Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-24 / 302. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 303. szám. Ára 1,20 forint 1968. december 24, kedd. Reform és a társadalom írta: ERDEI FERENC P árt, állami és szakszervezeti fóru­mok vizsgálták és értékelték a gaz­daságirányítás reformjának első évi gazdaságpolitikai és általános politikai ha­tását A mérleg egyértelműen pozitív. S a mérleget az hitelesíti legjobban, hogy a számadások reálisan feltárták gazdasági életünk hosszabb és rövidebb lejáratú problémáit is. Ezek nagyobbrészt a ko­rábbi időszakból, a régi mechanizmusból erednek, de elkerülhetetlenül az új mecha­nizmus nyomán is támadnak problémák. Éppen gazdasági életünk megoldandó fel­adataira tekintettel, határozottan arra a következtetésre kellett jutni, hogy a IX. kongresszus határozatainak megfelelően, tovább kell dolgozni a gazdasági reform elveinek érvényesítésével a harmadik öt­éves terv teljesítéséért. Ez tehát a mi szilárd és eredményes­nek mutatkozó gazdaságpolitikánk. Továb­bi kérdés azonban, hogy a gazdaságirá­nyításnak milyen társadalmi hatásait ta­pasztalhatjuk? Egy év nagyon kevés estnek a megítéléséhez, ezért ez még nem is ke­rülhetett napirendre. Bizonyos jelensége­ket és tendenciákat azonban megfigyelhe­tünk, s érdemes ezekre máris figyelmet fordítanunk* Kezdjük ott. hogy milyen várakozások előzték meg a reformot, s ezeket hogyan igazolta, vagy cáfolta meg az első évi tapasztalat. A legfőbb, amit társadalmunk a reform­tól várt az, hogy ösztönző hatást fejt ki a vállalatokra, hogy bátrabban kezdemé­nyezzenek, termelési és szolgáltatási tevé­kenységüket jobban ráirányítsák a szük­ségletekre. jobb minőséget és nagyobb vá­lasztékot érjenek el, a hazai szükségleteket is jobban kielégítsék és az export lehető­ségeket is jobban kihasználják. E tekin­tetben kétségtelenül már érezhető a re­form kedvező hatása. Korántsem beszél­hetünk még megelégedésről, de mindenki érzi, hogy „megmozdult a front”. Több és jobb áru, s új szolgáltatások jelentek meg, a kezdeményezés és fellendülés jelei érzé­kelhetők az állami vállalatok működésé­ben is, de talán méginkább a szövetkezeti vállalatoknál. E tekintetben nem követke­zett be csalódás, ellenkezőleg; kezdenek teljesülni a várakozások* Az egyes dolgozók helyzetét illetően pedig azt várta a közvélemény, hogy olyan ösztönző hatás érvényesül, amely fokozot­tabban megbecsüli a jobb munkát és na­gyobb mértékben növekszik azok személyi jövedelme, akik odaadóbban dolgoznak és bátrabban kezdeményeznek. Ebből is tel­jesült valami. Vannak példák erre, s ezek száma növekszik. Nem mondhatjuk azon­ban, hogy ez a tendencia általánosan ér­vényesül, mert ellenállással is meg kell küzdeni. Azzal is. ami még a gazdasági mechanizmusban benne van, s azzal is, ami társadalmunkban beidegződött. Elég csak arra hivatkozni, hogy a keresetek érdem­szerinti differenciálásával szemben milyen könnyen feltámad egy-egy esetben a köz­hangulat. Voltak azonban aggályos várakozások is. Így mindenekelőtt az, nehogy kisebb vagy nagyobb körben a foglalkoztatottság csökkenjen, továbbá nehogy veszélybe ke­rüljenek azok a társadalmi juttatások* amelyeket a korábbi időszak szociális vív­mányaiként szokott meg társadalmunk. És különösen az, hogy az életszínvonal emel­kedésében ne következzék be törés. Ezeket az aggodalmakat a reform első eve nem igazolta. Nem következtek be azok a ha+á- sok, amelyektől sokan féltek, s az aggá­lyos várakozásokat a közvéleményben mindinkább a bizakodás váltja fel. Indo­koltan. Gazdasági reformunk lényege is fő­célja. hogy az életszínvonal állandó és megbízható emelkedését alapozza meg. s egy év is elegendő volt annak a bebizo­nyítására, hogy ez a tendencia kezdettől fogva érvényesül. Azonban a gazdasági élet objektív törvényszerűségeit ném hághatjuk át: A vállalatok jobb gazdálkodásra és termelékenyebb munkára való ösztönzése és az egyes dolgozók jobb munkára való serkentése döntően az anyagi érdekeltség útján lehetséges tehát az eddigieknél na­gyobb jövedelmi differenciáltságot kell megszoknunk. Ez pedig nemhogy ellenté­tes lenne a szocializmus elveivel, hanem ellenkezőleg éppen annak felel meg: „M- nek-kinek munkája szerint”. ' Gazdasági reformunk társadalmi hatásai eléggé bflorotottakj de tSbbirányban világosan felismerhetők és egészükben véve kedvezőek, a szocialista fejlődés irá­nyába esők. Lássuk ezeket néhány vonat­kozásban közelebbről. Kezd érvényesülni és napról napra erő­södik a közgazdasági szemlélet. Ennek az a lényege, hogy fokozatosan feloldódik tár­sadalmunkban az a régi beidegződés, hogy elegendő a felülről megkapott terveket elfogadni és többé-kevésbé teljesíteni. Mind szélesebb körben felülkerekedik az a reá­lisabb szemlélet, hogy minden gazdálkodó szervnek és kollektívának magának is fe­lelősséget kell vállalnia, azért, amit maga elé tűz és azért is. hogy milyen gazdasá­gosan végzi a munikáját, S ez sok min­dent jelent A vállalati Vezetésben a szükségletek a piaci lehetőségek és az adott vagy előte­remthető feltételek felelős egybevetésével kell kitűzni a közelebbi és távolabbi vál­lalati terveket, s ezért a felelősséget sen­kire nem lehet áthárítani. Az MSZMP KB december 4-i ülésén azt állapította meg, hogy „A gazdasági vezetők, a válla­latok és szövetkezeteik nagy részében ké­pesnek bizonyulnak arra, hogy önállóan megoldják a vezetés nagyobb felelősség­gel járó feladatait”. Továbbá azt is, hogy „Az új irányítási rendszer mind a vezetők, mind a kollektívák részéről egyre széle­sebb körben, s növekvő mértékben vált ki olyan törekvéseket, amelyek a gazdálko­dás jobb megszervezésére a korszerűség fokozására, a jövedelmezőségre irányulnak”. A vállalatok dolgozói körében pedig azt jelenti ez, hogy nem lehetnek közömbösek vállalatuk tervei teljesítésében, mert ez egyéni érdekeltségük körébe vág. A köz- gazdasági szemlélet az 5 esetükben azt je­lenti. hogy munkájuk, annak a feltételei és a munkájuk Utáni személyt jövedelmük nem függetleníthető a vállalati eredmény­től. tehát abban érdekelten kell végezni a maguk munkáját. Az új mechanizmusban ez élesebben jelentkezik mint a régiben, tehát e szerint kell cselekedni és dol­gozni. Ez a felismerés és az ehhez való igazodás láthatóan halad előre az állami vállalatokban is. a szövetkezetekben is* A műszaki fejlesztésben Is tör előre a közgazdasági szemlélet. Itt az az új élem, hogy nem lehet csak műszaki szemlélet­ben gondolkozni, akár a mérnökök, akár a szakmunkások részéről. Meg kell ta­nulni, hogy a nagyobb gazdasági ered­mény. a jobb minőség a cél. tehát a mű­szaki fejlesztésnek ezt kell szolgálnia, a a magasabb műszaki színvonalra törekvés kötelező, mert jobb gazdasági eredményt csak ezúton lehet elérni. E szemlélet tér­hódítása az oktatásban, a tudományos ku­tatásban és az üzemekben egyaránt meg­figyelhető. A reform nyomán a szocialista tervgaz­daságunk demokratikus elemei is erősöd­nek. Maga az a tény. hogy az elhatározások felelőssége a központi szervekről többezer állami és szövetkezeti vállalatra szélese­dett, döntő jelentőségű. Úgyis mondhat­juk, hogy a régi mechanizmusban néhány száz ember viselte annak felelősségét, hogy milyen népgazdasági tervet tűzünk ki, míg az új mechanizmusban a gazdasági veze­tők tízezernyi gárdáiéra szélesedett ki a gazdasági tervezés felelőssége. De ugyanezen az alapon a dolgozók milliói