Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-05 / 285. szám

W68. december 5.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

Az alapítók érdekeinek megfelelően

A Nagykunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége 63 közös gazdaságot tömörít. A tag- szövetkezetek 327 ezer holdon gazdálkodnak, s a halmozott bruttó termelési ét- tékük tavaly elérte az 1,6 milliárd forintot. A szövetség a tagszövetkezetek, b csaknem 3o ezer szövetkezeti tag érdekképviseleti szerve. E néhány számadat önmagában is érzékelteti a területi szövetség működésének fontosságát.

A nagykunsági tsz szövetség fiatal intézmény, alig 15 hónappal ezelőtt alapították a szövetkezetek küldöttei. Működésének rövid ideje

alatt azonban bebizonyította, hogy méltóan képviseli az alapítók érdekeit.

A szövetség legfőbb fóruma a küldöttgyűlés, mely eddig ötször ülésezett (jóval többször, mint azt az alapszabály előírja.) A küldött- gyűlés szabja meg a szövetségi munka főirányát és tartalmát. Operatív szerv a tizenegy tagú elnökség, mely kéthavonként tartja üléseit. Az ehiökség 21 napirendi pontot tárgyalt; a szövetség belső ügyeivel, részben a tagszövetkezetek gazdálkodásával, informálásával foglalkozott. S megszabta a függetlenített apparátus munkáját.

Megbízás a tagszövetkezetektől

A területi szövetség nem felettes szerv, nem adhat utasítást az önálló tagszövetkezeteknek. Az alapszabályból eredően ajánlásokat dolgoz ki, megbízatásokat teljesít a tagszövetkezetek részére, s képviseli azok érdekeit. E munka főként a kis létszámú apparátusra hárul.

A tagszövetkezetek igénylik a szövetség segítségét. Igen sok megbízatást adtak részére a jobb áruforgalmazás, a szerződéskötések érdekében. A szövetség 15 féle áru szerződéses termelésére, értékesítésére dolgozott ki ajánlást. A termeltető trösztök, vállalatok hatásköre több megyére is kiterjed, ezért a karcagi tsz szövetség egyeztette álláspontját a

szolnoki, Heves, Békés és Hajdú megyei tsz szövetségekkel is.

A tagszövetkezetek élén* | ken érdeklődnek a tevékenységi kör bővítésének lehetőségei iránt. Fejleszteni akarják a mellék-üzemágaikat. Kunhegyesen, Kenderesen kooperációban húsfeldolgozó üzemet létesítenek. A karcagi tsz-ek a rizsszalmát és más mezőgazdasági mellék- terméket akarnak hasznosítani, feldolgozni. Másutt gyümölcstársulás, illetve közös gépjavító üzem létesítése van napirenden. Tisza- püspökiben a Tisza árterében fűztelepítésről és feldolgozásról tárgyalnak, s ezekhez a tsz szövetség szakembereinek segítségét kérik.

Önálló jogtanácsosok a tsz-ekben

A tsz-ek egyre jobban érzik, tapasztalják, hogy az önállóság gyakorlati érvényesítéséhez a különböző jogszabályok, rendeletek ismerete is szükséges. Nyilvánvaló, hogy ezeket a szakképzett jogászok jobban ismerik, így következetesebben képviselhetik a tsz-ek érdekeit. A nagykunsági szövetségtől számos tagszövetkezet kérte: segítsen az önálló jogtanácsosi hálózat létrehozásában. Tizenhárom tsz-ben már önálló jogtanácsos működik. Több gazdaság közösen, mások egyénileg foglalkoztatnak jogászt Hasonló az igény az üzemi állatorvosi hálózat megszervezésére is. Jelenleg hat közös gazdaságnak van saját állatorvosa. Fő feladatuk a betegségek megelőzése, az állomány kezelése.

A termelés és műszaki fejlesztés szinte minden tagszövetkezetben napirendi kérdés. A nagyobb beruházások eldöntése előtt a gazdaságok a szövetség szakembereinek véleményét is meghallgatják. Három tsz a meleglevegős szénaszárító építéséhez, mások rizshántoló malom létesítéséhez kértek gazdaságos- sági számítást. A szövetség elősegíti az intenzív növények vetőmagjainak beszerzését. Terjed a nagyhozamú takarmánybúza — Eloile de Shoy — vetésterülete.

