Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-18 / 296. szám

1968. deceber 18. irnnenn nniT? HW *» 5 A nyugdíjjárulék mértékének A KIMSZ-re emlékeztünk Iskolánkban — a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépis­kolában — KlSZ-szerveze- tünk december 14-én a KIMSZ-re emlékezve KISZ- napot tartott A délelőtti programban alapszervezeten­ként ünnepi gyűlések, az Is­kolarádió külön kiadása, a ne­gyedikesek avatása, vala­mint közös mozilátogatás sze­repelt. A „Megöltek egy leányt” című filmet külön a mi részünkre vetítette le a moziüzemi vállalat. Délután úttörők és KISZ- esek találkoztak a gimnázi­umban. A nyolcadikos úttö­rőkkel a szervezetről beszél­gettünk, majd daltanulással és játékkal töltöttük az időt. Ugyancsak délután volt az alapszervezetek között meg­hirdetett kosárlabda-bajnok­ság döntője, majd a helytör­téneti szakkör bemutatóján megismerkedhettünk az öt­ven évvel ezelőtti Mező­túrral. A városi kultúrotthonban rendeztük az Iskolai kórus- verseny 1968 című műsort. A gimnázium tizennégy alap­szervezete közül három ka­pott jutalmat. A kórusok műsorszámai között a viet­nami pályázatra beküldött verseket és elbeszéléseket ismerhettük meg. a KISZ- nap záróakkordja a Felsőfo­kú Mezőgazdasági Gépészeti Technikummal közösen ren­dezett ifjúsági bál volt. Az egésznapos program ér­tékét növelte az ötvenedik évfordulóra készült KIMSZ plakát- és fotókiállítás, ame­lyet a mezőgazdasági techni­kum három hallgatója állí­tott össze. A Diákradar tudósítói Mezőtúr Hová lett a sorsjegy? November 4-én a MÉH tiszaföldvári telepén 12 'kilo­gramm rongyot adtam át, amelyért hat forintot kap­tam. Sorsjegyet akkor nem adtak, azt mondták, nincs. Az eltelt időben több alkalommal érdeklődtem. Gú­nyos elutasítás volt a válasz. A televízióban, a rádióban sokszor hallottam, az új­ságokban olvastam, hogy minden öt kilogramm rongy után sorsjegyet kap az átadó A Szolnok megyei MÉH-re, illetve tiszaföldvári kirendeltségére ez nem vonatkozik? Pedig másodikos kisfiam nagyon várta a sorsjegyet. Göblyös Tamás Tiszaföldvár Mi vagyunk a 'pálma” tulajdonosai ajtókat képtelenség becsukni, A több száz utazó nevében: olyan nagy a tömeg. M. J. Cfäfcßiflbhte' Megjegyzés a társadalmi ünnepek műsoraihoz Először is a kezdeménye­zés: minden dicséretet meg­érdemel! Helyesebb lett vol­na azonban, ha a zsűri uta­zik a községekbe. Az esetek 9o százalékában nem lehetett azt a légkört megteremteni, ami körülveszi, széppé teszi az egyszerűbb műsorokat is. Célunk az, hogy impozánssá varázsoljuk a házasságkötő helyiséget, a házasságkötést. A szebbnél szebb, nívós műsorokat nézve felmerül egy-két probléma. A házas­ságkötésekre tervezett műso­rok ünnepélyesek, sőt komo­ran ünnepélyesek. Nem le­hetne ezen változtatni? Nem kifogás akar lenni, nem is kötekedés, de irodal­mi műsoraink szerkesztői összetévesztik az irodalmi színpadot a szavalókórussal. A szereplőket félkörbe állít­ják, vagy egyenes vonalba és kész! Olyan ez, mintha az ember állóképet nézne. Hi­ányzik a mozgás. Milyen szép volt Mezőtúr csapatának a műsora. Pedig csak egy ke­vés mozgás, egy szembefor­dulás volt a mpzgás benne. Rövidebbre kell fogni a műsort, színesíteni, élénkí­teni, egy kis mozgást bele­vinni, s főleg nem szerepel­tetni 50—60 embert! A névadókra összeállított műsorok már szebbek, job­bak voltak. Itt már volt han­gulat. Csak amikor felcsen­dült a „Csillagos az ég...” — szerettem volna kiszaladni. Énekelték szólóban, kamara­kórusban, énekkarban, elő­adták zongorán, csellón, he­gedűn, furulyán és ki tudná felsorolni, még min. Itt csak azt tudnám javasolni; bát­ran nyúljanak a magyar gyermekdalokhoz, népdalok­hoz. Persze, az sem ártana, ha