Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-05 / 285. szám
1958. december 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Levél egy ápolónőhöz Kikből áll a Szolnok megyei Néplap zsűrije? Kedves Jolán! ön soraival felkereste szerkesztőségünket, s tiltakozott egy cikkem megjelenése ellen. Levelében azt írja, megyénk egyik iparosodó városában dolgozik, huszonhárom esztendős. (De levelét Budapesten adta postára). S elmondja, nem foglalkozott hittudományi stúdiumokkal, levelét „senki nem sugallta” és senkivel sem beszélte meg. (De pontosan hivatkozik egyháztörténeti adalékokra, hittételekre, régi és új zsinati határozatokra‘és a kánonjog törvényeire.) Levele mindezek ellenére érdekes, tanulságos olvasmány volt számomra. S engedje meg, hogy néhány kérdésre, okfejtésére válaszoljak. Először is azt írja; a lapunkban november 24-én megjelent — „Korszerűség, vagy eretnekség” című cikkem. (melyben egy hittankönyvvel kapcsolatban katolikus egyházi körökben kirobbant vitát ismertettem), — sérti minden vallásos ember önérzetét. Szeretném elmonddni önnek, hogy cikkem megjelenése után egy református pap elmondotta: bár nem ért mindenben egyet velem (hiszen ő vallásos ember, én meg, e cikk írója a marxista filozófia hirdetője), az új holland katolikus hittankönyvnek Lldther Mártonról, Kálvin Jánosról szóló részleteit nagyon érdekesnek találta. Ezt ő mondotta, ez a református pap. S ön, kedves Jolán, kétli talán, hogy ez a pap vallásos ember? Én nem. Azután újságjainkra panaszkodik ön, kedves levélírónk. Nem érti, — írja — ha lelkiismereti szabadság van, s állampolgáraink szabadon gyakorolhatják vallásukat, miért jelennek meg nem vallásos tárgyú s világnézetű írások az újságokban? Szeretném felhívni ezzel kapcsolatban az ön figyelmét, — s biztos tudja is ön, mint egyházi ügyekben tájékozott leány, — hogy kormányunk az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének előterjesztése alapján úgy határozott legutóbb, a magyarországi egyházak és vallásfelekezetek kérelmét teljesítve; továbbra is biztosítja a személyi és dologi államsegélyeket az egyházak, felekezetek számára. Az épülő szocializmus folyamatában nálunk ugyanis nem hívők és ateisták állnak egymással szgmben, hanem a szocializmus híveinek — függetlenül világnézeti különbözőségektől — egyre növekvő seregpi a szocializmus ellenségeinek egyre ritkuló soraival. (Erről írt a napokban. december 3-án a Népszabadság is „E ny döntés margójára” címmel. Biztosan olvasta.) Ugyanakkor szocialista államunk, iskoláink és sajtónk is határozottan a marxista világnézet alapján áll. E világnézetet hirdeti, terjeszti. Nem ismerünk el semmiféle ideológiai, filozófiai közömbösséget. De — engedie meg, kedves Jolán, hogy elmondjam ezt is; engem önérzetemben nem sért, hogy Magyarországon megjelennek egyházi lapok, újságok, s hirdetik az egyház tanításait. S nem kívánok olyat, hogy ..szüntessék be ezeknek az írásoknak közzétételét.” ön viszont, kérdem miért szüntetné be a mi világnézetünket hirdető cikkek közlesét? . Sőt! Kifejti levelében: Kálvin, Luther tanai eretnekségek, s valóiában ezt sem volna szabad névszerűsíteni. Levelében ezt olvasva elállt a. lélenzetem. Kezdtem rájönni: ön nem is híve igazán a va’lérembadságnak! Kedves Jolán! Erjedje meo. hogy ípv. is- ■ mer^skAnt szólítsam s őszinte ké-d,éseire őszintén válaszollak. ön szerint a nemzetközi eguhá-i vitát k'i'él-ó holl-nd katolikus híttar könyvből szándékosan mind o Iván részleteket yálooottam k’, mely már önmagéban is tendenciózus. Mint ön mond iái mofitta világnézetre vall. Az iggz, hogy valóban tudomány * világnézetnek a híve vagyok. De egyetlen idézetet kivéve mind ugyanazokat az idézeteket közlöm cikkeimben, amit például a Vigília .októberi számában az egyik egyházi szerző is közöl a hittankönyvet ' ismertetve, ön vele szemben is bizalmatlan? Ügy vélem levelének