Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-18 / 296. szám
1968. deceber 18. irnnenn nniT? HW *» 5 A nyugdíjjárulék mértékének A KIMSZ-re emlékeztünk Iskolánkban — a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában — KlSZ-szerveze- tünk december 14-én a KIMSZ-re emlékezve KISZ- napot tartott A délelőtti programban alapszervezetenként ünnepi gyűlések, az Iskolarádió külön kiadása, a negyedikesek avatása, valamint közös mozilátogatás szerepelt. A „Megöltek egy leányt” című filmet külön a mi részünkre vetítette le a moziüzemi vállalat. Délután úttörők és KISZ- esek találkoztak a gimnáziumban. A nyolcadikos úttörőkkel a szervezetről beszélgettünk, majd daltanulással és játékkal töltöttük az időt. Ugyancsak délután volt az alapszervezetek között meghirdetett kosárlabda-bajnokság döntője, majd a helytörténeti szakkör bemutatóján megismerkedhettünk az ötven évvel ezelőtti Mezőtúrral. A városi kultúrotthonban rendeztük az Iskolai kórus- verseny 1968 című műsort. A gimnázium tizennégy alapszervezete közül három kapott jutalmat. A kórusok műsorszámai között a vietnami pályázatra beküldött verseket és elbeszéléseket ismerhettük meg. a KISZ- nap záróakkordja a Felsőfokú Mezőgazdasági Gépészeti Technikummal közösen rendezett ifjúsági bál volt. Az egésznapos program értékét növelte az ötvenedik évfordulóra készült KIMSZ plakát- és fotókiállítás, amelyet a mezőgazdasági technikum három hallgatója állított össze. A Diákradar tudósítói Mezőtúr Hová lett a sorsjegy? November 4-én a MÉH tiszaföldvári telepén 12 'kilogramm rongyot adtam át, amelyért hat forintot kaptam. Sorsjegyet akkor nem adtak, azt mondták, nincs. Az eltelt időben több alkalommal érdeklődtem. Gúnyos elutasítás volt a válasz. A televízióban, a rádióban sokszor hallottam, az újságokban olvastam, hogy minden öt kilogramm rongy után sorsjegyet kap az átadó A Szolnok megyei MÉH-re, illetve tiszaföldvári kirendeltségére ez nem vonatkozik? Pedig másodikos kisfiam nagyon várta a sorsjegyet. Göblyös Tamás Tiszaföldvár Mi vagyunk a 'pálma” tulajdonosai ajtókat képtelenség becsukni, A több száz utazó nevében: olyan nagy a tömeg. M. J. Cfäfcßiflbhte' Megjegyzés a társadalmi ünnepek műsoraihoz Először is a kezdeményezés: minden dicséretet megérdemel! Helyesebb lett volna azonban, ha a zsűri utazik a községekbe. Az esetek 9o százalékában nem lehetett azt a légkört megteremteni, ami körülveszi, széppé teszi az egyszerűbb műsorokat is. Célunk az, hogy impozánssá varázsoljuk a házasságkötő helyiséget, a házasságkötést. A szebbnél szebb, nívós műsorokat nézve felmerül egy-két probléma. A házasságkötésekre tervezett műsorok ünnepélyesek, sőt komoran ünnepélyesek. Nem lehetne ezen változtatni? Nem kifogás akar lenni, nem is kötekedés, de irodalmi műsoraink szerkesztői összetévesztik az irodalmi színpadot a szavalókórussal. A szereplőket félkörbe állítják, vagy egyenes vonalba és kész! Olyan ez, mintha az ember állóképet nézne. Hiányzik a mozgás. Milyen szép volt Mezőtúr csapatának a műsora. Pedig csak egy kevés mozgás, egy szembefordulás volt a mpzgás benne. Rövidebbre kell fogni a műsort, színesíteni, élénkíteni, egy kis mozgást belevinni, s főleg nem szerepeltetni 50—60 embert! A névadókra összeállított műsorok már szebbek, jobbak voltak. Itt már volt hangulat. Csak amikor felcsendült a „Csillagos az ég...” — szerettem volna kiszaladni. Énekelték szólóban, kamarakórusban, énekkarban, előadták zongorán, csellón, hegedűn, furulyán és ki tudná felsorolni, még min. Itt csak azt tudnám javasolni; bátran nyúljanak a magyar gyermekdalokhoz, népdalokhoz. Persze, az sem ártana, ha