Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-31 / 306. szám

1988. december 31.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

»

A tandíj visszafizetése

Barátságos, vékony fiatalember. Pár szilvesztert tölt- hetett még harmincon felül.

— Zoli, mennyivel kevesebb itt a fizetése?

— Hm... Hát olyan 1200 forinttal havonta.'

Ennyivel kapott többet a törökszentmiklósi Petőfi Termelőszövetkezet elnökeként még tavaly. Azok príma, jó földek, 14 aranykoronásak. Ez a mezőtúri meg kunsági szik. Hét-nyolc aranykorona az átlag. Van olyan 800 hold is a 3,5 ezerből, ami még az egy aranykoronát sem éri.

— Tudtam. Ismertem. Itt kezdtem az életem.

A tizenkilencedik

Kilencedik esztendeje, hogy a debreceni egyetem diplomájával rövid állami szolgálat után megérkezett a Vörös Október Termelőszövetkezet új főagronómusa. Nagy Zoltán, A tizenkilencedik főagronómus a szövetkezetben. Balogh Lajos régi tsz-tag. raktáros azt mondta neki:

— Maga nagyon rendesnek

látszik, fiatalember. De biztos elszökik majd. Erről a földről mindenki elszökik.

— Majd meglátjuk, Lajos bácsi.

Hét esztendő eltelt. Nagy Zoltán megismerte a földet, az emberekét, a majorokat. Nem mentek sokra. Mert nem is mehettek. Olyan nehéz helyzetbe is jutott a szövetkezet, hogy a földből leadtak az állami gazdaságnak. De nem ezért ment el Nagy Zoltán. Hívták a szomszéd városba tsz-elnöknek. Magasabb beosztás, sokkal jobb adottságú gazdaság, sokkal kevesebb gond, sokkal több fizetés. Itt meg volt kis ellentét a vezetőségben. Felesége rokonsága ott él Török- szentmildóson. Elvállalta. Kitűnő lakást is kaptak, szépen jött fel a szövetkezet is.

Nagyon-nagyon tiszteli á- mezőtúri parasztembert. Ennek a szövetkezetnek Suba István volt az elnöke hét évig. Tavaly a nagykunsági tsz szövetség titkárává választották. Űj elnök kellett a szövetkezet élére. Volt öt hivatalos jelölt. A vezefo- ségi tagok járták a brigádokat, munkacsapatokat. mit mondanak az emberek, ki lenne a legjobb az öt közül.

— A hatodik. Hozzátok vissz3 Nagy Zolit.

B. Nagv János párttitkár tagja volt a közvélemény- kutató bizottságnak.

— Mit mondtak? A tagság 95 százaléka ahhoz ragaszkodott. hozzuk haza Zolit.

Elment a mezőtúri küldöttség Törökszentmiklósira.

Nagy Zoltán nagyon emlékszik arra az estére.

— Azonnal igent mondtam.

— Gondolkodási idő nélkül?

— Még a feleségemmel sem beszéltem meg. Örültem, hogy teljesíthetem a kötelességem.

— Miért kötelesség?

— Hm... A tandíj. Azért, hogy én szakember lettem, a tandíjat nem én fizettem. Ez a szövetkezet. ezek az emberek. Kezdő voltam, gyakorlat nélkül, mikor ebbe a nagy gazdaságba kerültem. Sok mindent elszúrtam. Tapasztalatlanságból. Sose vetették a szememre. De ha egy főagronómus elvét valamit, az ezrekbe kerül a közösnek. ..Majd megtanulod” — mondták. — Megtanultam De azt ez a közösség fizette. Akkor tudtam már, amikor amott használtam tudásomat.

Mezőtúron összehívták* a közgyűlést. Nagy Zoltán arra készült, hogy sok-sok mindent mond majd. Nézegetem az akkori jegyzőkönyvet. Jóformán annyit mondott:

— Én mindent maguknak köszönhetek. Köszönöm, hogy visszajöhetek.

Sorban felálltak az emberek. Balogh Lajos. a raktáros is.

— Nagyon fájt nekünk, mikor elment Nagy elvtárs. Nagyon örülünk, hogy visz- szajöm.