zeneszerzőink írnának né­hány, ilyen alkalomra illő dalocskát Mi nem vettünk részt a bemutatón, de ha valaki ki­váncsi az ilyen jellegű ren­dezvényeinkre, szeretettel várjuk. Megéri, hogy ide fárad. Kosa Pál Kenderes A családi és társadalmi ünnepek műsorainak decem­ber 8-i — Szolnokon rende­zett — megyei bemutatóján sok kunszentmártoni fiatal vett részt, részint a művelő­dési ház irodalmi színpadá­nak, részint mint a József Attila Gimnázium énekkará­nak tagjai. Nagy örömünkre „mind a névadó, mind az es­küvői műsorok kategóriájá­ban a kunszentmártoniak vitték el a pálmát” — írta rólunk elismerően a Néplap. Mi, fiatalok már a verse­A szolnokiak Több százan járnak be Szolnokra dolgozni reggelen­te a Szentes—Szolnok között közlekedő, majd Hatvanba tovább induló vonattal. Egy, másfél hónappal ezelőtt meg­lepődve vették tudomásul a munkások, hogy a szerel­vény rövidebb lett. így a Kunszentmárton felől Mart­fűre utazók olykora lépcsőn kénytelenek .belőajni” mun­kahelyükre. Alig -»ülnek ki a kocsik. amikor^Cengyelen úiabb roham következi a helyekért. A tolakodás azon­ban hiábavaló. A különben is egész nap állva dolgozó munkások egvmás hegvén- hátán szenvedik el azt az egy órát amíg a vonat Szolnok ra ér. A 7 illetékesektől kérdez tűk- Miért kénvszen'tik a min okra táró dolgozókat a ' Moneásra illetve a tumul­tus elviselésére! Meglehet hogv a válasz az lesz: a mozdony nem ké­nes fűteni hosszabb szerel­vényt, s akkor meg a hideg nyen való részvételért és a szolnoki kirándulásért is lel­kesedtünk. Kettős elsőségünk méginkább boldogsággal töl­tött el bennünket. A sikert a kitűnő érzékkel és szaktudással összeállított műsor szerkesztőjének, Ibo­lya László művelődési ház igazgatónak, illetve a gondo­san csiszolt énekszámok be­tanítását Zsíros Ágnes'ének­tanárnőnek köszönhetjük. Lázi Zsuzsa Kunszentmárton mostohagyerekek kocsik miatt reklamálnak az utasok. Előfordulhat, hogy így lesz, viszont jelenleg is hideg kocsikban utazunk, mert az ablakok rosszak, az Sz. M., Szolnok: a kiváló magyar operaénekesnő, Né- methy Ella (1895—1961.) a budapesti Zeneakadémián és Milánóban végezte tanulmá­nyait. 1919 óta az Operaház tagja. 1934-ben az Operaház örökös tagja , lett. Külföldön (Spanyolország, Olaszország, Dél-Amerika) is sikerrel sze­repelt. A körmagyar egykor népszerű úri társastánc, ame­lyet a francia négyes és co- tillon hatása alatt fővárosi és vidéki táncmesterek a múlt század negyvenes évei­ben kreáltak. Cs. B., Mezőtúr: Felmon­dási idő minden határozat­lan időre szóló munkavi­szonyban álló dolgozónak jár, akkor is, ha a felmon­dás oka az, hogy a dolgozó elérte a nyugdíjkorhatárt. Az említett címen felmondhat a dolgozó, s felmondhat a vál­lalat is. Az Mt. 27. §-ának rendelkezése szerint a fel­mondási idő 15 naptól 6 hó­napig terjedhet Ezen kere­ten belül a felmondási idő mértékét a kollektív szerző­dés határozza meg. A dolgo­zó részére anyagilag az az előnyösebb, ha a vállalat mondja fel a munkaviszonyt, arra hivatkozással, hogy a dolgozó elérte a nyugdíjkor­határt, mert ez esetben a kő- % telező felmentés időtartamá­ra is kap munkabért. (A kö­telező felmentés időtartamát 15—30 nap között ugyancsak a kollektív szerződés álla­pítja meg.) Az évi rendes szabadság időarányos részét a felmondási idő alatt a vál­lalat kiadhatja, ha ezt elmu­lassza, pénzben kell megvál­tani. H. B-, Törökszentmiklós: A Munka Törvénykönyve vég­rehajtási rendelet 47. §-a sza­bályozza a munkaközi szünet kiadásával kapcsolatos kér­déseket. Ennek a (3) bekez­dése kimondja, hogy a dol­gozónak minden egybefüggő három és fél óra túlmunka után is biztosítani kell az ét­kezés lehetőségét. Tehát túl­munka végzése során is jár a munkaközi szünet Hurrá... (de hogy Azon kevesek közé tartozom, akik no­vemberben még örültek is a postai díj­szabás (óvatos szó!) változásának. Leg­alább jobb lesz a posta — gondoltam. Gvorsabb, jobb és pontosabb. És bevallom azt is, hogy minden ellen­érzés nélkül hallgattam, olvastam a szigo­rú kioktatásokat, hogy egy-egy borítékon mit és hova írjak: Most viszont az asztalomon van egy távirat Feladták Jászfényszarun decem­ber 11-én nyolc óra negyven perckor. Ki­fizették az új díjszabás szerint Szolnokra érkezett a távirat december H-én 11 óra 10 perckor. S eddig minden rendben van A címzett (Ságvári E. u. 2/2.) a távira­tot 12-én délben kapta kézhez. Akkor legyek optimista?) ment le bevásárolni és találta meg azt a levélszekrényben, ahová a postás egysze­rűen bedobta. Kérdés: Köteles-e minden lakó órán­ként megnézni,, hogy nem kapott-e táv­iratot? Vagy a postás köteles becsengetni oda, ahová táviratot küldtek? És ha egy nagyon fontos üzleti megbeszélésre hív­nak valakit (levélszekrényen át) s az el­késik onnan, kiflzeti-e a posta a kárt? S ha egy halálesethez hívnak, ha... Nem folytatom. Sajnos a példaként em­lített táviratnak szomorú története van. A.m ez a jegyzet — félő — nem egyetlen távirat históriája. S ha nem az, akkor most mi ügyfelek kérünk szót: a ponto­san fizetett tarifákért pontos szolgáltatást! B..G* Nem tudom, ki hogy van vele, én már ünnepi han- ülatban élek. Azon vagyok, hogy családomnak szép és ellemes ünnepeket szerezzek. Ezért szerettem volna az nnepi vacsorához narancsot adni. Ki tudja, miért, miért em, de ez a tervem most sehogyan sem akar sike- iilni. Nem kapok narancsot. Egyszer sikerült hármat „ki- ignom”. Meg is ettük őket. Vásárlási kudarcom csak azért bosszant, mert egy he- ? hivatalos ügyben Budapesten jártam, s mondhatnám, únden utcasarkon ott kínálgatta magát a sárga délicse- iege. Minek cipeljem — gondoltam akkor —, majd ve­tek otthon. Vennék csak, de nincs. Vajon miért nem ondoskodnak róla, hogy ne csak a fővárosban legyen? H. J. Szolnok Lépcsőn lógnak az utasok megállapítása A Surján Állami Gaz­daság dolgozói levélben kértek felvilágosítást arra, helyesen vonták-e le \ nyugdíjjárulékukat. November 2-án ugyanis jutalmat kaptak, 200- tól 500 forint összegben, amelyből akkor nem vonták le a 3 százalé­kot. A jutalmat októ­beri bérükkel együtt tüntették fel, s a kettő összegéből vonták le a nyugdíjjárulékot, amely így 5—6 százalék volt. A 2/1966. (I. 14.) Korm. sz- rendelet 15. §-a szerint a dolgozó arra a naptári hó­napra, amelyben a kifizetett munkabére az 1800 Ft-ot nem haladja meg, munkabé­rének 3 százalékát; az 1800 Ft-ot meghaladja, de 2300 Ft-nál nem több, munka­bérének 4 százalékát; a 2300 Ft-ot meghaladja, de 3000 Ft-nál nem több, mun­kabérének 5 százalékát kö­teles nyugdíjjárulék címen fizetni. Ha a munkabér a 3000 Ft-ot meghaladja, a nyugdíjjárulék mértéke min­den további 1000 Ft-nál — az egész munkabérre vonat­kozólag — egy-egy száza­lékkal, de legfeljebb 10 százalékra emelkedik. Azt, hogy a nyugdíjjáru­lék fizetése szempontjából mi tekinthető munkabérnek, jelenleg hatályosan a 11/ 1967. (XII. 21.) SZOT sza­bályzat határozza meg. Az említett szabályzat szerint a dolgozó nyugdíjjárulékot kö­teles fizetni: a) a bérköltség, illetőleg a béralap terhére fizetett azon pénzbeli és természetbeni juttatások után, amelyek a dolgozó betegségi biztosítá­sáról szóló jogszabályok sze­rint járulékalapot képeznek, továbbá b) a részesedési alap ter­hére fizetett prémium, év­végi részesedés és jutalom után, -kivéve a hűségjutal­mat és a jubileumi jutalmat. A nyugdíjjárulék mérte­kének meghatározásánál a tárgyhónapra kifizetett mun­kabért kell figyelembe ven­ni. Ha a munkáltató a tárgy­hónapban ezt megelőző idő­re is fizetett nyugdijjáru- lékkal még nem terhelt munkabért, a nyugdíjjáru­lék mértékének meghatá­rozásánál mind a tárgyhó­napra, mind a megelőző időszakra kifizetett — nyug­díjjárulékkal még nem ter­helt — munkabérek együt­tes összegét kell figyelembe venni. Figyelemmel a fenti jog­szabályi rendelkezésekre, a Surjáni Állami Gazdaságban helyesen számolták a ma­gasabb százalékkal a nyug­díjjárulék összegét, mert a tárgyhónapban kapott ju­talom és munkabér együttes összegének alapulvételével kell a nyugdíjjárulék levo­násának mértékét megálla­pítani. Az említett jogszabály rendelkezik a természetbe­ni juttatások fizetése ese­tén követendő eljárásról is. Az új szabályozás szerint, ha a dolgozó havonta vagy ennél rövidebb időközön­ként részesül természetbeni juttatásban, vagy hosszabb időközönként ugyan, de a természetbeni juttatás pénz­beli egyenértékét havi ösz- szegben határozták meg, a dolgozót terhelő nyugdijjá- rulék mértékét a tárgyhó­napra kifizetett munkabér (egyéb pénzbeli juttatás) <*s a természetbeni juttatás pénzbeli egyenértékének a tárgyhónapra eső együttes összege alapulvételével kell megállapítani. Egyéb ese­tekben a természetbeni jut­tatás pénzbeli egyenértékét a juttatás kiadása hónapjá­nak munkabéréhez kell hoz­zászámítani és az erre a hónapra fizetendő nyugdíj­járulék mértékét az együt­tes összeg alapján kell meg­határozni. A fenti szigorú rendelke­zések alkalmazásától csak két esetben enged eltérést a jogszabály. Az év végi részesedés, valamint a költ­ségvetési rendszerben gaz­dálkodó szervek dolgozóinak adott jutalom után fizeten­dő nyugdíjjárulék mértékét elkülönítetten, .tehát nem együttes összegükben kell meghatározni. Dr. Cs. I. Két jászberényi kiadvány A 'Tanítóképző Intézet 1965-ben adott ki utoljára évkönyvet. Az azóta eltelt három év történetét mutat­ja be az idén megjelent újabb kötet, s egyúttal az ötvenéves jubileumról is megemlékezik. Ez a kettős­ség végig jelen van a könyvben. „Bár egy intézmény éle­tében nem hosszú az ötven év, mégis érdemes volt visz- szateklnteni, a régi tanáro­kat, diákokat összehívni, a hagyatékokat dokumentumo­kat összegyűjteni, mert ön­bizalmat adott a feltáruló sok érték, gondolatokat éb­resztett, ösztönzött, újabb lendületet adott az itt folyó munkának.” Az utóbbi három évben végzett munkáról pedig töb­bek között ezt olvashatjuk a Beköszöntőben; „ .;. az el­múlt három év alatt az in­tézet szerveinek különféle fórumai (tanácsülések, párt­taggyűlések, szakszervezet, KISZ stb.) egy-két évvel előbb jelezték mindazokat a reformálásra érett területe­ket, ahol az országos tan­ügyi vezetés is szükségesnek tartotta a változtatást.. " A továbbiakban a kötet bőven ismerteti a lubiieumi ünnepségeket, az ahhoz kap­csolódott redezvényekot es az intézet mai életét. A másik kiadvány kül­sőre kevésbé reprezentatív a Jubileumi Évkönyvnél. Cí­me: „A Művelődés Háza”, kiadója a Déryné művelő­dési ház. Tulajdonképpen műsorfüzet, de nem elégszik meg a műsorfüzetek szoká­sos tartalmával. A szerkesz­tők havi tájékoztatónak ne­vezik s a szerkesztésből az tűnik ki, hogy miniatűr fo­lyóiratnak szánják. Az első számban bemu­tatják a művelődési házat, az egyes klubokat, szakkö­röket s részletes műsornap­tárt közölnek. A „Sajtó ró­lunk” című rovatban a megyei és az országos saj­tóban megjelent, a műve­lődési ház rendezvényeiről szóló cikkekből adnak vá­logatást. Az első szám anya­ga önmagától adódott, kér­dés, hogy a szerkesztők a következőkben hogyan tud­ják megtölteni az oldalakat úgy, hogy A Művelődés Há­za többi száma is több le­gyen, mint egyszerű mű­sorfüzet. B. X

Next

/
Oldalképek
Tartalom