olvasásakor, hogy igen. ön azt írja ugyanis, hogy csak „eretnekek” vallhatnak ilyen nézeteket, mint amiket a Hollandiában megjelent hittankönyv közöl. Hiszen a szent- háromság létében, Mária szüzességében, aki csak egy kicsit is más felfogást vall, az súlyos bűnt követ el. Sőt, „aki csak rokonszenvezik is” ilyen tanokkal valamelyest, — írja ön — az eretnek. Én nem vagyok hivatott, s nem is akarok döntőbírója lenni égyházi körökben folyó ideológiai vitáknak. Eldönteni, ki „eretnek” s ki nem. De engedje meg, hogy idézzem az egyik egyházi folyóiratnak cikkét, mely kimondja; alapjában véve nem tartja eretneknek a Hollandiában megjelent hittankönyvet, s nem érti „miért megy oly nehezen” egy ilyen könyv megjelentetése Nyugaton. Panaszolja ez az egyházi folyóirat, hogy az „újszellemű határozatoknak már a zsinaton is hangos ellenzéke” volt. Méltányolja, hogy Róma „bizonyos tartózkodást” tanúsított most e hittankönyv körüli vitában, s bár nem mondta ki a könyvről, hogy „nihil obstaf’ (engedélyezi terjesztését), salamoni döntésével nem is nyilvánította eretnek írásnak azt. ön viszont eretnekségnek tartja. Nem értem, miért akar pá- pább lenni a pápánál? S miért kívánná ezt még tőlem is, ráadásul? Nem tetszenek önnek azok a katolikus papok és hívek sem, akik nem értenek egyet Nyugaton a pápának a születésszabályozásra vonatkozó egyértelmű tiltó törvényeivel. (A vitatott hittankönyv is például ilyen nézetet vall.) ön mint írja, elítéli a „nyugati papok és híveknek viselkedését”. S aggasztja önt az is, mint írja, hogy a magyarországi hittankönyvek évek óta — így a Hamvas és a Bucsi-féle „nihil obstat” könyvek is — „nagyon alacsony szinten vannak”. Ebben sem vagyok hivatott véleményt mondani, s döntőbíróként fellépni e vitában. Az azonban bizonyos, és er- Vől írtam az ön által elmarasztalt cikkemben is, s erről győzött meg most az ön levele is; hazánkban, s az egész világon a vallásos nézeteket vallók körében, még sokszor az ugyanazon vallás nézeteit valló körében is, a hittételeknek, tanításoknak különféle értelmezései, változatai alakultak . ki. S e különböző nézetek hívei maguk is egyre többször és egyre szembetűnőbben vitatkoznak egymással, ön szerint ez nem így van. De levele végig ennek a vitának jegyében fogant. A cikkemben legutóbb e vitákról írtam. S úgy érzem — éppen ezért elmondom Önnek, — a mi újságjaink pontosabban, a valóságos helyzetről sokkal tárgyilago- sabban tájékoztatják az olvasókat, mint ahogyan azt az ön levele kívánná tőlünk. Sőt, számon is kéri, miért tesszük ezt. De ez a valósághű tájékoztatás számunkra, természetes kötelesség és kötelezettség. — Ezért írtam múltkori, az ön áltgl kifogásolt cikkem. S ezért írom e sorokat is. Az igazság hirdetéséért — kérem — ne marasztalja el újságjainkat. Üdvözlettel: Császtvai István Kétféle téli tárlat A Magyar Képzőművészek Szövetsége Középmagyarországi Területi Szervezetének állásfoglalása nyomán a Szolnok Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya december 3-án úgy döntött, hogy az idén megrendezendő Téli Tárlaton különválasztják a hivatásos művészek és az amatőrök alkotásait. A hivatásos művészek kiállítása december 8-án 12 árakor nyílik a Damjanich Múzeumiban, az amatőr kiállítást pedig a Szigligeti Színház előcsarnokában nyitják meg december 20-án, este háromnegyed hétkor. — Engem csak a majom érdekel — mondom dr. Szederjei Ákosnak, a Budapesti Állat- és Növénykert igazgatójának. — Bezzeg, ha önnek kellene eltartani őket, korántsem lelkesedne értük any- nyira — jegyzi meg az igazgató, és a napi kosztpénz hallatán nyomban igazat is kell néki adni. Évente 12 millió forint. Ennyibe kerül az Állatkert fenntartása, ... Es a „népesség” az utóbbi években örvendetesen szaporodni kezdett A megszokott ismerősök mellett van már fóka és száz más élőlényfurcsaság, ami eddig „hiánycikk” volt a Fővárosi Állatkertben. — Amióta a perzsa sahtól az indiai államelnökig számos távolkeleti és afrikai államfő fordul meg Budapesten — szinte minden egyes látogatás után mint „diplomáciai maradvány” az állatkertben is fel-féltünedezik egy-egy újabb lakó. Szederjei dr. például most készül Indiába, Afrikába, hogy a barátság élő jegyeként a kapcsolatok eredményét: ritka állatokat Budapestre szállíttassa. * Ráadásul itt van a „mechanizmus”. Az idei tél elején külsőre a tavalyihoz, a tavalyelőttihez a megszokott sokévi átlaghoz hasonló kép fogadja a látogatót, de, hogy a közgazdaságtan mennyire befolyásolhatja a barna mackók, bundermajmok, oroszlánok, elefántok, madarak és hüllők életét — azt csak akkor látni, ha egy délelőtt Szederjei igazgató társaságában végigsétál valaki a téli álomra készülő vadbirodalomban. — Gazdálkodni, gazdálkodni — mondja az igazgató. — • Évente ugyanis másfél millió látogató vált belépőjegyet, ám ha ezekből a forintokból kellene fenntartani, éhkopra jutna a kert többezer lakója. Céltudatos vadgazdálkodást: ez az Állatkert új jelszava; „Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a kutató biológiai munka háttérbe szorul” — és az igazgató munkatársainak tudományos eredményeire hivatkozik Minden ittlakó állat számára jobb körülményeket teremtenek. És az eredmény: gyarapodó szaporulat. — Éz Ns része a tervszerű vadgazdálkodásnak, mert a felesleget el lehet adni — magyarázza az igazgató, miközben a már kisebb komondor nagyságú két orosz- Iánkölyök egymással versengve ugrál az ölembe és bozontos pofácskájukat a kabátom alá dugják. — 1968-ban nyugati levelezéseink, hirdetéseink nyomán eddig már kilenc medvét, 5 oroszlánt adtunk el — jegyzi meg Szederjei dr. (koráhban ha volt is valami gyér felesleg, azt lelőtték!). Ügy kell gazdálkodni, hogy minél kevesebb legyen az állami támogatás. Naponta érkeznek levelek szerkesztőségünkhöz, s az olvasók aziránt érdeklődnek, kikből áll a Szolnok megyed Néplapnak a zsűrije? S hogyan folyik le a szavazás egy-egy Slágerkiupa-mérkő- zést követően? Az érdeklődőik kívánságára ismét közreadjuk lapunk zsűrijének névsorát A „döntést hozó” bizottságban helyet foglalnak: Borhy Tibor, Szolnok városi tanács népművelési felügyelője, az Árkád és a Pódium Klub művészeti vezetője, Gácsi Mihály grafikus művész, Kóbor Antal, a szolnoki Bartók Béla zeneiskola igazgatója, Kutas János, a Magyar Rádió szólnék! stúdiójának zenei szerkesztője, Molnár László, a Csimpi a fiú csimpánz. Nőnemű kedvencei a nemrég érkezett Hayde és Oka. Nagy kérdés eredményes lesz-e a nász? Csimpánz ugyanis eddig még sosem szaporodott a budapesti állatkertben. — (Kapocsy György felvétele) — Erről jut eszembe, — veti közbe félig tréfásan, félig komolyan — van néhány felesleges tevénk. — Szántani is lehet velük. Nem tudna rájuk vevőt? Ismerek ugyan - néhány tsz-t, de azoknak már a ló sem kell, nemhogy a teve. Ám az idegenforgalmi cégek a nyáron hasznosíthatnák Visegrádon, Pécsett, Salgótarjánban, ahol erdei ösvényeken a várromokhoz be lehetne állítani ilyen „tevejáratokat”. — Majmok is eladók. Ojabban rendkívül jól érzik magukat, szaporodnak és változatlanul szemtelenek. (Nemcsoda, egy-egy hatalmas ketrecben vagy húszán is viháncolnak, így illemet nehezen tanulnak egymástól.) De van orrnaányos medvekolyök, kis fekete párduc is. Ezt egy pulikutya neveli két csemetéje társaságában és a csúf macskát féltékenyebben őrzi, mint saját kölykei't. Folyta thatnánk: barna medvék, pelikánok, farkasok, hucullovak, madárpók, skorpiók, hiénák, bölények... ☆ Egyre zsúfoltabb a 102 éves kert, és ezért az idei télre 52 fajta állatot kiadtak telelőbe, albérletbe. — Pécsre, Veszprémbe, például megyei művelődési ház művészeti előadója, Muray Magdolna középiskolai tanuló, Nagy Sándor, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Szolnok megyei bizottságának kultúr- feleiőse, B. Nagy Pál, a Mexikóban aranyérmet nyert párbajtőr-vívó csapatunknak tagja, Palkovics Tibor, a Kilián György Katonai Műszaki Főiskola tánczenekarának művészeti vezetője, Peták István, a Magyar Rádió szolnoki stúdiójának vezetője, Széplaki Katalin, a megyei tanács népművelési csoportjának vezetője, a_ Kommunista Ifjúsági Szövetség Szolnok megyei végrehajtó bizottságának tagja, Valkó Mihály, a Verseghy Gimnázium tanára. A zsűri elnöke jegesmedve, puma, oroszlán, örvösmedve, borz, sakál, bölény került többek között, míg egy hatalmas uhu-bagoly a lenesi vadgazdaságban dolgozik. — Dolgozik? — Méghozzá szorgalmasan. A varjú, a galamboshéja, szarka és a többi madár annyira gyűlöli az uhut, hogy ha délutánonként azt egy T alakú póznára ültetik, hét határból köréje sereglenek a madarak és a kártevőket így könnyen ki lehet közülük lőni. # A Budapesti Állatkert a ..nemzetközi versenyben” is jó nevet vívott ki magának. A ’ többnyelven megjelenő Zoo-évkönyv a frankfurti és a moszkvai állatkertek után harmadiknak a budapestit ismerteti nagyon részletesen ... Színes kertet — foglalja össze jövő terveit Szederjei dr. A már több évtizede itt élő és „megunt” állatok mellé egyre újabbakat beszerezni. így kifelé látványos, befelé pedig üzemszerűen szervezett kertet teremteni, ahol a tervszerű vadgazdálkodás mellett jelentős biológiai és állatpszochológiai ' kutatómunka is folyik. —s —f dr. Császtvai István, a Szolnok megyei Néplap kulturális rovatának vezetője. A zsűri-keret azért tizenhárom tagú, hogy ha valaki a szavaiás napján nem ér rá, vagy a zsűrizésben valami okból nem tud résztvenni, akkor is.együtt legyen tizenegy zsűritag. A szerkesztőség úgy tervezi. hogy a középdöntők során nyilvánossá teszi’ a zsűri munkáját Látogatók is betérhetnék a terembe, ahol a szavazás folyik. De a középdöntőben már titkossá teszi a zsűri tagok szavazását, hogy a már leadott szavazatok se befolyásoljanak senkit, s teljességgel önállóan mondhasson véleményt. Űj rendelet egyes fertőző állatbetegségek megelőzésére A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelettel módosította néhány — bejelentési kötelezettség alá eső — fertőző állatbetegség megelőzésének és leküzdésé- ‘nék szabályait Az új rendelet a sertéspestisre, a baromfipestisre és a ragadós száj- és körömfájásra terjed ki. A módosításokat mindenekelőtt az tette szükségessé, hogy egyrészt az előző rendelet megjelenése óta jelentős változások történtek a nagyüzemi állattenyésztésben, másrészt megváltoztak a betegségek elleni védekezés feltételei és módszerei. Különös figyelmet, szentel a rendelet a ragadós száj- és körömfájásnak. S ugyanakkor részletesen meghatározza. mi a teendő akkor,- ha valahol felüti a fejét a betegség. A feladatok pontos meghatározására azért van szükség, hogy adott alkalommal minél előbb helyhez tudják kötni és nem sokkal később felszámolhassák a betegséget. A rendelet előírásaiból az is kiderül, hogy a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés, valamint a betegség felszámolása nem kizárólag állatorvosi feladat, hanem csak széleskörű társadalmi összefogással valósítható meg, nagy fegyelmezettséget és gondosságot kívánó munka. HIRDETMÉNY A Kunszentmártoni Járási Művelődési Központ pályázatot hirdet egy gondnoki, valamint egy kisegítő takarító-fűtő munkakör betöltésére 1969. január 15-i hatály- lyaL Fizetési feltételek a 105/1961. M. M. szárrfú utasítás szerint. Cserelakás ellenében szolgálati lakást biztosítunk fűtéssel, világítással. 45. életévüket be nem töltött házaspár előnyben. A pályázatokat önéletrajzzal és előző munkahely megjelölésével f. hó 20-ig a következő címre kell beküldeni: Járási Művelődési Központ Kunszentmárton Olcsó kerékpár vásár ! A TITÁSZ Vállalat kiselejtezett kerékpárokból 1968. dec. 12-én börzét rendez a Verseghy u. 3. szám alatti telepén. Irányár: 100 -■ 150 Ft. Madárpók és társai