Kilenc hónapig úgy járt át minden nap Törökszent- mi'klósrói. Szentemberre készen lett a szép mezőtúri la- * kás. A Vörös Október építtette Nagy Zoltán családjá- . nak. Eltelt egy esztendő. Na- • gyen rossz esztendő volt. Szörnyű aszály pusztított, a rizst a köd tette tönkre. A Vörös Októberben mégis azt mondják, mindezt leszámítva, bizakodtató esztendő. Az elnök tervekkel jött vissza. Vízi szárnyas telepbe kezdett a Holt Körösön. Az idén 23 ezer libát neveltek, jövőre 9o ezret. Tanulmányterv készül a Berettyó-mente hasznosítására. 1969-ben befejeződik a talajjavítás. Ott- jártamikor érkezett meg a szövetkezetbe az első 3,5 ezres pulykaszállítmány. A szövetkezet történetében az első téli pulykanevelés. Sok-sok minden új van a Vörös Októberben.

Kérdezgetem az embereket, hogy vannak megelégedve az elnökkel. Sőrés Gábor raktári munkás;

— Hát azt nagyon kőny- nyen megmondhatjuk. Na-gyom jó ember. Mindent megtesz értünk.

Békefi Mátyás gyalogmunkás:

— Zoli mindenkinek megadja a tiszteletet, úgy ahogy embert illet. Iparkodó.

KÖZÜLETI ILLEM

Az igazgató elvtárs boldog új évet kiránt nekem. (A tévedések elkerülése végett nem n. saját igazgatóm). Két nyelven is tette: magyarul és franciául n külön e célra rendelt, művészi rézkarccal díszített köszöntő nyomtatványon. Az anyanyelvű szöveg nem mondott különösen újat, csak sikerekben gazdag új esztendőt kívánt. (Hogy mennyiben foghat ez rajtam, az más kérdés.) A francia megfogalmazás viszont már konkrétabb volt s e szerint jó új évemet kedvező üzletmenettől remélik. Ez azért mégis más. Sajnos csak úgy lehetne belőle valami, ha visszaemelnék az ezüst árát, lévén egyetlen tervezett üzleti vállalkozásom, hogy beállók az ékszerbolt előtti sorba a nagymama esernyőfogantyújával.

Mármost■ a világért sem tessék ebből azt. a következtetést levonni, hogy nem esik jól a figyelmesség. Sőt! Valahogy felemelő tudni ugyanolyan gesztussal kívánnak we- kem is boldog jövendőt egy éves időtartamra, mint teszem azt a Le Creusot müvek elnökigazgatójának. Pedig tagadhatatlan van némi vagyonbeli különbség közöttünk.

Szóval ez van egy évben egyszer. Szív- melengető közületi Hiedelem, mikor beleférek az üdvözlendők prOtokolljába. De azután jönnek újra a szürke hétköznapok s nyoma sem marad az udvarias gesztusoknak. Legalábbis azokon a helyeken nem, ahol tulajdonképpen én is ügyfélnek vagy mondjuk így. üzletbarátnak számítok (...tekintve, hogy nemesacélszállítmányokat saját háztartásom részére nem szoktam rendelni).

Az új év első felében mindenekelőtt, mint rendszeres kapcsolatban álló ügyfelét az OTP értesít ki. Közli a számlám egyenlegét és a hátralékot, továbbá azt. hogy az egyenlegértesítő levélkéért három forintot számolnak fel. Eredetileg ingyenes volt. aztán lett 2.50. újabban három. Kettő ütvén minden egyéb levél, amit nekt.

írnak s melyet szíveskedjenek a mellékelt befizetési lapon annál is inkább és mielőbb rendezni. (Még jó. hogy újévi üdvözlőlapot ilyen feltételek mellett nem küldenek.)

Azután fokozatosan jelentkezik a többi „üzletbarátom” is. A legtöbb félre nem érthető célzásokkal, melynek refrénje: ha esetleg nem fizetnék kénytelenek lennének stb.

S ez nem csak üres fenyegetés. A posta pl. egy napos távbeszélődíj késedelemért 20 forint büntetést számít fel, mely egy 50 forintos cechet véve alapul napi 40 százalékos kamatnak felel meg. (Egyéni és világcsúcs.)

Pedig a posta nem hatóság a drákói büntetés ellenére sem, amely szankciókkal élhet ügyfelei ellen. De hát akkor mit tesz a, hatóság, aki élhet. Pl, milyen hangnemet üt meg egy adóhivatal az adóhátralékossal?