zeneszerzőink írnának néhány, ilyen alkalomra illő dalocskát Mi nem vettünk részt a bemutatón, de ha valaki kiváncsi az ilyen jellegű rendezvényeinkre, szeretettel várjuk. Megéri, hogy ide fárad. Kosa Pál Kenderes A családi és társadalmi ünnepek műsorainak december 8-i — Szolnokon rendezett — megyei bemutatóján sok kunszentmártoni fiatal vett részt, részint a művelődési ház irodalmi színpadának, részint mint a József Attila Gimnázium énekkarának tagjai. Nagy örömünkre „mind a névadó, mind az esküvői műsorok kategóriájában a kunszentmártoniak vitték el a pálmát” — írta rólunk elismerően a Néplap. Mi, fiatalok már a verseA szolnokiak Több százan járnak be Szolnokra dolgozni reggelente a Szentes—Szolnok között közlekedő, majd Hatvanba tovább induló vonattal. Egy, másfél hónappal ezelőtt meglepődve vették tudomásul a munkások, hogy a szerelvény rövidebb lett. így a Kunszentmárton felől Martfűre utazók olykora lépcsőn kénytelenek .belőajni” munkahelyükre. Alig -»ülnek ki a kocsik. amikor^Cengyelen úiabb roham következi a helyekért. A tolakodás azonban hiábavaló. A különben is egész nap állva dolgozó munkások egvmás hegvén- hátán szenvedik el azt az egy órát amíg a vonat Szolnok ra ér. A 7 illetékesektől kérdez tűk- Miért kénvszen'tik a min okra táró dolgozókat a ' Moneásra illetve a tumultus elviselésére! Meglehet hogv a válasz az lesz: a mozdony nem kénes fűteni hosszabb szerelvényt, s akkor meg a hideg nyen való részvételért és a szolnoki kirándulásért is lelkesedtünk. Kettős elsőségünk méginkább boldogsággal töltött el bennünket. A sikert a kitűnő érzékkel és szaktudással összeállított műsor szerkesztőjének, Ibolya László művelődési ház igazgatónak, illetve a gondosan csiszolt énekszámok betanítását Zsíros Ágnes'énektanárnőnek köszönhetjük. Lázi Zsuzsa Kunszentmárton mostohagyerekek kocsik miatt reklamálnak az utasok. Előfordulhat, hogy így lesz, viszont jelenleg is hideg kocsikban utazunk, mert az ablakok rosszak, az Sz. M., Szolnok: a kiváló magyar operaénekesnő, Né- methy Ella (1895—1961.) a budapesti Zeneakadémián és Milánóban végezte tanulmányait. 1919 óta az Operaház tagja. 1934-ben az Operaház örökös tagja , lett. Külföldön (Spanyolország, Olaszország, Dél-Amerika) is sikerrel szerepelt. A körmagyar egykor népszerű úri társastánc, amelyet a francia négyes és co- tillon hatása alatt fővárosi és vidéki táncmesterek a múlt század negyvenes éveiben kreáltak. Cs. B., Mezőtúr: Felmondási idő minden határozatlan időre szóló munkaviszonyban álló dolgozónak jár, akkor is, ha a felmondás oka az, hogy a dolgozó elérte a nyugdíjkorhatárt. Az említett címen felmondhat a dolgozó, s felmondhat a vállalat is. Az Mt. 27. §-ának rendelkezése szerint a felmondási idő 15 naptól 6 hónapig terjedhet Ezen kereten belül a felmondási idő mértékét a kollektív szerződés határozza meg. A dolgozó részére anyagilag az az előnyösebb, ha a vállalat mondja fel a munkaviszonyt, arra hivatkozással, hogy a dolgozó elérte a nyugdíjkorhatárt, mert ez esetben a kő- % telező felmentés időtartamára is kap munkabért. (A kötelező felmentés időtartamát 15—30 nap között ugyancsak a kollektív szerződés állapítja meg.) Az évi rendes szabadság időarányos részét a felmondási idő alatt a vállalat kiadhatja, ha ezt elmulassza, pénzben kell megváltani. H. B-, Törökszentmiklós: A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelet 47. §-a szabályozza a munkaközi szünet kiadásával kapcsolatos kérdéseket. Ennek a (3) bekezdése kimondja, hogy a dolgozónak minden egybefüggő három és fél óra túlmunka után is biztosítani kell az étkezés lehetőségét. Tehát túlmunka végzése