Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-24 / 302. szám

1968. december 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP IS „Közlekedési paradicsom66 less Rostock Átfogó tervet dolgoztak ki Rostock, a „keleti-tengeri metropolis** belső közlekedé­sének és Berlinnel való összeköttetésének megjavítá­sára. A tervezők számoltak azzal, hogy 1980-ra Rostock- kerület ipar; termelése megkétszereződik, s még ennél is nagyobb mértékben fejlődik idegenforgalma: — iegalább 3,5 millió ember fog a tengerparton üdülni. Számításba vették termé­szetesen azt. hogy Rostock mint kikötőváros, egyik leg­nagyobb közlekedési csomó­pontja az országnak, „kapa a nagyvilág felé”; Elsősorban átalakítják és megváltoztatják a vasúti összeköttetést Rostock és Berlin között, úgy, hogy a vonatok 160 kilométeres se­bességgel haladhassanak. A mellékvonalak nagyrészét megszüntetik, s ott autóbu­szokat állítanak be. 1970-ben megkezdődik egy Autobahn építése, amely a berlini gyűrűbe fog bekapcsolódni. A város belső közlekedésé­nek megjavítására szolgál majd a meglévő villamos­vasúti hálózat felújítása mellett — egy új gyorsvas­át építése. Bővítik az autó- buszhálózatot: új autóbusz­állomásokat kap nemcsak Rostock, hanem a környező városok is. Szovjet mérnökök tervei alapján az ár-apály vízmoz­gást hasznosító villamos erő­művet építenek a Kiszlaja- folyónak a Barents-tengerbe való betorkolásánál. Az új létesítmény építési munkála­tainak egyik érdekessége, hogy az erőmű 15 méter ma­gas, 36 méter hosszú és 5500 tonna súlyú acélbeton- testét a Kolad-öböl egyik dokkjában készítették el s onnan hat úszó pontonon szállították el mintegy 100 kilométeres víziúton. A tor­kolatban a folyófenékre „ül­tették le” az árapályerőmű betonkolosszusát, s gátakkal kötötték össze a két parttal. Ezzel a merész „betonúszta- tási" megoldással , elérték, hogy az első turbina már 1968 végén elektromos ára­mot ad. A XXI. század háztartása Már kigyulladtak a Kn a gyertyák, a csillagszóróij sis­teregve (sosem tökéletesek) szórják az arany csillagokat —- most végre egy kicsit a háziasszony lepihenhet, a nagy ünnepi előkészületek után vagyunk: ragyog a la­kás. a beiglik sora. a sültek a kamrában vár ják a holna­pi, a holnaputáni ebédet. Mennyi a pihenés? Két étke­zés közti „szabadság”. (A ma. második műszakjának, a há­zimunkának a statisztika tu­domány tü k rében így néz tó a röntgenfelvétele: ha ház­tartásonként a minimális napi másfél órás takarítást, főzést számítjuk, akkor ez hazánkban évente 1830 mil­lió munkaórával egyenlő!) Meddig tart még ez a fá­rasztó második műszak? A XXI. században is így lesz? IVent less pörkölt helyett tabletta Dr. Tarján Róbert profesz­szornál. az Országos Élelme­zés- és Táplálkozástudományi intézet igazgatójánál kezdtük a jövő-kutatást. Egész mezőgazdasági ter­melésünk átalakul — mondja a professzor —, s a jövő szá­zad táplálkozásának kérdésé­nél nem is az a fontos, hogy milyen lesz az pörkölt, ha­nem hogy: miből lesz? Há­rom úton „táplálja” a mező­gazdaság a föld népeit: az úgynevezett transzformálás termelésének útján, ami le­egyszerűsítve például a zsir- termelésnél azt jelenti: meg­termeli a földműves a kuko­ricát, megeteti a sertéssel, le­vágja a sertést, kiolvasztja a zsírt. Ez a legdrágább útja az élelmiszer-termelésnek. A második út. a közvetlen ter­melés: például napraforgó termelése, amelyből közvetle­nül nyerjük az olajat A har­madik. a jövő útja: a tudo­mány. az ipar szénhidrogé- jBekből állítja élő * zsírsa­vakat és ebből felépít* a kü­lönböző zsiradékokat A ké­miai nagyüzem jövője ez. Ugyanez vonatkozik a fehér­jék termelésére