Erre is van példánk. az f04.3—68-as számú felszólító nyomtatvány, mely így szól:

„Értesítjük ügyfelünket, hogy az 1968. TI félévi adóelőleget 1968. IX. 15-ig fizetheti kamatmentesen. Felhívjuk szives figyelmét arra is. hogy ezen időpont utáni fizetésekből kamatot kell levonnunk a késedelmes fizetés miatt, sőt esetleges adó- behajtási eljárás miatt behatási illetéket is fel kell számolnunk.

Kérjük, ha nem fizette volna be az 1968. II. félévi előleget, úgy szíveskedjen azt rendezni. Adó befizetését köszönettel vesz- szük. Felvilágosítással a 32-es szobában készséngel rendelkezésére állunk. Szolnok Várost Tanács Pénzügyi Osztálya”

Szóval azért van különbség. A hatóság baráfsáposan. emberi hanqon levelez az adóhátralékossal Nem fenyeget és szolid kamattal számol.

...miArtir üayfeleim közül, mint rendszeres hátralékos — csakis nekik kívánok boldog új évet.

P. L

Megyénk a földtörvény végrehajtásának tükrében

1969. január elsején a földtörvény végrehajtása fontos szakaszához érkezik. Ezzel kapcsolatban Bene Lajostól, a megyei földhivatal vezetőjétől kértünk tájékoztatást.

— Hol tartunk a földtörvény végrehajtásában? Milyen eredménnyel zárult a felülvizsgáló bizottságok munkája a községekben?

— A földjog} törvény 1968. január elsején lépett hatályba. A törvény célkitűzésének megfelelően a föld- tulajdon és földhasználat egységes létrehozására tett intézkedéseket megyénkben időarányosan végrehajtottuk. Az előkészítő munka tapasztalatai kedvezőek. A földtulajdoni és használati viszonyokat felülvizsgáló községi bizottságok igen lelkiismeretes munkát végez-, tek.

A bizottságok betartották a törvényességet, s‘ helyesen képviselték a közösség és az egyének érdekeit A. munka nagyságát az is szemlélteti, hogy a felülvizsgálat 130 000 tulajdonosnak a termelőszövetkezet használatában lévő földjét érintette. Közel hatezer emberrel tisztázták a haszon- élvezet jogát és több ezer kívülálló tulajdonosnak adtak felvilágosítást. A nemcsak hatósági, hanem politikai értelemben is eredményes munkában a termelő- szövetkezetek vezetői, a községi és városi tanács vb-k vezetői és a földhivatali dolgozók megfelelően helytálltak. A járási állami és társadalmi szervek segítő tevékenységéről is az elismerés hangján szólhatok.

<— Milyen földeket váltanak meg a termelőszövetkezetek?

— A kívülállók földjei 1969 január elsején a termelőszövetkezetek tulajdonába mennek át, melyek a használatukban lévő földek

'20 százalékát képezik. A termelőszövetkezetek a kívülállók földjéért a kormányrendeletben megállapított aranykoronánkénti térítést fizetik öt évi részletben. Mintegy 25 000 kh földalapi és megszűnt szervezetek földjeit a rajta lévő épületekkel a termelőszövetkezetek térítés nélkül kapnak meg. Az épületek leltári értéke 12 millió ^forint. ,A megváltásra kerülő több 'mint 50 ezer kívülálló földje pedig eléri a 120 ezerka- tasztrális holdat.

A termelőszövetkezetek használatában lévő földek — több mint 230 ezer kh — közel 34 százaléka az állam tulajdona. Ezeket a tsz-ek bármikor’ megválthatják, aranykoronánként 10 forintos áron.

A szövetkezetek használatában lévő földek közel 47 százaléka a termelőszövetkezeti tagoké és a velük azonos jogállású személyeké. Ez a több mint 320 ezer kh föld most nem kerül megváltásra. Ezt a törvényt a termelőszövetkezeti ta|- ságra bízza. A tsz tagok önkéntesen határozzák el magukat, hogy mikor ajánlják fel földjeiket, megváltásra. E kérdésben semmi sem sürget bennünket, hisz a termelőszövetkezeti tagok saját földjeiket művelik, — vagyis a földtulajdon és a földhasználat egysége megvalósul.

í— Milyen tapasztalatokat szereztek a törvény végrehajtása során?

— A törvény céljairól, végrehajtásának módozatairól a megye lakossága sokoldalú tájékoztatást kapott , a központi és meayei sajtó, rádió útján. Különösen hasznosak voltak a pártszervezetek, a tanácsok, a nép- frontbizottsógok, a termelőszövetkezetek rendezvé- riyein, a tanácstagok beszámolóin elhangzott tájékoztatások.

A tsz tagok megnyugvással és egyetértéssel fogadják a termelőszövetkezeti föld- tulajdon létrehozását. Megnyugtatóan hat rájuk, hogy saját földjeik termelőszövetkezeti tulajdonba kerülése kölcsönös % megállapodástól, illetve az* ő hozzájárulásuktól függ.

A kívülállók részéről különféle félreértésekkel és a törvénnyel ellentétes kijelentésekkel is találkoztunk; Vannak, akik kevesellik a föidek megváltási árát, mások a tagosítások előtti földjeik után kérik a térítést. Egyesek pedig nem akarják tudomásul venni, hogy földjük tulajdonjogilag is a termelőszövetkezetekhez kerüL

A földek megváltásának

árát kormányrendelet szar- bályozza, ezért attól eltérni nem lehet. A termelőszövetkezetek ' használatában levő földek a törvény előírása szerint kerülnek a tsz tulajdonba, meíy ellen jogorvoslatra nincs lehetőség.

Vannak olyan földtulajdonosok, akik korábban az államnak felajánlották földjeiket, vagy azokat elhagyták és hatósági intézkedésre állami tulajdonba kerültek. Egyesek a földtörvényt félreértve, vagy annak céljait tudatosan elferdítve követelik volt földjeik után a kártalanítást, a haszonbér utólagos megfizetését, vagy a tulajdonjog visszaállítását stb. Az ilyen követeléseknek semmilyen jogalapja nincs,

— Hogyan alakul a hagyatéki ügyek aránya, g okoznak-e ezek késedelmet a végrehajtásban ?

— Megyénkben a vártnál nagyobb számú, több mint tízezer le nem tárgyalt hagyatéki ügy volt, mely 31 500 kh földet érint. A hagyatéki ügyek jelentős része 15 évre nyúlik vissza. Az ügyek rendezetlenségét az örökösök érdektelenségében kell keresni. Ugyanis az öröklésre váró földeket használatba nem vehették, valamint a magas örökösödési illetéktől tartottak. Pedig a tsz használatában lévő földek öröklése után csupán néhány forint hagyatéki eljárási díjat kell fizetni. —- Ezért saját érdekükben is felhívjuk az örökösök figyelmét, hogy a föld fekvése szerinti illetékes tanács végrehajtó bizottságát a leltárak elkészítése, azt követőén a közjegyzői tárgyalás végett keressék fel.

Megyénkben minden örökhagyó után 3—4, vagy jóval több örökös van, így nem kevés az érdekeltek száma. Igaz, hogy a le nem tárgyalt hagyatékok nem akadályozzák a földtörvény végrehajtását, de lassítják, mert a törvény szerint 3 hónapos türelmi időt kell hagyni az örökösöknek, hogy ez idő alatt eldöntsék: belépnek-e a termelőszövetkezetbe, vagy sem. Azoknak a földje, akik továbra is kívülállók maradnak, termelőszövetkezeti megváltásra kerüL

— Kik jogosultak a. személyi földtulajdonra, illetve a személyi földhasználatra?

— Ez a probléma megyénkben sok ezer embert foglalkoztat, nem éppen egyértelműen. A mentesítések iránt sokkal nagyobb az érdeklődés, mint a kérelmek teljesítésének lehetősége.

A törvény mentesítésre vonatkozó rendelkezéseit sokan úgy értelmezik, hogy a személyi földtulajdon mértékéig most mindenki kaphat földet, ha földjét termelőszövetkezet használja. E

téves értelmezésből igen sok félreértés származik, ami a földhivataloknak, a községi és termelőszövetkezeti vezetőknek sok munkát és gondot okoz.

A termelőszövetkezeti tulajdonba kerülő földekből mentesítésre csak a kívülálló jogosult, tehát az a személy. akinek a földje 1969; január elsején, vagy azt követően termelőszövetkezeti tulajdonba kerül. A mentesítésre jogosultak két csoportba sorolhatók:

1. azok a kívülállók, akiknek beterületi vagy zártkertiföldje van termelőszövet használatában, és mentesítésre felhasználható.

2. Azok a helyben lakó kívülállók, akiknek belterületi, vagy zártkerti földje nem volt. de a tsz vezetőségével való megegyezés alapján belterületi, vagy zártkerti földdel külterületi földjüket elcserélik.

Mentesítésre tehát csak kívülálló jogosult, és erre a célra csak a termelőszövetkezet tulajdonába kerülő belterületi, vagy zártkerti földet lehet felhasználni.

A személyi földtulajdon mértéke — legfeljebb 1600 négyszögölig terjedhet A személyi földtulajdonra a mentesítési kérelmeket a kívülállók 1968. december 31-ig adhatták be az illetékes járási földhivatalhoz. Akik e határidőt nem tartották be, kérelmük elmulasztása jogvesztéssel iár, vagyis a később érkezett kérelmeiket elutasítják.

Akiknek mentesítési Igénye nem elégíthető ki, mert a mentesítésre felhasználható terület kevés, vagy egyáltalán nincs, azok részére az egy hónappal ezelőtt megjelent kormányrendelet szerint személyi földhasználat adható. Személyi földhasználatra azok jogosultak, akiknek személyes körülményei, idős koruk, rokkantságuk, munkaképtelenségük, illetve megélhetésük biztosítása végett van erre szükségük. E probléma rendezésének társadalmi és politikai jelentősége is van, ezt a szocialista humanizmus is megköveteli. A jogosultság megállapításakor azt is figyelembe kell venni, hogy az illető helybeli lakos legyen és a termelőszövetkezettől 1967-ben Is használt földet. Ha ezek a követelmények nem »állnak fenn, akkor a jogosultság nem áttanítható meg. A személyi földhasználat zártkertben, vagy külterületen legfeljebb 1600 négyszögölig adható a jogosult élete végéig. — A személyi földhasználatot 1968. december 31-ig lehetett kérni a községi tanácsok végrehajtó bizottságainál.

A személyi földtulajdon ügyében a járási földhivatalok és a termelőszövetkezetek vezetőségei 1969 év elején döntenek és arról az érdekelteket határozattal értesítik. A személyi földhasználatra beadott kérelmeket március 15-ig a községi tanácsok végrehajtó bizottságai mindenütt megtárgyalják és döntenek a jogosultságról. illetve a kérelem elutasításáról. A személyi földtulajdonra és a személyi földhasználatra biztosított földeket a jogosultaknak legkésőbb 1969. május 1-ig mindenütt átadják.

Biztosíthatunk mindenkit, hogy a kérelmeket igazságosan bírálják el. Kérjük aa érintett lakosságot, hogy legyen türelemmel, mert mindnyájunk érdeke, hogy megnyugtatóan rendezzük aa ügyeket minden községben? fejezte be nyilatkozatát Bene Lajos elvtárs.

m. L ** ,

Az elnök tervei

Tímár Miklós brigádvezető:

— Ilyen munkakedvvel .niég sosem dolgoztak itt az

emberek. Ebben nagy része van Zolinak. Tiszteli, becsüli az egész tagság.

Tóth István, a városi pártbizottság titkára mondta:

— Az emberek tudják, jövője van a szövetkezetnek. Zoli minden tervet megismertet velük. Kikéri a véleményüket. Nem fél az újtól. Igazi kommunista szakember lehet belőle.

Zolihoz nagy reményeket fűzünk

Már tudják az embereik a nagyon rossz esztendő ellenére is, jobb lesz a jövedelmük a tavalyinál. Az elnöké kevesebb. Azt mondja:

— Berendezett lakásom, személyautóm van. Ketten keresünk a feleségemmel. Én nem azt mondom. hogy a pénz nem számít. De azért várj, ami ennél is többet jelent.

Nem hallotta, mennyi szépet. jót mondtak róla az emberek. Mennyire ragaszkodnak hozzá. Ezt tényleg nem lehet 1200 forinttal mérni. Talán még annyit Nagy Zoltánt a Vörös Október Tsz taggyűlése vette fél a párt soraiba.

Borzát Lajos