során is jár a munkaközi szünet Hurrá... (de hogy Azon kevesek közé tartozom, akik novemberben még örültek is a postai díjszabás (óvatos szó!) változásának. Legalább jobb lesz a posta — gondoltam. Gvorsabb, jobb és pontosabb. És bevallom azt is, hogy minden ellenérzés nélkül hallgattam, olvastam a szigorú kioktatásokat, hogy egy-egy borítékon mit és hova írjak: Most viszont az asztalomon van egy távirat Feladták Jászfényszarun december 11-én nyolc óra negyven perckor. Kifizették az új díjszabás szerint Szolnokra érkezett a távirat december H-én 11 óra 10 perckor. S eddig minden rendben van A címzett (Ságvári E. u. 2/2.) a táviratot 12-én délben kapta kézhez. Akkor legyek optimista?) ment le bevásárolni és találta meg azt a levélszekrényben, ahová a postás egyszerűen bedobta. Kérdés: Köteles-e minden lakó óránként megnézni,, hogy nem kapott-e táviratot? Vagy a postás köteles becsengetni oda, ahová táviratot küldtek? És ha egy nagyon fontos üzleti megbeszélésre hívnak valakit (levélszekrényen át) s az elkésik onnan, kiflzeti-e a posta a kárt? S ha egy halálesethez hívnak, ha... Nem folytatom. Sajnos a példaként említett táviratnak szomorú története van. A.m ez a jegyzet — félő — nem egyetlen távirat históriája. S ha nem az, akkor most mi ügyfelek kérünk szót: a pontosan fizetett tarifákért pontos szolgáltatást! B..G* Nem tudom, ki hogy van vele, én már ünnepi han- ülatban élek. Azon vagyok, hogy családomnak szép és ellemes ünnepeket szerezzek. Ezért szerettem volna az nnepi vacsorához narancsot adni. Ki tudja, miért, miért em, de ez a tervem most sehogyan sem akar sike- iilni. Nem kapok narancsot. Egyszer sikerült hármat „ki- ignom”. Meg is ettük őket. Vásárlási kudarcom csak azért bosszant, mert egy he- ? hivatalos ügyben Budapesten jártam, s mondhatnám, únden utcasarkon ott kínálgatta magát a sárga délicse- iege. Minek cipeljem — gondoltam akkor —, majd vetek otthon. Vennék csak, de nincs. Vajon miért nem ondoskodnak róla, hogy ne csak a fővárosban legyen? H. J. Szolnok Lépcsőn lógnak az utasok megállapítása A Surján Állami Gazdaság dolgozói levélben kértek felvilágosítást arra, helyesen vonták-e le \ nyugdíjjárulékukat. November 2-án ugyanis jutalmat kaptak, 200- tól 500 forint összegben, amelyből akkor nem vonták le a 3 százalékot. A jutalmat októberi bérükkel együtt tüntették fel, s a kettő összegéből vonták le a nyugdíjjárulékot, amely így 5—6 százalék volt. A 2/1966. (I. 14.) Korm. sz- rendelet 15. §-a szerint a dolgozó arra a naptári hónapra, amelyben a kifizetett munkabére az 1800 Ft-ot nem haladja meg, munkabérének 3 százalékát; az 1800 Ft-ot meghaladja, de 2300 Ft-nál nem több, munkabérének 4 százalékát; a 2300 Ft-ot meghaladja, de 3000 Ft-nál nem több, munkabérének 5 százalékát köteles nyugdíjjárulék címen fizetni. Ha a munkabér a 3000 Ft-ot meghaladja, a nyugdíjjárulék mértéke minden további 1000 Ft-nál — az egész munkabérre vonatkozólag — egy-egy százalékkal, de legfeljebb 10 százalékra emelkedik. Azt, hogy a nyugdíjjárulék fizetése szempontjából mi tekinthető munkabérnek, jelenleg hatályosan a 11/ 1967. (XII. 21.) SZOT szabályzat határozza meg. Az említett szabályzat szerint a dolgozó nyugdíjjárulékot köteles fizetni: a) a bérköltség, illetőleg a béralap terhére fizetett azon pénzbeli és természetbeni juttatások után, amelyek a dolgozó betegségi biztosításáról szóló jogszabályok szerint járulékalapot képeznek, továbbá b) a részesedési alap terhére fizetett prémium, évvégi részesedés és jutalom után, -kivéve a hűségjutalmat és a jubileumi jutalmat. A nyugdíjjárulék mértekének meghatározásánál a tárgyhónapra kifizetett munkabért kell figyelembe venni. Ha a munkáltató a tárgyhónapban ezt megelőző időre is fizetett nyugdijjáru- lékkal még nem terhelt munkabért, a nyugdíjjárulék mértékének meghatározásánál mind a tárgyhónapra, mind a megelőző időszakra kifizetett — nyugdíjjárulékkal még nem terhelt — munkabérek együttes összegét kell figyelembe venni. Figyelemmel a fenti jogszabályi rendelkezésekre, a Surjáni Állami Gazdaságban helyesen számolták a magasabb százalékkal a nyugdíjjárulék összegét, mert a tárgyhónapban kapott jutalom és munkabér együttes összegének alapulvételével kell a nyugdíjjárulék levonásának mértékét megállapítani. Az említett jogszabály rendelkezik a természetbeni juttatások fizetése esetén követendő eljárásról is. Az új szabályozás szerint, ha a dolgozó havonta vagy ennél rövidebb időközönként részesül természetbeni juttatásban, vagy hosszabb időközönként ugyan, de a természetbeni juttatás pénzbeli egyenértékét havi ösz- szegben határozták meg, a dolgozót terhelő nyugdijjá- rulék mértékét a tárgyhónapra kifizetett munkabér (egyéb pénzbeli juttatás) <*s a természetbeni juttatás pénzbeli egyenértékének a tárgyhónapra eső együttes összege alapulvételével kell megállapítani. Egyéb esetekben a természetbeni juttatás pénzbeli egyenértékét a juttatás kiadása hónapjának munkabéréhez kell hozzászámítani és az erre a hónapra fizetendő nyugdíjjárulék mértékét az együttes összeg alapján kell meghatározni. A fenti szigorú rendelkezések alkalmazásától csak két esetben enged eltérést a jogszabály. Az év végi részesedés, valamint a költségvetési rendszerben gazdálkodó szervek dolgozóinak adott jutalom után fizetendő nyugdíjjárulék mértékét elkülönítetten, .tehát nem együttes összegükben kell meghatározni. Dr. Cs. I. Két jászberényi kiadvány A 'Tanítóképző Intézet 1965-ben adott ki utoljára évkönyvet. Az azóta eltelt három év történetét mutatja be az idén megjelent újabb kötet, s egyúttal az ötvenéves jubileumról is megemlékezik. Ez a kettősség végig jelen van a könyvben. „Bár egy intézmény életében nem hosszú az ötven év, mégis érdemes volt visz- szateklnteni, a régi tanárokat, diákokat összehívni, a hagyatékokat dokumentumokat összegyűjteni, mert önbizalmat adott a feltáruló sok érték, gondolatokat ébresztett, ösztönzött, újabb lendületet adott az itt folyó munkának.” Az utóbbi három évben végzett munkáról pedig többek között ezt olvashatjuk a Beköszöntőben; „ .;. az elmúlt három év alatt az intézet szerveinek különféle fórumai (tanácsülések, párttaggyűlések, szakszervezet, KISZ stb.) egy-két évvel előbb jelezték mindazokat a reformálásra érett területeket, ahol az országos tanügyi vezetés is szükségesnek tartotta a változtatást.. " A továbbiakban a kötet bőven ismerteti a lubiieumi ünnepségeket, az ahhoz kapcsolódott redezvényekot es az intézet mai életét. A másik kiadvány külsőre kevésbé reprezentatív a Jubileumi Évkönyvnél. Címe: „A Művelődés Háza”, kiadója a Déryné művelődési ház. Tulajdonképpen műsorfüzet, de nem elégszik meg a műsorfüzetek szokásos tartalmával. A szerkesztők havi tájékoztatónak nevezik s a szerkesztésből az tűnik ki, hogy miniatűr folyóiratnak szánják. Az első számban bemutatják a művelődési házat, az egyes klubokat, szakköröket s részletes műsornaptárt közölnek. A „Sajtó rólunk” című rovatban a megyei és az országos sajtóban megjelent, a művelődési ház rendezvényeiről szóló cikkekből adnak válogatást. Az első szám anyaga önmagától adódott, kérdés, hogy a szerkesztők a következőkben hogyan tudják megtölteni az oldalakat úgy, hogy A Művelődés Háza többi száma is több legyen, mint egyszerű műsorfüzet. B. X