Szakmunkás-képzés és tapasztalatcserék

A szocialista verseny gazdái maguk a termelőüzemek vezetőségei. Ám a verseny összefogását, értékelését a szövetség végzi. Ebben a verseny- és propaganda bizottság is közreműködik. A nyáron tapasztalatcserét

szerveztek a szocialista brigádok részére, nemrég a legjobb kombájnosok munkáját értékelték

A szövetség jó kapcsolatot tart fenn a felsőfokú mező- gazdasági technikumokkal. Karcagon megszervezték a brigádvezetők képzését, Mezőtúron az ív- és lánghegesztők tanfolyamát, a napokban tartják a gépcsoportvezetők továbbképzését.

Az üzemek mindegyike igényli a tapasztalatcserék szervezését. A szakembereket érdekli a tudomány eredménye, kíváncsiak a korszerű állattenyésztő telepekre, a legújabb termelési eljárásokra. A szövetség“ sokat tett a továbbképzés érdekében, ám az igényeket teljesen nem sikerült kielégíteni.

Az új gazdasági mechaniz- ffcOS széles ,, körű tájékozottságot követel az üzemektől. Ismerni kell a piac igényeit, az értékesítés lehetőségeit. A szövetség segíti az információ iránti igények kielégítését. írásos tájékoztatókat ad ki, felhasználja erre a különböző rendezvényeket és a tagszövetkezetekkel való találkozásokat is.

Hogyan tovább ?

A szövetség korántsem oldott meg minden feladatot. Erre ideje sem volt rövid fennállása óta, másrészt a gazdasági fejlődés újabb tennivalókat szab. Ilyen például az épülő Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszer. Ez megváltoztatja e terület arculatát. A tervek kidolgozása a kutató intézetek feladata, a felkészülés az üzemeké. Ebben sok segítséget várnak a szövetségtől. Mint Suba István, a szövetség titkára mondotta: Ki kell képezni az embereket az öntözővíz fogadására. Ebbe bevonják a különböző oktatási intézményeket is.

Az elnökség 1969 első félévi programjában szerepel a tsz-ek belső helyzetének elemzése. Mindenütt elkészült az új alapszabály, az

új munkarend és ügyrend. Ám a gyakorlati végrehajtás során akad még bizonytalanság. Egyeztetni kell például a tsz demokrácia és a vállalatszerű gazdálkodás követelményeit. Tévedés lenne azt hinni, hogy már megvalósult az új szövetkezeti törvény.

A szövetség elemezni akarja a tagszövetkezetek szociális, kulturális helyzetét, s a tagok munkakörülményeinek alakulását A szociális ellátásban aránytalanságok vannak. Helyenként az anyagi lehetőségeket meghaladó terheket vállalnak magukra, másutt a minimálist sem akarják biztosítani. Sok a tennivaló a munkakörülmények javításában is. A szociális teher túl nagy a tsz- ekben, a kulturális igények rovására. Ezt is összhangba kell hozni.

A jövő év második felében a szövetség felméri: a tevékenységi kör bővítésében milyen az előrehaladás. Ezzel összefüggésben vizsgálják a társulások helyzetét. Elő akarják segíteni a közős beruházásokat, a korszerűbb technika terjedését E téren még csak a kezdeti lépéseknél tartanak a gazdaságokban.

Változatlanul nagy a tsz-ek információs igénye. A szövetség gyorsítani szeretné az értesülések továbbadását. Megoldatlan az üzemekben a belső ellenőrzés. Az elnökség szeretné, ha a tagszövetkezetektől több megbízást kapna a közgazdasági felmérő, elemző munkára, a belső ellenőrzés vizsgálatára, az ellenőrző bizottságok segítésére.

Csak vázlatosan és nem teljességgel írtunk a nagykunsági tsz szövetség jövő évi programjáról. A közeljövőben tartandó küldött gyűlés feladata lesz, hogy értékelje 'az eddigi munkát és megszabja a jövő évi feladatokat. A szövetség a tagszövetkezetek érdekvédelmi szerve. Nyilvánvaló, hogy a jövőben is ennek érdekében kell tevékenykednie.

Máthé László

Közlemény az MSZMP KB üléséről

(Folytatás az 1. oldalról)

A Központi Bizottság a következő időszak gazdasági építőmunkájávai kapcsolatban hangsúlyozza:

1. A IX. kongresszus határozatainak megfelelően tovább kell dolgozni a gazdasági reform elveinek érvényesítésével a harmadik ötéves terv teljesítéséért.

2. A gazdaság-növekedés megfelelő ütemének fenntartásával, az életszínvonal tervszerű növelésével egyidejűleg tovább kell javítani a népgazdaság általános egyensúlyát, mind a fogyasztás, mind a beruházás szférájában, úgyszintén a külkereskedelemben.

3. Szükséges, hogy fokozottabban éljünk a szocialista gazdasági együttműködésben, a műszaki-tudományos kooperáció fejlesztésében rejlő lehetőségekkel, a gazdaság versenyképességének növelése, a műszaki fejlesztés gyorsítása, a fogyasztói igények jobb kielégítése céljából.

4. A gazdasági szabályozó rendszer alkalmazásának továbbfejlesztésénél fontos, hogy a vállalatokkal szemben magasabb követelményeket támasszunk az általános szabályozók alóli kivételeket csökkentsük. A gazdálkodásban meglévő és nélkülözhető adminisztratív kötöttségeket feloldjuk, a népgazdaság tervszerű irányítását az áru- és pénzviszonyok nagyobb mértékű érvényesítésével biztosítsuk.

5. Következetesebben kell fejleszteni a gazdasági életben a demokratikus ellenőrzést, érvényesíteni a szocialista elosztás elvét, elutasítva az egyenlősdit

Az 1969. évi gazdasági munka célját, a fő gazdasági és politikai feladatokat a Központi Bizottság a következőkben határozza meg:

1. A kormányzati szervek az évi terv részletes kidolgozását és végrehajtásának megszervezését úgy irányozzák elő, hogy a nemzeti jövedelem 5—6 százalékos növekedést érjen el, a reálbérek mintegy 2 százalékkal emelkedjenek. A felhalmozás a nemzeti jövedelemnél kisebb mértékben növekedjen. Törekedni kell a beruházási egyensúlyra, kis számban kell új, nagyberuházást kezdeni, s az eszközöket a folyamatban lévő beruházások tervszerű befejezésére kell összpontosítani. Az állami lakásépítésre fordított eszközöket 1968-hoz képest növelni kell.

A költségvetési kiadásoknál ésszerűen takarékoskodni kell s indokolt esetekben a vállalatoknak nyújtott kedvezményeket és támogatásokat csökkenteni szükséges, A hitelpolitikával ösztönözni kell a pénzeszközök hatékonyabb felhasználását, a beruházási befektetések gyorsabb megtérülését, a forgóeszközök forgási sebességének meggyorsítását

A lakosság áruellátását és a szolgáltatásokat 1969-ben tovább kell javítani. A fogyasztói árak alakításában és szabályozásában további lépéseket kell tenni a ráfordítási arányok megközelítésére és a szabad árak körének bizonyos mértékű kiterjesztésére. A fogyasztói árszínvonal emelkedése ne haladja meg az 1—2 százalékot

A rövidített munkaidőre való átállást a IX. kongresz- szuson elhatározott ütemben kell tovább folytatni. Ennek során következetesebben kell érvényt szerezni annak az elvnek, hogy az átállás feltételeit a vállalatok a termelékenység emelésével teremtsék meg, biztosítva annak műszaki feltételeit, és gondoskodjanak a folyamatos áruszállításról.

2. A Központi Bizottság szükségesnek látja felhívni a figyelmet a következőkre:

a) az állami irányító szervek tevékenységük középpontjába helyezzék a gazdasági hatékonyság növelését, szorgalmazzák nagyobb erővel a műszaki fejlesztést, a munka termelékenységének emelését, és a vállalati eszközök jobb kihasználását.

b) A funkcionális és az ágazati gazadságirányító szervek munkájában tovább kell erősíteni . az egységes népgazdasági szemléletet, a részkérdéseknek a népgazdasági összefüggések alapján való megítélését, a döntések tudományos módon megalapozott előkészítését.

c) A minisztériumok az ágazatuk egészében minden vállalatra és szövetkezetre kiterjedően őrködjenek a népgazdasági tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok teljesítése felett és rendszeresen vizsgálják és értékeljék a fő gazdasági tendencák alakulását.

d) A minisztériumok a vállalati kezdeményezéseket figyelembe véve, készítsenek átfogó tervet, a nem megfelelően működő vállalatoknál a jövedelmező működés feltételeinek megteremtésére. A társadalom anyagi eszközeit ne engedjék olyan tevékenység finanszírozására fordítani, amely a társadalom számára nem hasznos.

e) a minisztériumok tegyenek intézkedéseket a vállalati belső mechanizmus, a vállalaton belüli szervezet és hatáskör olyan átalakítására, amely jobban alkalmassá teszi a gazdálkodó egységeket a változó gazdasági feladatok ellátására, a piaci hatások érvényesítésére.

f) a szövekezetek tevékenysége nagyfontosságú a mezőgazdasági és az ipari termelés, a szolgáltatások, a kereskedelem és az ellátás bővítésében. Az állami vállalatok és szövetkezetek szerződéseiben és együttműködésében tovább kell erősíteni az egyenjogúság elvét A szövetkezetek gazdálkodását az állam közgazdasági eszközökkel befolyásolja, saját érdekképviseleti szerveik pedig segítsék őket a termelési és a piaci kapcsolatok kialakításában, működésük fejlesz-, tésében.

g) a tanácsok önállóságát és felelősségét erősíteni szükséges. Nagyobb szerepet kell kapniok a tanácsoknak a gazdaságfejlesztésben, a gazdaságfejlesztés területi társadalmi-gazdasági összefüggéseinek koordinálásában, a kommunális ellátás és a szolgáltatások anyagi feltételeinek létrehozásában.

A pártbizottságok, a párt- szervezetek feladatai az 1969. évi gazdasági fejlesztéssel és a reform kibontakoztatásával összefüggés* ben:

1. A pártszervezetek aktív politikai tevékenységgel segítsék elő, hogy a vállalati tervek összhangban legyenek gazdaságpolitikai céljainkkal és annak megfelelően valósuljanak meg.

A politikai munkában is számoljanak azzal, hogy a vállalati önálló döntés felelősséggel és kockázattal jár, de a gazdasági haladás nem nélkülözheti a cselekvésnek utat nyitó, megalapozott elhatározásokat.

2. A pártszervezetek valamennyi üzemben sokoldalúak értékeljék a gazdasági munka hatékonyságát és lépjenek fel az állami támogatások indokolatlan növelésére irányuló törekvésekkel szemben. Szorgalmazzák a vállalati tervezés fejlesztését, ösztönözzék a hosszabb távú célkitűzések kidolgozását és azok megvalósítását.

3. A pártszervezetekben és a szakszervezetekben dolgozó kommunisták támogassák és erősítsék a vállalati és a szövetkezeti vezetőket a jó munka fokozott anyagi és erkölcsi elismerésében, a munkadíjazásban kívánatos egészséges differenciálás kialakításában.

4. A kommunisták a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalomra építve igényeljék és ösztönözzék az állampolgárok aktivitását a gazdasági élet egész területén;

☆ __

A Központi Bizottság ezúton is hangsúlyozza, hogy a párt munkájában, harcában a szocialista építés jelenlegi szakaszában döntő a gazdasági munka. Felhívja a párt- szervezeteket. a kommunistákat a Központi Bizot*ság határozatának vé'o-ehat tájára. Kér minden párttagot és pártonkívüli dolgozót, hogy odaadó munkával seeítse gazdasági céljaink megvalósítását. néngazdasági terveink teljesítését.

Csak forintért 1

Gondterhelten róttam a nagy nyugat- európai főváros utcáit. Azon töprengtem, hogyan kelthetném el pénzemet a legelőnyösebben. Hirtelen álmélkodva torpantam meg egy fényes üzlet előtt. A cégtáblán ez állt: „MAGYARTURISZT”. A kirakatban elhelyezett feliratokból kitudódott, hogy az üzletben csak forintért árusítanak, sőt, a helybeliek oda még a lábukat sem tehetik be. A csodálkozást büszkeség váltotta fel honfiúi keblemben. Benyitottam a boltba.

Bűbájos és udvarias elárusítók sereglettek körém. ízekre tört magyarsággal, diszkréten érdeklődtek: nem

tévedés-e? Igazán naagyar forintom van? Fölényesen igent intettem és körülnéztem a boltban. Elvégre jól meg kell nézni, hová teszi az ember a valutát.

Az egyik pulton palackok sorakoztak. Olvastam a cimkét: „Galgamácsai pecsenyebor”. Az egyik mosolygós elárusítónőhöz fordultam: „Bitte sehr,

megmondaná Mademoiselle — kérdeztem kifogástalan „angolsággal” —, mi a ■ vicc abban, hogy én a, forintomért Galgamácsai pecsenyebort vegyek maguktól?

_ Nézze, Memsahib, erre rá van írva:__,,MAGYARTURISZT”. Mindössze

h

áromannyiba kerül, min' otthon ma— És ezek? Bambi, Naranycsital, Birslé...

— Pompás üdítő italok, Mister, behozhatatlan előnyben vannak Például a Coca-colával, a Pepsi-colával vagy az Afri-colával szemben. Ez utóbbiak ugyanis csak jégbehűtve fogyaszthatok, míg a magyar üdítő italokat akár langyosan is ihatja.

—'■ Jé, maguk sertéshúst is árusítanak?

— Voila. signor, ha ebből vásárol, mondhatom, nem akármire költi a valutáját! Ezek ugyanis abszolúte magyaros sertések: nincs májuk.

— Aha.

— Májnélküli sertés, szenyor, gondolja meg, ilyen nincs másutt a világon! Valamit keres, uram?

— Igen, cigarettát... de elfogyott Adhatna egy doboz Marlborot?

— Marlborot? Hová gondol uram? Ne szórja a pénzét! Nálunk a valódi forintjáért Fecskét is kaphat. Parancsoljon. Ez különlegesség: hogy szeleiben, rendkívüli szívóhatást kell rá gyakorolni, miáltal az ön drága tüdeje olyan erős lesz, akár egy kovácsfújtató. Mindössze húsz forint egy doboz.

— Na de Fräulein, ez nálunk otthon csak 4,40!

— Persze, vámmentesen.

— Hát ezek? Ezek magyar zsilettpengék.

— Ügy van. Sir, ugyancsak magyar különlegességek. Emlékezzék, a mi hazai pengéink éleit megszámozzák, 1- től 8-ig, vagyis előírják a vevőnek, hdgy melyik élét használja. A magyar zsiletten egy fia számozás sincs, azt használja a kedves vevő. amelyiket óhajtja.

— Ni csak. még cipőpasztát is...

— Rámutatnék, Mylord, a magyar cipőpaszta előnyeire. A mi hazai cipő- pasztás dobozaink csak e§y kallantyú elfordításával nyithatók, viszont a kiváló magyar cipőpaszta dobozát akár szekercével is felnyithatja, ha óhajtja.

— Várjon estik, kedvesem, ezek az apró ajándéktárgyak nagyon érdekelnek.

— Ezek remek dolgok, mein Herr, ajánlhatom például ezt a magyar bicskát. Tessék. A gyerek még kicsi és elvágja vele a kezét? Ezzel ugyan nem, uram, ez, mint mondottam, magyar bicska, pengéje olvasztott lavórból készül. De tessék talán egy nagyszerű gyermekjátékot. Csak forintért! Különleges minőség sokszoros öröm.

— Hogyan érti ezt, szenyorita?

— Kérem, bármelyiket választja, egyik sem tart másfél óránál tovább, ezért Ön kénytelen újabb játékkal meglepni szeretett kisdedeit. Hát van nagyobb öröm egy új játékszernél?

H. * »