Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-31 / 306. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 306. szám. Ara: 1 forint 1968. december 31., kedd. A magyar gazdaságirányítási reform első esztendeje Irtat Csikós-Nagy Béla államtitkár, a% Országos Anyag“ és Arhivatal elnöke Bekötő út épül Jószágon Jó úton Gyöngyösre Egy felüljáró ötven millió forint Sajtótájékoztató a jövőről A z 1968-ban bevezetett magyar gazdaságirányítási reform beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Nem vezetett átmeneti visszaesésre, sem a terv- szerűség gyengítésére. Néhány pozitív hatása a vártnál hamarabb jelentkezett. Mutatkoznak a társadalmi kezdeményezés kibontakozásának első eredményei. Megindult a termelési struktúra egészséges átalakulása. Észszerűbben, kevesebb bürokratikus megkötéssel fejlődik a népgazdaság. E pozitív eredmények minden bizonnyal a reform körültekintő előkészítésének ;s köszönhetők. A gazdaságirányítási rendszer felülvizsgálatát 1964 végén határoztuk el és az új szabályozási rendszert három év munkájával alapoztuk meg. A gazdaságirányítási reformra kedvező körülmények között került sor. A nemzeti jövedelem átlagos évi növekedése az i960—66 közötti Időszakban 5,3, 1967- ben pedig 8 százalék volt. Ez az ipar 9 százalékos, az építőipar 14 százalékos fejlődése mellett jött létre. 1967-ben 2 százalékkal csökkent ugyan a mezőgazdasági termelés az előző évhez képest, de figyelembe kell venni - azt is, hogy 1966-ban a mezőgazdasági termelés 7,7 százalékkal haladta meg a korábbi 5 év átlagát. Az új gazdaságirányítási rendszer pozitív hatásai már az 1967. évi eredményekben tükröződtek. A gazdasági reformmal összefüggő néhány intézkedést a mezőgazdaságban 1966-ban, illetőleg 1967 közepén foganatosítottunk. Az iparra is kedvezően hatott az új gazdasági mechanizmus bevezetésének előkészítése. Az iparvállalatok 1967- ben viszonylag nagy önállósággal végezték a gyártmányprogramozást, noha tervezési önállóságuk átfogóan csak 1968. január 1-től érvényesül. A z új gazdaságirányítási rendszerben a kifizetett munkabérek megfelelően alakulnak. Az átlagbér mintegy 3 százalékkal emelkedett ami megfelel a szokásos növekedésnek. Viszont a termelés emelkedése a foglalkoztatottak számának a kívánatosnál nagyobb mérvű növekedésével valósult meg. 1968-ban a termelékenység javulása az ipari termelés emelkedésének csak 60 százalékát biztosítja. Ez kedvezőtlenebb annál, mint amit az elmúlt években megszoktunk. Fel kellett vetődnie, mennyiben járulhatott hozzá az új irányítási rendszerre való áttérés a termelékenységi arány romlásához. A gazdaságirányítási reformmal párhuzamosan két — ettől független — tényező is jelentkezett, ami az egyértelmű állásfoglalást megnehezíti. Az egyik a rövidített munkahétre való áttérés. A másik, a már évekkel ezelőtt meghirdetett vidéki ipartelepítési politika végrehajtásának meggyorsulása. Az ipari fejlődésben elmaradott és jelentősebb munkaerő-tartalékokkal rendelkező területeken jelenfős számú új munkaerő bevonását eredményező iparosítás útját járják. Ezzel függ ösz- sze. hogy a termelékenységi arány romlása a vidéki iparosítás miatt következett be, hiszen a budapesti ipar a termelés növelését 100 százalékosan a termelékenység javításával biztosította. Az új gazdaságirányítási rendszer feloldotta a termelőeszközök kereskedelmi forgalmának korlátáit, az állam csak ott korlátozza a szabad áruforgalmat, ahol az egyensúlyt átmenetileg nem lehet biztosítani. Az 1968. évi tapasztalatok szerint a termékforgalmazás új rendje általában bevált és a fennmaradt kötöttségek szűkítésére hamarabb kerülhet sor, mint azt korábban feltételeztük. 