Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-03 / 283. szám
10 SZOLtv.JK MEGYEI NÉPLAP »68. december I A látómező kitöltése: 1. A tv nézésekor » néző látómezeje csak 5 százalékban kitöltött, 2. normálfilmnél es 15 wlnitt, S. szélesvásznú vetítésnél 30 százalék, 4. panoRegős István A lapos képeső feltalálója és kísérleti készüléke. Budapest hívja a világot Hogyan dolaozik a Magyar Inter központja? Hogy milyen messze van ide Bécs, Berlin, Varsó, vagy Párizs? Telefonon mindössze 10 másodpercig tart, amíg áthidaljuk a sokszáz vagy ezer kilométeres távolságokat A vezérlőpulton tíz nyomógomb. A kezelőnők boBábel és a gondolkodó gép A Magyar Posta Helyközi Távbeszélő Igazgatóság Nemzetközi Osztályán vagyunk. Az idegennyelvek valóságos Bábelében csodálatraméltó biztonsággal igazodnak el a kezelőnők. Már hét országgal — Lengyelország, Csehszlovákia, Ausztria, NSZK és NDK, Szovjetunió és Franciaország — létesült félautomata telefonösszeköttetés. Igaz, ma már ilyesmin egyre kevésbé csodálkozunk, hisz a világ másik végéről, Mexikóból. műhold segítségével másodpercek törtrésze alatt a televíziókép is elérkezett hozzánk, mégis, a laikus számára változatlanul imponáló, hogy pillanatok alatt a kis fekete fülhallgatóba sok ezer kilométerről jövő hang szólal meg. Magam is kipróösszekőttetés 164 hellyel Sajnos, egyelőre a forgalom nagyrészét még úgynevezett manuális, kézikapcsolású vonalakon bonyolítják le. A „drót” mindkét végén kezelő ül, és először egymással közlik a kívánt számot és csak azután helyből tudják kapcsolni a keresett előfizető állomását — Jelenleg a világ T64 különböző földrajzi helyével állunk telefonösszeköttetésben — mondja a nemzetközi osztály vezetője. — Megállapodások szerinti vonalakon jutunk el a tengeren túlra, a nemzetközi centrumok segítségével. Óhajtja talán ellenőrizni? Kapcsolhatjuk a Fidzsi vagy a Ha- wai szigeteket; ha valaki a Csendes-óceán Nyugat-Sza- moa szigetcsoportján levő kedves rokonaival akar értekezni, annak sincs semmi akadálya. Csak azt ve szorkányos ügyességgel ütik le a billentyűket hogy nyomában valaki sokezer kilométerre angolul, oroszul, vagy franciául jelentkezzen. Halló, itt Varsó, itt meg Párizs beszél! báltam. A falon tábla ál1, a felsorolt országok nevei mellett lámpák jelzik a szabad vonalakat. A számkódot le- pötyögtettem a gombokon, s a gondolkodó gépezet munkáját kjs villogólámpák jelezték. miként Jön létre a kapcsolat Bécsből zenét hallgattam. Berlin másodpercek alatt jelentkezett, s bemondta az időjárásjelentést, és Varsóból a pontos időt. s mindezt úgy. hogy a hívott ország Interközpontja mit sem tudott a beszélgetésről, hiszen a kezelőnők helyett a gépek kapcsoltak. Ebbe a nagyszerű hálózatba rövidesen bekapcsolódik Jugoszlávia, Románia, Svájc és Olaszország. A kábelvezetékek a magyar határig már elkészültek. felejtse el, hogy lehetőleg éjfél körűire kérje a hívást, mert akkor ott éppen dél van — teszi hozzá tréfásan. Vaskos könyvek, jegyzetek őrzik az időeltolódásokat, a hívási lehetőségeket, a fizetés módjait, a díjszabásokat. ' Szekrénysorok gyomrában soktucat idegennyelvű telefonkönyv, sok esetben itt keresik ki a távoli országokban levő hívott fél telefon- számát — Hová és milyen fajta beszélgetés a legdrágább és melyik a legolcsóbb? — Talán sokan nem tudják, hogy a díjazás tekintetében tizenhétféle beszélgetés bonyolítható le. Az egyszerű hívástól kezdve az R-beszélgetésen át, ahol a hívott fél fizeti a számlát, előzetes, vagy pontos időre való hívásig. Kívánságra lehetőség van arra is, hogy vá szón * A ma é» a holnap mozija * Sokat olvashatunk mostanában a televízió és a mozi „párharcáról". A televíziós készülékek szaporodásának arányában csökken a mozilátogatók száma; alapjában véve érthető ez a világ- jelenség. Ahhoz, hogy a mozi visszaszerezze régi jogait valami újat kell produkálnia. S valóban világszerte folynak a kísérletek olyan vetítőrendszerek kidolgozására, amelyek a néző élményét annyira fokozzák, hogy meghozza sas „áldozatot", és a kényelmes otthoni tévézés helyett ismét elfoglalja helyét a nézőtéren. A mozgófilm tnlajd ónk éppen századunk szülötte: az 1900-as párizsi világkiállításon láthatott először 25 000 néző mozgó néma-filmet, — Hamarosan követte ezt a hangosfilm, amely már tökéletes szórakozást nyújtott Am a technika soha sem áll meg... Az új követelmény — már i. televízió hatásán» — az, hogy közelebb kerüljön a néző az élő valósághoz: megjelent a szélesvásznú film. A néző szélesebb vásznon, olyan látószögből nézheti a képet, amely közelebb áll a természetes körülményekhez. A térhatású (sztereo) hang tovább növelte a nézőben a valóságérzetet Nem sokkal később feltűnt a sztereofilm, de hamar ki is ábrándultak belőle. A nézőnek vagy mereven kellett ülnie, vagy különleges szemüveget kellett viselnie; ilyen mozi volt Budapesten az 1950-es években a Toldi filmszínház. Hamarosan azután visszaalakították hagyományos mozivá. Az ezután tért hódító szélesvásznú filmek a panoráma vetítési rendszerek három csoportba oszthatók: több gépes eljárás, torzított képelemes eljárás és tom'- tatlan képelemes eljárás, — Többgépes eljárás esetén legtöbbször három vetítőgépet használnak. A torzított képelemes eljárásnál a felvételnél különleges torzító objek- t.íwel vízszintes irányba zsugorított képet állítanak elő, melyet vetítéskor ellentétes torzítással az eredeti formára alakítanak vissza, A torzítottan képelemes eljárást honosították meg a budapesti Corvin Filmszínházban. A rendszer amerikai feltalálójának, Michael Todd- nak az eljárását 1957-ben mutatták be Párizsban. A rendszer nem tartalmaz új gondolatot, hanem a filmszélesség megkétszerezésével jó lehetőséget ad a képmiráma-vászonnál M «zúzalék. nőség és sztereofonikus hangvisszaadás javítására. A felvételt nem 35 mm-es, hanem 70 mm-es szélességű filmszalagra veszik fék Ennél a rendszernél tehát, a panoráma rendszerrel ellentétben, 3 filmszalag helyett csak egyet használnak. — Egyetlen objektívvei a képet majdnem akkora szög alatt veszik fel, mint amilyennel a három objektíwel ellátott háromfilmes kamera dolgozik. A vetítés is óriási méretű vásznon (8,2x16 m) három helyett egyetlen géppel történik, és ex kizárja a panoráma filmre jellemző függőleges irányú illetszté- si sáv keletkezését és kiküszöböli az illesztési' helyeknél fellépő villogást Már a további jövő képe b kezd kirajzolódni a filmtechnika terén. Ax egyik ilyen Irányzat a Círeoráma. A szovjet Círeoráma mozi kétszintű. A két gyűrű alakú vetítőfelület átmérője kb. 16 méter. A vetftőernyők mögött 22 vetítőgépet szereltek fel: mindegyik vetítőemyő- re 11—11 gépből vetítenek. A vetítőfelület mögött a hangszórókat 7 csoportban rendezték el, és a hang pontosan követi a vetítőernyőn lejátszódó cselekményeket. Ennek a redszernek azonban komoly elvi hibája, hogy — mivel köralakú a nézőtér — • nézőknek állnia kell. — Ilyen körülmények között csak rövidfilmeket lehet készíteni. • Másik irányzat az, Aromára ma rendszer, ami tulajdonképpen szagos mozit jelent New Yorkban nyitották meg ezt a mozit «hol „A nagy fal mögött" című, Kínáról készült négycsatornás, szélesvásznú, sztereofonikus, 35 mm-es filmet mutatták be. A vetítés alatt a nézőtérre a szellőzőberendezésen keresztül olyan levegőt juttatnak, amely különféle szagos, illatos anyagokat tartalmaz A film bemutatása alatt a szagokat és illatokat több mint hússzor váltják. Az előadás alatt a néző rózsaillatot szagolhat, érezheti a friss fű, az álma, tea, különféle ételek, égő gyanta, fa, dohány, egyes állatok jellegzetes szagát Ennek • redszernek az a célja, hogy a film érzékelési folyamatában a látáson és * halláson kívül a szaglást is beiktassák. Egyelőre nem lehet végleges véleményt alkotni, ezen irányzat jövőjéről Színes, térhatású, szagos körmozi, vagy ki tudja még ma, hogy mit tartogatnak a mozisok. Egy azonban biztos, az állandóan fejlődő film- technika még sok meglepetést tartogat a mozilótoga- tóknak. A * — If J0V0 televíziója Amint ezt a francia rajzoló, Robida 1884-ben megálmodta, a jövő televíziója, illetve annak képcsöve, csak néhány centiméter vastag, és a falra akasztható lesz. Ennek a problémának megoldásán gondolkodnak és kísérleteznek ma a mpdem technikusok, és a megoldás azt is magával hozhatja, hogy készülhetnek akár zsebrádió nagyságú Tv-készü- iékek is. A kísérletek a folyékony kistályok tulajdonságára épülnek, amelyek a fényt éppúgy, mint a közönséges kristályok megtörik, és amelyek az elektromos áram hatására reagálnak. A reakció abban áll hogy a kristályok halmazállapotukat változtatják, sűrűsödnek, vagy átlátszóvá válnak. Több mint száz ilyen ve- gyülettel kísérletezett három éve egy amerikai kémikus, amíg olydn anyagot talált, amelyik néhány ezredmilli- méteres szlvaralakú molekulából áll, és amelynek elektromos reakciója megfelelőnek látszik. A vegyüle- tet. mintegy három ezred- miUiméter vastagságban két üveglap közé zárták, amely üveglapoknak belső felületét az elektromos áramot Jól vezető, átlátszó anyaggal vonták be. Az első üveglap Is átlátszó maradt, a hátsó tükröződő felületű volt. — Nyugalmi állapotában a folyékony kristályvegyület, mivel a molekulák egymáshoz képest párhuzamosan feküdtek, szintén átlátszó maradt. Ha most a kutató áramot vezetett az üveglapok . közé. akkor az áram megbontotta a molekulák párhuzamos állapotát, a folyékony kristályréteg zavarossá vált és a molekulák a fényt most már minden irányban visz- szaverték. Az így keletkezett, számtalan fénypontból álló felületre sikerült, — ha még kezdetleges minőségben is — a vetítési kísérlet.. Természetesen a használPosta egy bizonyos meghatározott helyre megfelelő nyelvű tolmácsot is biztosítsanak a telefontársaságok. A legdrágább egyszerű beszélgetés három percig Bolíviával: 585,40 Ft, utána minden perc 195,20 Ft. Rövid számolás után ez azt jelenti, hogy egy 13 perces „eszmecsere” ára 2537 forint 40 fillér, a legolcsóbb viszont az ausztriai beszélgetés, három perc mindössze 28 forint — mondja. — Sok telefonáló „aggódik”, hogy hosszabb időért számlált a posta, mint a valóságos beszélgetés. — Ez annál is inkább elképzelhetetlen, mivel automata óra bélyegzi az időt és a bontás pillanatában ugfjanez a szerkezet automatikusan azonnal leállítja. Tehát a számlázás nem a kezelő figyelmétől függ. — Milyen irányba bonyolódik le a legnagyobb forgalom? —- Első helyen a szocialista országok állnak. Bár több vonalunk lenne Berlinbe vagy Varsóba. Lényegesen lerövidülne a várakozási idő, s kevesebben bosszankodnának. Sajnos ez nemcsak a Magyar Postán múlik. Nagyon sok a hívás Ausztriába, Franciaországba és az NSZK-ba. De jelentős. és állandó a tengerentúli forgalmunk is. A hang mögött ember van ... A kezelőpultok mellett közben másodpercenként hívják és kapcsolják *- világ számos városát a kezelőnők. A kedves, vagy olykor idegesebb hang egv- egy embert takar, amiről mi telefonálók gyakran megfeledkezünk. Mindenki úgy érzi, hogy a saját hívása s legfontosabb, ezért türelmetlen. Az Interközpontban viszont mindent megtesznek, hogy a lehetőségekhez mérten a legrövidebb időn belül kapcsoljanak. ható, nagy felületű képernyőig még számtalan kísérőiét szükséges, többek között egy igen komplikált elektromos kapcsolás megtervezése is, amelynek útján az elektromos töltés elosztása nagyobb felületre elosztható lesz. A kísérleti folyékonyképernyő 7.5x10 centinkéi«* volt. K ft»