is érdekeltebbé váltak a gazdasági döntésekben is. a maguk munkája ered­ményében is. Ezzel reális alapot kapott a dolgozók széles körének a bevonása a gaz­dasági vezetésbe. A szocialista demokrá­ciának ez az előretörése egyaránt érzékel­hető az állami vállalatoknál, a szövetke­zetekben és a helyi tanácsok gazdálko3á- sában. A gazdasási élei demokratizálódása természetesen egész társadalmi éle­tünkre is kihat, úgyis lehet mon­dani. hogy a gazdasági tevékenység tár­sadalmunk általános politikai ügyévé vá­lik. Az MSZMP KB-a december 4-i ülé­sének a határozatában ez áll: „A Központi Bizottság ezúton is hangsúlyozza, hogy a párt munkáiéban, harcában a szocialista építés jelenlegi szakaszában döntő a gaz­dasági munka”* Ez természetesen nem­csak a kommunistákra vonatkozik. Egész társadalmunk számára a gazdasági fejlődés a fő politikai kérdés és gazdasági fellövé­sünkben a szocialista politika, a szocia­lista demokrácia a fejlődés fő tényezője. Elkészült a jászapáti szolgáltatóház Jászapátiban, a Velemi Endre utcában 1,8 millió fo­rintos beruházással tavaly kezdték meg a kétszintes szövetkezeti szolgáltatóház építését Az ünnepek után, decem­ber 27-én délelőtt nyitják meg ezt az új szolgáltatóhá­zat, amelyben női-férfi fod­f 9 Uj lakatosüzem Ujszászon Az újszászi vegyesipari szö­vetkezet a volt gőzmalomnál lakatosüzemet épített. A be­ruházás költségei elértek a 3 millió forintot. Az új lakatosüzemben por­táldaru alkarészeket gyárta­nak a Magyar Hajó és Daru­gyár megrendelésére. A szö­vetkezet termelése a beruhá­zás révén 11 millió forinttal Több munkaliely, kevesebb jelentkező Az idén kilencezer munka­helyet kínáltak fel a férfiak számára a szolnoki válla­latok, de munkára csak hat­ezren jelentkeztek. A nők el­helyezkedési lehetőségei szin­tén javultak a tavalyihoz ké­pest. Az üzemek, intézmények öt­ezerötszáz nő felvételét tették Megközelítőleg kétéves munkával a szovjet és a ma­gyar tervezők elkészítették s hétfőn a Nehézipari Minisz­térium jóváhagyta a paksi atomerőmű műszaki tervét A tervezés során meghatá­rozták az atomerőmű telep­helyét, rögzítették a kiinduló adatokon kívül a létesítmény működési feltételeit, illetve az erőmű főbb jellemző ada­tait A továbbiakban a jó­rászüzlet, női-férfi szabómű­hely, továbbá háztartási kis­gép-javító részleg kapott he­lyet A község szolgáltatóházát a helyi ruházati és vegyes­ipari szövetkezet tartja fenn. Jászapáti lakossága nyilván örömmel fogadja az új üzle­tek, javítóműhelyek megnyi­tásának hírét. bővül 1969-ben, így az össz­termelés értéke 24—25 mil­lió forint körül lesz. A szövetkezet elnöke elmon­dotta. előreláthatólag hetven­nyolcvan új dolgozó felvéte­lére kerül sor. A beruházás nagyon gazdaságos, hiszen megtérülési ideje alig másfél esztendő. lehetővé, ami ezerrel megha­ladta a jelentkezők számát. A városi tanács vb terv­munkaügyi csoportjának meg­állapítása szerint az 1967. évi helyzethez viszonyítva az a jellemző, hogy a betöltetlen állások száma tartósan növe- kédett. míg a munkára je­lentkezőké csökkent. váhagyott terv-dokumentáció lesz a tervezés, az építési és szerelési részletmegoldások alapja. A kiviteli és részlet­tervek készítése az államközi egyezménynek megfelelően 1969 elején kezdődik. A most Budapesten befe­jeződött terv-jóváhagyási munkában tervezőkből és szakértőkből álló nagylétszá­mú szovjet és magyar dele­gáció vett részt. Ma: Részletes tudósítás a vasúti szeren• csétíenségről Megkezdődön Algyőn a tényleges oltási művelet Hétfőn új szakaszhoz ér­keztek az oltási munkála­tok Algyőn A tűz egy ter­melő kút átalakítási munká­latai során lobbant fel. Va­lamelyik elzáró szerkezet, valamelyik tolózár tört el, vagy szakadt