1969-ben a termelési (szerződéses) kötelezettséget a termelési érték 15 százalékáról 10 százalékára, a monopolforgalmazást az áruforgalmi érték 20 százalékáról 10 százalékára, az úgynevezett keret , gazdálkodásba bevont termékek körét az áruforgalom 15 százalékáról 8 százalékára csökkentjük. A külkereskedelem és így a nemzetközi fizetési mérleg 1968. évi alakulása lényegesen kedvezőbb, mint a megelőző években. Számítások szerint 1968- ban a kivitel mintegy 8 százalékos emelkedése 3—4 százalékos behozatali emelkedés mellett történik. Ez a reform figyelemreméltó hatása. Mindenesetre lényegesnek tekintjük, hogy az új elvek alapján kialakított 'vállalati anyagi érdekeltségi rendszerben sikerült fenntartani, sőt fokozni az exporttevékenységet. Ebben két tényező játszik fontos szerepet Az egyik, a nemzeti valutának a külföldi valutához viszonyított reális értékelése, ami az egységes devizaszorzók alkalmazásában jut kifejezésre. A másik, az átlagosnál rosszabb hatékonysággal működő termelési ágakban az exportprémium biztosítása. De a viszonylati probléma — a múlthoz hasonlóan — ma is felmerül. A külkereskedelmi mérleg kedvező irányú változása a szocialista országok viszonylatában (a KGST-piacon) az export jelentős növekedése, a kapitalista országok viszonylatában (a nem KGST piacokon) az.import jelentős csökkenése révén állt elő. Magyarország mindenesetre érdekelt a nemzetközi munkamegosztás olyan rendszerében, amely a termelőerők szabad kibontakozását hatékonyan támogatja. Ilyen alapon közelítjük meg a KGST együttműködési rendszerét, miután Magyarország nemzetközi áruforgalmának zöme e piacon bonyolódik le. Továbbá ilyen szempontból tartjuk fontosnak a KGST-n kívüli országokkal a kölcsönös előnyökön alapuló munkamegosztás fejlesztését. Az új árrfendszerben szerzett eddigi tapasztalatok általában pozitívak. A mező- gazdaságban két szakaszban végrehajtott intézkedéssel 17 százalékkal emeltük a fel- vásárlási árszínvonalat. Az agrártermékek túlnyomó részénél a mai árak az 1968— 69-es gazdasági évben is érvényben maradnak. Az ipari árreform beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Az ipari termelői árszínvonal lényegében a tervezettnek megfelelően alakul, viszont a nyereségtömeg 20 százalékkal kedvezőbb a várakozásnál. Sokirányú elemzés után arra a következtetésre jutottunk, hogy csak kivételesen, szűkebb körijen módosítjuk az IP’9- ban életbeléptetett rögzített (maximált) árakat, viszont szélesebb körben csökkentjük az ún. kivételezéseket. A gazdaságirányítási reform bevezetésekor kivételezésekkel (ártámogatás, export dotáció stb.) éltünk. Az 1963. évi helyzet rámutatott egy sor kivételezés indokolatlanságára. E kör szűkítése tökéletesíti a gazdaságirányítás új rendszerét, hatékonyabb gazdálkodásra serkenti a vállalatokat A z új ipari árrendszer bevezetésével erősödtek a termelés és a fogyasztás kölcsönhatásai. A különböző árformák (rögzített ár, maximált ár, szabad ár) alkalmazása helyesnek bizonyult Problémákat ez idő szerint a beruházási javak piacán észlelhető feszültség okoz. Áremelési tendenciák különösen az építőiparban mutatkoznak. Mindebben átmeneti tényezők játszanak szerepet, a korábbi években, és így 1967-ben is, a reális lehetőségeket meghaladó mértékben indítottunk el új beruházásokat A korábbinál rugalmasabb fogyasztói ármechanizmus jól bevált. A javuló piaci ellátás lehetővé teszi a szabad árakon bonyolódó forgalmi körnek a jelenlegi 22 százalékról 30—33 százalékra való emelését Amikor 1967- ben előkészítettük az 1968. évi fogyasztói árintézkedéseket, arról volt szó, hogy a fogyasztói árszínvonal 1968- ban 1—2 százalékkal emelkedik. Ennek megfelelően szabályoztuk az 1968. évi bérszintet is, biztosítva a reálbérek emelkedését Valójában az 1968. évi árszintemelkedés 1 százalékon belül maradt. A fogyasztói ármozgás így inkább kedvezően befolyásolta a reálbér alakulást Az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának ülése Tegnap soronkívüli ülést tartott a megyei pártbizottság, melyen személyi kérdést tárgyalt. Csáki Istvánnak, a Központi Bizottság tagjának, <a megyei bizottság első titkárának előterjesztése alapján titkos szavazással a megyei pártbizottság titkárának választotta meg Tóh János elv. társat. a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. E választással a pártbizottság titkárainak száma négyre emelkedett. Ma: A Szerencsesorsjegy nyeremény listái a Párbeszédek A tandíj visszafizetése Autó—motor Őszin lén beszélni az emberekkel 2—4 százalékos túlteljesítés A szocialista építőipar — az előzetes adatok szerint — 2—4 százalékkal túlteljesítette idei tervét, s így a múlt évinél 7—9 százalékkal több munkát végzett. Az 1969. évi terve a termelés 6—7 százalékos növelését irányozta elő. A jövő évben országosan 60 000— 62 000 lakást kell felépíteni. Az ÉVM vállalatainak 22 000 —23 000 a tanácsi vállalatoknak 2500—2800 lakást kell átadniuk. A szövetkezeti építőiparban is kívánatos a lakásépítés növelése, hogy az ide) átmeneti visszaesést újra fejlődés kövesse. Mindenképpen szükséges azonban, hogy visszaesés már ne legyen, s az 1968. évihez, hasonlóan legalább 8000—8500 lakást adjon át a jövőben is. A termelőszövetkezetek építőipari részlegeinek kivitelezésében jövőre mintegy ezer lakás felépítése várható. Rekord mén n yi séq ű veqvikészítmény A MÉM-ban összesítés készült arról, hogyan alakult idén a mezőgazdasági üzeA magyar közlekedéspolitikai koncepcióban szerepel többek között: „...az országos úthálózat további korszerűsítése; ennek során az útpályák szélességének és teherbírásának növelése, a hidak és műtárgyak korszerűsítése, nagyforgalmú szintbeni út-vasút keresztezések helyett közúti alul-, vagy felüljárók létesítése...” Milyen részt vállal e célkitűzések megvalósításából a Pest megyei Közúti Építő Vállalat? Lényegében erről tájékoztatta a minap Budapesten a Pest megyei Hírlap és lapunk munkatársát Széles János, a vállalat igazgatója. Részt vett e szűkkörű megbeszélésen Újvári István, a Közlekedési Építő Tröszt vezérigazgató helyettese és Hidvéghi Rudolf, a tröszt főmérnöke is. Igaz, hogy a Pest megyei Közúti Építő Vállalat túlnyo. mórészt Pest megyében dolgozik. mégsem érdektelen munkájukról tájékoztatást adni olvasóinknak. Egyrészt mert dolgoznak Szolnok megyében is, másrészt mert jövőbeni terveikben jelentős helyet foglal el a mi szűkebb hazánk. A vállalatot 1967. január elsején hívta életre a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium. Két év alatt csaknem 1S2 millió forint értékű munkát végeztek el. Megyénkben eddig mindösszt 8 kilométer út portalanítását és 15 kilométer út hengerlését csinálták meg mintegy 10 millió forint értékben. Mivel azonban a munkát kiváló minőségben készítették el — ezt az értesülést a memekben a növényvédőszer- felhasználás. A felmérésből kiderül, hogy a mezőgazdasági üzemek különféle rendeltetésű védőszerekre 850 millió forintot költöttek. 100 millió forinttal többet, mint az elmúlt évben. Ez rekordnak számít a hazai mező- gazdaság történetében. Különösen nagy a fejlődés a vegyszeres gyomirtás területen: amíg 1960-ban mindössze 420 000 holdról „száműzték” a gyomokat vegyi kezeléssel, addig idén ez a terület elérte a 2,4 millió holdat, tehát több mint ötszörösére növekedett. Nyolc év alatt megháromszorozódott az üzemek rovar- és gombaölőszer-fel- használása. A különféle kártevők és a gyomok ellen a szezonban több mint 10 000 növényvédelmi gépet vetettek be. A vegyitermékek listáján 1968-ban 170 készítmény szerepelt, ezt p számot azonban nem tartják kielégítőnek, és ezért a következő években rendszeresen bővítik a választékot; Mikor ad áramot Visonta? A Mátra déli lábánál épülő, 800 megawattosra tervegyei közúti igazgatóságtól nyertük — 1969-re már több megbízást kaptak megyénkben is. így korszerűsítik a Jászberényt Gyöngyössel összekötő utat. Jövőre több mint, U milliós költséggel hét kilométer készül el: a, Jászberénytől Jászdózsáig terjedő szakasz. Ugyancsak jövőre megépítik a jászágöi bekötőutat. A következő években ' készül tovább a gyöngyösi út, az építés befejezése 1971-ben lesz. Szolnokon épül a * rékasi felüljáró, kivitelezője a Közlekedési Építő Vállalat. Alvállalkozóként dolgoznak ott a Pest megyeiek is. Az építkezés — az alapozási munka — már megkezdődött, előreláthatólag három évig tart, s ötven millió forintba kerül. A felüljáróhoz út, is épül a 61-es élelmiszer bolttól a 2-es kilométerig. A tröszt vezetői a beszélgetésen több érdekes hírrel is szolgáltak: így például elmondták. hogy a 4-es főközlekedési út korszerűsítése 1971-re készül el Szolnokig, s csak azután épül tovább. Vitatott, hogy továbbra is a városon vezet-e maid át, vagy a város megkerülésével. Mindenesetre akkor sor kerül s Kolozsvári úti felüljáró átépítésére is. Még egy hír. amely közvetlenül is érinti megyénket: a tröszthöz tartozó Debreceni Közúti Építő Vállalat építi az Üjszászt Jászapátival ösz- szekötő közutat. Jövőre a Jászladánytól Jászkisérig terjedő szakasz készül el. 6,5 kt- lométer hosszúságban körülbelül 14 millió forintos költséggel. zett Gagarin hőerőmű hazánk legnagyobb villamosenergia forrása lesz. A több mint három éve tartó építkezésre mostanáig 2 milliárd 230 millió forintot költöttek és ennek több mint felét az idén használták fel. Az idei év legfontosabb és egyben legizgalmasabb fel- ada volt az 1-es számú 190 megawattos blokkegység üzembehelyezésének előkészítése. Decemberben megtartották a 320 tonnás óriáskazán első tűzpróbáját. Míg az idei év az előkészítés szempontjából volt döntő jelentőségű, addig az 1969-es esztendő a termelés szempontjából lesz rendkívüli fontosságú. Jövőre minden korábbi évinél nagyobb összeget. több mint másfélmilliárd forintot költenek a Gagarin hőerőmű építésére. A tervek szerint február 28-án kerül sor az első párhuzamos kapcsolásra. Augusztusban kerül sor a termelés-szerű üzemi próbákra. és ha „minden sikerül” — november 30-tól üzembe helyezik az erőművet — — — - — • —- — — • —— —-—- —- -----— — — - — — r •— —---— — —■ - - — — — — — — — --— — B oldog új évet kívánunk kedves olvasóinknak! HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK
