Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-03 / 283. szám

1968. december L SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 SZOBORMCZEUM. — A fS városi városrendezés során számos, régi műemlék jelle­gű szobrot is lebontanak és a Kisceili Kastélyban kialakított külön termekben őr­zik, — (MTI főt® — Fried mann Endre felvétele) HÍRÜNK A NAGYVILÁGBAN — EZER ÉVVEL EZELŐTT TÖRVÉNYEK ÉS ADOTTSÁGOK Megjelent a Béke és Szocializmus október—novemberi száma A folyóirat kettős számá­ban több nagyjelentőségű cikket talál az olvasó. 1. Norlund, a Dán KB titkára Budapesti találkozókról című írásában kommentálja e ta­lálkozók eredményeit A test­vérpártok képviselői a leg­utóbbi találkozón megerősí­tették, hogy feltétlentől meg kell tartani a nemzetközi ta­nácskozást a korábban jó­váhagyott napirenddel, s meg kell vitatni az imperializmus- ellenes harccal, a kommunis­ta és munkáspártok, vala­mennyi antiimperialista erő akcióegységével összefüggő feladatokat. , T. Pavlov, a Bolgár Tu­dományos Akadémia tiszte­letbeli elnöke a leninizmvs harcban az emberért című cikkében időszerű filozófiai problémákkal foelalkozik. Komócsin Zoltán, az MSZMP KB titkára, a Poli­tikai Bizottság tagja Qsztály- szemlélet — internacionaliz­mus című cikkében az 1956- os magyarországi ellenforra­dalom tanulságait taglalja, különös tekintettel a nemzet­közi osztályharc újabb fej­leményeire. A folyóirat Események és kommentárok címszó alatt is­merteti a csehszlovák kom­munista sajtónak a jelenlegi csehszlovák helyzetről szóló cikkeit, kommentálja az ame­rikai elnökválasztást, a viet­nami háború eseményeit, az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezletének eredmé­nyeit, a nemi.és panamai kátonai államcsínyt, vala­mint összefoglalja a mexikói, a brazíliai, a bolíviai s az uruguayi politikai helyzet ki­éleződésével kapcsolatos ese­ményeket. V. Perlő amerikai közgaz­dász az imperializmus pénz- vaui rendszerének jelenlegi válsága című cikkében elem­zi a tőkés valutarendszer mostani vá’ságának szoros összefüggéseit az amerikai imnerializmus mélyreható politikai, katonai, pénzügyi és társadalmi válságával. .7. Kuczynski, a berlini Né­met Tudományos Akadémia tagja A kapitalizmus egyen­lőtlen gazdasági fejlődésének fokozódása című tanulmányá­ban főleg a mai kapitalista fejlődés néhány új mozzana­téval foglalkozik. Mostanában van ezerszáz esztendeje annak, hogy a szláv népeket kersztény hit­re térítette két testvér, Cyrill és Methód püspök. A két térítő közül Cyrill (meghalt 869-ben) a 860-as években a bizánci császársághoz tarto­zó Chersonba, a mai Krimi félszigetre ment A várost kozár törzsek támadták meg. Cyrill követségbe ment a támadókhoz, akiknek feje­delme barátsággal fogadta őt. Visszatérőben Cherson­ba „farkasok módjára üvöl­töző” — kozárokkal szövet­séges — magyar lovasok rontottak rá és szerzetestár­saira. Cyrill éppen reggeli áhítatát tartotta. Ezt látva — írja a hiteles krónika — a magyarok megálltak, nem bántották, végig hallgatták intő, térítő szavait, majd tár­saival együtt bántatlanul el­bocsátották. Cyrill öccse, Methód püspök (meghalt 885-ben) 880 körül — tehát még a magyarok honfoglalá­sa előtt — a Duna vidékén vándorló magyar sereggel találkozott. „A magyarok fe­jedelme — így a krónika — hallott már e püspök felől s látni akarta őt. A püspök meglátogatta a pogány feje­delmet ö, fejedelemhez il­lő tisztességgel, ünnepélye­sen, sőt örömmel fogadta Methód püspököt, meghall­gatta tanítását, majd meg­szeretve őt, búcsúzóban meg­csókolta, gazdagon megaján­dékozta s e szóval bocsátot­ta el: tisztes atya, emlékez­zél meg rólam imáidban.” Később Babenbergi Ottó freisingenl püspök, az oszt­rák hercegnek, II. Henrik­nek öccse, egészen máskép­pen látja 1147-ben a magya­rokat. — Szokásaikat és nyelvűket tekintve egykép­pen barbárok és vadak, úgy, hogy joggal hibáztatható a végzet, vagy inkább csodál­ni való az isteni elnézés, amely ilyen, nem mondha­tom, hogy embereknek, in­kább emberi szörnyetegek­nek oly gyönyörű szép or­szágot adott...” — Ám Freisingeni Ottó püspöknél — máshonnan fúj a szél. 1146-ban ugyanis — a Mag- nusnak is nevezett — jó II. Géza királyunk topronggyá verte Freisingenl Ottó püs­pök úr bátyjának, II. Hen­rik osztrák hercegnek a Dunántúlra törő hadseregét. A tudományos kom­munizmus elméletében központi helyen szerepel az a kérdés, mák a szocializmus győzelmes építésének általá­nos — bármely országra egyaránt érvényes törvény- szerűségei és melyek ennek konkrét, eltérő formái a kü­lönböző adottságú országok­ban? Azt hihetné az ember, hogy ez a kérdés elméleti jellegű. holott korántsem csak az. A világ lakosságá­nak több minit egyharmada számára ez már a szocializ­mus építésének mindennapi, gyakorlati kérdése. Ezen fe­lül természetesen ugyancsak gyakorlati kérdés valameny- nyi kommunista párt számá­réi, amely ma még kapitalista viszonyok között készíti elő a szocialista forradalmat. A marxizmus—leminizmus tanításai egyértelműen meg­jelölik azokat az alapvető, ál­talános törvényszerűségeket, amelyek nélkül a szocialista forradalom nem győzhet. Ha pedig valamely szocialista országban már a hatalom kivívása, a szocializmus alapjainak lerakása után tér­nek el egyik vagy másik ilyen törvényszerűségtől, ak­kor ott a szocialista fejlődést veszélyeztető torzulások ke­letkeznek. Bármilyen viszonyok kö­zött egyaránt érvényes a marxizmus—lenini zmusnak az a tanítása, hogy a munkás- osztály csak a burzsoázia el­leni kemény osztályharcban vívhatja ki és tarthatja meg a hatalmat. Mind az elmélet, mind pedig a munkásmozga­lom évszázados tapasztalata igazolja, hogy a munkásosz­tály csak akkor győzheti le véglegesen a burzsoáziát, ha az osztályharcban a kommu­nista párt vezeti, olyan kom­munista Párt, amely ragasz­kodik a marxi—lenini tanítá­sokhoz. Általános érvényű törvény, hogy a munkásosz­tálynak n parasztsággal szo­ros szövetségben kell kiépí­tenie államhatalmát Szint­úgy alapvető törvényszerűség, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet nem lehet más, mint a pro­letárdiktatúra. Mi a pro1 etár dikta­túra rendeltetése ? Első­sorban a burzsoázia ellen­állásának letörése, a kapita­lista elemek kiszorítása a ha­talomból és a gazdaságból, a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vétele és e tulaj­don szüntelen szilárdítása. A proletárdiktatúra minden eszközzel védelmezi és erősíti a munkáshatalmat, a szocia­lista forradalom vívmányait. Ez utóbbihoz tartozik a szo­ciális és kulturális arculatá­nak átalakítása, a régi ural­kodó osztályok műveltségi monopóliumának megtörése, a közjóiét emelése, a hon­védelem erősítése. A prole­tárdiktatúra a kommunista párt vezetése alatt egyesíti a társadalom valamennyi be­csületes, haladó rétegét a szocializmus felépítéséért. A proletárdiktatúra: demokrá­cia a nép óriási többsége szá­mára, de ez csak úgy érvé­nyesülhet, ha kirekesztik be­lőle a haladásnak, a régihez húzó. aktív ellenségeit. A tőke, az imperializmus nemzetközi méretekben har­col a munkásosztály és a szocialista forradalom ellen, saját fennmaradásáért. Ezért is törvényszerű, hogy a kom­munista pártoknak és a szo­cialista országoknak ugyan­csak nemzetközi méretekben összefogva, a proletár inter­nacionalizmus szellemében egymást segítve ég egymásért is felelősséget viselve kell megszervezniük önvédelmi harcukat. kiaknázva mind­azokat a lehetőségeket, ame­lyek biztonságukat erősítik, garantálják és fejlődésüket meggyorsítják. Ezek után vegyük szem- ügyre, hogy milyen adottsá­gok és sajátosságok határoz­hatják meg egy-egy kommu­nista Várt és szocialista or­szág politikáját? Vagyis: mi­lyen sajátos feltételeket szük­séges figyelembe venni, ami­kor az általános törvénysze­rűségeket egy adott ország helyi viszonyai között alkal­mazzák? Először is jelentős kö­rülmény. hogy egy kommu­nista párt tőkés viszonyok között harcol-e a munkásha- talomért, vagy már szocia­lista országban működő kor­mányzó párt Mindkettő szá­mára természetesen mások a harc feltételei. A különböző országokban eltérőek a tör­ténelmi hagyományok: eze­ket nagyon is figyelembe kell venni. Szintúgy az illető or­szág társadalmának, munkás- osztályának fejlettségi fokát, az osztályviszonyokat. A szo­cialista forradalomért vívott harc elsőrendű célja a hata­lom megragadása, de ennek módja különböző lehet: van, ahol ez csak fegyveres erő­szakkal ' lehetséges, másutt elképzelhető, hogy a hatalom viszonylag békés úton . pél­dául a polgári parlamenta­rizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásával megy át a munkásosztály kezébe, ter­mészetesen nem úgy, hogy a burzsoázia önként lemond hatalmáról, hanem úgy, hogy a munkásosztály képviselői kemény politikai harcban ki­szorítják. A proletárdiktatúra formá ja is a helyi adottságok és vi­szonyok szerint különböző lehet, így például szovjet for­ma, vagy népi demokratikus forma. Az illető ország tár­sadalmi adottságai és hagyo­mányai szerint eldöntendő, gyakorlati kérdés az, hogy milyen legyen az állam köz­jogi és közigazgatási felépí­tése, egypártrendszer legyen-e, vagy többpártrendszer. Ter­mészetesen ahol a többpárt­rendszer nyújt alkalmasabb keretet a szocializmus építé­sére, ott Is feltétlenül érvé­nyesülnie kell a kommunista párt vezető szerepének, mert ez nélkülözhetetlen feltétel, általános törvényszerűség. A nemzeti sajátosságok kö­zött rendkívül fontos figye­lembe venni a gazdasági adottságokat, ezeknek jelle­gét, az ipar, a mezőgazdaság és más termelési ágak fej­lettségi fokát, mindezeknek alapján meghatározva a nép­gazdaság fejlesztésének fő irányait Hasonlóképpen min­den szocialista ország maga dönti el a gazdasági irányí­tásának módszereit is­Lenin, miközben rend­kívül nyomatékosan hangsú­lyozta az általános törvény- szerűségek követésének jelen­tőségét és elsődlegességét, mi­vel ez dönti el, hogy való­ban a szocializmust építik-e vagy sem, hozzáfűzte, hogy >,a forradalmi glapelveket a különböző országok sajátossá­gaihoz kell alkalmazni”. — Egyszersmind előre látta és kifejtette, hogy a világnak minél nagyobb térségeit öleli majd át a szocialista forra­dalom. a megvalósításnak an- rál több konkrét formájával, módszerével és nagy változa­tosságával fogunk találkozni. Súlyos hiba az általános törvényszerűségek és a nem­zeti sajátosságok szembeállí­tása. a konkrét viszonyok és adottságok figyelembej véte­le is általános és kötelező törvényszerűség, mert a si­keres szocialista építés fel­tétele. A dogmatikusok mai hibái főként abban a súlyos tévedésben gyökereznek, hogy lebecsülik a konkrét körül­ményeket és az adott viszo­nyaikra sehogyan sem illő sablonokat akarnak alkal­mazni, a revizionisták viszont elvetik és megsértik a szo­cializmus építésének általá­nos törvén yszerűségeit, csak a nemzeti sajátosságokra te­kintenek és „nemzeti kom­munizmusról” ábrándoznak, Jobb- és „baloldali” revizio­nisták közös sajátja például, hogy elrugaszkodnak' korunk valóságától, a marxizmus— lenimzmust nem élő, fejlődő tanításnak fogják fél, meg­tagadják a proletár interna­cionalizmust. a szovjetellenes- séggel együtt rikoltoznalk az imperialistákkal. A jobbol­dali reviziomizmus „nemzett kommunizmusa” osztálytar­talmától, tehát lényegétől fosztja meg a szocializmust, feladja a párt vezető szere­pét. a munkásfiatalomból fa­kad ó szocialista demokráciát egy általános. — valójában polgári — szólamdemokrá­ciával akarja helyettesíteni. A „nemzeti kommunizmus” megfosztja az adott nemze­tet a szocialista társadalom előnyeitől és kitéríti a világ­méretű társadalmi fejlődés menetvonalából. Csak az a kommunista párt folytathat valóban eredmé­nyes, marxista—leninista po­litikát. amely a szocializmus általános törvényszerűségeit és a nemzeti sajátosságokat egységbe fogja fel és együtt alkalmazza. Ez jellemzi p ír­tunk. az MSZMP politikáját, ennek köszönhetők „ szocia­lista építőmunkának azok a jelentős eredményei, amelye­ket népünk. munkásosztá­lyunk pártunk kivivőit, Horváth Jőzsal Van-e hiánycikk? Bizonyisten nem tudom, miért írnak a lapok hiánycikkekről? Ilyenek tu­lajdonképpen nincsenek. Mire alapozom ezt a feltevésemet? A saját tapasztalataimra. Egyszer ugyanis amikor illetékes helyen szóvá- tettem, hogy miért nincs ez vagy az, a következő választ kaptam: — Miért csak azt látja, ami nincs? Miért nem veszi észre azt is ami van9 Tehát, ha valaki elmegy vásárolni es netán épven az, amit akar. nincsen, akkor ingerült lesz. feldühödik és csak azt látja a nazdag árukészlettel ren­delkező üzletben vagy áruházban, ami nincs. Namármost. Azok az emberek pedig, akik nem azt keresték, ami éppen nincs, azok azt látiák, ami van. mert ők nem in­gerültek. nem dühösek. Következéskép­pen• nálunk mindig minden van. Hi- ánycikJiek tehát nincsenek. Azazhogy vannak. De csak azért nem kapható nálunk időnként ez vagy az, hogy a kedves vevő — miközben le­járja a lábát a különböző üzletekben — csak azt lássa, ami nincs. Mert ilyenkor csak azt látja. Ha nem len­nének hiánycikkek, akkor netji látná azt, ami nincs. Ez eddig világos, nem? Az ipar és a kereskedelem mindent megtesz a fogyasztóért, a fogyasztó azonban többet is tehetne Ha valaki csak azt látja egy üzletben, vagy áru­házban. ami nincs — midőn hiába ke­res valamit — akkor legalább sokat lásson belőle, és ne feledkezzék meg a minőségről sem. A mennyiség ugyan­is nem minden A minőség is fontos! Jó minőségűnek lássa azt, ami nincsen, ha már látja és lehetőleg tetszetős cso- magolásban­Sajnos, most már be kell fejeznem a cikket... Rohanok vásárolni... Teg­nap délután kerestem valamit egy áruházban és láttam, hogy nincs. Meg­látni és megszeretni egy pillanat műve volt. Az eladónő megpróbált rábeszélni valami másra és nagyon kedvesen eli- bém tett egy csomó árut, de én csak azt láttam, ami nincs és azt mond­tam, hogy abból kérek kettőt, vagy tudja mit. adjon egy fél tucatot. Az eladónő hosszasan rámnézett, — láttam, hogy elsápadt, — majd jóságos türelmes hangon azt mondta: — Sainos. abból most nem adhatok, mert ettől a perctől kezdve leltáro­zunk Tessék holnap jönni, vagy hol­napután ... Remélem, nem fogják azt mondani nekem, hogy van. amikor a saját sze­memmel láttam hogy nincs. Én -az ilyesmit azonnal észreveszem, sőt — állítólag — csak azt látom, ami nincs. Útközben még beugróm, egy ideggyó­gyászhoz. A feleségem azt mondta, nem árt, ha megvizsgáltatom magam ... Mikes György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom