Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-05 / 285. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEOVH I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 285. szám. Ára: 70 fillér 1968. december 5., csütörtök. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1968. december 4-i üléséről . i A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1968. december 4-cn Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Minisztertanács tagjai, államtitkárok, tőmegszervezetek, tömegmozgalmak vezetői, a kormány Tájékoztatási Hivatalának vezetője, valamint a központi sajtó képviselők A Központi Bizottság a napirend megtárgyalása előtt kegyelettel megemlékezett az elhunyt Dobi István elvtárs­ról, a Központi Bizottság tagjáról, Jakab Rudolf elvtárs­ról, a Kommunisták Magyarországi Pártja alapító tagjáról. A Központi Bizottság meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Komócsin Zoltán elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről. Nyers Rezső elvtárs, a Központi Bizottság titkára elő­terjesztésében a Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottság jelentését a gazdasági reform beve­zetéséről, az 1968. évi gazdasági fejlődésről és a jövő évi gazdasági munka fő irányairól, Biszku Béla elvtárs, a Központi Bizottság titkára elő­terjesztése alapján a Központi Bizottság tagjai megvitatták és elfogadták a KB 1969. évi munkatervét. □ Beruházási hitelek az új esztend A Központi Bizottság a nemzetközi kérdések kapcsán megállapította a következő­ket: Pártunk az intemacionali> mus eszméjétől áthatva szo­lidáris azzal a harccal, ame­lyet a hős vietnami nép. a Vietnami Dolgozók Pártja, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya, valamint a Dél-Vietnami Felszabadí- tási Front vezetésével az amerikai betolakodókkal és csatlósaikkal szemben jelen­leg is vív. Népünk nagy együttérzéssel figyeli e hpsd küzdelmet, örül a testvéri vietnami nép minden sike­rének és változatlanul támo­gatja igazságos harcát. A vietnami nép és a vele szö­vetséges, a harcát aktívan támogató szocialista orszá­gok, az összes békeszerető erők nagy győzelmét jelenti, hogy az Egyesült Államok kormánya a VDK elleni ter­rorbombázások és egyéb har­ci cselekmények feltétel nél­küli beszüntetésére kénysze­rült és bele kellett egyeznie abba, hogy a párizsi tár­gyalások mind a négy köz­vetlenül érdekelt fél részvé­telével folytatódjanak. Ez megnyitja az utat az érdemi tárgyalások előtt. A Központi Bizottság tudatá­ban van annak, hogy a vietna­mi nép számára még nemértek véget a súlyos megpróbálta­tások. Az amerikai imperia­listák továbbra is megsértik a VDK légiterét, folytatódik a szabadságharcosok elleni agresszió DéUVietnamban és a dél-vietnami bábrezsim képviselői igyekeznek újabb és újabb akadályokat gördí­teni a párizsi tárgyalások útjába. Változatlanul szükség van minden békeszerető erő összefogására a vietnami nép támogatására az amerikai im­perialisták és kiszolgálóik elleni harcban. A vietnami nép mint eddig, ezután is számíthat az erőnkhöz mér­ten legteljesebb politikai, diplomáciai, gazdasági és ka­tonai segítségünkre. A Központi Bizottság jóvá­hagyta küldöttségünknek, a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását elő­készítő bizottság novemberi ülésén végzett tevékenységét. Üdvözli az elhatározást, hogy a bizottság a következő ülé­sére jövő év március 17-én, a kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácsko­zására pedig májusában kerül sor Moszkvában. Pártunk megtisztelő kötelességének tekintette azt a munkát, amely a nemzetközi tanács­kozás előkészítésében reá há­rult. és hálás azokért a soro­kért, amelyekkel ezt a te­vékenységét a testvérpártok képviselői elismerték. A Központi Bizottság meg­győződése. hogy a kommunis­ta ég munkáspártok nemzet­közi tanácskozása az egység erősítése az imperializmus elleni harcban időszerűbb mint valaha. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt úgy vé­li. hogy a tanácskozás meg­tartásához a feltételek meg­érettek. és a maga részéről mindent megtesz annak si­keréért A Központi Bizottság az 1968. évi népgazdasági terv teljesítéséről, a gazdaság- irányítási rendszerről a következőket állapítja meg: 1. a IX. kongresszuson el­határozott gazdaságpolitikai elvek a gazdasági építőmun­ka helyes vezérfonalának bi­zonyulnak. A harmadik öt­éves terv első három évében a népgazdaság fejlődésének iránya megfelelt az ötéves tervben megjelölt céloknak. A nemzeti jövedelem emel­kedése 3 év alatt megközelí­tette az öt évre kitűzött célt Mind az ipari, mind a mező- gazdasági termelés fejlődése gyorsabb a tervezettnél. A lakosság reáljövedelme há­rom év alatt ugyancsak a tervezettnél nagyobb mér­tékben nőtt, és már 1968- ban elérte az eredetileg 1970- re kitűzött színvonalat. 1968-ban a társadalmi ter­melés folyamatosan növek­szik, a lakosság fogyasztása nagyobb mint korábban, szé­les körű a beruházási tevé­kenység és fejlődik a külke­reskedelmi forgalom. A párt, a társadalmi, az állami, a gazdasági szervek jó előkészítő munkájának eredményeképpen az új gaz­dásági mecahnizmus új fel­adatokra készteti, nagyobb követelmény elé állítja a gazdasági vezetést, ösztönző hatást gyakorol az egész gazdasági és társadalmi éle­tünkre. A gazdasági fejlődés iránya megfelel az ország, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, népünk álta­lános érdekeinek. A kedvező gazdasági eredmények meg­állapítása mellett, a Köz­ponti Bizottság felhívja a fi­gyelmet azokra a műszaki, termelékenységi, jövedelme­zőségi problémákra is, ame­lyeknek megoldása hosszabb időn át nagyobb erőfeszíté­seket kíván. 2. A kormányzati szervek gazdaságirányító munkájuk­ban eredményesebben érvé­nyesítik a párt politikáját, sikeresen dolgoznak a gaz­dasági hatékonyság fokozá­sán, feladataikat -teljesítik. Az államigazgatási szervek munkáját sikerült az új kö­vetelményeknek megfelelően fejleszteni és a tanácsok is eredményesen végzik mun­kájukat. 3. A pártszervek megfelelő politikai irányító és ellenőr­ző tevékenységet fejtenek ki a vállalati pártszervezeteken keresztül a gazdasági épitő- munkából, a reformból adó­dó feladatok megoldására. A pártszervezetek hatékonyab­bá teszik a kommunisták te­vékenységét a gazdasági fel­adatok elvégzésében. A szak- szervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség szerveze­tei a legtöbb helyen megfe­lelő partnerei a gazdasági vezetésnek és helyes szel­lemben látják el érdekkép­viseleti funkciójukat Mind a párt, mind a társadalmi szervekben kialakulóban van az új követelményeknek megfelelő gazdaságpolitikai szemlélet és munkastílus. 4. A gazdasági vezetők, a vállalatok és a szövetkezetek nagy részében képesnek bi­zonyulnak arra, hogy önál­lóan megoldják a vezetés nagyobb felelősséggel járó feladatait. Az állami szabá­lyozás új eszközei fokozato­san kezdik éreztetni hatásu­kat erősödik a vállalatok gazdasági aktivitása: Az új irányítási rendszer mind a vezetők, mind a kol­lektívák részéről egyre szé­lesebb körben, s növekvő mértékben vált ki olyan tö­rekvéseket, amelyek a gaz­dálkodás jobb megszervezé­sére, a korszerűség fokozásá­ra, a fejlesztések jövedelme­zőségére irányulnak. A ter­melő üzemekben is fokozot­tabb figyelmet fordítanak a minőség javítására, az érté­kesítési lehetőségekre, a bél­és külföldi kereslethez való rugalmasabb alkalmazko­dásra. 5. A gazdaság Irányításá­nak mai rendszere alkalmas központi gazdaságpolitikai c^lok megvalósítására, a vál­lalatok, valamint a helyi*,ta­nácsok nagyobb önállóságá­nak és felelősségének érvé­nyesítésére. A gazdaságirá­nyítás új rendszere jól szol­gálja a szocialista tervgaz­dálkodás fejlődését hazánk­ban. (Folyt, a & oldalon) A vállalati beruházások pénzügyi fedezete több for­rásból — a fejlesztési alap­ból. az állami hozzájárulás­ból, a beruházási hitelből — tevődik össze. A hitel meg­növekedett szerepére utal, hogy a vállalatok, a szövet­kezeti gazdaságok és taná­csok 1968-ban több mint 7 milliárd forint beruházási hi­téit vettek igénybe; a nép­gazdaság összes beruházásai­nak több mint 10, a válla­lati beruházásoknak pedig csaknem egyharmadát beru­házási hitelből finanszírozták. A jövő esztendőben az ideivel nagyjából azonos ösz- szegű beruházási hitel folyó­sítására lesz lehetőség. A több mint 7 milliárdos hitel­keretből mintegy 2 milliár- dot a szövetkezetek és a ta­nácsok vehetnek igénybe, míg a népgazdaság különbö­ző ágaiban az állami válla­latok mintegy 5,5 milliárd fo­rintot. Az újonnan induló be­ruházások hitellehetőségei azonban szűkösek, merf az 1969. évi hitelkeret jelentős részét lekötik a meglévő hi­telszerződések és a folyamat­ban lévő beruházások 1969 évi szükségletei, jából — négy csoportot al­kotnak. Nyolc éves lejárattal és 6 százalékos kedvezményes kamattal lehet hosszúlejáratú hitelt nyújtani az életbizton­sági szempontból halasztha­tatlan. a szociális ellátást javító, a jóléti intézményeket fejlesztő beruáhzásokhoz. Tíz éves lejárattal és 7 százalé­kos kamattal engedélyezhető hitel egyebek között mező- gazdasági termékek tárolásá­hoz szükséges hűtőtárolók, valamint manipulációk, léte­sítéséhez. Tíz éves lejáratra, 6 százalékos kedvezményes kamattal nyújható hosszúle­járatú hitel a vidéki iparfej­lesztést szolgáló beruházások­hoz, ha azok a kijelölt terü­leteken valósulnak meg. — Ugyanezek a feltételek ér­vényesek a gáz- és az olaj­felhasználást növelő, a lakos­sági javítás-szolgáltatást és a sütőipar fejlesztését elő­mozdító beruházásokra. Ti­zenkét éves lejáratra és 6 százalékos kedvezményes ka­mattal nyújtható hitel mind­azokhoz a beruházásokhoz, amelyek az ország fizetési mérlegét javítják. állami szektorában a válla­latok 1969-ben több mint 30 százalékkal kívánják növelni a beruházásokat, Ha figye­Ma délelőtt 9 órakor kez­dődik meg Martfűn a BTE Tisza Cipőgyári Ifjúsági Csoportja, az üzemi KISZ bizottság, és a Bőripari Tu­dományos Egyesület rendezé­sében a hazai cipőipar fiatal mérnökeinek, technikusainak első országos tanácskozása. A kétnapos programot a gyár művelődési házában bonyolít­ják le. A tanácskozást Kiss La­jos. a Tisza Cipőgyár vezér- igazgatója nyitja meg. Ma négy előadásra kerül sor. A Minőségi Cipőgyár előregyár- tási tapasztalatairól Mészá­ros László. Halvax Rudolf a szombathelyi cipőgyár szak­embere, a korszerű gyárt­mányelőkészítésről és annak gazdasági problémáiról szá­mol be. Az előadások meg­lembe vesszük, hogy 1969-ben a központi és a vállalati be­ruházások aránya kb. azonos lesz, nyilvánvaló, hogy a vál­lalati tervek valóraváltása tovább élezné a beruházási piac feszültségeit. Kiéleződik a verseny Nem véletlen, hogy a hi­telpolitika '— miközben a hi­telnyújtás feltételét szigorít­ja — egyidejűleg akkumulá- lásra ösztönzi a vállalatokat. 1969. január 1-től a betéti kamatok emelkednek, az ed­digi 2,3, 3,5 és 4 százalékról 3—5—6—7 százalékra. A be­téti kamatok a hosszabb le­kötés esetében nőnek jelen­tősen. a bank másféltől két évig terjedő lekötésnél 6, két éven túl pedig 7 százalé­kos betéti kamatot fizet, az utóbbi esetben a betét hoza­ma eléri a hosszúlejáratú be­ruházási hitelekre előirt jöve­delmezőségi minimum szint­jét. (100 forint befektetésre 7- forint jövedelem). A mező- gazdasági üzemek és a taná­csok betétei után a bank alacsonyabb kamatot fizet, ennek maximuma 5 százalék. (Ezekben az ágazatokban a hitelkamat is 5 százalék). Végeredményben mi vár­ható 1969-ben a hitelpiacon? Már a korábbi felmérések is arra utaltak, hogy a válla­latok hiteligényei többszörö­sen meghaladják a hitelnyúj­tás lehetőségeit. Az i8 bizo­nyos. hogy a vállalatok — a tervezettnél magasabb nye­reség következtében — foko­zott mértékben hitelképesek, ami kiélezi a hitelversenyt, csak a legkedvezőbb feltéte­lekkel jelentkező vállalatok számíthatnak hitelre G. I. vitatása után Béke János, a Felsőfokú Könnyűipari Tech­nikum tanára a technológiai folyamatok automatizálásáról, majd Fábik Mária (Duna Ci­pőgyár) a nagyteljesítményű futószalagok szervezéséről tart előadást. Délután még két előadás hangzik él. Este 7 órakor Kiss Lajos vezérigazgató va­csorát ad a vendégek tiszte­letére Pénteken, a tanács­kozás zárónapján három fia­tal martfűi szakember: Né­meth Gábor, Rostás János, Fónai Imre referátumát hallgatják meg á fiatal mér­nökök és technikusok. A vita befejezése után értékelik a tanácskozás eredményeit. Reméljük, hogy a műszaki haladás jegyében megrende­zett országos tanácskozás nagyon jói sikerült. Előnyben a gyorsan megtérü'ő beruházások Az 1969 január 1-étől érvé­nyes hitelpolitikai irányelvek a gyorsain megtérülő beruhá­zások hitel-támogatását he­lyezik előtérbe. Ennek meg­felelően a hitelkeret — leg­nagyobb tételét a középlejá­ratú beruházási hitelek al­kotják, amelyeknek feltéte­lei — 36 hónapos lejárat és 8 százalékos kamat — válto­zatlanok. A hitélvereenyben azonban csak azok a vállala­tok lesznek az esélyesebbek, amelyek rövidebb időre kérik a hitelt, azaz gyorsabban tudnak törleszteni. Megváltoznak a hosszúle­járatú hitelezés feltételei. — Kezdjük azzal, hogy a hitel lejárata nem az üzembehe­lyezés időpontjával kezdődik, hanem az első kölcsönrészlet folyósításával. Nem kevésbé fontos az a változás, hogy 1969-ben hosszúlejáratú beru­házási hitelt csak a Hitelpoli­tikai Irányelvekben preferált — kedvezményezett — célokra lehet nyújtani. A kedvezményezett és ki­emelt célok — a lejárat és a kamat mértéke szempont­Á hitelnyújtás feltételei szigorúbbak A mezőgazdasági üzemek ugyancsak közép- és hosszú- lejáratú hiteleket vehetnek igénybe. A hitelezés alap­vető féltételei: a középle­járatú hitelek futamideje 48 hónap, míg a hosszúlejáratú hiteleké 5 évtől 15 évig ter­jed. A hitelek kamata az ed­digi 3 százalékról 1969-ben 5 százalékra növekszik. A le­járat a mezőgazdaságban is az első kölcsörészlet folyó­sításával kezdődik. A beru­házási hitelekkel a mezőgaz­daságban a folyamatban lé­vő beruházások befejezését, terméktárolók létesítését, a hústermelés növelése érde­kében a szarvasmarha- és a sertésférőhelyek építését kí­vánják a bankok elősegíteni. Elsősorban azok a termelő- szövetkezetek számíthatnak hitelengedélyezésre, amelyek saját forrásaik bevonásával a beruházások gyors megté­rülését biztosítják. Mivel a kedvezőtlen adottságú gazda­ságok nem versenyezhetnek a tehetősebbekkel, számukra a hitelkeret elkülönített ösz- szeget tart fenn. Kétségtelen, hogy „ beru­házási hitelpolitika a válla­latok számára nem ígér hi­telbőséget, hisz a hitelkeret nem nő jelentősen, a hitel­nyújtás feltételei pedig szi­gorúbbak. A Beruházási Bank fel­mérése szerint a népgazdaság Országos tanácskozás Martfűn Fiatalok a műszaki haladásért Holnap a vendéglátóké a szó (Tudósítónktól)

Next

/
Oldalképek
Tartalom