Az újságíró Szövo'ség ünnepi választmányi ülése az tDOSZ székházban Az első legális kommunista lap, a Vörös Üjság megjelenésének 50. évfordulója tiszteletére pénteken az ÉDOSZ-szákházban ünnepi választmányi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A résztvevőket — újságírókat, riportereket, a Magyarországon dolgozó külföldi tudósítókat — már a bejáratnál kedves meglepetés fogadta: valamennyiüknek átnyújtották a Vörös Újság 1918. december 7-én megjelent első számának az eredetivel azonos formájú lenyomatát. A választmányi ülésen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Szirmai István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Aczél György és Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Jakab Sándor, az MSZMP KB agitációs- és propaganda osztályának vezetője. \ fHa: • • Ütvén éves aVörös Újság fi Képernyőn a Lovashadsereg fi 16 oldttlas színes hirdetési melléklet fi Tűnődő jegyzetek Események sorokban Hazaérkezett Moszkvából » Grósz Károly vezette magyar pártmunkás küldöttség. tV A tanácsköztársaság megalakulásának félévszázados jubileuma alkalmából a budapesti Műszaki Egyetem terv- pályázatot hirdetett egy, az egyetem területén felállítandó emlékmű tervezésére, -fr December 13-án összeül az országos mezőgazdasági fajtaminősítő tanács. -fr Útmutatót adott ki a MÉM a mezőgazdasági szaktanácsadói hálózat működéséről, -fr A jövő év tavaszán átadják rendeltetésének a magyar— jugoszláv kooperációban készülő barcsi Dráva-hidat és a hídnál épülő új vámházat. ☆ A gyakorlatban is bevált a veszprémi nehézvegyipari kutató intézetben előállított aktikon elnevezésű gyomirtószer. -fr a székesfehérvári múzeumban megkezdték a táci ásatások során talált római kori ezüstpénzek restaurálását A képzőművészeti alap ■ kiadóvállalat 1969-re tízféle művészi naptárat hoz forgalomba. Komját Irénnek, a MUOSZ alelnökének megnyitó szavai után Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet. Méltatta a. Vörös Újság megszületésének jelentőségét, szólt elődeiről a Szovjet-Oroszországban megjelent magyar nyelvű hadifogoly-lapokról, majd kiemelte: a Vörös Újság az osztályharcot hirdette-sürget- te, természetes hát, hogy az uralkodó osztály egész rendőri apparátusát, minden ■-'nyomó . hatalmát latba vetette, hogy megsemmisítse a munkásmozgalom szókimondó harcos lapját. Ünnepi beszédét a napjaink sajtójáról szóló szavakkal zárta Barcs Sándor. — Hangsúlyozta, hogy sohasem volt Magyarországon olyan népszerű a sajtó, mint ma. A napilapok példányszáma 2 250 000, a hetilapoké több mint négy és fél millió, s két és fél millió rádióhallgatót, valamint 1 322 000 televízió előfizetőt tartanak nyilván. — Ma már túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy nincs hazátoknak a városoktól még olyan távoleső, eldugott csücske sem, ahová a korszerű hírközlés egyik vagy másik formája ne vinné el a párt, a kormány szavát, a marxizmus—leninizmus tanításait, a haladó szellemű kultúrát. A hosszantartó tapssal fogadott beszéd után Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. — Kedves elvtársak! A most áttekintett múLt egy íé] évszázados távlatból már történelem. Most visszatekintve, már indulatoktól mentesen beszélhetünk arról, hogy a kommunista sajtó akár legálisan. akár illegálisán, nyomtatásban vagy kézi sokszoro-« sításban jelent meg, mindig a legnemesebb emberi gondolatokat hirdette, az egyetemes emberi haladásért. az emberek felszabadításáért, a jobb és gazdagabb életért, a békéért mozgósított. — A XX. század második felében — amely anyagiakban, technikában, tudományban és kultúrában gazdagabb, mint az első —. dacára az erőviszonyok jelentős megváltozásának, nem sikerült biztosítani még az emberiségnek a félelem nélküli életet. Még léteznek imperialista erők. amelyek folytatják az embermilliók elnyomását. a faji üldözést, a népek, nemzetek közötti uszítást, megalkotják ennek ideológiáját és kiépítik szervezeteit. — Idehaza nyugodt az élet, a nép magáévá tette a párt programját és szorgalmasan dolgozik a szocializmus teljes felépítésén. A szocializmus építése során is találkoztunk már nehéz akadályokkal, buktatókkal és az élet, a fejlődés különböző fokain felvet újabb és újabb problémákat, ugyanakkor visszahoz ismét és ismét sok elavultat, fölöslegeset. Az új gondok, a fejlődés során jelentkező új problémák megoldásában, a régi vagy az újabban keletkezett rossz elutasításában segíteni — ez most a magyar újságírók dolga. Vállalják és hirdessék a magyar munkásosztály forradalmi harcát, amelynek célja mindannyiunk alma: az osztály nélküli társadalom, a kommunizmus- A tőkés világ idealista gondolkodói nem tudnak elfogadható jövöt mutatni az emberiségnek, erre csak a marxizmus—leninizmus hirdetői képesek. Eszmei harc folyik és ez része a nemzetközi osztalyharcnak. Ebben legyenek a sajtó munkatársai gondolatgazdag fegyveresek, élen járók, a Magyar Szocialista Munkáspárt nemzeti és internacionalista politikájának híve. Szirmai István ezután felolvasta Kádár Jánosnak az MSZRJP Központi Bizottsága első titkárának a MUOSZ választmányához, a sajtó dolgozóihoz intézett levelét. A levél a következőképpen hangzik: ,,Kedves F.lvtdrsak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a magyar sajtó napján elvtársi megbecsüléssel köszöntőm önöket éi a sajtó minden dolgozóját. A hagyományos ünnep fényét növeli, hogy ez évben egybeesik az első magyar kommunista lap, a Vörös Újság megjelenésének 50. évfordulójával. a kommunista, a haladó sajtó félévszázados története arról tanúskodik, hogy pártunk, a magyar munkásosztály, a magyar nép mindig hűséges harcostársakra, szövetségesekre talált az írott szó elkötelezett és hozzáértő munkásaiban a hatalomért, a nemzeti felemelkedésért, a haza szabadságáért és függetlenségéért vívott küzdelemben. A mai magyar sajtó odaadással és eredményesen támogatja pártunk, munkásosztályunk, népünk törekvéseit a szocializmus teljes felépítéséért, a békéért, a társadalmi haladásért vívott küzdelemben; sajátos eszközeivel tiap-nap után segíti a párt és a tömegek élő, eleven, a szocializmus építésében nélkülözhetetlen mindennapi kapcsolatainak erősítését. A sajtó dolgozói ügyünk hű szolgálatával tekintélyt vívtak ki maguknak, s joggal mondhatjuk, hogy az a megbecsülés, amivel közvéleményünk a sajtóra tekint, bizonyítja, hogy a szocializmust szolgálja, s hazánkban a szocializmus nemzeti üggyé vált. A Központi Bizottság, pártunk, népünk továbbra is számít a magyar sajtó munkásaira. Bizonyos, hogy a jövőben is a szocializmus építésének hasznos segítői lesznek. Sajtónk őrizze és gyarapítsa tovább a kommunista, a haladó magyar újságírás szép és értékes hagyományait, azokat az érdemeket, amelyeket a haza felemelkedéséért vívott harcban szerzett és a szocialista építésben ma is nap mint nap szerez. Szívből kívánok sok sikert és jó egészséget ehhez a nagyszerű felelősségteljes hi- | vatáshoz a sajtó minden dolgozójának. Elvtársi üdvözlettel; Kádár János A Központi Bizottság első titkárának levelét hosszan tartó tapssal köszöntötték M ünnepi ülés résztvevői. Lesz bőven fagyasztott pulyka az üzletekben — hallottuk a Baromfiipari Országos Vállalat törökszentmi i si gyáregységében. A pulykaszezon október 15-én indult, s eddig mintegy 140 ezret dolgoztak fel. December közepéig még körülbelül 20 ezer pulyka kerül az üzembe.