is. Természe­tesen ennek megfelelően a konyha is átalakul, s vele együtt az ételek és az ízek. — Tehát valóra válhat a fantasztikus regények oly sok­szor emlegetett „pasztilla* *- étkezése? — Sosem. Az étkezés egy­úttal élvezet is, az élethez tartozó örömérzet. A mű­anyag tömegtermelése például már megvalósult, a ruházko­dási iparban, s ettől öltöz­ködésünk mégsem szürkült el, nem lett egyhangú: a mű­anyag utánozza a természe­tes anyagot: a bársonyt, a selymet, a prémet. Ha a szin­tetikus élelmiszerek tömeg- gyártása valóra válik, a rán­tott-hús, meg a pörkölt azért még nem fog lekerülni az étlapról. mélyhűtőt ér és nagy frekvenciájú sütő Az ételek alapanyagai után következzék a konyha Egy kisebb laboratóriumhoz ha­sonlít majd, azzal a különb­séggel, hogy igen egyszerű lesz, szinte csak két tarto­zéka. „apparátusa” szolgálja a családot: a mélyhűtőtér, mai nyelven: fridzsider. A hideg után pedig s forró kö­vetkezik: egy nagyfrekven­ciáid melegítő. A konyhába is bevonul a nagyfrekvenciá­jú áram. hiszen az idővel takarékoskodni kell a jövő század asszonyának, ezzel a melegítő-sütővel hat—nyolc perc alatt a „legellenállóbb” marhából is omlós sültet le­het készíteni. Robot vének takarítanak A takarítás, az otthon rend- bentartásának kérdéseivel már több tudományos intézet is foglalkozik. A mai gépesí­tés teljesen automatizálva lesz. A törvény ugyanis az, hogy: az improduktív tevé­kenységet a magánéletből ki kell küszöbölni. A jövő mosó­gépébe csak az adatokat „táplálja be” a háziasszony: mit dobott be. a többi — a víz hőmérséklete, a mosószer, stb. — a gép dolga: patyolat- tisztán megszárítva kapja ki a ruhát. A takarítás gépesí­tésével megszületik a laká­sok felületét és padlózatát burkoló műanyagok tömeg­gyártása. A háziasszony fegy­vertárában — és éppen azért mert valóság, nem tesszük idézőjelbe — az automata­pisztoly nagy szerepet tölt majd be. Ezzel a pisztollyal tisztítja percek alatt a fala­kat, hasonló „fegyver” viszi rá a falra a műanyag-festést. Az automata porszívó, tisz­títógép önmagától szalad vé­gig a szobán és teremt ren­det. A lakás tartozéka, mint most is a tv. De nem lába­kon áll és sok helyet foglal él. hanem lapos, színes ké­szülékeket már az építők fal­ba építik. A mai ipari tv be­vonul a háztartásba: míg a háziasszony akár a konyhá bán foglalatoskodik, akár a szobájában olvas: állandóan szemmel tarthatja gyerek­szobában kicsinyét. A mosogatás gondját nem a sokszor hangoztatott, el­dobható műanyag edények oldják meg. hanem az auto­matizált mosogatógépek. A műanyag nem szorítja fi a jövő században sem a nemes anyagokat. Minél fejlettebb egy társadalom, annál maga- gabbfokú az a társadalmat alkotó emberek esztétika' igénye. A terítés, a szép asz­tal nem vész ki, a magasabb kultúráltabb étkezés, a neme­sebb anyagokat igényli é műanyag-poharak mellett megmarad a porcelán, a met­szett kristály, és a szép üveg. (kőbányai) 1968: lg Forradalom a biológiában — Viiuskészítés a lombikban — Az elmúlt másfél évtized­ben valóságos forradalom játszódott le a biológiában. Olyan forradalom, amelyet a „molekuláris biológia’’ név­vel jelölnek. Ennek ered­ményeként a kutatók fokról fokra feltárták az élő sejtek részecskéit, anyagait és a sej­tekben lejátszódó folyamato­kat. Az első leglátványosabb eredmény az volt, amikor pontosan megismerték a sejt egy fontos anyagát, amelyet dezoxiribenukleinsavnak, rövidítve DNS-nek nevez­tek el. Ez az anyag, amely magában hordozza a sejt sza­porodási képességét, az örök­letes tulajdonságok tovább­vitelét és felelős a vírusok fertőzőképességéért Az élet egyik titka Érthető tehát, hogy a modern biológia figyelme a DNS kutatása felé fordult Sok-sok részeredmény látott napvilágot az elmúlt tíz év­ben, de a leglátványosabb eredmény az elmúlt évben született meg. A felfedezés oly nagy jelentőségű volt hogy Johnson elnök szemé­lyesen jelentette be: a kuta­tók „feltárták az élet egy alapvető titkát”. Miről Is volt Itt szó? Arról, hogy mester­ségesen állítottak elő fertő­zőképes vírust s mivel a ví­rusokat sokan ma is élőlény­nek tekintik, azt jelenti-e ez, hogy élőlényt hoztak lét­re a laboratórium titokzatos üvegedényeiben ? A vírusokat a múlt század nagy francia tudósa, Pasteur méregnek tulajdonította, amelyet a beteg szervezet termek 1892-ben tar. orosz Ivanovszkij bizonyította be, hogy a vírus szaporodik a gazdasejtben, tehát azt, hogy a vírus élőlény, csak éppen abszolút élősködő: kizárólag a gazdasejtben képes szapo­rodni. 1935-ben mások ki­kristályosítottak vírust — a kristályos szerkezet viszont az élettelen anyagokra jel­lemző sajátosság. Bebizonyo­Sugárzó izotóp a fogászatban A stockholmi Svéd Fogá­szati Főiskola tanára a fo­gak átvilágítására szolgáló hagyományos röntgen-beren­dezések helyett izotópos su­gárforrást alkalmazott. „Ké­szüléke” egy 56 nap felezé­si idejű jód—125 készítmény, melynek sugarai a fogak mögé helyezett röntgenfil­met éppúgy megfeketítik, mint a röntgencsövek su­garai. A 2 cm hosszú és 0.5 mm átmérőjű alumínium tubusba zárt sugárforrás mind az alsó, mind a felső állkapocshoz illeszthető. Az expozíciós időt — a prepa­rátum aktivitásától függően 8—40 másodperc között vál­tozik. A professzor, eddigi eredményeivel kapcsolatban megjegyzi, hogy mivel az izotópos átvilágítás során nyert filmek minősége éles­ség és részletgazdagság te­kintetében a szokásos felvé­telek alatt maradnak, sem­miképpen nem pótolhatja az új módszer a röntgen át­világítást. Azonban tekinti ve a „készülék” kis mére­teit — a mellényzsebben el­fér —•, könnyű kezelhetősé­gét. minden bizonnyal szé­leskörű alkalmazásra talál a fogorvosi gyakorlat széria­szerű rutin vizsgálata inál, el­sősorban pl. a tanulóifiúság rendszeres fogászati ellenőr­zésénél. sodott azonban az is, hogy a vírusoknak öröklődő tulaj­donságaik vannak, s ezek épp úgy megváltoztathatók, mint az élőlények örökletes tulajdonságai. (A vírus tehát ismét élő szervezet „lett”.) Azután jött a kémiai elem­zés, amely kimutatta, hogy a legkisebb vírusok roppant egyszerű felépítésűek: DNS- magból állnak, amely fehér­jeburokban helyezkedik el. A biokémikusok kimutatták, hogy a vírusok örökletes tu­lajdonságait — így a fertőző — és szaporodóképességet is — egyedül a DNS-rész hor­dozza magában. Szétválaszt­va a fehérje részt a DNS- től, kitűnt, hogy egyetlen DNS molekula képes „meg­fertőzni” a gazdaszervezetet úgy, hogy abban teljes ví­rusok jönnek létre — fehér­jeköpennyel együtt Lehet-e élő viszont egyetlen DNS- molekula ? A genetikai információk tárolása A vírus DNS az élet funk­ciói közül csak a genetikai információk tárolását végzi. Ezt az információtárolást azonos módon teljesíti, mint az a sejt, amelyekben él, s ezzel „becsapja” a gazdasej- tet: arra kényszeríti, hogyne a saját genetikai anyagát, sa­ját DNS-ét, hanem vírus DNS-t és vírusfehérjét szin­tetizáljon. A vírus tehát tu­lajdonképpen nem szaporo­dik, a vírust a megfertő­zött sejt termeli saját anya­gaiból. A vírus ehhez csak a hamis utasítást, a megté­vesztő genetikai információt adja. Ha Valamilyen beteg­séget, pL influenzát terjesz­tő vírus bejut a szervezet valamelyik sejtjébe, nem a vírus szaporodik, hanem a sejtet kényszeríti, hogy „sza­porítsa” a vírust. A Nobel-díjjal kitüntetett Kornbergnek és munkacso­portjának