szét. Ilyen helyzetben pedig elég pél­dául két vasalkatrész össze­koccanása ahhoz, hogy a ki­pattanó szikra lángra lob- bantsa a nagy sebességgel felfelé áramló gázt, vagy olajat. Ilyen esetek az olajiparban egyáltalán nem tartoznak a ritkaságok közé. Az oltás­nak számos, jól bevált mód­szere alakult már ki világ­szerte. De bármelyiket al­kalmazzák is, előbb cl kell távolítani a kút közeléből minden olyan izzó tárgyat, amely az oltás sikere után újból lángra lobbanthatná a rendkívül gyúlékony anya­got. Az oltás pontos terve el­készült. Miután a porol tás nem vezetett eredményre, a hétfőre virradó éjszaka megérkezett szovjet szakér­tőkkel együtt választják ki a következő módszert. Hogy végülis melyik módszer olt­ja majd el a tüzet, az csak később derül ki, de az oltás sikere tekintetében pillanat­nyi kételynek sincs helye. Amikor aztán a tüzet már elfojtották, a továbbiakat az dönti el, milyen állapotban maradt a kútfej, az elzáró szerkezet Amennyiben hasz­nálható, akkor elzárják a csövet ha pedig túlságosan megrongálódott, akkor fer­de fúráson át víz besaj to­lásával építenek gátat a feltörő gáz, illetve olaj út­jába. Jóváhagyták a paksi atomerőmű műszaki tervét Jubileumi Tisza földváron Húszéves a Lenin Termelőszövetkezet Hétfőn ünnepi közgyűlést tartott a tiszaföldvári Lenin Tsz a község művelődési otthonában. Húsz esztendő­vel ezelőtt, 1948. december 22-én tizenhét tiszaföldvári parasztember lépett a közös gazdálkodás útjára* Érde­meikről, s az azóta megtett útról emlékezett meg az ün­nepi közgyűlés, melyet Né­meth István, a közös gazda­ság elnökhelyettese nyitott meg. üdvözölve a vendége­ket, köztük Nyírj Bélát, a Szolnok megyei tanács vb elnökhelyettesét. Sári Mi­hályt, a Szolnok megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Bereczki Lajost, a termelő­szövetkezeti területi szövet­ség titkárát és ifi- Cácsi Mi­hály dunaújvárosi tanárt, a Lenin Tsz húsz évvel ezelőtti első elnökét. Az ünnepi beszámolót Bódi Imre, Állami-díjas tsz-elnök tartotta meg. Visszatekintett azokra a napokra, amikor a Dózsa nevet viselő tsz első küzdelmes lépéseit megtette, s végigkísérte a fejlődést, amely idáig vezetett, hogy a nagynevű közös gazdaság vagyona most már megkö­zelíti a 100 millió forintot Az utóbbi hat esztendőben gazdálkodásával a Lenin Tsz négyszer nyerte el a kor­mány vörös vándorzászlaját, kétszer oklevél kitüntetés­ben részesült. Bódi Imre szólt a várható jövőről is A kö­zeli években sertéskombiná­tot, 600 férőhelyes tehené­szeti telepet épít a közös gazdaság, s várja a Tisza H* öntözővizét; A személyi jövedelem a duplájánál magasabb az in­dulásihoz mérten a Lenin Tsz-ben, ennek is betudható, hogy több mint 200 fiatal tagja van a társasüzemnek. 1961-ben vásárolták az első gépet, ma már hetven erő­gép segíti a tiszaföldvári gaz­dák munkáját. A megyei párt és állami szervek nevében Sári Mi­hály köszöntötte az ünneplő gazdaságot, s ő adta át a megyei pártbizottság okleve­lét is. A szolnoki járási párt-végrehajtóbizottság me­leghangú levelet küldött a közgyűlésnek. melyet Bódi Imre olvasott fel. Szólt az ünneplőkhöz ifj. Gácsi Mi­hály egykori elnök is. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter id. Bo- hus Pálnak, Biacsi Istvánnak, Boda Józsefnek, Pányi Má­riának, a szövetkezet alapító tagjainak kitüntetést adomá­nyozott. melyet a közgyűlé­sen adtak át. Ugyanitt a tsz tízezer forint jutalmat osz­tott szét tizenöt alapító tag között, akiknek érdemeit ok­levéllel is elismerte. Az ünnepség befejezéséül a szolnoki Szigligeti Színház művészei vidám műsorral kedveskedtek a .'6 hangulat­ban jubiláló tiszaföldváii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom