Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-20 / 298. szám
1968. december 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az országgyűlés elfogadta az 1969. évi költségvetésiéi szóló törvényjavaslatot A jászárokszállási Faipar Ktsz-ben tv-kávákat (mely a termelés 60 százalékát képezi) és irodabútorokat készítenek. Képünkön a trapézvonalú íróasztal befejező munkálatait végzik Szolgáltatások Kőtelken vezeték magában is nagy (Folytatás az L oldalról) fontolandó, hogy a drágább hitel és az építkezési költségek növekedése nem hat-e majd kedvezőtlenül az építkezési kedvre. A lakáshelyzettel foglalkozott dr. Hargitai Katalin. Vas megyei képviselő és főleg a szombathelyi viszonyokat ismertette. Dr. Marton Zoltán igazgató-főorvos. budapesti képviselő hozászólását az egészségügynek szentelte. Egy nemrég elkészült KNEB vizsgálat tanulságait elemezte, amelyekből kidéiül, milyen jelentékenyen fejlődött a járóbeteg ellátás, de még mindig sok a tennivaló e téren. A szokottnál is nagyobb súlyt kölcsönzött e témának dr. Szabó Zoltán, egészségügyi miniszter felszólalása a csütörtöki ülésen. Részletesen kifejtette, hogy az urbanizáció. az ipari vegyianyagok és sugárzó anyagok fokozottabb használata, a korszerű közlekedés. miként növeli a környezeti ártalmakat és hogyan kívánnak ezek ellen védekezni. Mindenesetre elgondolkoztató. hogy tavaly már a nyilvántartott táppénzesek 17 százaléka baleset miatt maradt távol munkahelvétől. A legnagyobb figyelmet, Karácsonykor és újévkor ugrásszerűen megnövekszik a nemzetközi magán telefon- beszélgetések száma, A helyközi távbeszélő igazgatóság a tapasztalatok alapján felkészült a várható forgalom zavartalan lebonyolítására, s az átlagos beszélgetések számának megfelelően bejelentette igényét a tengerentúli beszélgetéseket lebonyolító kicserélő központnak. A hazai nemzetközi központban az ünnepeken háromszorosára növelik a létszámot; mondotta a miniszter, mindenesetre a megelőzésre kell fordítani. Beszélt a továbbiakban a család- és gyermek- védelem szép eredményeiről, az élveszületések arányának növekedéséről és a csecsemőhalandóság csökkenéséről, de a gondról is. amit a sok koraszülés okoz. Ezért is fontos az úgynevezett intenzív ápolási lehetőségek bővítése. Bejelentette, hogy a jövő évEzek után a figyelem a pénzügyminiszter válaszbeszédére összpontosult. Ha röviden is. de minden lényeges észrevételre reagált dr. Vályi Péter. így a többi között az érdeklődésre joggal számottartó egészségügyi problémákra is. Hangsúlyozta: minthogy a szolgáltatásokat gyakorlatilag az egész népességre kiterjesztettük, ezt olyan mértékű mennyiségi fejlődés követte a magyar egészségügyben, amelyet minőségileg csak hosszú évek áldozatos munkájával lehet kigyelenlíteni. Ez okozza az átmeneti feszültséget. Ami az egészségügyi költségvetés javára indítványozott 30 milliós emelést illeti, ennek elfoA posta azonban a legnagyobb erőfeszítések árán sem képes az igények szerint 17—22 óra között lebonyolítani a többezer nemzetközi beszélgetést. Ezért is kérik, hogy ne ragaszkodjék a közönség az esti órákhoz. A külföldre szóló karácsonyi és újévi telefonbeszélgetések — mind az európaiak, mind a tengerentúliak már most megrendelhetők. Még egy figyelmeztetés. Az idén kezdi meg működését a budapesti félautomata nemzetközi telefonközben megkezdődik a tömeges méretű kanyaró védőoltás és a fogszuvasodás elleni tabletták kiosztása az iskolákban. Szólt az ápolónő- hiányról. amelyet 1969-ben 3100 érettségizett lány felvételével kívánnak enyhíteni. Végül bejelentette, hogy a nagy apparátussal elkészült egészségügyi koncepciót a jövő év első felében előterjesztik. gadását javasolja. Mint ahogy elfogadásra ajánlotta az arra irányuló javaslatokat is. hogy a mezőgazdasági bekötőutak rendbentartására további 50 millió forinttal járuljon hozzá az államháztartás. Hasonlóképpen indokoltnak tartotta a tanácsi utak és hidak felújításának támogatását további 30 millió forinttal. A pénzügyminiszter válasza után a parlament általánosságban és részleteiben — a beterjesztett módosító indítványokkal együtt — elfogadta a Magyar Népköz- társaság 1969. évi költségvetéséről és a tanácsok költség- vetésének 1969—1970 évi költségvetési szabályzóiról szóló törvényjavaslatot pont, amely lehetővé teszi, hogy a csehszlovák, a lengyel, a szovjet, az NDK, az osztrák, a francia és az NSZK telefonközpontból közvetlenül tárcsázhassák a budapesti előfizetőket Előfordul tehát, hogy nem magyar nyelven érkezik a hívás. Kérik az érdekelteket, hogy ne tegyék le a hallgatót akkor se, ha nem tudnak szót érteni a külföldi központ kezelőjével, mert annak jelzésére a budapesti kollega segít a kapcsolás létrehozásában. Az autóbuszon bőven volt hely. Szolnoktól Kőtelekig az út egy óráig sem tartott. Kényelmes, gyors utazás volt. De láttám a faluban a déli busz érkezését is. A déli busz mindig tömött. Reggelenként csak Szolnok felé, este és délután csak „kifelé” van utas. Olyankor az is-velőfordul. hogy többen lentiaradnak. Kőtelken és a községhez tartozó Hunyadfalván 2800- an élnek. A falut napi hat pár autóbusz köti össze a világgal. 1960 óta ötszázan költöztek el onnan. Földes István a községi tanács elnöke — ma már mosolyogva — mondja, hogy volt olyan időszak, amikor féltek. hogy „elmegy az egész falu”. Most már megállt Kőtelek fogyása. Sőt a lakosság száma lassan emelkedik. ■ trtT»'«* — Néhányan hazajöttek, születnék is. Sikerült elérni, amit terveztünk. A fonto- sabbját persze, hiszen van még gondunk is bőven... — Nincsen a mi falunkban olyan, amiről írni kellene — mondták még az autóbuszon. De azért elmesélték. hogy milyen volt Kőtelek régen. Kőjárda volt a régi községháza előtt, meg a templom és a parókia között. Valaki arra is emlékszik (húsz év múlt el azóta), hogy a községháza előtt volt egy „lár bon álló petró lámpa”; — Jó falu lenne ez, csak közelebb tolnák a városhoz... — De nem a mostani kö- vesúton, mert az már nem bírná ki. Minden beszélgetés visszakanyarodik itt a közlekedéshez. — Nekünk azért fáj az út, mert mi mindent tengelyen szállítunk, A hajó már lassú Régen a Tisza volt az ösz- szekötő kapocs a város és a falu között. De a hajó már lassú. Nem szeretik az emberek. a sokat szidott köves- utat már javítják, de a türelmetlenség hamar érthető: — Nekünk minden drágább, mint más helyekem — Amikor építettem 500 forint lett volna 1000 tégla. Mire a portára ért. már 1200 forintba volt; — A harminc forintos szén is ötven forint. — Kétszer is meggondolja, aki épít... — Ha itt is lenne építőanyag a TÜZÉP-en. ök mégis csak olcsóbban szállítanak. Egyed Ferenené a földművesszövetkezet könyvelője a távlati tervek között említi a TÜZÉP-telep bővítését; — Már csak azért is, mert szénből egyre kevesebb fogy nálunk. Kőtelken kis forradalmat- csinált a gáz. Nyolcszáz háztartásból négyszázharmincban gázon főznek. A faluban van gázcseretelep, s egy törpebenzinkút Is, hiszen „divatba” jöttek az olajkályhák. A helybeliek nem mondják, de 16 kilométer hosszúságban építettek járdát. És amire a legbüszkébbek: tizenhat kilométer vízvezetéket is lefektettek. Idén lett készen a törpevízmű. A tanácselnök gondja most az, hogy még mindig vannak, akik a Tiszáról hordják a vizet Ez még régi két kút öröksége. De az új vízvezetéket már száz család „vitte be a portára”. És az új házak már mindenütt fürdőszobával épülnek. Modern emeletes iskolájuk, új orvosi rendelőjük, orvosi és védőnői lakásuk és egy ideiglenes fogorvosi rendelőjük is vám Szakembert keresnek Nyolcvanan járnak el dolgozni a faluból. Főleg a fiatalok; A kultúrház helyett kellene egy másik, de a vízfceher volt. Két italbolt, egy kisvendéglő és egy kis cukrászda van a faluban. A szórakozási lehetőség kevés. Klub kellene a fiataloknak, de akkor már az öregeknek is. És zenés presszó is kellene. — Az igények mindig előttünk járnak — mondja Földes István. De ő is pontosan tudja, hogy a vízvezetékkel ők indultak az igények elé 675 rádió és 270 televízió van a faluban. A községi tanács most egy szakembert szeretne találni. Valaha minden elromlott készüléket Szolnokra kellett bevinni; Most már jár a GELKA, de csak hetenként egy napom És az egy nap már kevés; A termelőszövetkezet most kísérletezik egy szolgáltató brigád szervezésével. Kész van a műhely, s a tervek szerint kerékpárjavítástól a tévé javításig mindent a faluban akarnak biztosítani. Órás mesterük már van a községben. — Ipartelepítésre mi nem is gondolhatunk, hiszen a szállitási gondok olyanok, hogy ide egy gyár se települne szívesen. A falun belül kell hát úgy gazdálkodnunk, hogy jól érezzék magukat az emberek. A tanácsnál még az üzlet- hálózattal dicsekszenek el. — Két zöldséges boltjuk, húsboltjuk, három vegyes élelmiszerüzletük. egy önkiszolgáló boltjuk van. S az asz- szonyok szerint ez elég is. A ruházati boltjuk (itt kapni gyerekjátékokat is) 1970- ben új épületbe költözik. És van még a faluban egy háztartási műszaki szaküzlet is; — Hogy ne kelljen egy csavarért Szolnokra utazni... Megállt a falu fogyása Panaszokkal búcsúztatnak a faluban. S ezeket a mondatokat még lejegyeztem: — Egy olyan reggeli busz kell, ami tőlünk indul. — Még a kultúrháznál is hamarább kell egy új óvoda. Kőtelken megállt a falu fogyása. Az erősödő szövetkezetek. új gazdaságpolitikánk alakítja ezt így. Minden faluban. S ha itt gyorsabb volt a változás, s ha újra a lakosság számának lassú növekedésével dicsekedhetnek, akkor ebben nagy szerepük lehet a falusi szolgáltatások színvonalának. S annak is, ahogyan a panaszokat mondják. hiszen előre engedett igényeiket eddig még mindig utolérték; B. Gr. karacsonyfa Lehet-e múltja egy csecsemőnek? Egyáltalán, hány éves kortól beszélhetünk múltról egy embernél? Ha a múlt alatt saját cselekedetek, tettek, kalandok, sikerek és kudarcok összességét értjük, akkor nyilván hosz- szabb idő, legalább évtizedek kellenek ahhoz, hogy valakinek múltja legyen. Történetünk szereplőire azonban ez úgy látszik nem érvényes, mert azt mondja a főorvosasszony: — Nézzük csak meg Péter múltját. A nővér elővesz egy kartont és átnyújtja. Sűrűn teleírt oldal. (A név áll legfelül, de az olvasó szíves elnézését kérem, a későbbiekből ki fog derülni, hogy ezt célszerűbb, tapintatosabb elhallgatni. Valószínűtlen ugyan, hogy ez a riport tíz vagy tizenöt év múlva Péter kezébe kerül, ennél az intézménynél- azonban írott szabály a titoktartás. Péter ennélfogva mégcsak nem is Péter). Miközben Péter „múltját” olvasom, őt éppen tisztába teszik. Mivel nincs is még $tészen két hónapos. Leányanya szülte, s az írás szerint nincs olyan helyzetben, hogy nevelhesse. Szülei nem élnek, nincs önálló lakása, egyéb más indokok miatt aláírt egy nyilatkozatot, mely szerint gyermekéről végérvényesen lemond. így lett Péter állami gyerek, s nyolcvanketted magával egy budapesti csendes utcában levő csecsemőotthon lakója. Szomorú történet. Kövesse egy másik, amelyre viszont ráillik, hogy minden jó, ha jó a vége. Élt az otthonban egy leány, aki úgy került ide, dajka-anyának, hogy ikreket szült „Előélete” bővelkedett tragikus eseményekben. Héttagú család, a szülők züllött életet éltek. a gyerekek az utcán nőttek fel. A lány volt a legidősebb. évek óta rá maradt minden gond kistestvérei ellátásában. Idegösszeroppanást kapott és egy elborult pillanatában átvetette magát a bérház körfolyosőjának korlátján. A negyedik emeletről ugrott le — csodával határosán életben maradt, de úgyszólván minden csontja összetörött. Hónapokig feküdt gipsz-ágyban, s amikor felgyógyult, nem ment haza. S addig csavargóit, míg befogadta egy „galeri”. Nemsokára a fiatalkorúak börtönében találta magát betöréses lopásért. Kiszabadulása után ott folytatta, ahol abbahagyta, s kilenc hónapra egészséges ikerpárt szült. Az otthonban szorgalmasan dolgozott és rajongásig szerette a két kislányt. A kerületi nőtanács segítségével állást szereztek számára. És külön-külön mindenki szurkolt, hogy csak sikerüljön megkapaszkodnia a tisztességes munka lehetőségében. Még akkor se nagyon tudták elhinni a változást, amikor a lányanya hétről hétre derűsebben, kiegyensú- lyozottabban jött be látogatni a két kislányt. Mintha kicserélték volna. De tartós lesz-e az új életmód? Egyszer aztán a lány másodmagával érkezett az otthonba. Kísérője egy középkorú, megfontolt beszédű férfi volt A lány beszaladt az igazgatói irodába és fénylő szemmel újságolta, hogy az özvegy ember megkérte a kezét Ö elmondott neki minr dent őszintén. A férfi ennekutána is kitartott szándéka mellett. A főorvosasszony ekkor behívta a férfit és megkérdezte: átgondolta, hogy képes lesz-e más gyermekeit sajátjaiként szeretni? A férfi komolyan bólintott és kérte, hogy láthassa az ikreket. Megálltak a két kiságy mellett. A> doktornő — mint mondja — rendelkezik azzal a különös képességgel, hogy többnyire meglátja a felnőttek első tekintetéből a gyermekek leendő sorsát. A férfi csak ennyit kérdezett: — Melyikük az öt perccel öregebb? Azóta is szépen, rendezett körülmények között élnek! Nemrégen visszalátogattak az ikrekkel együtt az otthonba. Láthatólag boldog család A doktornő, aki tizenöt éve igazgatja az otthont, a tizenötödik karácsonyt is benn tölti a nyolcvankét csecsemő között. Nincs saját gyermeke, nem lehetett. Így karácsony estére tíz karácsonyfát díszít fel egy he- I *tt. Mind a tíz szobában meggyújtja a gyertyákat, csillagszórókat, szétosztja az ajándékokat. — Nézze, ezek az apróságok rrég nem tudiák. hógv karácsony van, azt sem. hogy mi a karácsonyfa. Csak azt látják, hogy van ott valami csillogó, fényes, jószagú csoda. Eloltom a villanyt, csak a fa világít, ők pedig kiabálnak és tapsolnak boldogságukban. De tényleg ne gondolja, hogy szentimentális vagyok. Árkus József Előkészület a nemzetközi „telefonrandevukra" A pénzügyminiszter válaszbeszéde t‘z