sikerült laborató­riumi körülmények között vírus DNS-t szintetizálni, ez a DNS fertőzőképes — és ez volt az év felfedezése. Ez Fonás, és szövés nélküli textilgyártás nagyüzemi be­vezetésére új gyár tervezését kezdték meg a Könnyűipari Tervező Intézetben. A biztató hazai kísérletek alapján fog­lalkoznak az új, egyedülálló gyár létesítésével, amely ne­gyed annyi beruházási költsé­get igényel, mint egy fonó, szövőgépekkel felszerelt üzem. Az önálló gyár évente 3—4 millió méter ragasztott eljá­rással készülő textiliát bocsát a feldolgozóipar rendelkezé­sére. A Lőrinci Vattagyái’ban eredményesen működik egy kísérleti üzem, ahol ICO ezer méter fonás és szövés nél­küli textiláru készül fehér­nemű bélés céljára. A ma­gyar szakemberek találmá­nya űj módszert jelent az új­fajta textília előállításához. A textilipari Kutató Intézet­ben és a Lőrinci Vattagyár­ban olvan gyártási technoló­giát és gépsort kísérleteztek ki. amellyel világszínvonalat élérő ragasztott szövetet lehet gyártani. Az új eljárás előnye, érdekessége, hogy ez a kelme azonban még nem jelenti azt, hogy mesterségesen új vírust hoztak volna létre. Ha ugyanis a vírusokat élőlé­nyeknek is tekintjük, a ví­rusok — mint láttuk — a DNS-ből és fehérjerészből épülnek fel, bár a vírusra vonatkozó minden genetikai információt egyedül a DNS testesíti meg. Ezzel a felfe­dezéssel még nem beszélhe­tünk élőlény szintéziséről, mert a vírusnak csak a DNS részét szintetizálták, a fe­hérjeburkolatot nem. De tud­nunk kell azt is, hogy ma már a fehérje rész mestersé­ges előállításának sincs elvi akadálya, s néhány éven be­iül a gyakorlatban is megva­lósítják. De ha ez bekövet­kezik és a teljes vírust szin­tetizálják majd, ezzel még mindig nem jutottunk el az élőlények mesterséges elő­állításához; a vírusok ugyan­is nem rendelkeznek az élet legalapvetőbb tulajdonságá­val« az anyagcserével. A DNS korszaka jön Kornberg és munkatársai eredményeinek a jelentősége mégis óriási. A mestersége­sen előállított vírus DNS-sel nem egyszerűen DNS mole­kulákat szintetizáltak, hanem a vírus összes tulajdonságai­ra vonatkozó információkat is reprodukáltak. Es a kísér­letek jelentősége nem egy­szerűen a genetikai anyag mesterséges előállításában, hanem a genetikai anyag mesterséges újrateremtésé­ben rejlik. A kísérletek által nyújtott távlatok éppen ezért beláthatatlanok. Megszoktuk, hogy száza­dunkat a technika századá­nak, atomkornak, a kompu­terek századának nevezik. Üj abban pedig egyre gyak­rabban szerepel a világiro­dalomban az, hogy a XXI. század a DNS korszaka lesz. Ez azonban — úgy tűnik — túlzás. Már a XX. század második fele is a DNS kor­szaka lett! Horti József fogásba sokkal jobban hason­lít a fonott- és szövött tex­tilféleségeikhez, mint bármi­lyen ragasztott anyag. Fel­dolgozása a konfekcióiparban sok előnnyel jár: könnyeb­ben szabható, mérettartó, ke­vésbé munkaigényes, nem rojtosodik. mint a hagyomá­nyos bélésanyagok. A magyar találmány alap­ján készült szerkezettel — amelyek a klasszikus rend­szerű textilgépekhez kapcsol­hatók — külföldi gyanta fel- használásával az eddigi kí­sérletek során rövidebb élet. tartamú használati cikkekei állítottak elő és tovább foly­tatják a kutatás alkalma­zási területének bővítésére! A magyar textilipari szak­emberek eljárása világszerte újdonságnak tekinthető nagy nemzetközi érdeklődés nyil­vánult meg eddig az eredmé­nyeik iránt A baráti orszá­gokban a szovjet. lengyel, német textiliparban foglal­koznak a fonás- szövés nél­küli textilféleségek előállítá­sával. Textilgyár fonó- és szövőgépek nélkül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom